Budapesti Szemle. 1869. 14. kötet, 45-47. szám

46-47. szám - JAPAN ÉS NÉPE. – Negyedik közlemény. – Hunfalvy Jánostól

JAPÁN ÉS NÉPE. NEGYEDIK KÖZLEMÉNY. Miután az előbbi szakaszokban Japánt és népét megismer­tettük , most még azon körülményeket fogjuk röviden elbeszélni, melyek között a japáni kormány a birodalom némely kikötőit az amerikaiak és európaiak előtt megnyitotta. E mellett azon belső eseményeket is meg kell érintenünk, melyek a külföldiek megje­lenésével kapcsolatban vannak, s egész forradalmat idéztek elő. A XVIII. század végén az angolok Kelet-Indiát szállták meg; az oroszok a prémes állatok üldözése s az amerikaiak a bálnahalászat végett mind gyakrabban kezdék a Csendes világ­tenger éjszaki részeit meglátogatni. Ekkor tehát az angolok, oro­szok és éjszakamerikaiak Japánra is veték sóvárgó tekintetüket. 1791-ben egy angol hajó Amerikából Sinába vitorlázván, Japán partjait is meglátogatá, de elutasíttaték. 1803-ban egy angol és egy amerikai hajó Bengálországból vitorlázók Nangaszakiba, de a tengeröbölbe sem bocsáttaték. 1792-ben az orosz kormány Lax­m­a­n­n hajós hadnagyot küldé Japánba. Tiz év előtt t. i. néhány japáni ember hajótörést szenvedvén, Ochoczkba menekült s onnan Szibéria belsejébe vitetett vala. Katalin egyet közölök Sz. Péter­várra vitetett, hol őt gazdagon megajándékozá s azután tolmá­csul Laxmann mellé rendelé. Laxmann Ochoczkból kiindulván, Jeszo éjszaki oldalán Aktiszban kötött ki azon ürügy alatt, hogy a japániakat, kik hajótörést szenvedtek vala, hazájukba akarja vinni. Nyájasan fogadtatott, s az írást, melyet Szibéria főkormány­zójától kapott vala, átvették és Jeddóba küldék. De a Jeddóból kapott válasz nem volt biztató, s Laxmann eredmény nélkül tért Budapesti Szemle, XIV. köt. 9

Next