Budapesti Szemle. 1901. 105. kötet, 289-291. szám
289. szám - EURÓPA VISZONYA KHINÁHOZ ÉS AZ ISZLÁM VILÁGHOZ. – Vámbéry Ármintól
EURÓPA VISZONYA KHINÁHOZ ÉS AZ ISZLÁM VILÁGHOZ. Ha meggondoljuk, milyen nagy érdeklődéssel követte nyugat a khinai zavarokat, szinte föltűnő, hogy senki sem jutott arra a gondolatra, hogy összehasonlítást tegyen Ázsia mohammedán országaival való eddigi viszonyunk és a legújabb khinai események közt. Az ember azt gondolná, hogy a keleti világ, akár a közeli, akár a távoli Ázsiában, nagyjában ugyanaz marad , hogy részint erőszakos, részint békés úton megalapított ingerenciánk, befolyásunk miatt, amely mindenütt társadalmi és politikai átalakulásokat idézett elő, sem itt, sem ott nem tartozunk a kedvelt személyiségekközé. Ma már nem rejtély, hogy föllépésünket a napkelet országaiban, Törökországban, Perzsiában vagy Khinában a benszülöttek nem azok szerint a jelszavak szerint ítélik meg, amelyeket mi zászlóinkra írtunk, mert az emberszeretetnek, szabadságnak és műveltségnek fogalmait keleten egészen másképen fogják föl, mint nálunk. Ma már senki előtt sem rejtély, hogy az említett népek, amelyeket mi fölemelni és boldogítani akarunk, megköszönve fáradozásunkat, azt szeretnék, ha tőlök minél távolabb maradnánk. Ha csak valaki erővel szemet nem húny, annak látnia kell, hogy ott, ahol két világ olyan éles ellentétben áll egymással, a kölcsönös megértés a legnagyobb nehézségekkel jár, s hogy végre mégis csak a nagyobb anyagi erő, tudniillik a fegyverek hatalma fog dönteni, úgy hogy a kölcsönös érintkezésben az egyik okvetlenül győztesnek, a másik legyőzöttnek fog föltűnni. E körülmény következtében Európa és Ázsia már régóta mint két ellenséges tábor áll egymással szemben, s az időnkénti küzdelem mindig abban a mértékben erősbödött, a mint a modern cultura vívmányai Budapesti Szemle, CV. kötet, 1901. 1