Budapesti Szemle. 1901. 105. kötet, 289-291. szám

289. szám - EURÓPA VISZONYA KHINÁHOZ ÉS AZ ISZLÁM VILÁGHOZ. – Vámbéry Ármintól

EURÓPA VISZONYA KHINÁHOZ ÉS AZ ISZLÁM VILÁGHOZ. Ha meggondoljuk, milyen nagy érdeklődéssel követte nyugat a khinai zavarokat, szinte föltűnő, hogy senki sem jutott arra a gondolatra, hogy összehasonlítást tegyen Ázsia mohammedán országaival való eddigi viszonyunk és a leg­újabb khinai események közt. Az ember azt gondolná, hogy a keleti világ, akár a közeli, akár a távoli Ázsiában, nagyjában ugyanaz marad , hogy részint erőszakos, részint békés úton megalapított ingerenciánk, befolyásunk miatt, a­mely min­denütt társadalmi és politikai átalakulásokat idézett elő, sem itt, sem ott nem tartozunk a kedvelt személyiségek­közé. Ma már nem rejtély, hogy föllépésünket a napkelet or­szágaiban, Törökországban, Perzsiában vagy Khinában a ben­szülöttek nem azok szerint a jelszavak szerint ítélik meg, a­melyeket mi zászlóinkra írtunk, mert az emberszeretetnek, szabadságnak és műveltségnek fogalmait keleten egészen más­képen fogják föl, mint nálunk. Ma már senki előtt sem rejtély, hogy az említett népek, a­melyeket mi fölemelni és boldogí­tani akarunk, megköszönve fáradozásunkat, azt szeretnék, ha tőlök minél távolabb maradnánk. Ha csak valaki erővel sze­met nem húny, annak látnia kell, hogy ott, a­hol két világ olyan éles ellentétben áll egymással, a kölcsönös megértés a legnagyobb nehézségekkel jár, s hogy végre mégis csak a na­gyobb anyagi erő, tudniillik a fegyverek hatalma fog dönteni, úgy hogy a kölcsönös érintkezésben az egyik okvetlenül győz­tesnek, a másik legyőzöttnek fog föltűnni. E körülmény követ­keztében Európa és Ázsia már régóta mint két ellenséges tábor áll egymással szemben, s az időnkénti küzdelem mindig abban a mértékben erősbödött, a mint a modern cultura vívmányai Budapesti Szemle, CV. kötet, 1901. 1

Next