Budapesti Szemle. 1906. 126. kötet, 352-354. szám
353. szám - ÉRTESÍTŐ - Balogh Benedek: Dai Nippon I. – Ágner Lajostól
lomban az van elfogadva általánosan. Azonban mindkettőt összekeverni nem szabad. Balogh pedig ezt teszi, u. i. hol angol, ho magyar, hol meg mindkét helyesírás szerint írja a japán szókat olykor egy ugyanazon szóban kétféle átírás szerint. Magyarosan írja pl. kurumaja, oszakai, Biva, neszan, Zsimmu, goszekku, Tokugava, Ketto, Csüng-ni, Nikien stb.; angolosan írva : kutsu, Omura, Jintaro, sake, seyojiu, ainu, Kojiki stb.; mindkét átírás egymás mellett: Jamaguchi, soya, Joshikawa, warazsi, Shimenava, guwan jitsu a goszekku mellett közvetlenül. A legnagyobb következetlenség a japán rikkancsoktól használt gogay szó írásában van, mert ugyanezt írja gogai és gógainak is. A kóbor lovag neve is hol rónin, hol ronin. Ez nem rendszer. Az ünnepek tárgyalásában az egyik ünnep neve, mely márczius harmadikára esik, nála : Hina no matsuri, pedig tudnia kellene, hogy a matsuri és gosekkut az kettő és ennek az ünnepnek a neve hina no sekku; a matsuri pedig ünnep, de templomi ünnep, amely bizonyos szentek tiszteletére szolgál és egy bizonyos felekezet vagy bizonyos templom körére van szorítva. Ezt elolvashatta volna akár Rein, akár Siebold korszakalkotó műveiben, sőt kisebb útleírásokban is, ha személyes és közvetlen tapasztalatai nem vezették rá erre a megkülönböztetésre, mert «gosekku» alatt mást értenek, mint «imatsuri» alatt, t. i. az öt főünnepet, mely nem egyházi, hanem világi jellegű, mint a krizantém-ünnep, lobogó-ünnepe stb. Nagy hiba, mikor a német a Phallus dienste nyomán Pallus szolgálatáról ír (így p-vel kétszer is!), majd Pallus cselédeiről beszél. Mit akar vajon ez jelenteni: «A Pallus-szolgálat megint olyan valami, amit csaknem ugyanazon alakban találunk a régi Japánban, mint a görögöknél. A templomok körül voltak Aphrodité cselédeinek a házai; sok helyen ma is tele van a templomhoz vezető utak két oldala ilyen házakkal*. (205. old.) Ez és a következő sorok csak nem magyarázzák meg az olvasónak, amit tudni szeretne?! Avagy mit jelentsen e pleonasmus: «matsuri ünnep* ? (222. old.) A templom bejárója sem «Tori», hanem «Torii». A shinto hit tárgyalásában egyenesen utalhatott volna az ősök cultusának (Ahnenkultus) klimai eredetére. Ez a legkevesebb, amit róla tudni kell, hiszen Japán élete át van szőve egészen a khinai cultúra szálaival. Az azonban téves, mintha a Confuciust nemzete (t. i. a khinaiak) istenként tisztelnék. Confucius a khinai etnika és politika rendszerének gyakorlati tanja