Budapesti Szemle. 1918. 173. kötet, 493-495. szám
495. szám - JUSTH ZSIGMOND. – Szinnyei Ferencztől
több szívet magához csatolni s maga után minél több kedves emléket hagyni. Ez a sors által örökös bolyongásra itélt szomorú ember mégis itthona a legboldogabb. Pesti salonja nyitva áll író- és művészbarátjai előtt, kiknek társaságát legjobban szereti; törekvése, hogy az írók társadalmi helyzetén javítson s íróbarátait bevezeti egyes aristokrata salonokba s a Műbarátok Körének megalapításában is tevékeny részt vesz. Igazi, szeretett otthona azonban a békésmegyei Szabad-Szenttornya (vagy «Kopog»). Itt áll szép park közepén nagy verandás falusi háza, mely kívülről nem sokat mutat, de belseje a sokat utazott, művészlelkű gazdára vall: byzanczi -stílű dolgozószoba, indiai ebédlő, a sálon tele festményekkel, a verandán egyiptomi ritkaságok. Itt is felkeresik jó barátai : Stróbl Toldit mintázza egy izmos parasztról, Aggházy Károly zongorázik, Bunny Rupert a park egyik részletét festi, Jean de Néthy, a magyar származású párizsi írónő (Némethy Emma) a parasztlegényekkel tánczol, Czóbel Minka, Feszty Árpád és felesége hallgatják a kopogtak új nótáit, gr. Polignac a házigazdával magyar költőkből franczia anthológiát tervez, így kissé stilizált ez a kép, de az említettek, sok mással együtt, valóban mind megfordultak Justh vendégszerető házában. Az úri vendégekkel együtt nem egyszer parasztemberek értakaros parasztmenyecskék is ülnek egy asztalnál, mert ők is kedves vendégei a házigazdának. A szenttornyaiakat ősei jóval a jobbágyság eltörlése előtt felszabadították minden jobbágyi kötelesség alól (innen a «Szabad» Szenttornya név) s most mind bérlői földesuruknak, kit nagyon szeretnek. Erre rá is szolgál, mert ő is szereti parasztjait. Ismeri a faluban mindenkinek egész életét, ügyes-bajos dolgát, szívesen ad nekik tanácsot, meglátogatja őket, egy-egy gazda meghívását ebédre a világért sem utasítaná vissza, keresztapja a falu apróságainak, részt vesz mulatságaikban. Házánál vasárnaponkint nagy bál van, de még nagyobb mulatság a színház. Kertjében kis fedetlen görög színházat építtetett s hozzá díszleteket festetett parasztjaival, színtársulatot toborzott közülük s vasárnaponként fél kilencz órától éjfélig folyt a komédia. A kritikusok, akik Pestről lerándultak egy-egy előadásra, elragadtatva