Ceglédi Hirmondó, 1924 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-04 / 18. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal, I. ker., Eötvös-tér,régi járásbíróság épület Ára 1000 korona Czegléd, 1924. II. évfolyam, 18-ik szám. VdSzPnSP) május 4 CZEGLÉDI HÍRMONDÓ POLITIKAI LAP • MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN Felelős szerkesztő SIMON JÁNOS Előfizetési díj: negyedévre 10.000 K Nyikttér garmondi sora 2000 korona Magyar Nemzeti Bank A nemzetgyűlés letárgyalta a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvényjavaslatot, amely törvény, mint az 1924. évi V. t. c. ápr. hió 27-én került kihirdetésre. A törvény értelmében a Magyar Nemzeti Banknak a törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül, vagyis legkésőbb folyó évi május hó 27-ig kell megalakulnia, nagy érdek azonban, hogy a megalakulás már korábban megtörténjék. A megalakulás előfeltétele, hogy addig a teljes alaptőke jegyeztessék és a jegyzett részvények névértékének fele befizettessék. Tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére, a bank megalakulását előkészítő intézkedések megtehetése végett, az ezeknek alapját képező részvényjegyzés határidejét is igen rövidre kellett megszabni, minek folytán a részvényjegyzési határidőt folyó évi április 28-ától május hó 7. déli 12 óráig bezárólag állapította meg a pénzügyminiszter. Alábbiakban ismertetjük a pénzügyminisztérium által kibocsátott alapítási tervezetet azzal, hogy a részvényjegyzésben való részvétel mindenkinek nemcsak hazafias kötelessége, hanem egyúttal mindenkinek saját érdeke is, mert amellett, hogy a létesítendő Magyar Nemzeti Bank egyik leghathatósabb tényezője lesz az országnak a jelenlegi pénzügyi és gazdasági bajokból való kibontakozására, a részvények igen kedvező aranykamatozásuk révén tulajdonosuk részére a legjobb és legbiztosabb befektetést jelentik. Alapítási tervezet. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 1924. évi V. t. c. 16. §-ában a törvény végrehajtására nyert felhatalmazás alapján az alapítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit ezennel nyilvános aláírás alá bocsátom. Az alapítandó Magyar Nemzeti Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket arany és értékállandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által előkészítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fenntartásukat biztosítsa. A Bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyeknek érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az aranyvalutás vagy értékállandó valutával bíró országokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut, állandó maradjon. A társaság a jegykibocsátás kizárólagos jogával a törvényben és az annak kiegészítő részét alkotó alapszabályokban foglalt feltételek mellett az 1943. évi december hó 31. napjáig terjedő időre van felruházva. Egyébként a társaság fennállásának tartama határozatlan. A társaság alatőkéje 30.000.000 (Harmincmilló) arany korona, mely 300.000 darab, egyenként 100 arany korona névértékű részvényre oszlik. Az egész részvények 25 arany korona névértékű negyedrészvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénzben kell az alábbiak szerint befizetni. A befizetés az alant megjelölendő helyeken történik. A befizetés történhetik a részvényt jegyző választása szerint a koronaérték arany értékérméiben vagy más, a kereskedelmi forgalom tárgyát alkotó arany érmékben, amely utóbbiak a koronaérték pénzlába szerint számítandók vagy végül északamerikai, angol, svájci, hollandi vagy svéd értékrendszerre szóló fizetési eszközökben. Ez esetben 100 arany korona 20 dollár 261/* centtel számítandó egyenlő értéknek. Ha a befizetés nem dollárban, hanem a felsorolt többi pénznemekben történik, a dollárösszegnek átszámítása az illető pénznemre a Devizaközpont által ebből a célból hetenként megállapítandó átszámítási árfolyam alapján történik, mely árfolyam az illető valutának Zürichben, Londonban és Amsterdamban jegyzett középárfolyamainak átlaga alapján állapítandó meg. A jegyzés történhetik az alább megjelölt jegyzési helyek külföldi levelezői útján is. Az aláírás az 1924. évi április hó 28. napján kezdődik és az aláírás zárideje az 1924. évi május hó 7. napjának déli 12 órája. A Magyar Nemzeti Banknak a bankjegyek kibocsátására vonatkozó szabadalmát, az intézet, valamint az államot megillető jogokat és kiváltságokat, valamint az intézet szervezetére, üzletkörére, ügyvitelére és az évi tiszta nyereség felosztására vonatkozó részletesebb határozmányokat az 1924. évi V. t. c. és az annak kiegészítő részét alkotó alapszabályszöveg állapítják meg. A pénzügyminiszter a kibocsátandó részvényeknek a részvényaláírók közt való fel-posztását magának tartja fenn. A jelen alapítási tervezet eredetijét a m. kir. pénzügyminisztérium irattára őrzi. Aláírási helyek: Budapesten: A m. kir. állami fegyintézet, a m. kir. Postatakarékpénztár, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet, továbbá a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó budapesti pénzintézetek. Vidéken : A m. kir. állami fegyintézet fiókintézetei, továbbá a következő helyeken működő azok a pézintézetek, amelyek a Pénziézeti Központ tagjai, mégpedig : Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Czegléd, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kapos- Ivár, Kecskemét, Makó, Mohács, Mosony, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Szarvas, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombatihely, Újpest, Veszprém, Zalaegerszeg. * Értesülésünk szerint a Czeglédi Hitelszövetkezetnél is lehet a fent jelzett határidőn belül a Magyar Nemzeti Bank részvényeit jegyezni, ahol a jegyzésre vonatkozó összes felvilágosításokat megadják. Meg van tehát adva a mód arra, hogy a jegybank alaptőke jegyzésében minden társadalmi osztályú ember részt vegyen, miáltal nemcsak biztos és jó kamatozású befektetést csinál, de hazafias kötelességet is teljesít, mert elősegíti az ország pénzügyi helyzetének és vele az általános jobblétnek eljövetelét. Az új lakásrendelet részletei Amint ismeretes, a megszavazott szanálási javaslatok értelmében a lakbéreket is aranyparitásra kell emelni. Ez a rendelkezés meglehetősen súlyos lesz a lakókra nézve, de lassan-lassan a békebeli állapotokra kell a lakásügyek terén is visszatérni. A rendelet április hó 30-án lett közzétéve, május 1-én pedig életbe lépett. A lakásrendelet úgy intézkedik, hogy miután a lakbérek terén az aranyparitásra tértek át, a szorzószámot negyedévenként állapítja meg a miniszter. Most május hó 1-én 16 ezerszeres lesz a szorzószám. A kincstári házhaszonrészesedés a régi marad, vagyis az alapbér egynegyed része. Az üzletnél az alapbér az 1917 november hó 1-i aranykoronában számított bérösszeg 18 százaléka, a közüzemi pótlék az alapbér két százaléka. Az alapbért, a kincstári házhaszonrészesedést egy összegben kell fizetni, tehát részletfizetés nincs. A befizetés utolsó terminusa május 15-ike. A tulajdonos május hó 5-ig köteles közölni a lakóval az 1917. évi november negyedre szóló alapbért. Az új lakásrendelet meglehetősen terjedelmes, kilenc részre oszlik és nyolcvan paragrafusban szabályozza a lakáskérdést. Minthogy a lakbérek kiszámítása igen bonyolult feladat, például néhány békebeli lakbért átszámítottunk papírkoronára. Lakbér 1917-ben Lakbér 1924 május 1-től egynegyedévre volt kezdve egynegyedévre lesz Az üzleteknél a következőkép alakul a bér a 16 ezerszeres szorzószám mellett: 15 K 43.000 K — A védőoltás az elmaradott gyermekek, valamint az összes vidékről ide költözöttek részére folyó évi május 6-án, kedden délután 2 órás kezdettel fog a városháza közgyűlési termében eszközöltetni. Ugyanezen napon igazolandó a magán után beoltott gyermekek oltási igazolványa is. A fenti időponton túl a hatóság szigorú bírsággal sújtja az oltás alól elvont gyermekek szüleit. 15 K 16.200 „ 30 „ 33.600 „ 45 „ 50.400 „ 60 „ 67.200 ,. 90 „ 100.800 „ 120 „ 134.500 „ 150 „ 168.000 „ 30 „ 76.400 „ 45 „ 129.600 „ 60 „ 172.800 „ 90 „ 229.200 „ 120 „ 345.600 „ 150 „ 421.200 „ Dal a szerelemről. Dráma 8 felv.-ban. Csütörtökön az Urániában