A Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Gyűjteménye, 1924 (1-142. szám)

1924-05-02 / 47. szám

1924. évfolyam. A csehszlovák állam törvényeinek és rendeleteinek gyűjteménye. 47. füzet. Kiadatott 1924. május hó 2.-án. Tartalom: (87.—88.) 87. Az 1924. évi április hó 26.-án kelt törvény Slovenskóban és Podkarpatská- Rusban némely legelők használatának az 1924.—1929. évekre terjedő legeltetési időszakra való szabályozása tárgyában. — 88. Az 1924. évi április hó 25.-én kelt törvény a bírósági letéteknek és a gyám- (árva-) pénztári letéteknek a postacsekkhivatalban való elhelyezése tárgyában. 305 87. Az 1924. évi április hó 26.-án kelt törvény Slovenskóban és Podkarpatská­ Rusban né­mely legelők használatának az 1924.—1929. évekre terjedő legeltetési időszakra való sza­bályozása tárgyában. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése a következő törvényt hozta: 1. §• A földibirtokosok (haszonbérlők, haszon­­élvezők) kötelesek jelen törvény rendelkezé­sei szerint az 1924.—1929. évekre terjedő le­geltetési időszakra azt a földet közös legel­tetési célokra átengedni, amelyen az 1923. évi legeltetési időszakra a közös legeltetést mar­habirtokosoknak átengedték, vagy amelyen azok oly döntés alapján legeltettek vagy a le­­geltetésre fel voltak jogosítva, amely a Slo­venskóban és a Podkarpatská­ Rusban a lege­lők használatának az 1923. évre való szabá­lyozása tárgyában 1923. évi január hó 19.-én kelt, a T. és R. Gyében 11. és 12. sz. a­ kihir­detett kormányrendelet alapján hozatott vagy hozatni fog. 2. §. A területnek közös legelőül való­­ haszná­latára első­sorban azoknak van igényük, akik az 1923. évi legeltetési időszakban az előbbi szakaszban felsorolt feltételek mellett azon marhát legeltettek vagy erre jogosítva vol­tak és azonkívül — amennyiben a felsorolt évi legeltetési időszakok egyikéről van szó — azok, akik valamely állategészségügyi rendé­szeti intézkedés folytán gátolva vannak azon földterületeken való legeltetésben, amelyen a megelőző legeltetési időszakban legeltettek vagy amelyen való legeltetésre jogosítva voltak. 3. §. 11) Amíg a 2. §-ban megemlített személyek marháinak azon a területen, amelynek legel­tetési célokra való felhasználására e szemé­lyeknek ugyanazon rendelkezés szerint igé­nyük van, vagy bármely más területen, ame­lyen legeltetésre jogosultak, elegendő legelő­jük van, a hatóság e személyekkel együtt oly más marhabirtokosoknak is meg fogja enged­ni annak a területnek közös legelőként való felhasználását, amelyre az 1. § rendelkezései vonatkozik, akik ez iránt azért folyamodnak, mert marháik számára másutt elegendő lege­lőjük nincsen. (2) Ha azonban a 2. §-ban megjelölt sze­mélyek marháinak elegendő legelőjük van, már másutt, mint azon a területen, amelynek legeltetési célokra való felhasználására e sze­mélyeknek a 2. § szerint igényük van, a ható­ság ezt a területet kizárólag oly más marha­­birtokosoknak fogja átengedni közös legelőül, akik eziránt azért folyamodnak, mert mar­háik számára másutt elegendő legelőjük nin­csen. (3) Arról, hogy valamely legelőn az előbbi két bekezdés értelmében elegendő legeltetési lehetőség van-e, vita esetén a hatóság dönt. 4. §• (') Területeknek közös legelőkül való fel­­használása nem vonatkozik a véderőkre és futóhomokos területen lévő erdőkre, ha az 1879. évi június hó 11.-én kelt XXXI. sz. ma­

Next