Csiki Lapok, 1938 (50. évfolyam, 1-43. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2-ik oldal. Újév. Minden esztendő küszöbén az emberek egymásnak sok szerencsét kívánnak. Bizony több akkora póz, mint a való, szokásból csinálja a legtöbb, mert mások is ezt teszik. Hát el lehet képzelni, hogy a halálos ellenségek egymásnak jót kívánjanak? Mert még igen messze állunk a krisztusi világnézettől. Mennyi képmutatás, a nők szemforgatás, turpis ravaszság olvasható, látható lenne akkor, ha a külső hüan tükrözné vissza a belsőt. Miért kívánunk mi boldog újévet, jó szerencsét? Mi azt nem adhatunk. Miért vindikáljuk magunknak a mindenhatóságot, mikor az minket nem illet meg. Miért nem tesszük hozzá az Istent is. Adjon Isten jó szerencsét, hozzon boldog uj esztendőt. Miért hagyjuk el őt, mikor jól tudhatjuk. Nála nélkül mit sem tehetünk, íme az ember már ebben sem őszinte, természetes. A mai modern ember modernizálta frazeológiáját, gondolkodásmódját. Pedig meggyőződhetett vona, hogy minden ember a saját szerencséjének a kovácsa az Isten segítsége mellett. Emberé a munka, Istené az áldás. Ember tervez, Isten végez. Az emberi léleknek olyannak kellene lenni, mint a mesebeli kacsalábon forgó tündérvárnak, amelyből vissza lehet tekinteni a múltba, de előre lehet pillantani a jövőbe is. Legalább minden esztendő hajnalán tegye meg a teremtés koronája ezt az okos körültekintést élete háztáján. Tekintsen hátra s vizsgálja meg az eddig megtett utat, vegye szemügyre bukdácsolásait, eleséseit, keresse-kutassa ezek okait. Tagién összehasonitott másokkal, kikkel egyszerre indult el s mégis messze maradt utánuk, ne legyen elfogult önmagával szemben, ne másban keresse a kerékkötőt, ne zárja el magát az igazság elől és lássa be, hogy önmaga vágta sebét, futott ő is az eletstadionon egy darabig, de hamar ellankadt s rövidebb kitérőt keresett s ez lett a veszte. Szent Ágoston röviden regisztrálja az esetet: mages passus, sed ex raviam. Nagy lépesek, de a rendes utón kivül. Többet bízott a sajat ereidben, igy kalkulációiban ügyeimen kívül hagyta Isten segítségét. Saját lábán próbált járni, kikerülve, sőt rég elhagyva az iskolát, nagykorusította, önállósította önmagát. Elfeledte, hogy az elemi-, közép- és felső iskolákból minden ember magától az élet iskolájába kerül, ahol a tanító az Isteni Mester. Isten pedig mindig fejejtet, számítani nem lehet, kimaradás nincs megengedve, aki a súgóra vár, pórul jár, itt ismétlés nem lehetséges. Isten vizsgáztat s aki elbukik, az végképp intézte sorsát, aki jól lematurál, felsőbb osztályba, Isten országába fel-, illetve beléphet. Azért be kell látnod, hogy e komoly ügy felett könnyelműen napirendre nem terhelsz. Ha bölcs és szorgos élet önrevízió, önmagunk élet aönyvelésénak szigorú és alapos vizsgálata arról győzne meg szomoru u, hogy múltadban nincs öröm, ne essel kétségbe, hanem mint a csődbejutott spekuláns: a múlt tapasztalatain okulnod kell. Az okos ember saját karén tanú!, saját kőrán kell szenvednie mulasztásaiért s könnyelmű meggondolatlan lépéseiért. Nem elég hátranézni, tekintsen előre is, nehogy vissza zeduljön. A horror vacui, az élet ürességtől remegjen s igyekezzék a kongó ürességet illő s kellő tartalommal betölteni. A jövőt jobb alapokra kell építened. Tovább nem mehetsz utadon, mert ez nem boldogság hazájába visz, aiazter maradsz ezután is. Azért újév, hogy változzak meg minden. Ascedunt voters, nova siet omnia: cords, voces et opera. A régiek távozzanak, minden tegyen uj: szivek, szavak é s cselekedetek. Ez a régi szép megállapítás mindig korszerű és aktuális. Krisztus Urunk ezt olyan szép a semlettetően fejezi ki: Senki nem varr ócska ruhára nyerg szövetből foltot, máskülönben elveszi az uj a réginek a teljességét és a szakadás rosszabb részen. És senki sem tölt uj bort ócska tömlőkbe, mert különben a bor szétszakitja a tömlőket és a bor kiömlik, meg a tömlők is elpusztulnak, hanem az uj bort uj tömlőkbe kell tölteni (Márk 2. 21, 21). Az év uj, most kezdődik, szórt ujult erővel, uj s megjavított elvekkel induljunk be. Úgy dolgozzunk, mintha minden tőlünk függne s úgy imádkozzunk, mintha csak ettől várnánk mindent. Két kezünk van, egyikkel Istenbe kapaszkodunk, a másikban égjen a dolog, mindkét kezünkre szükségünk van, úgy sohase hagyjuk el: az imát s a munkát. Így joggal nézhetünk a titokzatos messzeségbe, melyet el kell érnünk, mert jövőnkben van és lesz remény. Készülj el naponként az életfeladatokkal, hogy mindig jól felelj s a nagy vizsga után a beteljesedett jövőben a nagy Tanító, az isteni Vizsgáztató beírja neved maiié az élet könyvébe a nagy egyest, jelesen érettségiztél. Folyton tartsd szemed előtt Istennek elmut nagy jótéteményeit s a magad hálátlanságát. Legyen eteted további folyamata örökös, élő Te Dtum Lindamus, hogy érdemessé válj latén jövő jótéteményeire. Boldog ujivet adjon a betlehemi Kisded mindenkinek a isteni kacsójával áldja meg az egész világot s benne minden békés és jóindulatú emberi! P. Réthy Apollinárisz. Varrógrepek, DESZerélspáross, ^íh.lkatrész.els Gyereskocsiks Gábor Aronae-nál Csíkszereda-M -Giuo, Dr. Zakariás Testvérek ház 19—26 CSÍKI LAPOK Apróságok: A csíki székelyek karácsonyi ünnepe Ünnepek után vagyunk. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az ünnepek alatt a vármegyében sehol semmi nem zavarta meg a szeretet napját. Nem villant meg a testvérgyilkos székely bicska, verekedés nem történt egyetlen községünkben sem. Úgy ünnepelt a székely falu, ahogy azt elvárja tőle tájunk méltósága, kulturáltsága. Feljegyezzük ezt a dátumot, úgy adjuk át egész vármegyénk társadalmának, mint a székely falu öntudatra ébredésének egyik fontos bizonyítékát. Simogassuk végig szeretettel és megbecsüléssel ezt a népet, amely fegyelmezett viselkedésével, megszerezte számunkra a legszebb karácsonyt, a vérnélküli, az egymást megbecsülni tudó szeretet jegyében. Nem lehet elképzelni boldogabb ajándékot ennél. Hiszen az idők olyanok lettek felettünk, hogy ennek az annyi nemes, szép tulajdonsággal megáldott népnek igazán meg kell értse azt, hogy nem szabad egymást gyűlölnie, oktalanul pusztítania és testvérvérre szomjaznia. Ki kell gyógyulnia abból a virtusos betegségéből, amely annyi gyászt, börtönt jelentett, amely olyan sok székely családot juttatott nyomorúságba. — A mai karácsony egy szebb jövőnek a reményét csillogtatja meg. Azt a jövőt, amelyre régen áhítozunk. Amikor ennek a népnek fiaiban valósággá lesz az összetartozásnak szentsége. Az uj esztendő küszöbén kérve kérjük népünket ápolja ezt a gondolatot. Vigyázzon, őrködjön féltő gonddal a testi és lelki épségén, amely jövő életének egyetlen biztositéka. A szeretet programja Egy egészen szerencsétlen nemzedék vagyunk. Az utóbbi husz esztendő alatt egy túlzsúfolt történelem szántott végig rajtunk. Háborús események, forradalmak bizonyítják a gyűlölet elszabadulásának szenvedésektől terhes napjait. Mint egy szörnyű álom, olyan volt az elmúlt két évtized A rombolás nyomán világok omlottak össze, életek estek szét. Ma is úgy néz ki minden, mintha soha nem tudná magára találni az egyensúlyából kimozdított ember. Mindaz, aki lépésenként végigjárta ezeknek a nagy szenvedéseknek őrültségeit, aki a világháború esztelen vágóhídjaitól megszabadulva belekerült a fegyver nélküli pusztítás tömeggyilkolásába, érzi, hogy nincsen más kivezető út, mint a szeretet programjának krisztusi célkitűzése. — így gondoljuk mi és ezen az alapon igyekszünk dolgozni a magunk kis körzetében. De sajnos ezalatt egészen más irányba rohannak az események. Ha átmenetileg is egyelőre hatalmába kerítette a világot ismét egy féktelen gyűlölet-áramlat, amely hol itt, hol ott robban háborús pusztításokba. És ennek nyomán a felfegyverzésnek olyan iramába keveredett az emberiség, amely komoly aggodalommal tölthet el minden békevágyakozást. Ebben a kilátástalan zűrzavarban vagy világnézeti alapon folyó egymástól való elidegenülésben nézzünk szét magunk körül. Itthon a magunk portáján. Vizsgáljuk meg pontosan, hogy lélekben merre köteleztük el magunkat a nagy kibontakozásokat kereső vajúdásokban. Tartjuk-e azokban a kisebbségi helyzetünkből következő ésszerű törvények logikai rendjét. Egységesek vagyunk-e azokkal a nagy kérdéseket mozgató erőszakoskodásokkal szemben, amelyek hatalmi eszközökkel a gyengébb élet jogát egyre inkább vitássá teszik a földön. Sajnos többször van alkalmunk meggyőződni arról, hogy nincsen emelkedett, igazságos nézőpont a lelkekben. Nincsen meg az evangéliumi alap az egyforma mérték megvonásának tárgyilagosságához. Szétestünk annak meglátásában és megítélésében, ami lelki elkötelezéseinket a kétes értékű világnézeti divatokban, a krisztusi elvek szerinti kötelességünkké teszi. — így megtörténik azután az, hogy gyakran a gyengébb melletti legőszintébb hangunkat „népfronti“ kacérkodásnak látják épen olyan helyeken, ahol a gyengébb védelme élethivatás. És előfordul, hogy emberi gondolatokat csak maga számára ismerő szürkeségek szemében a szeretet hitvallása a nemzetköziség vádjába keveredik velünk együtt abban a pillanatban, amikor a „megvert emberben“, a szenvedő istenképmásban rokonszenves testvért merünk keresni. — így van ez a mi házunk táján, idehaza, ahol egymás között sem tudunk lassan eligazodni s ahol egy második Bábel kezd épülni, amelynek munkálatainál már nagyon össze-vissza kezdtük hordani az anyagot ahoz a műhöz, amely a magára talált Embert volna hivatva dicsőíteni. Dr. Soós István (Bihar). Dr. Mikó Imre (Oderhei) Dr. Gaal Alajos (Ciuc). Dr. Barabás Béla (Nagyküküllő) Dr. Müller Jenő (Fehér), Dr. Oberst Zoltán (Temes). Ismételten megállapítjuk, hogy ez az eredmény becsületére válik a magyar összetartásnak. De a jövőre nézve azonban fokozottabb mértékben kell megismerje minden magyar választónak azt a kötelességet, amely faja küzdelmével szemben elvárható. Hiszen mindenki látja, hogy a belpolitikai életünkben egyre inkább kibontakozó belső küzdelmeikben mindinkább magunkra vagyunk utalva. És talán nincsen massza az az idő, amikor ismét urnák elé kényszerít az a helyzet, amely most nem tisztázta véglegesen a felvonuló román pártok küzdelmét. — Könyveljük el megelégedéssel a magyar választók öntudatra ébredésének ezt az első igazán meggyőződéses megmozdulását és higgjünk abban, hogy életünknek, a román állam keretei között való boldogulásunknak és megbecsülésünknek ügyetlen lehetősége a magunk egységes gondolkozásában, összetartásában és testvéri egymásra találásában van megadva. Lemondott a Tatarescu kormány. Napok óta tartó izgalmas tárgyalások után december hó 1- án a Tatarescu kormány benyújtotta Őfelségének a lemondását. Ez a nem várt fordulat a választások eredményének következtében állott elő. A választásokat levezető liberális kormány miután nem érte el a 40%- os eredményt és így nem tudta megszerezni magának a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget, kénytelen volt ebbe a megoldásba menekülni és Ő felségének rendelkezésére bocsátotta a kibontakozást. A király az uj kormány megaláztásával Goga Octaviant bízta meg, aki december hó 28 -n este megalakította a kormányát és letette az esküt. Az uj miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya programját december hó 31-én esta rádió szózatban közli a nemzettel. Hangoztatta, hogy kormányát bel- és külföldön aggodalmasan fogadták, de megnyugtat mindenkit arról, hogy nem akarnak egy pillanatig sem letérni az alkotmányosság útjáról. Azt azonban kihangsúlyozza, hogy Románia a románok és abban a románokat eljogok illetik. A fővárosi lapok az uj helyzettel kapcsolatosan olyan híreket közölnek, hogy a most megválasztott parlamentet februárban feloszlatják s áprilisra uj választásokat írnak ki, BEL- ÉS KÜLFÖLD. Az Országos Magyar Párt választási eredménye. A romániai Magyar Párt választási eredménye országos viszonylatban szép sikerrel zárult. A magyar tömbek minden vonatos félemé ő öntudatossággal teljesítették kötelességüket. Büszkeséggel tölthet el, hogy Csíkvármegye választói ebben a kötelességteljesítésben előljárnak és páldát mutattak ma is az egész romániai magyar népnek. A Magyar Párt két vármegyében Csíkban és Háromszéken érte el az ötvenöt meghaladó százalékot és összesen 117 892 szavazatot kapott az egész ország területén. Ezzel ez eredménnyel a Magyar Párt hozzávetőleges számítás Bserét 19—20 mandátumot kapna. Az így megalakuló új parlamenti csoport névsorát még nem lehet véglegesen tudni, valószínűség szerint azonban a következő magyar képviselők kerülnek be a parlamentbe : Dr. Bethlen Gyögy (Cluj). Dr. Pál Gábor (Ciuc). Báró Jósika János (Talaj). Dr. Wilier József (Oderheim) Báró Szentkereszthy Béla (Treiscaunc) Szabó Béni (Brisov). Dr. Gál Miklós (Turda) Dr. Molnár Dénes (Troiso&une). Dr. Bartha Ignác (Ciuc) Laár Ferenc (Mures) Dr. Szász Ferenc (Cluj) Dr. Parecz Béla (Arad), Dr. Parecz György (Szatmar) 1. szám. KÜLÖNFÉLÉK. Uj prefektus. Az újonan megalakult Gogakormány az uralom átvételével egyidejűleg leváltotta a megyefőnököket is. Csikmegye prefektusává Ionascu Nicolae mérnököt, a Goga-Cuza párt megyei tagozatának elnökét nevezték ki. Az új megyefőnök december 30-án letette az esküt a törvényszéki elnök kezébe és átvette hivatalát FELHÍVÁS LAPUNK ELŐFIZETŐIHEZ. A „Csíki Lapok“ kiadóhivatala tisztelettel kéri az olvasóit, hogy az előfizetési díjakat a legrövidebb időn belül rendezni szíveskedjenek, nehogy a lap. küldését beszüntetni legyünk kénytelenek. Lapunk az előfizetésekből él. A mai nehéz viszonyok között nem tudjuk nélkülözni kintlevőségeinket. — Éppen ezért kérjük mindazokat, akik elismerik azt a munkát, amelyet lapunk elvégez a vidéki magyar újságbetű szolgálatában, fogadják megértéssel jelen felhívásunkat és támogassanak ezután is a régi szeretettel. A „ CSÍKI LAPOK” szerk. és kiadóhivatala Eljegyzés. Somay János, a helybeli római kath. főgimnázium tanára eljegyezte Papp János főgimnáziumi igazgató leányát, Ibucit. Uj ügyvéd: Dr. Rákossy István, vármegyénk szülöttje Brasov (Brassóban) Bulevardul Rogeia Ferdinand 9. szám alatt ügyvédi irodát nyitott Az a karácsonyi színjáték, melyet a helybeli róm. kath. elemi iskola tanulói adtak elő december 25-ei, feledhetetlen élmény lesz mindazok számára akik részt vettek ezen a pompás sikerű gyermek-előadássá. A hívő szó nem hiába hangzott el: sokan eljöttek szülők s más érdeklődők egyaránt — a színpadot s a nézőteret is gyermeki arcok, hangok, gyermeki lelkek derűje ragyogta bi. A kis színészek, akik annyi kedvességgel jelenítették meg Árva Peti karácsonyét — valóban odavarázsolják a színpadra az Ég szépségét a jóság, a szavatéi világát s a karácsony meleg hangulatába ringatták a főgimnázium tágas tornatermének nagyszámú közönségét. Íme a kis szereplők: Gáspár Klári,Barabás Anna, Filó Klári — a 3 prológ; Ferenc Attila—Árva Peti, Fodor Ibi—karácsony angyala, Albert Magda—Őrangyal, Takács Pista helyett Mozsner Icu—Liei, Salamon Juci—Ilonka, Kalamar Anna, Dávid Anna, Mozsner Mária, Kocakor Mária, Purchárd Juliska, Rákosi Anna—angyalos, Csutak Piri (monolog, az elragadó feledékeny Jutaj), akik valamennyien bájos-kedvesen ott tipegtek, beszéltek és énekeltek a világos jajentő deszkáson s közvetlen, ügyeskedő játékujsai hozzájárultak a darab szép sikeréhez. Az előadás végén fő wperesünk köszönetet mondott a közönségnek s a színjáték rendezőinek: Albert Sándor ig. tanítónak és Dávid Rózsika tanítónőnek, kik a fáradságos nagy munkáért valóban megérdemlik mindnyájunk elismerését és háláját. Önzetlen munkájuknak akkor lesz tartós eredménye, ha mindig készen álluni nagy kincsünk, kicsi iskolánk iránti ragaszkodásunk; tettekkel is bebizonyítani. (—t,N