Csongrád Megyei Hírlap, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

AILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! fk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKa'sPa'rT MEGYE­ LAPJA 'a -k XXI. évfolyam, 238. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1964. október 10. NINCS NÉPJÓLÉT ÖNTUDATOS, FEGYELMEZETT MUNKA NÉLKÜL! — mondotta Apró Antal elvtárs a Csongrád megyei pártaktíván Beszámoló gazdasági helyzetünk kérdéseiről A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága pénteken dél­előtt a Szeged városi pártbizottság Kál­vin téri székházában megyei pártaktíva­­ülést tartott. Az ülést Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára nyitotta meg. Bevezetője után Apró Antal elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese tartott részletes be­számolót „Gazdasági helyzetünk időszerű kérdései” címmel. Apró Anted elvtárs beszámolója elején meleg szavakkal adta át az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a Kormánynak és személyesen Kádár János elvtársnak üd­vözletét abból az alkalomból, hogy e na­pokban ünnepeljük Csongrád megye, Sze­ged felszabadulásának 20. évfordulóját. A referátumban az aktíva résztvevői rövid áttekintést kaptak az ország belpoli­tikai, gazdasági kérdéseiről, a második ötéves terv teljesítéséről és nemzetközi gazdasági kapcsolataink alakulásáról. • I­g­ar időszerű mintegy nyolcezer fővel emelkedett, s a létszámtúllépés, a sza­bálytalanságok gondokat okoznak. A mezőgazdaságban jelen­tős eredmény, hogy a leg­fontosabbat, a kenyérgabo­na-termelést sikerült meg­oldani, ugyanakkor nö­veke­­dett az állatállomány is. Ma viszont a nagyobb állatállo­mány takarmányellátása okoz gondot. Erre külön fel­hívta Apró Antal elvtárs a pártaktíva résztvevőinek fi­gyelmét. A felvásárlási terv­ről szólva kijelentette, hogy a legfontosabb 12 termékből együttesen 101,7 százalékos teljesítés várható. Jelentős ,túlteljesítésre számítunk to­jásból, borból, fűszerpapriká­ból, cukorrépából és barom­fiból, kisebb mértékben tej­ből, tejtermékekből. A leg­nagyobb lemaradás burgo­nyából várható, de ezenkívül napraforgóból, vágómarhá­ból, sertésből és dohányból is. A kenyérgabona országos felvásárlási terve 80 száza­léknál tart, de a takarmány­­gabonánál kedvezőbb a kép. Nyomatékosan felhívta Apró Antal elvtárs a me­gye vezetőit arra, hogy kü­lönös gonddal foglalkozza­nak a felvásárlási terv tel­jesítésével, a takarmány ésszerű fel­­használásával és elosztásával. Külön megemlítette a be­számoló, hogy hagymából kedvező volt a termés és a tervet a makóiak túlteljesí­tették. Hiba viszont, hogy nem tudnak kellőképpen gondoskodni a megtermett mennyiség tárolásáról, mert lassan halad a makói rak­tár építése, amelyre pedig a hagymának elengedhetetle­nül szüksége volna. Legfontosabb politikai kérdés: a gazdasági építőmunka Elsőként azt fejtegette Apró Antal elvtárs, hogy mi történt hazánkban a második ötéves terv három és fél esz­tendeje alatt, hogyan teljesí­tettük a szocializmus alapjai­nak lerakása után legfőbb politikai, gazdasági célkitű­zéseinket . Szocialista forradal­munk továbbfejlődésének ma legfontosabb területe a népgazdaság fejlesztése — mondotta —. Ha ebből a szempontból nézzük pártunk, kormányunk gazdaságpoliti­káját az elért jelentős fejlő­dést és a dolgozó tömegek véleményét akkor megálla­píthatjuk, hogy országunk legfontosabb belpolitikai kér­dése a gazdasági építőmunka lett . Az országban levő gaz­dasági helyzet a kereseti vi­szonyok, a lakosság ellátása élelmiszerekkel, árukkal —­ egyes hiánycikkektől elte­kintve — figyelembe véve a lehetőségeinken is, jónak mondható. A tömegek ezt a gazdasági építőmunkát tá­mogatják. Ezt nemcsak mi állapítjuk meg, hanem az ide jövő tárgyilagos külföldiek­nek is nagyjából hasonló a véleményük. Ezekre a té­nyekre és a dolgozó tömegek véleményére támaszkodva ki­jelenthetjük, hogy belpolitikai helyzetünk jó és népgazdaságunk fejlő­dik. Legfőbb időszerű feladat­ként az előadó második öt­éves tervünk végrehajtását jelölte meg. Hangoztatta, hogy az ipari termelés 49 százalékos előirányzott növe­kedését az ötéves tervben előreláthatóan teljesíteni tud­juk, ha munkánkat minde­nütt jobban megszervezzük és jól kihasználjuk a hátra­levő közel másfél évet. Az iparágak között a legnehe­zebb helyzet a kohászatban, valamint az építő- és építő­anyagiparban mutatkozik, amelyek valószínű nem tud­ják teljesíteni tervüket. A vegyipar viszont úgy látszik túl fogja teljesíteni ötéves tervét. A mezőgazdasági ter­melés előirányzott 22—23 százalékos növekedése főként az utóbbi évek rossz időjá­rása, a nagyarányú aszály miatt nem látszik teljesíthe­tőnek. Nagy erőfeszítéseket teszünk a kenyérgabona ve­tésterület növelésére. Idén 15 százalékkal növeltük a ve­tésterületet és ezt az arányt most az őszi vetéseknél is tartani akarjuk. A kb 10,7 mázsás terméseredménnyel saját erőből biztosítani tud­juk az ország kenyérellátá­sát Az iparról és mezőgazda­ságról elmondottak után rá­mutatott arra, hogy a nem­zeti jövedelem emelkedésé­ben nem értük el az elő­irányzatot, a reáljövedelem 16 százalékos növekedése vi­szont az eddigi számítások alapján megvalósul. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időben többet fogyasztottunk, mint ameny­­nyit megtermeltünk Ez természetesen nehézsége­ket okoz, amelyeket a kor­mány úgy tudott áthidalni, hogy átmenetileg hiteleket vett igénybe. *— Hogyan gondoljuk meg­oldaná a felsorolt problémá­kat? — vetette fel a kérdést Apró Antal elvtárs, majd a választ öt pontba foglalta. Az 1965-ös tervben — mint mondotta — a nemzeti jöve­delemnél az előző évek növe­kedési ütemét tartanunk kell. A mezőgazdasági termelés­ben az ideinek három-négy százalékos növekedését ter­vezzük. A beruházásokat az eddiginél erősebben koncent­ráljuk. A fogyasztási alap növekedését az ismert okok miatt kisebbre tervezzük. A külkereskedelmi forgalom­ban arra számítunk, hogy a behozatal az ideinél mind­össze egy százalékkal legyen több, kivitelünket viszont 8,9 százalékkal szeretnénk emelni. Az idei I. fél év tapasztalatai A tájékoztató további ré­szében felvázolta Apró An­tal elvtárs az 1965-ös terv főbb elképzeléseit, majd ar­ról beszélt, holy­an áll az idei I. fél év mérlege és me­lyeik jelenleg feladataink. — A népgazdasági terv teljesítése — mondotta — idén a tavalyihoz képest kedvezőbb képet mutat. A fontosabb termelési mu­tatók tekintetében a tervet teljesítettük, vagy túlteljesí­tettük. Túlteljesítettük a bel­kereskedelmi tervet, nőtt a kiskereskedelmi forgalom, s a kivitel 9,6 százalékos, a behozatal 21 százalékos nö­vekedést mutat A Csongrád megyei ipar termelése is növekedett, ezen belül az építőipar 11 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt Mindezek ellenére több vál­lalat nem teljesítette féléves tervét és lemaradt az építő­ipar is. Az első fél évben a megye építőipara 12 száza­lékkal maradt el tervétől. Súlyos lemaradásként em­lítette meg, hogy a megyé­ben a termelőszövetkezetek beruházásaira fordított ösz­­szegnek csupán mintegy 26 százalékát használták fel az első fél évben. Az I. fél év adatainál utalt arra, hogy Csongrád megyében a lakos­ságnak nyújtott kifizetések 10,4 százalékkal növekedtek és az áruvásárlások 10 szá­zalékkal haladták meg a múlt évi szintet. Vagyis több a pénz, job­ban él a megye! Negatív jelenség országo­san, hogy a foglalkoztatottak száma a tervtől eltérően Előrehaladásunk feltételei Az 1964. évi terv, a má­sodik ötéves terv eddigi tel­jesítésével kapcsolatban a jelenlegi fejlődésünkkel szo­rosan összefüggő legfonto­sabb kérdéseket érintette a továbbiakban. Az első legfontosabb kér­dés a gyártmányok korsze­­rűsítése. A nemzetközi színvonal gyorsan nő és sok vonatko­zásban nem tudunk vele lé­pést tartani, nem vagyunk a piacon elég versenyképesek. A pártnak, a kormánynak, az egész gazdasági vezetésnek most igen fontos feladata, hogy műszaki lemaradá­sunk okaival foglalkozzék. A másik fontos kérdés a beruházások ügye. Az még nem baj, hogy a tervezettnél többet ruház­tunk be, de az már igen, hogy a megvalósított beru­házások egy része nem elég korszerű, másutt pedig a költségeket léptük lényege­sen túl. A kormány számos intézkedést tett a beruházá­si tevékenység megjavításá­ra, mégis súlyos hibák for­dulnak elő. Ugyanakkor az is igaz, hogy a beruházások többsége olyan ésszerű és hasznos, amely a magyar ipar, mezőgazdaság fejlődé­sét nagymértékben elősegíti. A mezőgazdaság részesedé­se a beruházásokból a szo­cialista országok közül ná­lunk a legmagasabb. A harmadik fő kérdés a termelékenység fokozása, a megfelelő műszaki színvo­nal biztosítása. Nőtt ugyan a termelékeny­ség az elmúlt időszakban, de számos területen nem ki­elégítően. A magyar ipar ter­melékenysége elmarad a töb­bi KGST-ország mögött, s más nemzetközi vonatkozás­ban is. A lemaradás számos területen a mi munkánk gyengeségét mutatja. Fontos feladat a normák­nál és a munkaszervezés­ben jelentkező hibák meg­szüntetése is. Le kell faragni a megnöve­kedett túlórákat, s vala­mennyi termelőegységnél na­gyobb gondot kell fordítani a bér- és normafegyelemre éppúgy, mint a belső munka jobb megszervezésére. A la­­(Folytatás a 2. oldalon.) FOROG A MÁSODIK Megindult a második turbina Százhalombattán Kitüntetések Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szeged felszabadu­lásának 20. évfordulója alkal­mából feitüntetéseket ado­mányozott. Olyan szegedie­ket tüntettek ki a Munka Érdemrend arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatával, akik a város felszabadulásá­nak első percétől helyt­álltak, s eredményes tevé­kenységet fejtettek ki. Közü­lük is most azokat részesí­tették e magas állami el­ismerésben, akik már azóta megérdemelt nyugdíjukat él­vezik vagy legalább is je­lenleg nem töltenek be ve­zető közéleti szerepet. A kitüntetettek mindegyi­kének munkássága közismert Szegeden. A város dolgozói­nak tisztelő­ szeretete veszi körül mindannyiójukat, akik annak idején — a széles nemzeti összefogás jegyében — a felszabadult város új élete formálásának nehéz posztjain küzdöttek, s azóta a fiatalabbaknak adták át helyüket. E gondolatokat hangoztatta tegnap, pénte­ken az Országház Munká­­csy-termében Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke is, aki átnyújtotta a kitünte­téseket Tolmácsolta egy­ben az Elnöki Tanács és a kormány jókívánságait, s hangsúlyozta: a legnagyobb tisztelet és megbecsülés ille­ti társadalmunknak azokat a tagjait, akik a felszabadu­lás legelső napjaitól az él­vonalban harcoltak az or­szág újjáépítéséért. A kitüntetések átadásakor jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Kim­mel Emil, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­­vezető helyettese, Varga De­zső, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osz­tályvezetője és Törköly Fe­renc, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának osztályve­zetője. A kitüntetettek nevében id. Komócsin Mihály mon­dott köszönetet. A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK Dénes Leó nyugdíjas, Sze­ged volt polgármestere, a városi tanács vb volt elnö­ke; Farkas István nyugdíjas nyomdász, a Nyomdász Szak­­szervezet volt elnöke; Gyulai István nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, volt nemzetgyűlési képviselő, a Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalat volt igazgatója; id. Komócsin Mihály nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, az Ideig­lenes Nemzetgyűlés volt tag­ja, a III. kerületi tanács vb volt elnöke; Krajkó András nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Cipészipari Ksz volt elnöke; id. Simon Béla nyugdíjas, a Szociáldemokrata Párt volt szegedi titkára, a Csong­rád megyei TÜZÉP-Válla­­lat volt igazgatója; Tombácz Imre nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, Szeged városi tanács vb volt elnöke. A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK: Agócsi János nyugdíjas, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi ta­nácsának tagja, a városi ta­nács vb igazgatási osztályá­nak volt dolgozója; Komócsin Antal nyugdí­jas, 1944-ben az MKP ala­pító tagja, a Szegedi Ingat­lankezelő Vállalat volt igaz­gatója; Strack Ádám nyugdíjas, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi ta­nácsának elnöke, a szegedi ládagyár volt művezetője; Széll Sándor nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Férfiszabó Kst volt igazgatója; dr. Zápori Dezső, 1944-ben az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének alapító­­tagja, a MÁV szegedi ren­delőintézetének főorvosa. A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK: Dr. Donászy Kálmán nyugdíjas újságíró, az első Nemzeti Bizottság elnöke; Havalecz Istvánné nyug­díjas, a felszabadulás utáni nőszövetség alapító tagja, a Hungária volt igazgatója; Kovács István, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Csongrád megyei Villany­­szerelő Vállalat igazgatója; dr. Lóránt László nyugdí­jas ügyvéd, a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front egyik szegedi vezetője, a szegedi Ügyvédi Kamara volt elnöke;­­ Magyar László nyugdíjas újságíró, az 1944 novemberé­ben újjáindult Délmagyar­­ország munkatársa, egy ide­ig felelős szerkesztője, a Pest Megyei Hírlap volt munkatársa; Nagy Sándor nyugdíjas, a Függetlenségi Front aktív tagja, az Alkotmány Tsz volt elnöke; dr. Pálfy György nyugdí­jas, a város felszabadulásá­nak idején a közigazgatás vezetője, később főispán; Péter Lajos nyugdíjas szö­vőmunkás, a szegedi kender­fonógyár — az ország első — üzemi tanácsának tagja; Tóth Béla nyugdíjas, az első üzemi tanács létrehozá­sának tevékeny részese, a Szegedi Cipőgyár DÉMA- telepének volt igazgatója. Török Gábor, 1944-ben az MKP alapító tagja, a szegedi kenderfonógyár szakszerve­zeti bizottságának elnöke.

Next