Csongrád Megyei Hírlap, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-10 / 238. szám
AILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! fk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKa'sPa'rT MEGYE LAPJA 'a -k XXI. évfolyam, 238. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1964. október 10. NINCS NÉPJÓLÉT ÖNTUDATOS, FEGYELMEZETT MUNKA NÉLKÜL! — mondotta Apró Antal elvtárs a Csongrád megyei pártaktíván Beszámoló gazdasági helyzetünk kérdéseiről A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága pénteken délelőtt a Szeged városi pártbizottság Kálvin téri székházában megyei pártaktívaülést tartott. Az ülést Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára nyitotta meg. Bevezetője után Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott részletes beszámolót „Gazdasági helyzetünk időszerű kérdései” címmel. Apró Anted elvtárs beszámolója elején meleg szavakkal adta át az MSZMP Központi Bizottságának, a Kormánynak és személyesen Kádár János elvtársnak üdvözletét abból az alkalomból, hogy e napokban ünnepeljük Csongrád megye, Szeged felszabadulásának 20. évfordulóját. A referátumban az aktíva résztvevői rövid áttekintést kaptak az ország belpolitikai, gazdasági kérdéseiről, a második ötéves terv teljesítéséről és nemzetközi gazdasági kapcsolataink alakulásáról. • Igar időszerű mintegy nyolcezer fővel emelkedett, s a létszámtúllépés, a szabálytalanságok gondokat okoznak. A mezőgazdaságban jelentős eredmény, hogy a legfontosabbat, a kenyérgabona-termelést sikerült megoldani, ugyanakkor növekedett az állatállomány is. Ma viszont a nagyobb állatállomány takarmányellátása okoz gondot. Erre külön felhívta Apró Antal elvtárs a pártaktíva résztvevőinek figyelmét. A felvásárlási tervről szólva kijelentette, hogy a legfontosabb 12 termékből együttesen 101,7 százalékos teljesítés várható. Jelentős ,túlteljesítésre számítunk tojásból, borból, fűszerpaprikából, cukorrépából és baromfiból, kisebb mértékben tejből, tejtermékekből. A legnagyobb lemaradás burgonyából várható, de ezenkívül napraforgóból, vágómarhából, sertésből és dohányból is. A kenyérgabona országos felvásárlási terve 80 százaléknál tart, de a takarmánygabonánál kedvezőbb a kép. Nyomatékosan felhívta Apró Antal elvtárs a megye vezetőit arra, hogy különös gonddal foglalkozzanak a felvásárlási terv teljesítésével, a takarmány ésszerű felhasználásával és elosztásával. Külön megemlítette a beszámoló, hogy hagymából kedvező volt a termés és a tervet a makóiak túlteljesítették. Hiba viszont, hogy nem tudnak kellőképpen gondoskodni a megtermett mennyiség tárolásáról, mert lassan halad a makói raktár építése, amelyre pedig a hagymának elengedhetetlenül szüksége volna. Legfontosabb politikai kérdés: a gazdasági építőmunka Elsőként azt fejtegette Apró Antal elvtárs, hogy mi történt hazánkban a második ötéves terv három és fél esztendeje alatt, hogyan teljesítettük a szocializmus alapjainak lerakása után legfőbb politikai, gazdasági célkitűzéseinket . Szocialista forradalmunk továbbfejlődésének ma legfontosabb területe a népgazdaság fejlesztése — mondotta —. Ha ebből a szempontból nézzük pártunk, kormányunk gazdaságpolitikáját az elért jelentős fejlődést és a dolgozó tömegek véleményét akkor megállapíthatjuk, hogy országunk legfontosabb belpolitikai kérdése a gazdasági építőmunka lett . Az országban levő gazdasági helyzet a kereseti viszonyok, a lakosság ellátása élelmiszerekkel, árukkal — egyes hiánycikkektől eltekintve — figyelembe véve a lehetőségeinken is, jónak mondható. A tömegek ezt a gazdasági építőmunkát támogatják. Ezt nemcsak mi állapítjuk meg, hanem az ide jövő tárgyilagos külföldieknek is nagyjából hasonló a véleményük. Ezekre a tényekre és a dolgozó tömegek véleményére támaszkodva kijelenthetjük, hogy belpolitikai helyzetünk jó és népgazdaságunk fejlődik. Legfőbb időszerű feladatként az előadó második ötéves tervünk végrehajtását jelölte meg. Hangoztatta, hogy az ipari termelés 49 százalékos előirányzott növekedését az ötéves tervben előreláthatóan teljesíteni tudjuk, ha munkánkat mindenütt jobban megszervezzük és jól kihasználjuk a hátralevő közel másfél évet. Az iparágak között a legnehezebb helyzet a kohászatban, valamint az építő- és építőanyagiparban mutatkozik, amelyek valószínű nem tudják teljesíteni tervüket. A vegyipar viszont úgy látszik túl fogja teljesíteni ötéves tervét. A mezőgazdasági termelés előirányzott 22—23 százalékos növekedése főként az utóbbi évek rossz időjárása, a nagyarányú aszály miatt nem látszik teljesíthetőnek. Nagy erőfeszítéseket teszünk a kenyérgabona vetésterület növelésére. Idén 15 százalékkal növeltük a vetésterületet és ezt az arányt most az őszi vetéseknél is tartani akarjuk. A kb 10,7 mázsás terméseredménnyel saját erőből biztosítani tudjuk az ország kenyérellátását Az iparról és mezőgazdaságról elmondottak után rámutatott arra, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésében nem értük el az előirányzatot, a reáljövedelem 16 százalékos növekedése viszont az eddigi számítások alapján megvalósul. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időben többet fogyasztottunk, mint amenynyit megtermeltünk Ez természetesen nehézségeket okoz, amelyeket a kormány úgy tudott áthidalni, hogy átmenetileg hiteleket vett igénybe. *— Hogyan gondoljuk megoldaná a felsorolt problémákat? — vetette fel a kérdést Apró Antal elvtárs, majd a választ öt pontba foglalta. Az 1965-ös tervben — mint mondotta — a nemzeti jövedelemnél az előző évek növekedési ütemét tartanunk kell. A mezőgazdasági termelésben az ideinek három-négy százalékos növekedését tervezzük. A beruházásokat az eddiginél erősebben koncentráljuk. A fogyasztási alap növekedését az ismert okok miatt kisebbre tervezzük. A külkereskedelmi forgalomban arra számítunk, hogy a behozatal az ideinél mindössze egy százalékkal legyen több, kivitelünket viszont 8,9 százalékkal szeretnénk emelni. Az idei I. fél év tapasztalatai A tájékoztató további részében felvázolta Apró Antal elvtárs az 1965-ös terv főbb elképzeléseit, majd arról beszélt, holyan áll az idei I. fél év mérlege és melyeik jelenleg feladataink. — A népgazdasági terv teljesítése — mondotta — idén a tavalyihoz képest kedvezőbb képet mutat. A fontosabb termelési mutatók tekintetében a tervet teljesítettük, vagy túlteljesítettük. Túlteljesítettük a belkereskedelmi tervet, nőtt a kiskereskedelmi forgalom, s a kivitel 9,6 százalékos, a behozatal 21 százalékos növekedést mutat A Csongrád megyei ipar termelése is növekedett, ezen belül az építőipar 11 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt Mindezek ellenére több vállalat nem teljesítette féléves tervét és lemaradt az építőipar is. Az első fél évben a megye építőipara 12 százalékkal maradt el tervétől. Súlyos lemaradásként említette meg, hogy a megyében a termelőszövetkezetek beruházásaira fordított öszszegnek csupán mintegy 26 százalékát használták fel az első fél évben. Az I. fél év adatainál utalt arra, hogy Csongrád megyében a lakosságnak nyújtott kifizetések 10,4 százalékkal növekedtek és az áruvásárlások 10 százalékkal haladták meg a múlt évi szintet. Vagyis több a pénz, jobban él a megye! Negatív jelenség országosan, hogy a foglalkoztatottak száma a tervtől eltérően Előrehaladásunk feltételei Az 1964. évi terv, a második ötéves terv eddigi teljesítésével kapcsolatban a jelenlegi fejlődésünkkel szorosan összefüggő legfontosabb kérdéseket érintette a továbbiakban. Az első legfontosabb kérdés a gyártmányok korszerűsítése. A nemzetközi színvonal gyorsan nő és sok vonatkozásban nem tudunk vele lépést tartani, nem vagyunk a piacon elég versenyképesek. A pártnak, a kormánynak, az egész gazdasági vezetésnek most igen fontos feladata, hogy műszaki lemaradásunk okaival foglalkozzék. A másik fontos kérdés a beruházások ügye. Az még nem baj, hogy a tervezettnél többet ruháztunk be, de az már igen, hogy a megvalósított beruházások egy része nem elég korszerű, másutt pedig a költségeket léptük lényegesen túl. A kormány számos intézkedést tett a beruházási tevékenység megjavítására, mégis súlyos hibák fordulnak elő. Ugyanakkor az is igaz, hogy a beruházások többsége olyan ésszerű és hasznos, amely a magyar ipar, mezőgazdaság fejlődését nagymértékben elősegíti. A mezőgazdaság részesedése a beruházásokból a szocialista országok közül nálunk a legmagasabb. A harmadik fő kérdés a termelékenység fokozása, a megfelelő műszaki színvonal biztosítása. Nőtt ugyan a termelékenység az elmúlt időszakban, de számos területen nem kielégítően. A magyar ipar termelékenysége elmarad a többi KGST-ország mögött, s más nemzetközi vonatkozásban is. A lemaradás számos területen a mi munkánk gyengeségét mutatja. Fontos feladat a normáknál és a munkaszervezésben jelentkező hibák megszüntetése is. Le kell faragni a megnövekedett túlórákat, s valamennyi termelőegységnél nagyobb gondot kell fordítani a bér- és normafegyelemre éppúgy, mint a belső munka jobb megszervezésére. A la(Folytatás a 2. oldalon.) FOROG A MÁSODIK Megindult a második turbina Százhalombattán Kitüntetések Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából feitüntetéseket adományozott. Olyan szegedieket tüntettek ki a Munka Érdemrend arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatával, akik a város felszabadulásának első percétől helytálltak, s eredményes tevékenységet fejtettek ki. Közülük is most azokat részesítették e magas állami elismerésben, akik már azóta megérdemelt nyugdíjukat élvezik vagy legalább is jelenleg nem töltenek be vezető közéleti szerepet. A kitüntetettek mindegyikének munkássága közismert Szegeden. A város dolgozóinak tisztelő szeretete veszi körül mindannyiójukat, akik annak idején — a széles nemzeti összefogás jegyében — a felszabadult város új élete formálásának nehéz posztjain küzdöttek, s azóta a fiatalabbaknak adták át helyüket. E gondolatokat hangoztatta tegnap, pénteken az Országház Munkácsy-termében Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke is, aki átnyújtotta a kitüntetéseket Tolmácsolta egyben az Elnöki Tanács és a kormány jókívánságait, s hangsúlyozta: a legnagyobb tisztelet és megbecsülés illeti társadalmunknak azokat a tagjait, akik a felszabadulás legelső napjaitól az élvonalban harcoltak az ország újjáépítéséért. A kitüntetések átadásakor jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Kimmel Emil, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese, Varga Dezső, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője és Törköly Ferenc, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője. A kitüntetettek nevében id. Komócsin Mihály mondott köszönetet. A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK Dénes Leó nyugdíjas, Szeged volt polgármestere, a városi tanács vb volt elnöke; Farkas István nyugdíjas nyomdász, a Nyomdász Szakszervezet volt elnöke; Gyulai István nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, volt nemzetgyűlési képviselő, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat volt igazgatója; id. Komócsin Mihály nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja, a III. kerületi tanács vb volt elnöke; Krajkó András nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Cipészipari Ksz volt elnöke; id. Simon Béla nyugdíjas, a Szociáldemokrata Párt volt szegedi titkára, a Csongrád megyei TÜZÉP-Vállalat volt igazgatója; Tombácz Imre nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, Szeged városi tanács vb volt elnöke. A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK: Agócsi János nyugdíjas, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi tanácsának tagja, a városi tanács vb igazgatási osztályának volt dolgozója; Komócsin Antal nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat volt igazgatója; Strack Ádám nyugdíjas, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi tanácsának elnöke, a szegedi ládagyár volt művezetője; Széll Sándor nyugdíjas, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Szegedi Férfiszabó Kst volt igazgatója; dr. Zápori Dezső, 1944-ben az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének alapítótagja, a MÁV szegedi rendelőintézetének főorvosa. A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLTEK: Dr. Donászy Kálmán nyugdíjas újságíró, az első Nemzeti Bizottság elnöke; Havalecz Istvánné nyugdíjas, a felszabadulás utáni nőszövetség alapító tagja, a Hungária volt igazgatója; Kovács István, 1944-ben az MKP alapító tagja, a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója; dr. Lóránt László nyugdíjas ügyvéd, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egyik szegedi vezetője, a szegedi Ügyvédi Kamara volt elnöke; Magyar László nyugdíjas újságíró, az 1944 novemberében újjáindult Délmagyarország munkatársa, egy ideig felelős szerkesztője, a Pest Megyei Hírlap volt munkatársa; Nagy Sándor nyugdíjas, a Függetlenségi Front aktív tagja, az Alkotmány Tsz volt elnöke; dr. Pálfy György nyugdíjas, a város felszabadulásának idején a közigazgatás vezetője, később főispán; Péter Lajos nyugdíjas szövőmunkás, a szegedi kenderfonógyár — az ország első — üzemi tanácsának tagja; Tóth Béla nyugdíjas, az első üzemi tanács létrehozásának tevékeny részese, a Szegedi Cipőgyár DÉMA- telepének volt igazgatója. Török Gábor, 1944-ben az MKP alapító tagja, a szegedi kenderfonógyár szakszervezeti bizottságának elnöke.