Csongrád Megyei Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
yKAC/ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSHÖVR MEGYEI *A magyar szocialista munkáspárt lapja A tavaszi munkák mérlege A kukorica hetvenhárom százalékát vetették el • Árasztják a rizsföldeket Az utóbbi tíz nap alatt hullott harminc millimétertől negyvenöt milliméterig terjedő — szinte felbecsülhetetlen értékű — csapadék nyomán valósággal megújult a határ. Az időszerű tavaszi munkák állásáról a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán Gál Jenő szakfelügyeleti csoportvezető elmondotta, hogy a kukoricát az előirányzott nyolcvanhatezer hektár hetvenhárom százalékán tették földbe. A legfontosabb tennivalók közé tartozik most a még hátralevő vetés mielőbbi befejezése. Kedvezően befolyásolta az esőzés a gyümölcsösökben a terméskötődést, ami általában jónak mondható. A csapadék egyben visszaszorította a főleg a cukorrépaföldeken a szokottnál korábban jelentkező kártevők elterjedését. A makói hagymatermelő tájkörzetben a zöldellő hagymatáblákon helyenként megkezdték a második sarabolást, a talaj porirányítását, szellőztetését. Sok gazdaságban hozzáfogtak a lucerna első kaszálásához, s a takarmánynövényt viszik a szárító, feldogozó üzemekbe. Az első kaszálás hozama a korábbi szárazság miatt valamivel gyengébb a tavalyinál. Ugyancsak tájékoztatást kaptunk a Békés- és Csongrád megyei állami gazdaságok főosztályától a rizs vetéséről, amit a Hódmezővásárhelyi és a Pankotai Állami Gazdaság már befejezett. A két megyében tovább növekedett,4 ezer 249 hektárra emelkedett a vízi gabona területe. E kultúra fejlesztését a tavalyi kiemelkedő eredmények is indokolják: 1973- ban hektáronként 6 ezer 884 forint tiszta nyereséget hozott a rizs a dél-alföldi állami gazdaságokban. Most az első, úgynevezett futó árasztást végzik a telepeken. Az új idény kedvező előjelekkel indult: kitűnően előkészített talajba vethettek. A tavaly elkezdett nagyszabású rekonstrukciót és az új telepek építését tovább folytatják. Megszüntetik az apró kis „kalickákat”, helyettük öthat hektáros összefüggő területeket alakítanak ki, hogy a gépi betakarítást megkönnyítsék, ugyanakkor korszerűsítik az öntöző-, illetve a lecsapoló csatornahálózatot. Negyedszázados a magyarszovjet műszaki-tudományos együttműködés A közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának gyors ütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, dokumentációk, műszaki leírások, licencek és know-how-ok. A két ország közötti műszaki-tudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kapcsolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Néhány évvel az első gazdaság, műszaki-tudományos együttműködési megállapodások megkötése után, 1964- ben létrehozták a két ország közti gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottságot, s az 1949-ben létrejött magyar —szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság átalakult a kormányközi bizottság albizottságává. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem háromezer ipari, mezőgazdasági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyanakkor több mint 170 u at adott át. 1961-ben kiterjesztették az együttműködést az építőiparra, a közlekedésre, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra , a népgazdaság szinte minden ágára. Megkezdődött a termelővállalatok közötti közvetlen együttműködés is. Példamutató eredmények hatására a kutatóintézetek, tervező-szerkesztő vállalatok között is sorra létrejöttek a közvetlen együttműködési formák, megállapodások. A Szovjetunió műszakisegítségével hazánkban számos új, nagy jelentőségű létesítmény született. Az energiaellátásunkban, jelentős szerepet betöltő Dunamenti Erőmű berendezéseit, automatikáit ugyancsak szovjet partnereink szállították és szerelték fel. Szovjet tervezőintézetekben dolgozták ki például a Tiszamenti Vegyiművek és a Borsodi Vegyikombinát gyártási technológiáit is. Hatékony kooperáció alakult ki a textilipar területén, a hazánkban gyártott alkatrészek ellenértékeként 1970— 75 között 650, a következő ötéves tervidőszakban már 1300 korszerű textilipari gépet kaptunk a szovjet partnerektől. Néhány területen már folynak az előkészítő tárgyalások, megkezdődött a tervek kidolgozása a következő évek együttműködésének kialakítására, megszervezésére. Így például lehetőség van új, egységes városi és városközi autóbusztípusok közös tervezésére és gyártására. A nagyobb hatásfokú és a tisztább üzemű járműmotorok (350—400 lóerős közúti gázturbinák) közös fejlesztése a közelmúltban kezdődött meg. Nagy jelentőségű a két ország közötti együttműködés egy távközlési mesterséges holdat követő földi állomás magyarországi létesítésére is. Ez lehetővé teszi majd, hogy hazánk bekapcsolódjon az Interszputnyik nemzetközi műholdas távközlési szervezet hálózatába és a távközlési összeköttetésbe. Jelenleg a műszaki-tudományos irányító szervek az 1976—1980-as évekre vonat-kozó fejlesztési terveket vitatják meg. (MTI ) Vásárhelyi kiadás 31. ÉVFOLYAM m1. SZÁM L974. május 5., vasárnap 0 óra: 1 forint Mit hoz a 460 milliós rekonstrukció a Szegedi Konzervgyárban ? Jól átgondolt, előrelátó gazdasági vezetés, amely a vállalat helyzetével, műszaki és emberi adottságaival, a külső tényezőkkel is tisztában van — így jellemezhetjük a Szegedi Konzervgyár vezetését, amely az elmúlt években mindig a növekvő társadalmi igényeknek megfelelően tűzte ki az elérendő célokat, a tervfeladatokat. Az előrelátás, eredményeként már régen tudják, hogy a termelés további növelésének egyik legnagyobb akadálya az üzem gépparkjának elavulása. Már nem lehet anélkül a meglevőkhöz hozzáépíteni újabb üzemrészeket, hogy a gépeket ki ne cseréljék. Újakra, többet tudókra A géppark „foltozásával’’ az idén 650 millió forint termelési értéket kívánnak előállítani. Ez nem kis gond, feladat, hiszen 5 ezer 700 vagon konzervet kell gyártani. A zöldségprogram megvalósítása adta nyersanyagokat a gyár vonzáskörzetében mind-mind fel kell vásárolni. Sehol sem maradhat kint a földön a termés, mert ezzel bizonytalanná tennék a holnapot. A gyár csak akkor tud bizton termelni évről évre, ha a mezőgazdasági üzemek számára is termelési biztonságot nyújt. A vállalati tervben 15—200rillió forint vállalati eredmény szerepel. Ez a -tól, -ig érzékeli, hogy a konzervipari termelés még mindig ki van téve az időjárás szeszélyeinek. Ez bizony hatással lehet az önköltség alakulására is. Szükség, van az eredményes, a hatékony gazdálkodásra, mert csak így dolgozhatják fel a nyersanyagot, és teremthetik meg a tervbe vett, mintegy négyszázalékos bérfejlesztést. Most készítik elő a szezont, a nagy munka időszakát, s ez a készület párosul a 450 millió forintos rekonstrukció „megalapozásával”. — Az idén húszmillió forintot költünk beruházásra — mondja Rósa László főmérnök. — Már ebből az összegből mintegy kétmillió forintot költünk az ötödik ötéves tervre előirányzott rekonstrukciós programra. A nyár közepéig készíttetjük el az iparvágány kiviteli terveit. Gyárunk mögött a VIDIA Kereskedelmi Vállalat iparvágányáról ágaztatjuk le a miénket, egészen az ötszáz vagonos raktárig. Ezzel előreláthatóan megoldjuk a rendkívül nehéz szállítási gondjainkat. A vasúti vágány 1976 elejére készül el. Ezt követően a csomagolóüzemekből közvetlenül a vagonokba kerülhet az áru vagy hagyományosan, vagy 10—12 tonnás konténerek felhasználásával. A konzervgyártás velejárója a húsfeldolgozás. A vállalat három és fél millió forintért vásárol modern hitelfeldolgozó gépeket. További hárommilliót költ másfajta berendezésekre. Ezek közül a legfontosabb egy lúgozóberendezés, amelyet a gyümölcskonyha mellé telepítenek. Gondolnak a munkásellátásra, vagyis a szociális körülmények javítására, is. Elsősorban a vállalat két külsőtelepén javítják a körülményeket. Beszereznek zsugorfóliát és címkézőgépet, s két folyamatos pasztörizálóberendezést. Csak ez a két utóbbi gép együttesen közel ötmillió forintba kerül. A gyümölcskonyhán egy újabb gyártóvonalat szerelnek fel, uborkafeldolgozásra. Itt alkalmazzák a Kecskeméti Konzervgyár egyik újítását, amely lehetővé teszi, hogy a készárut sterilkosárral együtt tegyék a pasztőrkádba, illetve géppel szedjék ki a kosarakból. A megyei párt- és állami szervek közbelépésére végre megvalósul az üzem teljes rekonstrukciója. A terveket az ÉLTERV készíti, s ha ezt megvalósítják az új főzeléküzemben dolgozhatnak, s a mostani kapacitásánál háromszor nagyobb lesz a sűrítőüzem. Épül egy 1500 vagonos készáruraktár, új 20 vagonos hűtőház, és mellé csomagolóüzem is. A beszerzésre kerülő új gépek teljesítménye általában kétszerese-ötszöröse a mostaniaknak. Az ötödik ötéves tervben megvalósításra kerülő rekonstrukció költségeiből 200 milliót a vállalatnak kell biztosítania. A többit a tröszti, illetve állami támogatásként kapják. Az idén 5700 vagon konzervet gyártanak, a rekonstrukciót követő esztendőben, előreláthatóan 1980-ban 8 ezer vagon terméket, és 950 millió forint termelési értéket állít elő a Szegedi Konzervgyár. Készülnek a műanyag ajtók Az iparosodó Tolna megye egyik jelentős üzeme a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáregysége, ahol kemény PVC-ből épületajtókat, térelválasztó falakat és újabban már műanyag rödőnyléceket is készítenek. A megye iparosodását elősegítő megyei tanács 12 millió forinttal, a Borsodi Vegyikombinát pedig 100 millió forinttal járult hozzá a gyár építéséhez. Az 1971 óta működő gyár termékeit egyelőre csak belföldön értékesítik, de már mutatkozott érdeklődés Svédországból a szekszárdi műanyag ajtók iránt. Képünkön: Készülnek a műanyag ajtók. (MTI fotó: Rajkor József) MAI TÉMÁNK A háztáji jövője Könnyen meglehet, hogy megyénk mezőgazdaságának történetében a 70-es évek a háztáji termelés visszaesésének időszakaként kerülnek feljegyzésre. Annak ellenére, hogy minden kormányintézkedés, helyi rendelkezés, a növénytermesztési, állattenyésztési kölcsönök, a gépvásárlási kedvezmények mind-mind a kisüzemi gazdálkodás fenntartására, stabilizálására ösztönöznek, mégis 3 százalékkal csökkent tavaly a megye kisüzemeinek árutermelési volumene, míg a szövetkezeti gazdaságokban 6,7, az állami szektorokban 3,8 százalékkal növekedett a termelés. Vészharangot persze nem szükséges megkondítani a háztáji termelés némi viszszaesése miatt, hiszen az elmúlt évben egy milliárd 88 millió forint volt a megye kisüzemi szektorának termelési produktuma, amely tekintélyes összeg. Csak állati termékekből 827 milliót adtak a kisüzemi gazdaságok államháztartás ellátására. Más oldalról megközelítve a dolgot, a megyében felvásárolt összes étkezési tojás 50—60, a karaláb, a saláta, a retek, a cseresznye, a hízott sertés 60—70 százaléka, míg a meggy, a szamóca 70—80 százaléka származik a háztájiból. A szabadi piaci felhozatalból a megye lakosságának fogyasztói igényeit a zöldségféléknél 57 százalékban, a gyümölcsnél 53 százalékban elégítik ki a kisárutermelők. Ilyen ellátási arányoknál még nem esik lényegesen a latba a háztáji éves árutermelési produktumának néhány százalékos csökkenése, mert az a hús, a kertészeti kombinátok üzembe helyezésével, míg másik oldalon a munkaképes szövetkezeti tagság elöregedésével, a parasztfiatalok más irányú érdeklődésével ez a csökkenés természetes és egészséges folyamatként hat. Megyénk külterületén ma is 28 ezer tanya található, ahol közel 90 ezer ember él, így változatlanul fennáll a nagymértékűnek ítélhető kisárutermelés tényleges lehetősége. Nem változott az a tétel sem, amely hosszú távon alappillére a háztáji gazdálkodásnak, hogy „A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység”. Ezek szerint a háztáji termelés szervezése munkájuknak, gazdálkodásuknak beépítése a szövetkezet éves termelési, pénzügyi tervébe, eszköz- és anyagellátásuk, a háztáji „ágazat” szakmai irányítása, a betakarítás nagyüzemi megszervezése mindmind olyan feladat, amely egyenes vonalban segíti a lakossági ellátás színvonalának növelését. Szerencsére szép számmal található megyénkben olyan szövetkezet, mint a székkutasi Új Élet, a nagymágocsi Kossuth, a maroslelei Rákóczi, vagy éppen a földeáki Kossuth és Dózsa Tsz, ahol a nagyüzemi gazdálkodás kisegítő árutermelési bázisának tekintik a háztájit és a szövetkezeti törvény értelmében a közös termelés fejlesztései összekötik a háztáji árutermelés ösztönzésével, támogatásával. TÓTH JÓZSEF