Csongrád Megyei Hírlap, 1975. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍSGHORAD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA E1 márciusi tanácsülés előkészítése Ülésesett a csongrádi tanács vb Tegnap délelőtt ülést tartott a csongrádi városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen megjelent Sebestyén István, a városi pártbizottság munkatársa és Várhelyi Flórián, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója. Dr. Varga József tanácselnök bevezető szavai után foglalkoztak a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásával. A kérdésekre és észrevételekre a szakigazgatási szervek vezetői adtak kielégítő válaszokat, amit a vb kiegészítésekkel elfogadott Ezt követően dr. Alács Sándor vb-titkár ismertette az előterjesztéseket, amelyeket módosításokkal hagyott jóvá a testület Ezután megtárgyalták a márciusi tanácsülés anyagát, többi között a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót. Foglalkoztak az 1974. évi költségvetés és fejlesztési alap zárszámadásával, valamint a társadalmi munka végrehajtásával, értékelésével. Rental Zoltán pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető terjesztette a vb elé az 1975. évi költségvetési és fejlesztésialap-tervezetet, melyet a testület elfogadott E tervezet alapján dönt majd a tanács az idei városfejlesztési tervekről, feladatokról. Szintén márciusi ülésén foglalkozik majd a tanács a fogyasztói érdekvédelem érvényesülésének tapasztalataival, a kereskedelem és vendéglátás helyzetével. Az élelmiszer-gazdasági, ipari és kereskedelmi osztály vezetője — Rajki István — a beszámolóval kapcsolatban a kérdésekre válaszolva elmondotta többek között, hogy a szavatossági idő lejártával nagyon sok probléma adódik. Várhatóan központi intézkedésekkel igyekeznek majd e nehézségen javítani. Végül a vb értékelte a városi könyvtár munkáját. Az előterjesztéssel, illetve az abban foglaltakkal kapcsolatban felvetett problémákra, kérdésekre, javaslatokra Surányi Mihályné, a könyvtár helyettes vezetője adott választ. Megállapították, hogy a munkásművelődés elősegítése érdekében szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az üzemekkel, vállalatokkal, a szakmunkásképző intézetekkel, a szocialista brigádokkal és a tanyai lakossággal. S fokozni kell a szervezési és propagandamunkát annak érdekében, hogy a 25 éven túli korosztályba tartozók közül is minél többen váljanak a könyvtár olvasóivá. Megvizsgálják a letéti könyvtárak további fejlesztésének lehetőségeit is. A határozatban javasolták a könyvtári dolgozók szakmai és politikai továbbképzését. A végrehajtó bizottság elismerte, hogy a jelenlegi nehézségek ellenére a könyvtárban jó munkát végeznek. A könyvtári alapterület jelenti a legnagyobb problémát, ugyanis messze elmarad az igényektől. " A belorusz delegáció az Oktatási Minisztériumban Az MSZBT vendégeként küldöttség tagjait fogadta dr. hazánkban tartózkodó belo- Polinszky Károly oktatási rusz delegáció tagjai pénte- miniszter. A baráti beszélyeken délelőtt Nagy Máriának, tésen jelen volt T. A. Csikóra MSZBT főtitkárának vagyi, a Szovjetunió magyartársaságában az Oktatási Mi országi nagykövetségének minisztériumba látogattak. A só titkára. A gyógyszerkutatás jubileuma A Gyógyszerkutató Intézet dolgozói pénteken ünnepelték iparági kutatóbázisuk alapításának 25. évfordulóját. A sikerekben gazdag negyedszázados munka eredményeit dr. Láng Tibor, az intézet igazgatója méltatta. Számos új gyógyszer és 500-nál több új gyártási eljárás, szabadalom fűződik az intézet kutatóinak munkájához, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 1950 óta megszázszorozta termelését a magyar gyógyszeripar, és az egy lakosra számított gyógyszerkivitelben Magyarország a világranglista második helyére — Svájc után — került. A jubileumi ünnepségen dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes köszöntötte az intézet dolgozóit (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a földben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tulajdont megillető védelemben részesülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél, földmunkáknál stb. feltárt muzeális értékeket a helyi tanácsnál be kell jelenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és értékétől függően elismerésben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A tapasztalatnk hasznosításán a sor Befejeződtek a gyermekes ifjúságvédelmi napok rendezvényei Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a megyei tanács épületében rendezett záróértekezlettel befejeződött a Csongrád megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Napok eseménysorozata. Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a jelenlevő pedagógusokat, nevelőszülőket és pártfogókat, majd Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese értékelte a több mint 19 napos rendezvénysorozat jelentőségét, tapasztalatait. Az egész megyére kiterjedő gazdag program — a gyermekes ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberek tanácskozásai, az egyes témakörökben lezajlott viták — több szempontból is hasznosak, voltak, mivel az érdeklődés középpontjába állították a gyermekek nevelésével kapcsolatos gondokat, tennivalókat. Csongrád megyében a gyermekek védelmén túl sok a tennivaló a demográfiai helyzet további javításáért is. Az a tény, hogy megyénkben az utóbbi években az országos átlagnál magasabb a születések arányszáma, annak köszönhető, hogy egyre szélesebb körben hat a gyermek- és ifjúságközpontú szemlélet. A nevelés komplex, társadalmi folyamatában alapvető a családok szerepe. Így érthetően sok szó esett a tanácskozásokon arról, hogy a szocialista társadalomban miként változnak a családi közösségek feladatai. A szakemberekre, nevelőszülőkre, pártfogókra most már a tanácskozások tapasztalatainak hasznosítása vár. Ők eddig is döntő részt vállaltak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkából. Felelősséggel végzett tevékenységükért köszönetet mondó Hantos Mihály jutalmakat adott át a hosszú évek óta kiemelkedően dolgozó pedagógusoknak: Bán Sándornénak (Hódmezővásárhely), Kiss Andrásnénak (Csanádpalota), Páki Imrének (Csanádpalota), Szépkúti Istvánnénak (Balástya) és Mink Olgának (Szegvár). Vastag József (Röszke), Bíró Lajosné (Ásotthalom), Laczkó Istvánná és Tóth Lászlóné (Kistelek), Kunszabó János (Dorozsmai, Molnár Andrásné (Szeged) és Szülő Gáborné (Pitvaros) társadalmi pártfogók munkáját is elismeréssel illette. A nevelőszülők közül Kocsis P. István, Kiss Péter (Csongrád), Kálmán Jánosné (Forráskút), Szabó László (Hódmezővásárhely), Hódi Ferencné (Hódmezővásárhely), Juhász József (Kiskundorozsma), Ördögh György (Makó), özv. Barka Józsefné (Mindszent), Hegyi Márton (Sándorfalva), Rácz Gyula (Szeged), Buknicz Sándor (Szeged), Gyergyai Lajos (Szentes), Kovács László (Szegvár) és Gyöngyi Jánosné (Csanytelek). Vásárhelyi kiadás 32. ÉVFOLYAM 51. SZÁM 1975. március szombaton: 80 fillér A sertéshústermelés fejlesztése A sertéshústermelés helyzetéről és a fejlesztésre hozott új intézkedésekről tájékoztatta pénteken a MÉM- ben az újságírókat Váncsa Jenő miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy az elmúlt évben minden eddiginél többet, összesen egymillió tonnányi sertéshúst „termeltek” az országban. A központi felvásárlás több mint hatmillió sertést vett át, a kistermelők pedig további 3 millió sertést hizlaltak meg. Ez országos rekordot jelent, s egyúttal azt is, hogy kiegyensúlyozott és zavartalan volt a hazai sertéshúsellátás, így lesz ez 1975-ben is, a felvásárló vállalatok 6,2 millió sertésre számítanak, a kistermelők pedig valószínűleg a tavalyihoz hasonló mennyiségű állatot nevelnek föl. A sertéshús több mint 60 százalékát 1973-ban a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok és egyéb hizlalók adták, tavaly 57 százalékos arányban részesültek az összes forgalomból, ezek szerint meghatározó szerepük van a sertéshústermelésben, és így lesz ez a következő években is. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a háztáji gazdálkodók és kistenyésztők kínálatára hosszú távon is szükség van, a nagyüzemi termelés ugyanis nem fejlődik olyan mértékben, hogy egymaga ki tudja elégíteni az egyre növekvő hazai sertéshúsigényeket. A nagyüzemek — az állami gazdaságok és a tszeső sertéstelepei — várhatóan 1976-ban kerülnek majd túlsúlyba az országos termelésben, ekkor lépik át az 50 százalékos részesedési arányt, a kistermelők azonban továbbra is komoly mértékben részesülnek a termelésből, a falusi lakosság úgynevezett önellátásából és a központi készletek kiegészítéséből. (MTI) Sajtérlelők és szellőzőberendezések exportra A FŰTŐBER csongrádi gyáregységében szovjet megrendelésre sajtérlelőket gyártanak. A gyár kollektívája határidőre elkészítette a munkát, s J. A. Gavrilov, a megrendelő főátvevője, aprólékos vizsgálat után sem talált hibát a készülékben. A gyárból határidő előtt útnak indították a szálostványt a megrendelőnek, egy óakrajnai sajtgyári Bate. A gyár termékei között jelentős helyet foglal el a szellőzőberendezés, melyből sokat szállítanak exportra is. Csongrádon készül többek között a Testvériség gázvezeték hűtő- és fűtőberendezése, mely biztosítja a gáz zavartalan útját Orenburgtól hazánkig. A képen látható ventillátorok már útra készek, szerelvényeikkel együtt. (Fotó: Förgeteg (SgilgCMtal MAI TÉMÁNK A várospolitika fórumai Előfordult már, hogy egy-egy város, község vezetői még a távlati fejlesztési tervek végleges jóváhagyása előtt bemutatták rajzokon, maketteken a jövőt. Kicsinyített toronyházak, üzletek, széles utak mutatták az érdeklődőknek — ilyen lesz 15—20 év múlva az a hely, ahol most élünk. Ezeknek a távlatoknak azonban csupán egy céljuk volt: megismertetni a lakosságot az elképzelt jövővel. És ez ma már kevés. Látni és beleszólni kell a tervekbe, elképzelésekbe. Mint ahogy a kongresszusi irányelvek is fogalmaznak: „A tanácsok — amelyekben a nép által választott képviselők az állampolgárok nevében és érdekében dolgoznak — nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. Szükséges, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az államélet minden területén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódhassanak be az ügyek intézésébe.” Nyílt várospolitika. Ez a kifejezés fedi azt, amit az irányelvek szorgalmaznak. Azt, hogy az „utcáról jövő” ember is elmondhassa a véleményét a fejlesztés terveiről, javaslatot tehessen akár szakembereknek is; véleménye szerint hol, mire lenne a legnagyobb szükség. Ne szégyelljük kimonndani: jó néhány olyan terv készült az elmúlt években,, amelyekről kiderült, hogy nem a legjobbak. Hány kudarctól kímélhették volna meg magukat a helyi vezetők, ha a végleges döntés előtt a lakosság, a széles nyilvánosság segítségét kérik; gyertek, segítsetek, tervezzük együtt — több szem többet lát. Az irányelvek a nyílt várospolitika formáját, kereteit is meghatározzák: „A népfront avassa közüggyé legfontosabb céljainkat... Ak-' tivitásával, javaslataival, bírálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város- és községpolitikai tervek kimunkálásához és megvalósításához..., a tanácsok feladatainak jobb ellátásához.” Az alakuló, formálódó várospolitika egy érdekes példáját is bemutathatjuk. A Hazafias Népfront csepel bizottsága olyan fórumokat teremtett, ahol minden érdeklődőnek beszámoltak a következő évek fejlesztési tervéről, elmondták elképzeléseiket a tervezők, vezetők. Kérték, hogy mindenki mondja el, miként látja legjobban a jövő útját, mit tart a megvalósítandó feladatok közül a legfontosabbnak? Nyilvánvaló, hogy elhangzanak a fórumokon megvalósíthatatlan javaslatok, maximalista igények is, de az oda nem illőt félre lehet tenni, és csak a fontosat és észszerűt kell felhasználni. A fórum résztvevői jó ismerős lakóhelyüknek, ők tudják legjobban, hogy mire lenne leginkább szükség. A fórumok összegezésként pedig a helyi tervezők, építészek, városrendezési szakemberek, a tanácsi, társadalmi vezetők dönthetnek a javaslatok sorsából. A nyílt várospolitikai fórumok, tanácskozások politikai haszna is nagy. A vezetők számíthatnak az itt élők véleményére, közéleti szereplésüket közös cél érdekében használhatják fel (GSIBL)