Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-20 / 16. szám

2 PÁRTÉLET j p­ártkon­gresszusunk egybehívá­­sát párttagjaink és a széles párton kívüli tömegek örömmel fo­­gadták. Alig másfél hónapja, hogy pártszervezeteink a maguk terüle­tén hozzáfogtak a Pártkongresszus előkészületeihez. Az elmúlt másfél hónap nem nagy idő s mégis párt­­szervezeteink belső életében és ugyanígy a legszélesebb pártonkí­­vüli tömegek között is nagy akti­vitás tapasztalható, mindenütt és mindenki készül Pártunk soron, következő Kongresszusára. Párt­tagságunknál és a pártonkívüli tö­megek között tapasztalható aktivi­tás bizonyítéka annak, hogy Pár­tunk soron következő Kongresszusa az egész dolgozó magyar nép ügye. Az előkészületek lendülete viszont azt bizonyítja, hogy párttagjaink és a becsületes párton kívüli dől­gőzök eddig még nem tapasztalt lekesdléssel készülnek Pártunk Kongresszusának megünneplésére. Mindezt hűen visszatükrözi Ma­­róti Sándorné elvtársnő felajánlá­sa a Magyar Kenderben, aki Párt­­kongresszusunk tiszteletére fel­ajánlotta, hogy első negyedévi ter­­vét a határidő előtt 15 nappal fe­jezi be s a hulladékot 2 százalék­kal csökkenti. De ezt támassza alá Széles Károly pártonkívüli dolgozó felajánlása is, aki a Pártkongres­­­szus tiszteletére vállalta, hogy feb­ruár 24 re első negyedévi tervét öt nappal túlteljesíti s ez alatt az idő alatt tíz órát fordít munka­­módszerű adásra, jó munkamódsze­rét átadja Meleg Jánosnak. Csak példának hoztuk fel Maróti Sándorné elvtársnő és Szeles Ká­roly pártonkívüli dolgozók vállalá­sait, de rajtuk kívül ezrekre tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akik a szegedi üzemekben, hivata­lokban és iskolákban a Pártkon­gresszus tiszteletére mind nagyobb és nagyobb munkateljesítménnyel készülnek. Mindez azt mutatja, hogy Szeged dolgozói érzik és tud­ják. Pártkongresszusunk új és egy­­i­en nagyszerű állomása lesz vala­mennyi szegedi dolgozó egységes akaratának, békénk harcos meg­védésének. Pártkongresszusra való elő­készület azonban nemcsak azt jelenti, hogy felajánlásokat te­gyünk a Pártkongresszus tisztele­tére. Bár az előkészületek nem je­lentenek külön munkát pártszerve­­zeteink számára, hanem az állandó napi munka megjavítását, mégis a felajánlásokon túl vannak munka­területek, ahol pártszervezeteink­nek meg kell javítani munkájukat. Ilyen munkaterület például a párt­­építési munka, a tag- és tagjelölt, felvétel munkájának megjavítása, a Politikai Bizottság agitációs munkára vonatkozó határozatának maradéktalan végrehajtása, a párt­demokrácia, a bírálat és önbírálat fejlesztése, a Párt szervezeti meg­erősítése, a pártcsoportvezetői­­rendszer megerősítése útján, a Párt és a tömegek közötti kapcso­­lat szüntelen javítása és vezető­ségeink munkájának megjavítása. Ilyen és ehhez hasonló pártépítési munkák mellett természetesen nem lehet megfeledkezni a kampány­munkákról sem, mint például Pár­tunk központi lapjának, a Szabad Népnek terjesztése, a mezőgazda­ság terén a szerződéskötés munká­jának megjavítása s a terménybe­­gyűjtés fokozása. Mindezen mun­káknak a végzését egybe kell han­golni, összekapcsolni, hogy Párt­­kongresszusunk idejére munkánk­­ban komoly javulás következzék be. IT cikkben a Pártkongresszusra való előkészületek minden te­rületével foglalkozni nem tudunk. Ezért csak két munkaterületről lesz szó, amely területen munkánk megjavításával hozzá tudunk já­rulni a Pártkongresszus eredmé­nyességéhez. E két terület: a tag­­és tagjelölt felvételi munka s azok a javaslatok, melyekben pártszer­­vezeteink, párttagjaink s a párton­­kívüli dolgozók különböző javasla­tokkal fordulnak Pártunk soron kö­vetkező Kongresszusa felé. Ha megvizsgáljuk a tag- és tag­jelöltfelvételi munkát, melyet a tagzárlat megszűnése óta végzünk, megállapítható, hogy jelentősen si­került megjavítanunk. Ez a javu­lás mindenekelőtt megmutatkozik a felvétel gyorsabbá tételén, az egyéni elbírálás javulásán, a helye­sebb kiválogatásban s nem utolsó sorban a felvétel módjában. De a pozitívumok mellett vannak hiá­nyosságok is e téren végzett mun­kánkban. Mindenekelőtt meg kell említenünk a bürokratikus módsze­reket. Alapszervezeteinktől sok esetben beérkeznek olyan tag-, illetve tag­­jelöltfelvételi kérelmek, melyekre a szükséges adatokat nem írták be. így érkezett be például az erdőgaz­dasági pártszervezettől felvételkére­lem, amelyhez nem mellékelték a felvételét kérelmező életrajzát, ilyen kérelem érkezett a seprőgyári párt­­szervezettől is. Ezen a kérelmen még a vezetőség javaslata sem sze­repelt. Azonban emellett tapasztal­ható az is, hogy a felvételi kérel­meket késve juttatják el a Pártbi­zottsághoz. Annak ellenére, hogy a felvételi kérelmeket a taggyűlést kö­­vető három nap alatt feltétlenül el kellene juttatni a Pártbizottsághoz, mégis vannak szervezetek, amelyek decemberi taggyűléseken felvett tag- és tagjelöltfelvételi kérelmeket január 10-én, illetve 17-én küldték be, így például az újszegedi kerü­leti pártszervezet és a Villamosvasút pártszervezete. A bürokratikus eljárástól azon­­ban nem mentes a Pártbi­zottság szervezési osztályának nyil­vántartási alosztálya sem. Ezt bizo­nyítja, hogy visszaküldi adatkiegé­szítés végett az alapszervezetekhez azokat a felvételi kérelmeket, ame­lyekre az ajánlók azt írják be, hogy például „1948 szeptemberétől mostanáig ismerem." Ilyen esetben visszaküldik a felvételi kérelmet adatkiegészítés végett és ráírják, hogy „1948 szeptemberétől 1950 de­cember 21-ig“. Akár az adathián­­­n­yal beérkező kérelem, amelyet vissza kell küldeni adatkiegészítés végett, akár azok a kérelmek, ame­lyek késve érkeznek be és így a Pártbizottság felülbírálni nem tud­ja, akár az olyan kérelmek, ame­lyeket lényegtelen adatkiegészítés végett küld vissza a Pártbizottság az alapszervezetekhez, mind elhúz­za, vontatottá teszi a kérelmek idő­beni gyors elintézését és ellentmond Szervezeti Szabályzatunknak, Köz­ponti Vezetőségünk e munkára vo­natkozó határozatának. A bürokratikus eljárások mellett fel kell vetnünk a vezetőségek és az ajánlók indokolását is. Mik a ta­­pasztalatok ezen a téren? Mind a tag, mind a tagjelölt felvételi kérd­­é­seken azért szerepel rovat a veze­tőségek, illetve az ajánlók részére, hogy oda bejegyezzék mind a veze­tőségek, mind az ajánlók azt, hogy milyen munka alapján javasolják az illető személyeket tagoknak, il­­letve tagjelölteknek. Igen sok eset­ben találkozunk a vezetőségek ré­széről olyan javaslattal, mint pél­dául a MÁV alműhely vezetőségé­nek a javaslata, amely szűkszavúan csak azzal indokolja a felvételt, hogy „ideológiailag képzett elvtárs, szakmailag is megállja a helyét." Ennél sokkal alaposabban kell meg­indokolni vezetőségeinknek, kit mi­nek az alap­ján tart alkalmasnak ar­ra, hogy Pártunk tagja, illetve tag­jelöltje lehessen. Ugyanígy szűksza­vúan indokolják meg az ajánlók is sok esetben, hogy kit, minek alap­ján javasolnak felvételre. Ilyen pél­dául a Textilkombinátban Török László elvtárs esete, aki felvételét kérte a Pariba­s ajánlói. Hepp Gyu­la és Vasadi Mihály elvtársak „egy munkahelyen való dolgozás" alap­ján javasolták felvételre. A­z ajánlóknak sokkal alaposab­­ban kell megindokolni, minek alapján javasolják, írják be, milyen a javasolt dolgozó termeléshez va­ló viszonya, hogyan végzi termelő munkáját, milyen társadalmi mun­kában vesz részt s ezeknek az alap­ján javasolják felvételre az illető párton kívüli dolgozót. A vezetősé­gek és az ajánlók a jövőben ala­posabb indoklások alapján tegyék könnyebbé a felsőbb pártszervek munkáját és részletesen jegyezzék be a megjelölt rovatokba a szüksé­ges adatokat. Tehát mindenkit a végzett munka alapján javasoljanak felvételre. Az indoklások mellett fel kell vetni a tag- és tagjelölt felvételi munka tervszerűségét. Kétségtelen, hogy a legutóbbi időben ezen a té­ren komoly javulás tapasztalható. Alapszervezeteink többségében terv­szerűen foglalkoznak azokkal a sze­mélyekkel, akik idővel alkalmassá válnak a tagjelöltségre s azokkal a tagjelöltekkel is, akikből párttagok kell, hogy váljanak. Azonban van­nak egyes területek, ahol a tervsze­rűség még nem jut mindig érvény­re. Ennek az eredménye azután az, hogy például az építőiparban tüzké­vé« építőmunkást javasolnak alap­szervezeteink felvételre, a paraszt­lakta területen működő alapszerve­zetek, így mindenekelőtt az alsóvá­rosi pártszervezetek, az utóbbi hó­napokban egyáltalán nem javasol­tak egyénileg dolgozó parasztot fel­vételre. Kerületi pártszervezeteink pedig, mivel az iskolai pártcsopor­tok kiépítését nem tartják fontos feladatuknak, csak elvétve javasol­nak a területükön lévő iskolákban dolgozó pedagógusok közül tag-, illetve tagjelöltségre alkalmas sze­mélyeket. A feladat ezeken a terü­leteken is az, hogy a népnevelőkön keresztül a pártonkívüliek között keressük meg a tagjelöltségre alkal­mas személyeket, a pártcsoportve­­zetőkön keresztül pedig a már fel­vett, vagy visszaminősített tagjelöl­tek között keressék meg az alkal­mas elvtársakat és feléjük állandó és rendszeres nevelőmunkát folytat­va biztosítsák azt, hogy idővel al­kalmassá váljanak a tag-, illetve a tagjelöltségre. A Pártkongresszusra való előkészület azt jelenti, hogy a tag. és a tagjelöltfelvételi munkák­ból ki kell küszöbölnünk ezeket a fogyatékosságokat és pártépítésünk­­nek ezt a fontos területét ténylege­­sen a Párt összetételének megjaví­tására kell felhasználnunk. pártkongresszusunk egybehívá­­sárnak híre nemcsak lelkese­déssel töltötte el párttagságunkat és a párton kívüli dolgozókat, ha­nem a lelkesedésen túl javaslatokat is küldenek a Pártkongresszusnak, hogy például a pártépítés terüle­tén, a termelés területén, békehar­cunk eredményesebbé tétele érdeké­ben mit tartanak szükségesnek megvalósítani. Ilyenek azok a ja­vaslatok, amelyek pártszervezete­inktől és párttagjainktól érkeztek a pártépítés és a termelés munká­jának megjavítása érdekében. A Belváros IV. pártszervezetétől be­érkezett javaslatban például Tom­­pa Katalin pártonkívüli dolgozó javasolja, hogy „a Párt és a töme­gek közötti még jobb kapcsolat el­mélyítése végett javasolom, hogy a tag- és tagjelöltfelvételnél hall­gassák meg a párton kívüli dolgo­­zók véleményét is.” Ilyen és ehhez hasonló javaslatok szép számmal érkeztek a Pártkongresszus felé az utóbbi időkben. Azonban vannak szervezetek, amelyek nem ismerték fel, hogy a Pártkongresszus ered­ményességéhez párttagjaink és a becsületes párton kívüli dolgozók ezen az úton is hozzá kívánnak já­rulni. Ennek eredményeként nem egy esetben nemhogy elősegítenék, hanem inkább gátolják a javasla­tok beérkezését. A hozzájuk be­érkezet javaslatokat nem továbbít­ják időben, de vannak olyanok is, akik elmondják, hogy „megvan a javaslat, csak egyenlőre fejemben tartogatom.” Pártszervezeteinknek minden módon elő kell segíteni, hogy ezek a javaslatok időben el­jussanak az illetékes helyekre, s elősegítsék Kongresszusunk ered­ményességét. A Pártkongresszusra úgy készü­lünk fel méltóképpen, ha a többi napi feladat mellett mindezeket a feladatokat jól végrehajtjuk és munkánkat minőségileg is­ megja­vítjuk. Szilágyi András: A kongresszusi előkészítő­ munkával javítsuk meg a tag- és tagjelölt felvételt — támogassuk a kongresszusi javaslatokat Vasárnap délelőtt tartják meg a „Bolsevik Párt útja“ előadássorozat 6. előadását Vasárnap délelőtt 9 órakor a Vörös Csillag-moziban tartják meg a ,,Bolsevik Párt útja’’ című előadássorozat hatodik előadását. Az előadások látogatói egyre nagyobb figyelemmel Imn­g­atj­ák az előadá­sokat, mert így megismerik a Bolsevik Párt harcát, munkáját s el­ért eredményeit. A tanultakat felhasználják a gyakorlatban s ez je­lentős segítséget nyújt napi munkájuk végzésében és a békéért fo­lyó harcban. SZOMBAT, 1951, JANUAR 2*. A SZEGEDI PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTEINEK FELSZÓLALÁSAIBÓL if­júsuf>unk kon­ggresszu­si megbízatást kér a Párttól V­áll­ősi elvtárs október 27-i beszéde és a DISZ Központi Veze­­tőségének határozata megmuta­ta ifjúságunk számára az utat, amelyen haladnunk kell — mondotta Reszta Miklós elvtárs, a városi DISZ-bizottság titkára. — Szervezeteink e két nagyjelentőségű esemény óta jelentős mértékben megerősödtek. Alig pár héttel ez­előtt fejeztük be többek között szegedi alapszervezeteinknél a vezető­­ség újjáválasztásokat is, amelyek mintegy vérátömlesztést jelentenek szervezeti életünkben. A nemzetközi politikai helyzet, az­ osztályharc éleződése egyre nagyobb erőfeszítéseket, áldozatvállalásokat követelnek dolgozó né­pünktől, ifjúságunktól. Fiataljaink megértették Rákosi elvtárs sza­vait és Központi Vezetőségünk határozatát, amely feladatul tűzte: fo­kozottabb mértékben vegye ki részét ifjúságunk a békéért folytatott harcból, ötéves tervünk idő eleji teljesítéséből, szocializmusunk építé­séből. Hogy valóban megértette ifjúságunk ezeket a feladatokat, azt a mindennapi élet igazolja. Szervezeteink élére a legjobb dolgozó- és ta­nuló-fiatalok kerültek, akik tudják vezetni, lelkesíteni a fiatalok­at a mindennapi munkára. A vezetőségválasztás egy újabb erőpróba volt életünkben. A ve­zetőségválasztás sikeréhez nagymértékben hozzájárultak pártszerveze­teink is. Rákosi elvtárs beszéde óta sokkal szorosabb lett­ kapcsolatunk a Párttal. Számtalan alapszervezetünk számolt be arról, hogyan se­gítette a pártszervezet a vezetőség újjáválasztás sikerre vitelét s mi­lyen útmutatásokat kapnak a Párttól fiataljaink további munkájuk­ban. A fiatalok érzik mindennapi munkájukban a Párt segítő kezét s egyre nagyobb bizalommal fordulnak Pártunk felé. Példa erre a Tex­­tilkombiná­t, ahol ifjúmunkásaink szorosan felzárkóztak a párttagok mellé a kongresszusi felajánlásokban is és büszkén vállaltak kötele­zettségeket kongresszusunk tiszteletére. A pártértekezlet felé egy javaslatot szeretnénk tenni ifjúmun­­kásaink nevében — folytatta Reszta elvtárs. — Segítse elő a pártértekezlet hogy ifjúsági szervezeteink kapjanak kongresszusi megbízatást, hogy ezzel is még nagyobb lelkesedéssel fogjunk a mun­kához és még jobban érezzük a Párt jelentőségét és vezetését. Java­soljuk, hogy a megbízatást a következő formában kapjuk: a DISz vezetőségi ülésén, vagy az elméleti ifjúsági napon vegyen részt a párttitkár elvtárs, vagy a pártszervezet valamelyik tagja és ott ad­ják meg az elvtársak konkrét meg­bízatásaikat. Biztosak vagyunk benne, hogy a­ kongresszusi megbízatás újabb hatalmas lendületet­ jelent majd szervezetünk életében. Fiataljaink büszkék lesznek Pártunktól kapott feladatukra és száz százalékig tel­jesítik is majd azt. Megfogadjuk ifjúságunk vezércsillagának, a Párt­nak, hogy a ránk bízott feladatot lelkesedéssel és maradéktalanul megoldjuk, hogy ezzel is bebizonyítsuk hűségünket, ragaszkodásun­kat, és határtalan szeretetünket a nagy Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt s bebizonyítsuk Pártunk, hazánk, dolgozó népünk és a mi forrón szeretett édesapáink, Rákosi elvtárs iránt is, Reszta Miklós, szegedi DISZ-titkár. A Párttal a békéért Emberré tett engem is a Párt KEDVES ELVTÁRSAK! Úgy érzem, nekem meg kell írnom ezt a levelet. Rendszere­sen olvasom a Délmagyart, mos­tanában sokat írna­k Pártunk Kongresszusáról. Nagy nap ez nekünk, dolgozóknak. Erre a napra lelkesen készülünk- Én pártonkívüli vagyok, de szá­momra is döntő jelentőségű Pár­tunk Kongresszusa. Én az elsők között voltam, kik felajánlást tettek a Kongresszus tiszteleté­re. Néha eszembe jut a múlt, a régi rendszer. Eszembe jut, hogy mennyi ideig voltam mun­ka nélkül, esetleg dolgoztam pár fillérért, mint napszámos, vagy béres valamelyik nagyhasú ku­­láknál. A felszabadulás után je­lentősen megváltozott a sorsom. Becsületes munkahelyre kerül­tem­ A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével rombadőlt orszá­gunkból új ország épült. Én a Gyufagyárban szakmát tanultam és géphez kerültem dolgozni. Eleinte, amikor a géphez ke­rültem, a normát nem tudtam teljesíteni, sok volt a selejtem, de a Párt segített. A műszak ideje alatt a párttitkár elvtárs többször odajött hozzám és meg­mutatta, hogyan kell gondosan kezelni a gépemet, hogyan tu­dok többet termelni és kiküszö­bölni a selejtet. — Ez nemcsak a saját ügyem, hanem dolgozó társaimé is, az egész népé — mondotta a titkár elvtárs. Szakszervezeti ok­tatásban vettem részt, a párt­napokra is eljárta­m. Pár hónap múlva minden megváltozott kö­rülöttem­ A teljesítményem egy­re emelkedett, ugyannyira, hogy idők folyamán én lettem az üzem egyik legjobb munkása. Ezt mind a Pártnak köszönhe­tem és én, mint párton kívüli dolgozó, lelkesen készülők Pár­tunk Kongresszusára, mert tu­dom, hogy a munka az, amelyen keresztül szeretetemet és hálá­mat bebizonyíthatom. A vállalt kötelezettségemnek becsületesen eleget teszek és a Párt vezetésé­vel továbbra is a szocializmus építője és a béke harcosa le­szek. Elvtársak! Én szeretem a Pár­tot, azért, mert emberré tett en­gem is. Azért, mert naponta ér­zem segítő kezét, érzem, hogy ma mennyivel emberibb az éle­tem, mint a múltban. Mióta a Párt vezet bennünket, azt lá­tom, hogy nincs egyetlen olyan eredményünk sem, amely ne fű­ződne a Párt nevéhez. A Párt­nak köszönhetjük, annak a Pártnak, amelynek olyan láng­eszű vezére van, mint Rákosi elvtárs­ Unyi István gyufagyari munkás Vasárnap délután öt kiváló kultúrcsoport szórakoztatja Szeged dolgozóit Szeged legjobb kultúrcsoport­jai vasárnaponként a város kü­lönböző kultúrotthonaiban lép­nek fel és színes, eleven műsor­ral , jelenetekkel, énekszámok­kal, szavalatokkal, tánccal szó­rakoztatják a dolgozókat. Ezek az előadások mind vonzóbbá vál­nak Szeged dolgozói számára, mert a szórakozás mellett erőt, lelkesedést merítenek belőlük mindennapi munkájukhoz. Holnap, vasárnap, délután 5 órai kezdettel öt helyen rendez­nek műsoros előadást kultúrgár­­dáink: Felsővároson a Postás­otthonban a Radnóti-gimnázium és a Móra Ferenc-gimnázium kultúrcsoportjai; a móra­városi kultúrházban a Petőfi Tanuló­otthon kultúrgárdája; az alsóvá­rosi kultúrházban a Kosárúgyár kultúrgárdája; a Petőfi-telep III. iskolájában a KIOSz kul­túrgárdája; a József Attila-telep párthelyiségében pedig az MSzT központi kultúrgárdája lép fel. Az előadásokon minden dolgo­zót szívesen látnak. MIX ÜXZ-HIRER MNDSz Kossuth Zs.-csoport ma este fél 8 órai kezdettel műsoros-estet rendez tánccal egybekötve,

Next