Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

Ildikó Beültem az egyik fülkébe, és ol­vasni próbáltam, bár a hófehérbe öltöztetett kislány jelenléte kétsé­gessé tette, hogy ez a törekvés si­keres lesz. Már elég régen olvas­hattam, amikor feltűnt, hogy semmi zaj, sírás, vagy kiabálás. Nyugod­tan üldögél az idősebb néni — ta­lán nagymama — ölében. Ez az egyetlen tűnt fel, egyébként telje­sen „normális” kislány volt; lát­szott a különös gond, amellyel fel­öltöztették, a törődés. Milyen nagy­szerű, gondoltam, hogy ilyen szépen öltöztetnek egy ekkora gyereket, és ráadásul, mintha ő is tudná, hogy vigyázni kell a szép holmira; hizze­l még egyszer sem kellett rászólni, hogy „vigyázz, mert bepiszkolod a ruhád!” Miután elindult a vonat, csendben kicsúszott a néni öléből, s óvatosan szemügyre vette a fülke „lakóit”. Barátságos mosollyal min­denkit jól megvizsgált, aztán ugyan­olyan csendesen és finoman vissza­ült a néni ölébe. De a barátko­­«t már nem lehetett abbahagyni, kér­dezgettük a nevét, hány éves, hova utazik, s a kérdésekre helyette „tol­mácsa” felelt, a néni, aki addig jó­kedvűen figyelte a kislány közeledé­sét az idegenekhez. — Nincs ám ennek a kislánynak se anyja, se apja, mondta egysze­rűen. Döbbenten néztünk rá, hi­szen mindenre számítottunk, csak egy ilyen vallomásra nem­ néztünk rá, de ő már úgyis benne volt a mesélésben, elmondta a tör­ténetet. — Én nevelem, háromhónapos ko­ra óta. Akkor került oda hozzánk, mert a szülei dolgoztak, és meg­kértek, hogy vigyázzak rá. De az­tán valahogy ... elfelejtettek érte jönni. Az anyja elment egy férfi­val, Debrecenbe, vagy hova, az ap­ja itt maradt Kecskeméten, de nem érdekli a lánya. Úgy ám, mi va­gyunk a szülei — és a mellette bó­biskoló bácsira mutatott. — Nem kapott még Ildikó semmit az igazi szüleitől, mindent mi vet­tünk neki. Én már felneveltem négy gyereket, gondoltam, ha őket fel tudtam nevelni, talán még et is si­kerül. Jó érzés is, hogy megint van egy picike a családban. Nem tud­tunk volna megválni tőle, annyira megszerettük. Talán a szenvedélytelen, vagy szemrehányás nélküli hang, mint aki azt akarja mondani, hogy mennyire természetes mindez, ez volt a legmegindítóbb. Úgy mesélte el mindezt a néni, mint aki arról beszél, hogy elment a boltba cuk­rot venni. Egy szót sem szólt arról, hogy ők már elég idősek, így ahe­lyett, hogy kicsit megpihennének, valószínűleg állandó munka után, most megint magukra vállalnak egy — akármennyire is kedves — újabb gondot, méghozzá mások helyett. Nem szólt erről egy szót sem a néni. Még csak annyit mondott, büszkén: — Minket nevez ám szü­leinek a kislány, másról nem is akar tudni, nagyon szeret bennünket. Aztán öltöztetni kezdte a kis­lányt, és leszálltak Kecskeméten. Nem tudni, lesz-e elég energiája a két idős embernek felnevelni az ap­róságot. Nagyon reméljük, hogy lesz. Bódis Klára Határidőre várják! Szegeden, a Tímár utcában, a felsővárosi templom mögött épül egy könnyűszerkezetes, 100 férőhelyes óvoda, amelyet a kivitelező, a MÉK decemberi átadásra ígért. Sok szülő és sok-sok kisgyermek várja munkájuk vég­eredményét! A belső berendezések, bútorok már meg­vannak, rajtuk, az építőkön múlik tehát, hogy a közel 3,5 millió forintos költséggel épülő óvoda januártól már a kis lakóiké legyen. Az őszi óvodai felvételi kérelmek el­bírálásakor 65 szülő kapta azt a választ, hogy januártól az új óvodába mehet gyermeke, s oda kerül vissza a be­zárt Szibéri-óvoda ötven kis lakója, akik most a Hó­­bbárt basa utcai óvoda befogadott vendégei. Az idő sza­lad, közeleg az ígért határidő , s még nincs késő, ha az építők valóban szívügyüknek tekintik az apró gyerekek és szüleik ügyét! ODESSZAI DÉKÁN SZEGEDEN Ivan Mihajlovics Duz, az odesszai egyetem bölcsészeti karának dékánja, az iroda­lomtudományok doktora, az Ukrán Írószövetség odesszai területi bizottságának titká­ra hosszabb tanulmányúton Szegeden tartózkodik, az uk­rán—magyar irodalmi kap­csolatokról szóló könyvéhez gyűjt anyagot. Tanulmány­útja során tegnap, szerdán ellátogatott a Tiszatáj és a Délmagyarország szerkesztő­ségébe is. Itt-tartózkodása során megbeszéléseket foly­tat a szegedi irodalomtörté­neti intézet vezetőivel is a tudományos egyetemi kap­csolatok felvételéről. HAZAI FITOTRON Nagy jelentőségű létesít­ménnyel gazdagodott a hazai biológiai, genetikai és fizi­ológiai kutatás. Martonvásá­­ron átadták rendeltetésének az első hazai fitotront, az összkomfortos növénynevelő házat. Százhúszmillió forin­tos költséggel épült, a kü­lönböző kísérleteknek meg­felelően az időjárási ténye­zőktől teljesen függetlenül lehet programozni a belső hőmérsékletet, páratartalmat. ÖNKÉNTES VÉRADÓK Tegnap, szerdán Puszta­­mérgesen, a kultúrházban reggel 7 órától délután 4-ig önkéntes véradónapot tartot­tak. Az 1700 lakosú faluban 250 véradót tartanak nyil­ván. Ezzel a megye egyik legjobb véradóközössége a pusztám­érgesi. KÖZÉP-TISZA VIDÉKI ÜDÜLŐKÖRZET A Minisztertanács nemré­giben jóváhagyta a Közép- Tisza vidéki üdülőkörzet re­gionális rendezési tervét. Ez egyebek között célul tűzi ki, hogy közös összefogással, a KISZ segítségével a Tisza II. vízlépcső környékét if­júsági üdülőkörzetté alakít­sák át. SZILVESZTER AZ EXPRESSZEL Az utazni és szórakozni Vágyóknak az Expressz lehe­tővé teszi, hogy három or­szág között választhassanak, ahol az idei szilvesztert kí­vánják megünnepelni. Len­gyelországba a Krakkó—Za­kopane, az NDK-ba a Wei­mar—Erfurt—Drezda, a Szov­jetunióba pedig a Moszkva— Leningrád útvonalon utaz­nak azok a csoportok, me­lyeknek tagjai az újévet kül­földön köszöntik. DR. AJTAI MIKLÓS MOSZKVÁBA UTAZOTT’ Dr. Ajtai Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az OMFB elnökének vezetésével szerdán delegá­ció utazott Moszkvába, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottság harmadik ülésére. SZÓLJATOK SZÉP SZAVAK Az ország irodalmi színpa­dai versenyeznek a Petőfi­­évfordulóra meghirdetett „Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról” című vetélkedő­sorozatban, amelynek megyei döntőjét a Bartók Béla Mű­velődési Központban rendez­ték meg, kedden este. A dön­tőn a szegedi Minerva Szín­pad, a szentesi Horváth Mi­hály gimnázium irodalmi színpada és a szegedi Egye­temi Színpad mutatta be versenydarabját. A zsűri döntése alapján mindhárom együttes továbbjutott a kecs­keméti területi döntőbe. DR. PICASSO A nagy művész pénteken, holnap veszi át Párizsban, a Sorbonne-on a doktori címmel együttjáró kalapot. Mint ismeretes, Picassónak a honoris causa doktori címet már korábban odaítélték, de az átadási ünnepséget az egyetem téli szemeszterének megnyitásakor rendezik. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Holnap, pénteken délután 5 órakor a ságváritelepi mű­velődési otthonban összevont tanácstagi beszámolót tart dr. Erdei István, a 122. sz. választókörzet, és Szabó László, a 123. sz. választó­­körzet tanácstagja. FORGALOMKORLÁTOZÁS KÉT BUSZ ÚTVONALÁN Átmeneti forgalomkorláto­zás van két autóbusz útvo­nalán. a menetrendben 1837- es járatként szereplő Szeged —Tótkomlós—Békéscsaba— Gyula buszjáratai Szegedtől csak Kaszapérig közleked­nek, a 8556-os Szentes— Orosháza—Békéscsaba—Gyu­la járat autóbuszai pedig csak Szentes—Pusztaföldvár között járnak. November 23- án éjfélkor átépítés miatt le­zárják a makói Maros-hidat. Ezután is közlekedni fog va­lamennyi buszjárat Makóra, de olyan megoldással, hogy az utasoknak a Maros fö­lött, a vasúti hídon gyalog kell átkelniük, ott csatlako­zó busz várja őket. FILMVETÍTÉS A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete ma, csütörtökön délután 3 órakor filmvetítést rendez a szegedi Déri Miksa gépipari technikum előadótermében. Ebből az alkalomból három kisfilmet mutatnak be az elektronikus számítógépek­ről, a Szerszámgépipari Mű­vek munkájáról. ELHUNYT UNGÁR IMRE ZONGORAMŰVÉSZ Életének 64. évében, rövid betegség után elhunyt Un­gár Imre Kossuth-díjas zon­goraművész. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. FOGADÓÓRA A NŐBIZOTTSÁGON Holnap, pénteken a városi nőbizottság fogadóórát tart délután 3-tól 5-ig a nőbizott­­ság Vörösmarty utca 3.szám alatti helyiségében. Az ér­deklődők jogi kérdéseikre kapnak választ. ELŐADÓÜLÉS A Magyar Biológiai Tár­saság szegedi osztályának előadóülését rendezik meg az egyetem természettudományi karának Táncsics Mihály ut­cai biológiai előadótermében ma, csütörtökön délután 5 órai kezdettel. A Magyar Tu­dományos Akadémia szegedi biológiai központjának gene­tikai intézete tart témabeszá­molót, bevezetőt az intézet vezetője, Alföldi Lajos, a tu­dományok doktora mond. SZERDAI PIACI ÁRAK A csirke kilója 26, a tojás darabja 1,70—2 forint volt. A burgonyát 3—4, a sárga­répát 3—4, a gyökeret 3,50— 4, a vöröshagymát 3—4, a fejes káposztáit 1,50—2, a kel­káposztát 3, a karalábét 3—4, a karfiolt 3—5, a főzőtököt 4 forintért adták. A zöldpap­rika 5—10, a fokhagyma­ 8— 12, a paraj 6—8, a sóska 8— 10, a jonatánalma 5—6, az egyéb alma 5—8, a körte 6—10, a szőlő 8—10, a dió 16—18, a száraz bab 14—18, a mák literje 28—30 forint­ba került. BOREXPORT Egyre keresettebbek kül­földön az állami gazdasági borok. Három év alatt meg­háromszorozódott a kivitel, s az elmúlt évben elérte a 333 ezer hektót. A szakem­berek idén további, mintegy 15—20 százalékos növekedés­sel számolnak. Az állami gazdaságok borainak két­harmad részét a szocialista, egyharmad részét pedig a tő­kés országokba szállítják. Leg­nagyobb vevő a Szovjetunió, ahova 13 millió palack bort szállítanak évente. Az NDK- ba ötmillió palacknyi bort exportálnak. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság úszó vízki­vételi művei a Tiszán, a Maroson, és a Hármas-Kö­rösön befejezték az idényt. Egyik-másik már elhagyta állomáshelyét, s amint a tá­péi téli kikötőben a Fo­­lyamszabályozó és Kavics­­kotró Vállalat elvégzi az iszapolási munkákat, bevo­nul téli szállására. A kikötő kapuját minden évben ko­torják, mélyítik, magát a te­lelőt azonban csak nyolc-tíz évenként, s erre most került sor. December első felében végeznek a nagyszabású munkával, legalább har­mincezer köbméter iszapot emelnek fei az öbölből. Utá­na vontathatják majd be a csónakházakat, tanyahajó­kat, a különböző vízi jár­műveket. Maglócki András, az igaz­gatóság öntözési szakmér­nöke elmondotta, hogy már csak egy fő vízkivételi mű dolgozik, amely a tömörké­nyi halastavat látja el. Az ATIVIZIG körzetében a most zárult idényben 138 millió köbméter vizet emel­tek ki a folyókbó. Ebből 119 millió köbmétert használtak fel a mezőgazdasági üze­mek, legtöbbet a zöldségker­tészetek és a rizstelepek. A dél-alföldi állami gazdasá­gokban az idén körülbelül ezer holddal növekedett a rizs vetésterülete a tavalyi­hoz képest. A tógazdaságok is nagy mennyiségű, mintegy 23 millió köbméter vizet fo­gyasztottak. Az idén ugyan­is az a rendkívüli helyzet állt elő, hogy kora tavasszal a nagyfokú téli csapadék­­hiány miatt csurgalék- és belvizekből nem töltődtek fel a halastavak. Ezért a szokottnál csaknem egy hó­nappal korábban kellett megkezdeni a vízkiemelést a folyókból. Idényzárás a Tiszán KOTORJÁK A TÉLI KIKÖTŐT Ács S. Sándor felvétele Kakasok Vidéken nyaral a csa­lád. Egyik reggel a hat­éves kislány megkérdi: — Mondd papa, miért kukorékolnak olyan korán a kakasok? — Tudod kislányom — válaszolja az apa, gondosan kerülve fele­sége tekintetét — siet­niük kell, ha van vala­mi mondanivalójuk, mert azután felébred­nek a tyúkok is. A gyermekneveléstől az árubemutatókig VÁLTOZATOS PROGRAM A NŐK KLUBJÁBAN A népfront városi bizott­sága és a városi nőbizottság mellett működő nők klubja már egyéves múltra tekint vissza. Az eddigi tapaszta­latok alapján elkészült az 1972—73-as év programja is, összeállítói arra töreked­tek, hogy a nők fórumával — amely főként politikai kérdésekkel foglalkozik — összehangol­tabbak legyenek ezek az előadások. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy azonos témákról lesz szó a két rendezvényen. A nők klubja olyan programokat ajánl, amelyek között min­den nő megtalálja az őt leg­inkább érdeklő előadást. A klub minden hónap negyedik csütörtökén rende­zi meg foglalkozását, dél­után 5 órától. November 30-áig Szelesi Zoltán művészettörténész a szegedi és szabadkai képző­művészek közös kiállítását mutatja be a klubtagoknak a Horváth Mihály utcai kép­tárban. Decemberben a ta­nárképző főiskola 1-es szá­mú gyakorló iskolájának út­törőcsapata ad műsort az idősebb nőaktívák részére. Januárban Szilágyi István­ná, a Hajnóczy utcai óvoda vezető óvónője a 3—6 éves gyermekek családi nevelésé­ről tart előadást. Tímár Andrásné pszichológus, dr. Széll Éva orvos, Szabó G. Lászlóné pedagógus pedig kerekasztal-beszélgetést folytat az óvodás és iskolás­korú­ gyermekekkel kapcso­­latos pedagógiai és pszicho­lógiai kérdésekről. Február­ban az olvasóvá nevelés eredményeiről, további fel­adatairól Reguly Ernőné, a Somogyi Könyvtár csoport­­vezetője, Kovács Józsefné, a pedagógiai könyvtár vezető­je és Dér Endréné, a Juhász Gyula Művelődési Központ könyvtárának vezetője tart előadást. Márciusban két nagykereskedelmi vállalat kóstolóval és szaktanács­­adással egybekötött árube­mutatóján vehetnek részt a klubtagok. Áprilisban Fená­­kel Judit, a Nők Lapja munkatársa vezet kerekasz­tal-beszélgetést „Gazdálkod­nunk kell az idővel is” cím­mel. A nők klubja 1972—73. évi programja- már megkapták az üzemi nőfelelősök. Amennyiben belépőre még szükségük van, a Hazafias Népfront városi bizottságán még lehet igényelniük. CSÜTÖRTÖK, 1972. NOVEMBER 23. Az erőművész meg a diák — Bácsi kérem, a telefonkönyv után most szívesked­jék kettétépni az én számtan­könyvemet is! DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja - Megjelenik Hétfő ki vétel­ével mindennap. hétUo.nap­­, vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F Nagy István.­­ Szer­kesztőség és kiadóhivatal: szeged. Magyar tanácsköztársaság út­ja 10 Telefon: 13-535. n­onj. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca ú. sz. — Index: 29 053. — Llófizetési díj egy hónapra a> forint.

Next