Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRIA», EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Szegedi munkások a kongresszusi versenyben A szocialista munkaver­­seny-mozgalomban élen járó brigádok kezdeményezésére indult útjára az a nemes tö­rekvés, hogy újabb munka­sikerekkel köszöntik dolgo­zóink a párt XI. kongresszu­sát és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulóját. A kezdeményezők és követők első soraiban ott találjuk a szegedi gyárak, szövetkeze­tek és intézmények képvise­lőit is. Alábbiakban két sze­gedi üzem felajánlásáról tu­dósítunk. KONZERVGYÁR: OLCSÓBBAN ÉS TÖBBET A Szegedi Konzervgyárban dolgozó brigádok általános célkitűzése a termelékeny­ség javítása és jobb minősé­gű termékek gyártása. A szegedi konzervek minősége és választéka eddig is jó hí­rű volt, s reméljük, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben részt vevő konzervgyári dolgozók még tovább javít­ják az eddig elért színvona­lat. A munkabrigádok vállalá­saik során hangsúlyozták, hogy olcsóbban kívánják előállítani termékeiket, s az anyaggazdálkodás költségeit 4 millió 700 ezer forinttal mérséklik. Erre úgy adódik lehetőség, hogy a gyárba be­érkező gyümölcsszállítmá­­nyokat azonnal feldolgozzák, és takarékos emberek mód­ján vigyáznak a nyersanyag­ra. Az első osztályú kon­zervek mennyiségét, részará­nyát 1 százalékkal növelik, és gondosabb munkával mér­séklik a selejtet, azt remél­ve, hogy ezzel is körülbelül 2 millió forint megtakarítást érhetnek el. RUHAGYÁR: EXPORT ÉS JÓ MINŐSÉG A Szegedi Ruhagyár szo­cialista brigádjainak vezetői és a gyári munkáskollektíva nyolc pontba foglalta össze vállalását a kongresszusi verseny időszakára. Felaján­lásuk középpontjában a munka- és üzemszervezés hatékonyságának fokozása, a termelés gazdaságosságának, a termékek minőségének ja­vítása és a munkahelyi lehe­tőségek jobb kihasználása áll. Részletekben így határoz­tak: a tavalyi mennyiséghez képest 27 százalékkal több ruhát szállítanak a belkeres­kedelemnek. Ezen belül is körülbelül 170 ezer darabbal több iskolaköpenyt és 300 ezer darabbal több férfi- és női divatköpenyt. A kétré­szes munkaruhák mennyisé­gét 200 ezer darabbal növe­lik, terven felül is mintegy 65 ezer darab munkaruhát gyártanak. Az előző évhez képest 23 százalékkal emelik exportjukat, különösen a szocialista országokba irá­nyuló eladásaikat kívánják bővíteni, a Szovjetunióba 57 százalékkal több készruhát adnak el, mint korábban. A hatékonyság javítását célozza az a vállalásuk, hogy a termelékenységet 5 száza­lékkal javítják. A munka­termekbe újabb és korsze­rűbb gépeket vásárolnak eb­ben az esztendőben. A köz­vetett költségek mérséklé­sére tett felajánlás segítsé­gével az idén 4 millió forint megtakarítást szeretnének elérni. Jelentés a földekről A tavaszi nagy mezőgaz­dasági munkák utolsó sza­kasza, a kukorica, a rizs ve­tésének befejezése, egyes zöldségfélék és a fűszerpap­rika palántáinak kiültetése van még hátra. A Csongrád megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lyán Gál Jenő szakfelügye­leti csoportvezető arról tájé­koztatott, hogy a kukorica vetőmagjának hetvenhárom százaléka került eddig a földbe. Sok helyen — mint például a szegedi Felszaba­dulás Téeszben — végeztek ezzel a munkával. Árendás György, a szövetkezet elnö­ke elmondotta, hogy jelen­leg a paradicsom palántáit rakják ki az ültetőgépes csapatok. Az elmúlt napokban olyan kiadós csapadék — egyes te­rületeken ötven milliméter — hullott, hogy egyelőre ön­tözni sem kell. A Felszaba­dulás Tsz egyébként vetés­szerkezet-változtatást haj­tott végre. A szénhidrogén­medencében a szövetkezet területén csővezetékeket fektetnek le, ezért az idén nem termesztenek rizst, he­lyette napraforgót és mag­borsót vetettek. Nem mond­tak le azonban véglegesen a vízi gabonáról, a következő években valószínűleg új te­lepeket alakítanak ki. Az ÁGK Békés és Csong­rád megyei Főosztályán ugyanakkor a fontos élelmi­­szeripari növény területének további növekedéséről tájé­koztattak. A két szomszédos megye állami gazdaságaiban az idén 4 ezer 249 hektárt foglal el a vízi gabona. Ahol már elvetettek, megkezdték az első, úgynevezett futó árasztást. A Tiszából és a Körösből kiemelt, mintegy nyolcvan milliméter csapa­dékkal felérő vizet vezetnek a táblákra a mag kelesztésé­­hez. E kultúra fejlesztésére a tavaly megkezdett, nagy­szabású rekonstrukciót és az új telepek építését az idén tovább folytatják. Egyes gazdaságokban külön öntö­ző- és külön lecsapoló csa­tornákat építenek, hogy tisztább, jobb minőségű víz­zel áraszthassák el az ültet­vényeket. TÁRSADALMI MUNKA A ZÁPORTÁRO­ZÓNÁL­ Szombaton reggel 6 órától hétfő reggelig társadalmi munkában szállítják a földet a tarjáni záportározótól a Volán Vállalat Gagarin szocialista brigádjának tagjai két teherautóval, és a Volán—DÉ­­LÉP-kirendeltség dolgozói további öt gép­kocsival. Az ATIVIZIG két kotrója által kitermelt föld egy részét a leendő szánkó­pályához hordják. A tervek szerint a két teljes nap alatt összesen ezer köbméter föl­det szállítanak el. A jövő hét végén ezt a munkát tovább folytatják, és ezzel nagy lépéseket tesznek a város felszabadulásá­nak 30. évfordulójára tett felajánlások megvalósításához. A szánkópálya helyén — szintén társadalmi munkában — a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Válla­lat Zala szocialista brigádjának tagjai egy dózerrel a pálya előkészítésén fáradoz­nak, most a hét végén és a jövő héten dél­utánonként és éjszakánként. Somogyi Károlyné Mvétele A könyv­készítés művészete Képeinken: ördögh János az Inter­­type szedőgépnél, munka közben. Egy kis matematika... Szeged nyomdája hírneves a műszaki-matematikai köny­vek pontos, szép elkészítéséről. Pedig igen nehéz egy ilyen csupa képlet ol­dalt így kiszedni. Képünk a matema­tikai szedőteremben készült, Kelemen Erzsébet képletszedő munkájáról. A könyvkészítés — művészet ma is. Sőt, ma lehet igazán művészetté fej­leszteni, amikor korszerű gépek segí­tik kiteljesedni a nyomdász szaktu­dást, hozzáértést, ügyességet. A Sze­gedi Nyomdában lesett el néhány moz­zanatot a fotóriporter ebből a művé­szetből. 64. évfolyam 103. szám 1974. május 5., vasárnap Árai 1 forint Az együttműködés jubileuma A közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfor­dulóját a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működési bizottság.­­ A magyar ipar műszaki színvonalának gyors ütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasz­talatok, dokumentációk, mű­szaki leírások, licencek. A két ország közötti műszaki­tudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kap­csolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Néhány évvel az első gaz­dasági műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dások megkötése után, 1964- ben létrehozták a két ország közti gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottságot, s az 1949-ben létrejött magyar —szovjet műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság átalakult a kormánykö­zi bizottság albizottságává. Az elmúlt két és fél évti­zed alatt hazánk csaknem háromezer ipari, mezőgazda­­sági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyanakkor több mint 1700- at adott át. 1961-ben kiterjesztették az együttműködést az építő­iparra, a közlekedésre, a mezőgazdaságra, a vízgaz­dálkodásra , a népgazdaság szinte minden ágára. Meg­kezdődött a termelővállala­tok közötti közvetlen együtt­működés is. Példamutató eredmények hatására a ku­tatóintézetek, tervező-szer­kesztő vállalatok között is sorra létrejöttek a közvetlen együttműködési formák, megállapodások. A Szovjet­unió műszaki segítségével hazánkban számos új, nagy jelentőségű létesítmény szü­letett. Az energiaellátásunkban jelentős szerepet betöltő Dunamenti Erőmű berende­zéseit, automatikáit ugyan­csak szovjet partnereink szál­lították és szerelték fel. Szovjet tervezőintézetekben dolgozták ki például a Ti­­szamenti Vegyiművek és a Borsodi Vegyikombinát gyártási technológiáit is. Ha­tékony kooperáció alakult ki a textilipar területén, a ha­zánkban gyártott alkatré­szek ellenértékeként 1970— 75 között 650, a következő ötéves tervidőszakban már 1300 korszerű textilipari gépet kaptunk a szovjet partnerektől. Néhány területen már folynak az előkészítő tár­gyalások, megkezdődött a tervek kidolgozása, a követ­kező évek együttműködésé­nek kialakítására, megszer­­vezése^s így például lehető­­ség^Éz új, egységes városi és városközi autóbusztípusok közös tervezésére és gyártá­sára. A nagyobb hatásfokú és tisztább üzemű járműmoto­rok (350—400 lóerős közúti gázturbinák) közös fejlesz­tése a közelmúltban kezdő­dött meg. Nagy jelentőségű a két ország közötti együtt­működés egy távközlési mes­terséges holdat követő föl­di állomás magyarországi lé­tesítésére is. Ez lehetővé te­szi majd, hogy hazánk be­kapcsolódjon az Interszput­­nyik nemzetközi műholdas távközlési szervezet hálóza­tába, és a távközlési össze­köttetésbe. Jelenleg a műszaki-tudo­mányos irányító szervek az 1976—1980-as évekre vonat­kozó fejlesztési terveket vi­tatják meg.

Next