Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-09 / 158. szám

4 Móra, Juhász Gyula vagy Vaszy még mindig Szegedé Szeged történetében eddig még nem készült sem térkép, sem más olyan kiadvány, amelynek segítségével bárki könnyen meg­találhatná a szegedi temetőkben nyugvó hírességek sírjait. Sem a különböző Szegedről szó­ló, vagy a városhoz kapcsolódó kiadványokban, sem a világhá­lón nem található a leghíresebb szegediek sírjait tartalmazó tér­kép. A történelmi jelentőségű síremlékek többsége egyébként a Belvárosi temető Kálvária sugár­út felőli kapujához közel, né­­hány száz méterre található. A kiváló művészek, tudósok és po­litikusok sírjai gondozottak és szépek. - A város közgyűlése rendelet­ben írja elő negyvenegy díszsír­hely, köztük Móra Ferenc, Vaszy Viktor és Juhász Gyula nyughe­lyeinek önkormányzati felügye­letét és gondozását - nyilatkozta lapunknak Kerek Attila, az ön­­kormányzat kulturális irodájá­nak vezetője. A közgyűlés dön­tése értelmében a város költség­­vetéséből fedezik a legnagyobb szegediek sírjainak ápolását, ami a Szegedi Temetkezési Kft. feladata. - Törvény kötelezi az önkor­mányzatokat, hogy a díszsírhe­lyeket rendben tartsák, a kultu­rális iroda a városi közgyűlés előtt rendszeresen beszámol a sí­rok állapotáról és a temetkezési kft. karbantartó munkájáról - mondta az irodavezető. Kerek Attila hozzátette: komoly problé­mát jelentenek azonban a dísz­sírhelynek nem minősített, ám a városért kiemelten sokat tett polgárok nyughelyei, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a hosszú évtizedekkel ezelőtt el­hunyt kiváló mérnökök, építé­szek és professzorok sírhelyét el­adják, így már esélyünk sem lesz rá, hogy temetői emléküket meg­őrizhessék. Már számos nyughelyét védet­té nyilváníttatott az önkormány­zat kegyeleti bizottsága, ám sok sír gondozásában szükséges vol­na, hogy a kiválóságok korábbi munkahelyeinek dolgozói, vagy az elhunytakról elnevezett intéz­mények, iskolák tanulói törődje­nek névadójuk sírhelyével. Kerek Attila elmondta: a vá­ros történetében eddig még sem kiadvány, sem térkép nem készült a szegedi díszsírhelyek pontos helyéről, és az önkor­mányzat a közeljövőben sem tervez ilyen jellegű kiadványt. Egyébként a kulturális iroda segítséget nyújt a szegedi te­metőkben nyugvó hírességek iránt érdeklődőknek, ám az irodavezető szerint nem jel­lemző, hogy a turisták igényel­nének temetői sétákat. ILLYÉS SZABOLCS Őrszoba az emlékparkban A megyei rendőr-főkapitányság és az Ópusztaszeri gi őrszobát működtet a nemzeti történeti emlékpark emlékpark kht. együttműködési megállapodást írt területén. A megállapodást Lukács János főkapitány alá, amelynek értelmében a főkapitányság rendőrség és Nagy László, az emlékpark igazgatója írta alá. Kamionos találkozó Sziksóstón MUNKATÁRSUNKTÓL Az idén július 12-14. között ren­dezik meg Sziksóstón a nemzet­közi kamionos találkozót. Az or­szág különböző részeiből és a környező országokból érkező jár­művek Szeged határában, az E5-ös út mentén, a kamionpar­kolóban gyülekeznek, majd kon­vojban vonulnak a városon át Sziksóstóra. A hagyományoknak megfele­lően az idén is megrendezik a kamionok szépségversenyét, a kamionhúzó viadalt és a bor­­fesztivált. Vasárnap délután a Felső Ti­­sza-parton tartják a kamionok gyorsulási versenyét a Szent Kristóf-díjért. A rendezvény egyik szenzáció­ja lesz az a 2002-ben gyártott fe­kete, csőrös,­amerikai Ford típu­sú kamion, amelyből egyetlen példány van Európában, illetve a csaknem 50 éve gyártott tűzoltó­autó. Közlekedni tanulnak az öttömösi táborban MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Bal­eset-megelőzési Bizottság ne­gyedik alkalommal rendez köz­lekedésbiztonsági nyári tábort. A rendezvényt az öttömösi Gyarmati Vendégházban Lu­kács János dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője nyitotta meg. - Nyáron is fontos, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét a közutakon rájuk leselkedő ve­szélyekre - fogalmazott a főka­pitány. A táborban azok a 10 és 14 év közötti diákok vesznek részt, akik sikeresen szerepeltek az idei tanévben megrendezett különbö­ző közlekedésbiztonsági vetélke­dőkön. A péntekig tartó rendez­vényt felkeresik a vízi rendészet és a bűnmegelőzési osztály mun­katársai is. A gyerekeknek az oktatás mel­lett látványosságot is kínálnak a rendezők, például csütörtökön kommandós bemutatón vehet­nek részt. A közlekedésbiztonsá­gi tábor sétahajó-kirándulással zárul. •AKTUÁLIS« KEDD, 2002. JÚLIUS 9. Mától kaphatók a sétálójegyek a Fenyő-musicalre Made in Hungária­­ megérkezett a Dóm térre A III. Richárd díszleteit már vasárnap lebontot­ták, és rögtön felépítették a következő produkció­ét, a Made in Hungáriáét. Fenyő Miklós és Tasná­­di István musicaljére hónapokkal ezelőtt minden jegy elkelt, a sétálójegyeket mától árusítják. Tavaly ősszel mutatták be a József Attila Színházban a Made in Hungária című rockmusicalt, amely tulaj­donképpen Fenyő Miklós élettörténetére épül. A Hungária együttes frontembere kilencéves korában, 1956-ban hagyta el a szüleivel az országot, és New Yorkba költözött. Ott járt iskolába, és élőben látta például Elvis Presley-t is énekelni. 1959-ben úgy döntöttek a szülei, hogy hazatérnek. Angyalföldön csodabogárnak tartották az iskolatársai az amerikai élményeiről beszámoló kis Fenyő Mikit, aki imádta a rockzenét, és hamarosan zenekart is alakított. A forrongó, lázadó legendás hatvanas években a hazai könnyűzenei életben is sok minden történt, valójá­ban erről az időszakról szól a darab. Fenyő Miklós visszaemlékezéseit Tasnádi István gyúrta fordulatos, feszültséggel teli darabbá, amelyben a Hungária együttes legnépszerűbb régi slágerei éppúgy felcsen­dülnek, mint a musical kedvéért írt új Fenyő-dalok. A Gyalog galopp és az Indul a bakterház ren­dezőjeként Szegeden is jól ismert Méhes László állította színpadra a produkciót, amely Buda­pesten nagy sikert aratott, néhány hónap alatt túljutott a félszázadik előadáson. A színpadké­pet a Szegeden nemrégiben Dömötör-díjat ka­pott Rózsa István tervezte, akinek most a Dóm téri hatalmas színpadra kissé át kellett alakíta­nia, ki kellett egészítenie az eredeti díszletet. A címszerepben az utóbbi évek egyik legnépsze­rűbb musicalszínészét, Miller Zoltánt - a neves baritonista fiát - láthatjuk, és Jerry Lee Lewis szerepében színpadra lép Fenyő Miklós is. Idén a Made in Hungária a Dóm téri slágerdarab, mindkét előadására már májusban elfogyott az ös­­­szes belépőjegy. A szabadtéri vezetése ezért úgy dön­tött, hogy felerősíttetnek egy 3x4 méteres kivetítőt a nézőtér hátsó falára, amelynek segítségével nyo­mon lehet követni az előadást. Az erre feljogosító úgynevezett sétálójegyeket a legolcsóbb ülőhelyekre szóló belépőkkel azonos áron, azaz 700 forintért ma kezdik árulni a szabadtéri Kelemen utcai jegyirodá­jában. Baranyi Iréntől, a színház gazdasági igazgató­jától megtudtuk: előadásonként ezer darab sétálóje­gyet bocsátanak ki, természetesen ezek nem jogosí­tanak a nézőtérre való belépésre. Hasonló megol­dást kínálnak az augusztus 17-i operettgálára, vala­mint a 100 Tagú Cigányzenekar és a Boban Marko­vic Orkestar másnapi koncertjére, amelyekre szin­tén nem lehet már belépőt kapni. Baranyi Irén azt is elmondta: a további előadások többségével is jól áll­nak, többnyire telt házas estékre számítanak. Egy­előre az augusztus 11-i dixie-gála a sereghajtó, erre eddig csak a jegyek 24 százalékát adták el. Nem tar­tanak azonban attól, hogy negyed ház előtt kell majd megtartani a koncertet, hiszen hosszú évek tapasztalata azt mutatja: a dixie-gálára mindig az utolsó pillanatban kel el a belépők többsége. Hason­ló a helyzet az augusztus 2-i és 3-i nemzetközi nép­táncgálával, amihez a fellépő együttesek utcai be­mutatkozásai szoktak kedvet csinálni. H. ZS. Polgár, a Tisza és a Folytatás az 1. oldalról Polgár Kálmánhoz a politikusok mellett színészek, orvosok, ügy­védek is gyakran betértek a szállo­dába. A városba érkező neves ven­dégművészeket is itt szállásolták el, Tordai Teri és Básti Lajos több­ször is megfordult a szálló tükör­termében és „megvacsoráltak". Számtalan cikk is született a Ti­sza falai között. Míg a pincérek Polgár Kálmán szemét figyelték, mivel ő így adott utasításokat, ad­dig az asztaloknál az újságírók faggatták a színészeket vagy a po­litikusokat. Orvosok, ügyvédek, valamint a bíróságok és ügyészsé­gek dolgozói is felkeresték a messze földön híres szállodát. Délidőben zsúfolásig megtelt az étterem. Harminc év elteltével váltásra kényszerült Polgár Kálmán. A Ti­sza Szállót 1991-ben bezárták. Néhány évvel később ismét ki­nyitott a nagy múltú hely, de már az egykori üzletvezető nélkül. Zsombón az áfésztől megvette a Jóbarát vendéglőt.­­ Szeged után nagyon furcsa volt a vidéki élet. A faluban korábban három, most meg már tíz kocsma is működik, igen olcsó italokkal. A helyiek nem nagyon járnak étterembe, marad a közétkeztetés és persze kitelepülés rendezvények. Zsombó nem a világ közepe, de így megtalálják az egykori „szál­lodást". Beszerzett egy hűtőko­csit, így mindenhová eljutnak a különleges hidegtálak és ételcso­dák. A Polgár-féle remekeket fo­gyasztották már a győri színház egyik premierjén, a bécsi magyar nagykövetség fogadásán, orvos- jóbarát kongresszusokon. A legnagyobb rendezvénye Ópusztaszeren volt, kétezer személynek rotyogott a pörkölt a bográcsokban. A szegedi egyetem díszebédeit a mai napig ő szervezi.­­ Úgy kezdődött, hogy egyszer a zsom­­bói vendéglőm ajtaja előtt meg­állt a fekete rektori autó, a titkár­nő bejött és megrendelt kétszáz főre díszebédet - mesélte. Ha nem lennének a megrendelések, valamint a helyi iskolások és ovi­sok étkeztetése, nehezen marad­na talpon Polgár Kálmán. Az idősödő vendéglátós most sem a főnöki székből parancsol­gat. - Ha kell, felveszem még a hangedlit (pincérek karján lévő fehér kendőt), vagy beállok a söntésbe csapolni - mondta vé­gül Polgár Kálmán. K.T. Szegeden folytatná a Pesten abbahagyott tanulmányait A kilencvenéves diák nem adja fel A szegedi Kubinyi László volt az ország legöregebb egyetemistá­ja. A 90 éves férfi több mint fél évszázad után próbálkozott újra a jogi karon, de betegsége köz­beszólt, abba kellett hagynia ta­nulmányait. De nem végleg, ősszel újra megpróbálja. MUNKATÁRSUNKTÓL Kubinyi László a szegedi egyete­men 1948-ban szerezte meg a jog- és állam­tudomány tudora cí­met. Érdekesség, hogy az okleve­lét az Orbán-kormány külügymi­niszterének, Martonyi Jánosnak édesapja írta alá. A fiatal Kubinyi László nem elégedett meg ennyivel, tovább szeretett volna tanulni. Ez azon­ban nem sikerült, mivel a felvé­teli vizsgán Rákosi Mátyáson kí­vül más közép-európai kommu­nista vezetőt nem tudott felso­rolni. Eltelt 47 év, Laciból Laci bácsi lett ugyan, de vágyát nem adta fel. Ismét próbálkozott a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, de eluta­sították. A férfit azonban ez sem kese­rítette el, idős kora ellenére mindent megtett, hogy újból ta­nulhasson, és, mint mondta, a szerencse is mellé szegődött: személyesen találkozott az ak­kori külügyminiszterrel és meg­mutatta neki az édesapja által szignózott oklevelét. Martonyi János is továbbtanulásra biztat­ta. A külügyminisztertől rövid időn belül levelet kapott, amely­ben az állt, hogy nyújtsa be ké­relmét a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemre. A tanulmányi osztályon eleinte azt hitték, hogy végzett doktor, de utána tisztázódott, hogy csak „gólya". Felvették, tanulmányait har­madéves joghallgatóként levele­ző szakon kezdte meg. Ezzel Ku­binyi Laci bácsi a maga 90 évé­vel az ország legöregebb egyete­mistája lett. A nagyapa, sőt üknagyapa korú férfi alig járt másfél hónapot az iskolába, amikor influenzás lett. Igaz, hogy levelezőn tanult, de sokat kellett ingáznia Szegedről Pestre és vissza. Betegsége azon­ban ebben megakadályozta, ott­hon maradt. A lábadozás sok időt vett igénybe, így „elvesztet­te" a félévet. Az ingázás amúgy is fárasztot­ta, ezért arra gondolt, átjelent­kezik Szegedre. Kérelmet nyúj­tott be a Szegedi Tudomány­­egyetem (SZTE) jogi karának dékánjához, bár azt még - mint Márkus Andrásáétól, az SZTE jogi kar dékáni hivatalának ve­zetőjétől megtudtuk - az egye­tem nem kapta meg. Kubinyi Laci bácsi betegsége miatt félévet ismétel. Kálnok Csaba

Next