Dolgozók Világlapja, 1945 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1945-10-20 / 11. szám
VARGA KATALIN A szabadság egy kiváló és kevéssé ismert harcosnőjéről akarunk itt szólni: Varga Katalinról, erről a forradalmi életű és bátor magyar asszonyról, aki a múlt század negyvenes éveiben az erdélyi Érchegység zord sziklái között a baromi sorban tartott román parasztok sorsának jobbrafordíításáért élt és küzdött. Amíg itt, az aranybányászás vidékén az urak mesés kincseket halmoztak fel, a jobbágyok éhhajóira voltak ítélve. Ilyen állapotok érlelték meg 1870 táján az érchegységi mócok felkelését a nemzetiségieket elnyomó osztrák császári hatalom és a császárság árnyékában basáskodó nagybirtokos magyar nemesség ellen. A mócok fölkelésének vezérei Hóra, Kloska és Krisán voltak. A lázadást a nemesurak elfojtották és a megtartás könyörtelen volt. Horát és Kloskát kerékbe törték. Krisán öngyilkos lett.A nép perig még mélyebbre süllyedt az elnyomatásban. Ez a zaklatott és veszélyes vidék Varga Katalin működési területe. Senki sem tudja, hogyan került az érchegységi bányásznép és a román parasztok közé. Kőhalom mellett, a színmagyar Szalmány községben született 1802-ben. Fiatalabb éveiről csak annyit tudunk, hogy árvalány volt és sok szülőséget szenvedett. Férjhez is ment. Férje, úgy tudjuk, református pap volt. Varga Katalint 1841-ben ott találjuk már parasztjai között. Kérvényt szerkesztett nekik, amelyben a bécsi udvarnak felsorolja a jobbágyok sérelmeit. A Hóra és Kloskaféle lázadások óta az Érchegységben a jobbágyok helyzete nem sokat változott. A nemesurak és hivatalnokok jobban zsarolják a népet, mint bármikor. Ám a kérvénynek sikere van Bécsben, az udvari kancellária az ügyek kivizsgálását kéri a helyi hatóságoktól, de a megyei hatalmak ismét kijátsszák a központi intézkedéseket. A 45 éves Varga Katalin forradalmi lépésre határozza el magát. Az Érchegységben akkor nagy éhinség pusztít, földművelés alig van és az élelmiszerek beszerzését a gazdag örmény kereskedők intézik, akik szipolyozzák a szegény népet. Varga Katalin a falu közelében lévő erdőket kivágatja, a fát felhasználja a lakosság építkezéseinél és az irtás által nyert tisztásokon földművelést honosít meg. Az uradalom előbb a gornyikokat (erdőőröket) küldi ellene, hogy megakadályozza az irtást, majd amikor ezeket a nép elűzi, felfegyverzi őket. A magyar asszony a fejszékkel felfegyverzett román parasztok élén ellenáll és ismét megfutamítja a támadókat. Ekkor gondolnak először a birtokosok a veszélyes lázítónő elfogatására, de erre egyelőre nem kerül sor. A szegény parasztság tudja, hogy egyetlen pártfogója Varga Katalin és féltő gonddal vigyáz rá. Az erdőirtást az urak nem tudják megakadályozni, de a kínzás és kizsákmányolás más, újabb módjait találják ki, amint Varga Katalin sűrűn írott kérvényei sem segítenek. Varga Katalin, akit a jobbágyok a „Doamna Noastra” „Mi asszonyunk“ névvel tisztelnek, egyre inkább szálka az urak szemében. „Csak ezt a Nő Személyt kell elfogatni és rend lesz” — így üzengetnek egymásnak az urak. 1844-ben elfogatóparancsot adnak ki ellene, de a lakosság bujtatja és hol Búcsúmban, hol Körpenyesen rejtőzik. Búcsúmban, ott, ahol Kloska és Krisán forradalmi működésüket kifejtették, olyasmi történik, ami a nemesurak haragját a végsőkig fokozza. A bucsumi kisbiró a nagyobb köztisztviselők példáján felbuzdulva, maga is lopkodja a kisemberek pénzét, de nem ad nyugtát a különböző elméken beszedett összegekről. Varga Katalin 50 felfegyverzett bányásszal behatol a kisbíró házába és erőszakkal elveszi tőle a nyugtákat. A kisbíró jelenlévő menye fejbe akarja vágni az éppen gyengélkedő és botra támaszkodó Katalint, aki botjával védekezik és közben véletlenül fejbeüti a fiatalasszony karján ülő gyermeket. A gyermek másnap meghal és a hatóságok most már nyíltan is hajtóvadászatot rendeznek a „lelketlen gyilkos” ellen. Katalint a kiküldött katonaság sem tudja elfogni és ezért cselhez folyamodik. A görögkeleti püspökségre pályázó Laguna Andrásnak ígérik az állást, ha sikerül Katalint elfognia. A törekvő fiatal pap ravasz csellel a templomba csalja az asszonyt, akivel Vitába száll és a vita folytatásának ürügyével sétálni hívja őt. Egy óvatlan pillanatban megragadja és felrántja őt az előre elkészített szánba, amelyre a nap is felugrik és elvágtat. A meglepett parasztok hiába szaladnak utána, nem tudják beérni. Saguna Nagyenyedre hurcolja Katalint, ahol kihallgatják. Börtönbe vetik és évekig ott raboskodik a gyulafehérvári kazamatákban. Varga Katalin, a román parasztok vezetője a 48-as forradalom izgalmas hónapjait is börtönben tölti és szerepét az Érchegység másik nagy szabadsághőse, Janku Avram veszi át, ő tehetetlenül ül tömlöcében és versekbe fojtja bánatát. A nemesurak, akik börtönbe vetették, már meg is feledkeztek róla. Amikor 1852-ben szabadon engedik, Katalin már élő halott. A leírhatatlan szenvedések következtében megőrül, mint ahogyan később tébolyodottan kerül ki ugyanebből a börtönből örökségének ápolója, utóda, Avram is. De az érchegységi szegény román nép, amelynek Varga Katalin pártfogója és bátor harcosa volt, nem feledkezik meg róla soha. Nem feledkezik meg a nép azokról, akik szabadságáért küzdöttek és vértanúhalált haltak érte. Varga Katalin örök példakép előttünk. Életével bizonyította be ez a kiváló magyar asszony, hogy a faji és nemzetiségi előítélet mesterségesen tenyésztett hatalmi fogás, amely ellen épúgy kell harcolni, mint az elnyomás minden más formája ellen. A kijátszott és kizsarolt szegény erdélyi román nép és az ismeretlen magyar asszony egymásra talált a szabadság szeretetében és az elnyomást jelképező magyar nemesurak elleni küzdelemben. Példája ma elevenebben él, mint bármikor. M. B. Magyar asszony a román nép szabadságharcának élén ARANYAT BRILLIANSE EZÜSTÖT VESZEK, ELADOK. Jegygyűrűt, ékszert készítek, javítások megvárhatók. SCHWARZ aranyműves, Dohány utca 22. I. em. 4. sz. 28 AZ IDEI KÖNYVNAP LEGNAGYOBB SIKERE VOLT ÚJ IDŐK ÚJ DALAI Szavalókönyv diákok és ifjúmunkások részére. Összeállította: Tiborc Zsigmond Ez a könyv a magyar politikai költészet gyöngyeit foglalja magában. Ilyen politikai versgyűjtemény eddig nem jelenhetett meg Magyarországon. Ára: ízléses kartonkötésben 65 pencig. Megrendelhető : Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. könyvesboltjában, Budapest, VII., Dohány u. 12. Az ár bérmentes küldéssel értendő. Kérjük a vételár előzetes beküldését. Beszerezhető újságárusoknál is bohiánytőzsdékben is SZEKSZÁRDI LÁTOGATÁS MIÉRT NINCS EMLÉKTÁBLA BABITS MIHÁLY SZÜLŐHÁZÁN ? Valahányszor Szekszárdra utazom, mindig kíváncsian kutatom, várjon a Szent László utca 12-ben, ahol Babits Mihály született, emléktábla jelzi-e hírnevét? Most, hogy ismét azt tapasztaltam, hogy Babits Mihály szülőházán nincs emléktábla, azonnal Szente László polgármesterhez szaladtam és megkérdeztem, miként lehetséges hogy Babits szülővárosában sem emléktábla, sem utcanév nem hirdeti a nagy költőfejedetem nevét ? A polgármester igen szívélyesen fogadott, megnyugtatott, hogy már van Babits Mihályemlékbizottság, amelyben az öt párt képviselői s egyéb szellemi kiválóságok tanácskoznak az emléktábla kérdésében s rövidesen elkeresztelik a Szent László-utcát Babits Mihály utcának. A válasz nem nyugtat meg, mert elődeiül is ezt a felvilágosítást kaptam évekkel ezelőtt. — Miért olyan lassú az elgondolás kivitele ? — Nincsen pénzünk, de meglátja, rövidesen országos ünnepség keretében meg fog történni az utcakeresztelés és emléktáblaleleplezés. Valaki bejön a terembe és így szól: — Talán Illyés Gyula, mint a vármegye szülöttje szintén belekapcsolódhatna a munkába, az ő neve máris ígéret lenne a terv keresztülvitelére. — ő most választással van elfoglalva — mondja egy harmadik idegen. •— Mindegy, miként lesz, tény azonban az, hogy ha akármilyen anyagi nehézségek is gördülnek a cél kivitelére, megtörténik. — Van-e kultúrtársaság Szekszárdért? — Volt, a vármegye szülöttéről, Vas Gerebenről elnevezett kultúrtársaság, de abban főleg reakciós elemek voltak, úgyhogy ez a társaság most nem működik. — És más egyesület van ? —Megalakult a szovjet-magyar kultúrtársaság, ahol előadásokat fogunk tartani a két ország kultúréletének ismertetése céljából, s természetesen itt is vannak népművelődési előadások. — Írja meg, hogy most neveztük el a Werbőczy utcát Dózsa György utcának, de talán azt nem szükséges megírni, hogy jelenleg az a legnagyobb baj, hogy színház részére nem tudunk helyiséget adni, de remélem, ez is csak átmeneti nehézséget jelent. ■— S lesz Babits Mihály szülőházán emléktábla ?— kérdezem ismét, mert nem tudok belenyugodni a hihetetlen valóságba. — Lesz, lesz, egész bizonyosan lesz !... Szekszárdi Molnár István O lí E O IV-ni fi vésziem ezek RÁDIÓ GRAHOJOM Láng Tibor I ÁT É KAR UK JAkomi-iit9.