Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-03 / 219. szám

4 parasztság nélkül nem lehet kormányozni Magyarországot Fe­rkes­ Mihály elvtárs nagy beszéde Pakson az ország legsúlyosabb problémáiról és a hamis prófétákról Több ezzer főből álló tömeg ve­tt részt vasárnap a paksi népgy­űlésen, amelynek külön jelentőséget ad az a tény, hogy" ezen a nagygyűlésen be­szélt el­őször Farkas Mihály belügyi államtitkár elvtárs azokról a felada­tokról és problémákról, amelyek az a következő választások, egyúttal pe­dig a demokratikus kormány forma programmját képezik. Az utolsó huszonöt esztendő alatt — mondotta Farkas államtitkár —­­sokat éhezett, szenvedett a magyar nép és elsősorban a magyar paraszt­ság A mag­yar urak, akik bitorolták a hatalmat Magyarországon, huszonöt év alatt kétszer taszították népünket a pusztító háború gyilkos tőréb­e a német rablók oldalán. .Sok százezer életerős és élni akaró magyar ember pusztult idegen országok területén, de nem magyar, hanem német érde­kért. A magyar földesurak, a reakció­sok nemzetpusztító politikája kö­vetkeztében sokszázezer magyar asszony vált özveggyé és sokszáz­ezer magyar gyermek vált árvává. S hiába siratják vissza ezek az árvák éd­e­sapjukat, nem térnek vissza, mert elpusztultak a háborús gyilkos­aü­z,é­­hen. É­s a magyar nép már az első világháború után tisztán látta, hogy csak akkor lesz igaz élet a magyar földön, ha megszűnik a földesurak, grófok és bárók, a nép ellenségeinek, uralma. A nép ellenségei összefogtak a külföld­i akciósaival és újra sike­rült nekik a nép nyakába ülni. A jilk­.vthy-rendszer a parasztságot és s­­petingig elnyomta, mint a városi mun­kásságot, földet nemcsak nem adott neki, hanem csendőrt és végrehajtót küldött a nyakára. A rendszer rá­adásul háborúba is taszította Magyar­­országot. A háborús évek alatt kira­bolták a parasztságot, hogy tömhes­sék a németek telhetetlen beadóját. Különösen a huszonöt év bizonyította, hogy a magyar földesurak, akik Ma­gyarország élén állottak, már nem alkalmasak az ország irányítá­sára. Hogy le kell lépniök a történelem színpadáról, mert egyébként végleg elpusztul országunk és nemzetünk. Horthy nem országmentő, ország­­gyarapító, hanem országveszítő. Amíg Magyarország az urak, grófok és bá­rók országa volt, addig csak vérzett, szenve­dett a nép. Most Magyarország mindörökre a népé, mert vége van a földbelnak, a csendőrök uralmának. A magyar paraszat G­azdasági problémák magukat, ki fogjuk telepíteni, — szóval nem minden sváb eredetű embert, ha­nem csak azokat, akik magukat né­meteknek vallották. Aki németnek vallja magát, an­­nak magyar földön nincs helye! Magyarul szag legyen végre a magya­roké’ A Horthy reakciós rendszer romjain át Magyarország épül. Vége van annak a világnak, amikor a pa­rasztot kutyába se vették. Vége van annak a világnak, amikor a paraszt­nak csak kötelességei, de jogai nem voltak. A magyar parasztság a de­­ntokratiku­s Magyarország egyik leg­fontosabb sillere. Mi azt valljuk, hogy komoly métő helyet" kell biztosítani a parasztság kepz «delőinek Magyar­­ország Irán vitájában! A parasztság képviselői nélkül ugy »mi« nem lehet kormányozni Magy­aror­szágot. Sok faluban még a régi frakción­k­ sóért, úgy kiemeljük az országot a romokból., Magyarország talpraállítá­­sának egyik legdöntőbb előfeltétele, hogy a sokszázezer új kisgazda élet­képes, viruló gazdasággal rendelkez­zék! A fiatal magyar demokrácia minden erővel támogatni akarja és fogja is ezeket az új és népi kisgaz­dákat! Olcsó hitelt fog adni a kor­mány a kisgazdáknak. Gondoskodni fogunk arról, hogy a falu népe textil­árut, bakancsot, csizmát, sót, g­yufát, petróleumot kapjon! A magyar de­mokrácia nem hagyja cserben az új kisgazdákat! Ellenkezőleg: hónuk alá fogunk nyúlni. Nem akarunk többé koldus magyar embert látni Magyar­­országon! De a város csak akkor tá­mogatja a falut, ha a falu támogatja a várost. Ezért elsősorban eleget kell tenni a beszolgáltatásnak. Biztosítani kell a város élelmezését, hogy a vá­rosi munkásság dolgoz­hasson, hogy lág szellője fuj dogél. A jegyzők '‘láthassuk a falu népét áruval, nagyjában régiek maradtak és a nép Ne hallgasson a nép a hamis pré­pen basáskodnak. Ezeket a népelle- i sétákra, akik a faint a város em­­es, basáskodó jegyzőket el kell tá­j lon lazítják, volítani. Válasszon a nép magának! A munkásság és parasztság szövetke­­mindenütt olyan elöljárókat, akik a­­­zését meg kell erősíteni. Ezen áll: nép szolgái lesznek. A rendőrségnek vagy bukik Magyarország! Azok, akik is az a kötelessége, hogy megvédje , a falu népét a város ellen akarják a nép érdekeit. Ne a népet, az egy-; fordítani, azok lényegében a magy­ar szerű­ embereket zaklassa a rendőrség, nép ádáz ellenségei, hanem a reakciósokat, a nép ellenség A .Magyar Kommunista Párt küzd­heti, és dolgozik a magyar nemzet demo­kratikus egységéért. Addig egységes a nemzet, addig erősek vagyunk! Ha az egység megbomlik, akkor nehéz idők várnak a magyar népre! őrizzük a magyar nemzet egységét, mint a sze­münk fényét. A Magyar Kommunista Párt ön­zetlenül és önfeláldozóim harcolt a magyar nép jobb jövőjéért. Mi a nép pártja vagyunk és a nép ügyeit szolgáljuk. Programmunk: bol­doggá tenni a magyar népet! Ha ma már rendezett állapotok vannak Ma­­­gy az elsősorban a Kommunista Pártnak köszönhető. "Mi békességet, rendet és nyugalmat akarunk -- mondotta Farkas állam­titkár elvtárs befejező szavaiban , mert egyébként nem tudjuk gyorsan behegeszteni a bábom által országun­kon ejtett sebeket.­­ Farkas államtitkár őszinte, komoly­­szavait az egybegyűltek viharos szűnni nem akaró lelkesedéssel kö­szönték meg. A magyar demokrácia még egészen fiatal, hiszen alig háromnegyed éve, annak, hogy megalakult az ideigle-­­ nes magyar kormány. Horthy meg-­­gyűlöltette Magyarországot az egész világ szabadságszerető népeivel. Mi háromnegyed év szorgos és nehéz munkája eredményeként visszaszereztük a szabadságszere­­tő népek barátságát. Ki voltunk taszítva a népek nagy családjából, most azonban újra elfog­­gyarországon, láthatja a magyar nép az őt megillető helyet a népek között. Elismerte fel­tétel nélkül a Szovjetunió Magyar­­országot. A reakciósok azon dolgoz­tak, hogy Amerika és Anglia ne is­merjen el bennünket.. Amerika és Anglia is el fogja ismerni Magyaror­szágot. (Hogy Farkas államtitkár elv­­társ helyesen látta, azóta részben már meg is történt az elismerés. A szerk.) Nem áll többé Magyarország bará­tok nélkül! Magyarország első és legjobb ba­rátja a Szovjetunió. Angliával és Amerikával is jóbara viszonyt akarunk. Azt akarjuk, hogy földet kapott.­­ hétszázezer ember !­et is támogassanak bennünket éle­­négymillió holdat A Dunántúlon megsemmel­t ipari cikkekkel. De ki kell vannak bajok a földosztás körül att jelentenünk, hogy mi gazdasági tá­­ng vanis a reakció minden­ elkövetett, '»ogatast csak akkor fogadunk el, ha hogy minél kevesebb földet kapjon « ^ kérik függetlenségünk fel­nincstelen paraszt. Vannak helyek, ! «dasat, ahol rosszul bánnak a magyar tele- ^m­ei. fuggetlenseguknket nem pecek­kel. Sok jegyző, rendőr össze-) 'hzzuk piacra, nem bocsátjuk s­ik­te a levet a gazdag svábokkal és, , HMI ,a" ahelyett, hogy a magyar telepeseket Magyarország _ komoly gazdasági támogatná, a gazdag svábokat védi. S nehézségekkel küzd A habon, utáni Ennek véget fogunk vetni. Annak évok mindig nehezek. Az első világ­háború után is komoly gazdasági nev a jegyzőnek, aki nem támogatja a telepeseket, mennie kell. Az a rendőr, vagy rendőrtiszt, aki nem védi meg a telepesek érdekeit, annak nincs helye a­ demokratikus rendőrségben. Ezen az ősi magyar földön mi helyet, földet és jobb jövőt akarunk biztosí­tani a magyar parasztoknak. Ez ma­gyar föld és magyar !kell, hogy ural­kodjon itt i K­ézségeink voltak. Most ezek a nehézségek még súlyo­sabbak, mert feldúlta országunkat a háború, és a német rablók Szálasiék segítsé­gével negyvennyolcezer vagon árut, élelmet, géneket loptak ki az országból. Az­ ő nem­zetpusztító politikájuk tette koldussá egykor oly gazdag orszá­gunkat. Azonban bármilyen nehéz is hely­zetűek ha össz.i fog a magyar man­­á­r,szi'il­, natasziság és a haladó ( fontosai) gyáripari és bányává!­, mánc­ion, Sopiana, MÁK Kőbánya. alati üzemek munkásai szociális , MÁK cementgyára, MÁK mészégető telepe, Zsolnay Kerámiagy­ár, Ali Gyula bőrgyár, Első Pécsi Bőrgyár, helyzetének javítása érdekében, mint ismeretes, Bán Antal iparügyi minisz­ter ruházati akciót indított. Az akció az érintett üzemek munkásainak csa­ládtagjaira is kiterjed. A férfiak igen olcsó áron bekecset, egy öltönyt, munkaruhát, nadrágot, flanel fehér­neműt, kezeslábast, zoknit és kesz­tyűt kapnak, a nők kabátot, flanel in­get, sel­yemnadrágot és melegnadrá­got, továbbá harisnyát kapnak, míg a gyerekek mű­den é­s ruhanemű szétosztása egyes­­ üzemekben már megkezdődött.­­ Értesülésünk szerint "néhány héten belül az egész teljesen lebonyolódik. Az akcióban elsősorban a bányák, továbbá a jóvátételen dolgozó üze­mek végül a fontosabb arari üzemek munkásai vesznek részt. Városunkban és Déldu napi úton a következő üze­mekről van szó: Első Dunagözsui Jórási Társaság, Pécs azokat, akik az Ibit. évi népszámlá­j­a , , . , .. , . ,­­ _­­Minek vallották I rrip'nil cég, Magyarorszag talpraállitá-» varos villamos müvei. Fried Bernát Bőripari R.T. A sváb kérdést meg kell mondanunk, hogy mi mind­ másnál német nemzetiségűt 4? sm§@! m­eflkáspért és a magyar marxista pártok visse­nyáról cikkezik legújabban a Fszeget le« Nép­ben Pert Viktor fftttntetésadó úr és leszeg«» „bizonyos igazságokat". Kaján örömmel állapítja meg, hogy azok a marxista pártok, amelyek test­véri örömmel köszöntötték az angol munkáspárt győzelmét, most „nagy és kellemetlen csalódást" könyvelhetnek­ el, mert az angol rádió megállapítaná, hogy Magyarországon a Kispazdanák­ programja áll legközelebb az angol munkáspárthoz. Megállapít még ezen kívül sok mindent, például azt, hogy jó lenne már tisztázni a demokrácia és a reakció fogalmát, meg hogy nem­csak a Szovjetunióban van demokrá­cia és általában számos hasonló világ­rengető felfedezést tesz, de a lényeg, a „nagyágyú" a cikkben mégis­csak ez az angol rádióban elhangzott ki­jelentés. Férfiasan bevalljuk, mi nem hal­lottuk az angol rádió szóbanforgó adását, de ugyanolyan lorfiasan be­valljuk, hogy nem kételkedünk benne: megtörténhetett. Az­ angol rádiót ugyanis, — ha a Független Nép nem tudná — demokratikusan vezetik és abban minden pártárnyalat képviselő­je szóhoz juthat. Ami valóban jelenti azt, hogy nemcsak a Szovjetunióban, hanem Angliában is demokrácia van, de semmiképpen sem jelenti azt, hogy az említett kijelentést az angol mun­káspárt képviselője tette, mint pártja állásfoglalását. Az tehát, hogy ez a kijelentés az angol rádióban elhang­zott, csupán annyit jelent, hogy ez egy angolnak a véleménye, nem pe­­nig azt hogy az angolok, vagy pláne az angol munkáspárt véleménye. Aminthogy nem is lehet az, mert ez a megállapítás egyszerűen­ nem igaz. A Kisgazdapárt lenne a magyar labour Party? Hiszen az angol mun­káspárt választási programja sark­pontjává tette például a bányák álla­mosítását. A Kisgazdapárt is? A labour Party ki kívánja sajátítani a nagyban­kokat A Kisgazdapárt is? A labour Party államosítani akarja a nehéz­ipart és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakat. A Kisgazdapárt is? Ejnye! Mi örülünk neki, szívből örülünk. Egészen új oldalról ismerjük meg a kisgazdapártot. K­e mit szólnak hozzá a Kisn»»-t­g. párt Nagy Gazdái? * •» Szóval: Perr Viktornak igaza van. Jó lenne már tisztázni a demokrácia és a reakció fogalmát bizonyos kopo­nyákban. Például tisztázni azt, hogy a demokratikus szólásszabadság nem­­ egyenlő a szabatos fecsegéssel. Hogy a lelkiismereti szabadság nem azonos a lelkiismeretlen, tudatos félremagya­­rázással. Hogy a politikai vélemény­­szabadság nem azonos a politikai hazárdjátékos blöffölésével. Ez utóbbiak­b ön kívánta, hogy tisztázzuk a fogalmakat — bizony mégiscsak közelebb állnak a reakció­hoz, mint a demokráciához, fötiszte­­lendő uram. Még az angol rádió szerint is... Melyik belybéli és déldunántúli iparvéllapok részesednek az iparügyi minisztériu­m ruhaakció­iban ? Megszervez­i a gazdasági re­ndőrség­et! Kormányrendelet írja elő, hogy a törvény­hatóságok területén meg kell szervezni a gazdasági rendőr­ruhaszövetet flanel-alsene-­s­é­g e­t, hogy legyen egy szerv, amely harisnyában részesülnek,­­ kizárólag a közelátási visszaélések el­len­súlyozásával foglalkozzék A gazdasági rendőrség felállítása ügyé­ben kedden a városházára értekezle­tet hívott össze a főispán. Az értekez­leten rész­t vett az alispán­­is és a kormánybiztos helyettesek, valamint a rendőrség képviselője. Az értekez­let úgy döntött, hogy a ren­dőrség ke­belén belül állítják fel a gazdasági rendőrséget és megszervezésével va­lamint a tervezet elkészítésével dr. Gát­Magyar 76-­­­ászló rendőrkapitányt bizt­ík meg. ^ tiB».'»»i» awm­a w u ».aw US» aumn-P'l» htm ii« tmm i ui n­aanwtm rai új DUNÁNTui r*sOTi ás a Kampói?« ■*>"—"■■‘f.vvw _ __________ hé c­séről tor előadók MAI U GYULA dr. n­émer­r-óji csfi börtönön H -Után 6 órakor az Egye'ettt he.pun é»'He'éri«fc «n*y előadVermében. Az előadási »*!■« lőre'

Next