Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-14 / 191. szám
W fcu 5ÍÍ\Í1^ SS'í/QÖSdS HhM*TM SZORQALMASAN m . Ez a jelszavaa vasutas kultúrotthonban serénykedő kultúrcsoportoknak, az augusztus 76-ra készülő énekkarnak, színjátszóknak, táncosoknak. Vagy talán inkább az, hogy: csak lelkesen ... Igen, ez az! Lelkesen, tiszta szívvel harsog odabenn a nagyteremben a dal: „...Rajta elvtárs, védd a békét!..." És míg a dalosok énekelnek, addig az irodában a vasutas színjátszók művészeti felelősével, dr. Szabó Lászlónéval (egyébként ismert etnográfus), a súgórendezővel, dr. Szabó Lászlóval („civilben’" a pályafenntartás főnöke) és az egyik legtehetségesebb színjátszóval, Pálkuti Györgynével beszélgetünk... Ha nem láttuk volna, nem is hinnénk, hogy az asztal mellett ülő két elvtársnő néhány pillanattal előbb, a színpadon a még remekbeszabott, Csehov-figurákat alakított ... Pálkutiné ki nem fogyott a szóból, halálra beszélte szerepbeli férjét, Szabóné pedig elkeseredve, könnyek között újságolta: — Ma reggel is, hogy a kávécskámat megittam, semmi, de semmi élvezetem se volt benne... Az irodában egyébként 13 emléklap hirdeti a vasutas kultúrosok jó munkáját. Nem, nem kíerencsétlen szám. A beszélgetésből legalábbis nem ez derül ki. Egyszerre három műsorra készültek látogatásunkkor a kultúrosok: a pályafenntartás és üzem-avatására, a vasutasnapra és természetesen augusztus 20-ra, az alkotmány nagy ünnepére. Színjátszók, kulvalók, táncosok, dalosok — mind-mind sorompóba állnak ezen a napon, illő hát, hogy jól felkészüljenek rá. A készülődésben nincs is hiba. Nemcsak úgy vaktában tanulnak a színjátszók, hanem észszel, gondolkodva. Szabó Lászlóné még próba, pebeszéd közben is magyarázza: 1. Azért adjuk elő éppen Csehov „Jubileum"-át, hogy a közönség lássa: milyen volt egy régi jubileum, mely hazugságra, csalásra épült, és milyenek a mi mai ünnepnapjaink, mennyire különböznek azoktól a „régiektől amelyekről Csehov írt... Valóban, mások az ünnepnapok és mások az ünneplők is. Itt van például Pálkut Györgyné, a színjátszó-kultúrmunkás. A férje az énekkar egyik legszorgalmasabb tagja ... De Pálkutiné talán még lelkesebb színjátszó. Hiába kérdezzük tőle, miért szereti a próbák fáradságát, a szereplések izgalmát, meg nem tudná mondani. Csak a szeme csillogása árulja el: jó dolog ez a színjátszás, jó ez a kultúra... És milyen színjátszó múltja van! Mikor a szerepei után érdeklődünk, csak legyint... — Annyi volt, hogy fel se tudnám sorolni... — azután mégis csak sorolja: — a Kaméleonban, a Képzett betegben, a Háztűznézőkben, Az új titkárnőben, Az elcserélt kabátban (enynyi egy hivatásos művésznek is dicséretére válna, de ő csak sorolja tovább) játszottam... Most már „öreg” színjátszó vagyok (az egész asszonyka fiatal) és minden szerepet szívesen vállalok ... Hát ilyenekeze. augusztus 20-ra kéti ,szülodó emberek. Meg olyanok, mint Takács Marika, az öt ésféléves Takács Marika, aki ugyancsak szerepelni szeretne — ha nem is augusztus 20-án, de legalább — a vasutasnap gyermekműsorában. Most táncol. Orosz táncot jár, maga énekeli hozzá a dallamot és valósággal megsértődik, mikor a dúdolás helyett zongorakíséretet ajánl neki Szabó Lászlóné. Hosszú tárgyalás indul a gyerek és a felnőttek között. Még nem dőlt el, ki lesz a győztes. A nagyteremben a kórus ismétli a refrént: „Rajta elvtárs, védd a békét!.. 25.241 látogató .«f ■ kereste fel az elmúlt félévben a pécsi Egyetemi Könyvtárat, közülük 13 051 kölcsönzött könyvet, 12 190 pedig az olvasóteremben tanult, művelődött. Fél év alatt 21 063 kötetet kölcsönöztek ki a könyvtár olvasói, az olvasóterem látogatóinak kénén ,pedig 60 867 könyv és folyóirat fordult meg. öt új könyvet jelentet meg október elejéig a Dunántúli Magvető Könyvkiadó. Kalász Márton, fiatal baranyai költő verskötete után megjelenik Pataki Dezső ,,Assahi-pálma" című novelláskötete, Várkolnyi Nándor „Az üstökös csóvája’’ című Petőfi-tanulmány gyűjteménye és Csorba Győző, Galsay Pongrác, Géczy József, Szántó Tibor, valamint Szőlősy Kálmán baranyai népmesegyűjteménye — „Hetedhétország’" címmel. Rövidesen sajtó alá kerül Vargha Károly és Rónai Béla bányászmese gyűjteménye, a „Földesgéti birodalom" is. FILMHÍREK Szovjetunió Megnyílt Moszkvában az első szélesvászoú filmszínház, a Művész. A filmvászon szélessége 14 méter. A mozi első műsora három dokumemtfilm: az Ünneplő Moszkva, a Déli napfény alatt és az Egy gyönyörű várósban. * Különhíradó készült a négy nagyhatalom genfi tárgyalásáról. Csehszlovákia Színes csehszlovák filmet készítenek Mozart prágai működéséről. A l’Umita prágai tudósítója elismeréssel ír a Husz János című színes csehszlovák filmről, amely méltó képviselője a csehszlovák filmgyártásnak. Jugoszlávia Készül a Dal a Kumlbaran címűjugoszláv film, amelynek története az 1805. évi szerb felkelés idején játszódik A filmet Novakovity rendezi Német Demokratikus Köztársaság A DEFAbefejezte az Egy év 52 hetiből áll című filmjét, amely témáját a parasztság eletéből meríti. A filmdráma rendezője Groschopp, szereplői Iréne Kerb, Lotte Lotpinger és Erich Franz. Faraggóművész-tanácselnök tevesen tudják, hogy Bicsérd község bányászból lett tanácselnöke rendkívül lehetséges fafaragó-művész is egy személyben. Nemrégiben készült el „Ürgeöntő gyerekek" című faragott képe, most pedig újabb nagy alkotáson, a ,,Bicsérdi aratás”-on dolgozik. A készülő faragott kép közel egy méter hosszú lesz és ha Fuchs Tivadar befejezi, akkor a biisérőt kultúrotthon díszíti majd. NZTP E 3 Lánycsóki levél lányosok község DISZ fiataljai most kaptak a helyi pártszervezet és tanács segítségével egy teljesen rendbehozott kultúrházat. A tanács 21100 forintot fordított rá. Ezen kívül még társadalmi munkával is segítették az építését. A helybeli asztalosok: Kern János, Muck Ferenc, Balogh Ferenc, Hoffmann György, Lépősi János egy teljes vasárnapot dolgoztak rajta. Részt kértek a fiatalok is a munkából. A kultúrház környékének rendbehozatala volt a feladatuk. Volt bőven jelentkező, meg is csinálták. Körtesi József DISZ-titkár szervezte meg a fiatalokat, akik közül elsőnek jelentkezett Horváth, Szabó, Müller, Schum elvtárs és még többen. A lányok se maradtak le. Burányi Éva, Palacsek Erzsébet, Arató Klára, Pávol Vera, Szabó Katalin, Trágán Margit, Dragum Éva és még sokan jöttek. A munkát a községi pártvezetőség titkára, Jakubecz Aladár elvtárs szervezte. A kultúrotthon, amit a község lakói népháznak hívnak, nagy helyiséggel és színpaddal rendelkezik. A színfalak megcsináltatására a helyi DISZ- szervezet 2125 forintot adott. BONTYE TRAJAN DISZ J. B. szervezőtitkár. S7 évesen tudják, hogy a * '■ Janus. Pannonius Múzeum kőtára, — történelmünk kőbe vésett emlékeinek gyűjteménye, — a pécsi székesegyház jobboldala melletti épületrészben van. A hatalmas, cizellált vaskapuval nyolc eltelt évszázad képzőművészetének ajtaját nyitja fel a látogató, mely a névtelen alkotók egész sorának gazdag művészetéről és kitűnő képzettségéről tanúskodó emlékeit őrzi. Amint belépünk a kőtárba, azonnal valami különös hangulat lep meg bennünket: ez a történelem levegője. A szebbnél-szebb építészeti emlékek, a finoman díszített oszlopfők, párkánytöredékek, faldíszek, a faragott kövekből alkotott fa .Akatárban ak maradványai, amelyeket még sokszínű festés is gazdagít, nemcsak gyönyörködtetik, hanem elgondolkodásra is késztetik a szemlélőt. Különösen sokatmondóak, alkotóik forma érzékét dicsérik, azok a domborművek. ..amelyek a jelenlegi székesgyházi altemplomba vezető lejáratok falait díszítették nyolcszáz évvel ezelőtt. Samson történetétől egészen József egyiptomi meneküléséig — a biblia regéit faragták kőbe ebben a reliefben a művészek. A román építőművészet úgyszólván egyedülállómagyarországi emlékei meleti a tizenharmadik és tizennegyedik század gótikus, majd a későbbi reneszánsz építő- és szobrászművészet maradványai is találhatók a kőtárban, amely naponként délelőtt 9—12 . óráig van nyitva. A villányi járás kulúrcsoportjai augusztus 10- től szeptember 15-éig csereműsorokat adnak. Egy-egy kultúrcsoport három-három másik községben szerepel — írja Kovács István Villányból. — Az újpetrei színjátszók például augusztus 20-án Villányban szerepelnek a „Borjú” című három felvonásos vígjátékkal. Csodálatos virágok ékesítik azokat a vázákat, melyek egyelőre a Pécsi Porcelángyár egyik kicsiny szobájában várják sorsukat. A kicsiny szobában Sántha Margit festőnő dolgozik, a hímes virágokat, a színpompás szirmokat az ő ügyes keze varázsolja az eozinvázák mintadarabjaira. Mióta a gyár ismét gyártani kezdi az eozint és a porcelán dísztárgyakat, azóta Sántha Margit már 35—40 vázát festett — és mindegyik váza más és más formájú, mintájú. 1955 AUTGUSZTUS 14 Tengerparti találkozás Négy fiat a lányt is munkájáért tengerparti üdüléssel jutalmaz üzemük. Egy közülük, aki fanyalogva fogadja az üdültetésit, hamarosan beleilleszkedik, a közösség hangulatába és maga is örül, hogy ideskerült, összeismerkedik a tengerparton egy ,,szép fiúval”, ahol állandóan a könnyen szerezhető pénzt hajszolja, abból él, hogy strambkosarakat kölcsönöz és lányokat, asszonyokat csónakáztál a messzetengeren. Az ismeretségiből szerelem lesz s az ebből támadt bonyodalom után a fiú rádöbben ,léha életmódjára. A leányt nem akarja elveszíteni s elhatározza: szakít régi életével -és mert szakképzett autószerelői felvételre jelentkezik abban a gyárban, ahol a lány dolgozik. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a két fiatal összeházasodjék. Ez az a keret, amely kémé a forgatókönyv-író Max Jensen és a vígjáték rendezője, Franz Barrenstein mondanivalóját igazítja. Érdeme a fémnek, hogy jelentős eszmei tanulságot rejt: az emberek nevelhetők, megváltoztathatók. Ugyanakkor azonban nem derül ki a filmből például az, mi kényszerítette a főhőst, hogy egy ilyen szégyellni való ,,foglalkozással“ cserélje fel szakképesítését, amelyhez csupán akkor nyúl, amikor nem szeretné elveszíteni azt, akit szeret. Kicsit túlzott a filmben a „szépfiú”-ért folyó vetélkedés kihangsúlyozása és indokolatlan, sőt visszatetsző a lépten-nyomon csókolózó párok mutogatása. De vannak a filmnek -jól megfogott, művésziem megszerkesztett jelenetei is. Igen jó az a jelenet, amikor az üdölő kollektívája megleckézteti a felfuvallkodott minisztériumi portásházaspárt A mellékalakok általában hitelesek, meggyőzőbbek a főhősöknél. " A film erényeivel és hibáival együtt szórakoztató, hangulatos vígjáték. (bj-dr) Véget ért a színjátszó-rendező tanfolyam A megye Legjobb színjátszóinak, kultúrcsoportvezetőinek Pécsett megrendezett kéthetes színjátszó tanfolyama augusztus 12 én, pénteken fejeződött be. A tanfolyam hallgatói műsoros est keretében jeleneteket mutattak be Mágori Erzsébet ,,Nyári kaland'' és Barts Lajos „Tavaszi dráma“ című művéből. Abemutató azt igazolta, hogy a tanfolyam részvevői hasznosították a két hét alatt szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalataikat és hogy sikeresen megállják majd a helyüket odahoz is. A népkönyyvtáros (A népkönyvtáros, Szabó Szeréna betegágyban felszik. A kis szoba csupa nyugalom, könyvek, folyóiratok bástyázzák körül a tüdőgyulladásból lábadozó beteget — a szobán kívül minden csupa mozgás. Épül Szabóék háza, folyik a cséplés, várják az olvasók a könyvtárost.) — Hány olvasója van? — 684 ... (kívülről tudja, pontosan). De volt 900 is. Csak most, nyáron kevesebbet olvasnak az emberek. — Hány könyvet kölcsönöz ki egy hónap alatt? — Júliusban 2027-et adtam ki (ezt is kívülről citálja), de volt már hónap, mikor 3900-at kölcsönöztem. • — Mikor tart könyvtárórát? — Hétfőn, szerdán, szombaton — délután négy órától, azután vasárnap délelőtt. — Hamar végez? Hosszúhetény nem nagyközség ■ ■. — Nem mondhatnám. Gyakran még este 11 után is benn vagyok... — Legszorgalmasabb olvasói? — Főleg a bányászok. Mint Hoffmann József... De olvas itt mindenki. Barkó László diák, Bocz Ferenc tanító, Csaba László joghallgató, Nagy Sándor dolgozó paraszt... Jaj, még nőket nem is mondtam ... Hoffmanné, Horváthné, Déncs Lászlóné ... ő már 86 éves — és mindig olvas. Legjobban a „Betyár" tetszett neki... Móricztól. — És maga kitől olvas legszívesebben? !— Móricztól, Mikszáthtól... Meg mindenkitől. Muszáj. Más képpen nem tudnám megmondani, miről szól a könyv, pedig kérdezik. Gyakran végig se tudom olvasni a könyvet. — elegendő keletje a szakkönyveknek. A falusiak úgy mondják: „ha öregapámnak jó volt, jó lesz nekem is." Én meg rábeszélem őket, csak vigyék a szakkönyvet. Tanulhatnak belőlük. — Hogyan tett mert ilyen sok olvasóra? — Ezt sokan kérdezték már. Azt hiszem, először a könyvrdnincs rá időm. Havi 100—120 könyvet kapok... — A falu mit olvas legszívesebben? — Szépirodalmat. Még nincs rost kell megszerettetni. Barátságosnak kell lenni ... Mintha mindenki testvére lenne a könyvtárosnak. Azután megszeretik a könyveket is... (Most látom, nem is olyan nyugodt ez a szoba. Ahogy hivatásáról beszél a népkönyvtáros, máris tettvágy ég a szemében, már menne a kultúrotthonba, csak a köhögés a már le- , győzött láz,-hagyta fáradtság köti még az ágyhoz. De látom, nem sokáig özvegy Molnár Lászlóné, járási tanácstag, a népkönyvtár egyik legszorgalmasabb olvasója. (A Dunántúli Napló fényképpályázatára érkezett kép. Készítette: Molnár Ferenc.)