Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

mt). SZEPTEMBER 2. Külföldi hírek MOSZKVA Szeptember elsejétől meg­szüntették a szovjet hadsereg két lapja: a Szovjetszkij Flot és a Szovjetszkaja Aviacija megjelenését. Ezzel egyidejű­leg növelték a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma köz­ponti lapja, a Krasznaja Zvez­da példányszámát és terjedel­mét. BERLIN A nyugatnémet revansisták újabb tervezett provokációjá­ról ad hírt az ADN: szeptem­ber 15—16-ra Nyugat-Berlin­­be összehívták a volt hitleri hadsereg két gyalogos, egy páncélos és egy gárdahadosz­tályának bajtársi találkozóját. LONDON A Daily Mail írja, hogy a jövő héten Anglia és Nyugat- Németország egyezményt ír alá három fegyverfajta együt­tes tökéletesítéséről és gyártá­sáról. Ezek: Kék­ víz nevű taktikai rakéta, egy új angol közepes nagyságú harckocsi­­típus, amelynek terveit ed­dig titokban tartották, vala­mint a Hawker-típusú repülő­gép legújabb modellje. Az egyezményben Macmillan és Adenauer a múlt havi bonni találkozójukon egyeztek meg. PHILADELPHIA Csütörtököm sztrájkba lépett Amerika legnagyobb vasútvo­nalának 20 000 alkalmazottja, miután a szakszervezet siker­telen tárgyalásokat folytatott a vasútigazgatósággal. A sztrájk következtében tizen­három államban bénul meg a közlekedés. Ha a sztrájk el­húzódik, minimálisra csökken a gyárak nyersanyag-ellátása. TEHERÁN Választási csalásai miatt a múlt héten lemondásra kény­szerült az iráni kormány. Az AFP a teheráni rádió jelenté­sére hivatkozva arról tudósít, hogy az iráni sah csütörtöki üzenetében felhívta a képvi­selőket: „a nemzet érdekében mondjanak le mandátumuk­ról". Véget ért a független afrikai államok leopoldville-i konferenciája Kaszai tartományban még folynak a harcok Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Bakwanga vi­dékén még folynak a harcok a kongói hadsereg géppuskás katonái és Kalondzsi Baluba törzsbeli hívei között. Állító­lag mindkét oldalon sok a se­besült. Csembe katangai had­seregével a kongóiak még nem kerültek összetűzésbe. Kampala, Uganda nyugati határán megerősítették a katonai őr­ségeket arra a hírre, hogy Ruanda Urundi katonai se­gítséget ajánlott fel Lumum­­bának. Az MTI Leopoldville-be kül­dött különtudósítója, Köves Tibor írja: Egyhetes zártkörű tanácsko­zás után szerdán délben meg­tartotta nyilvános záróülését a független afrikai államok Leopolville-i konferenciája. A szónokok rámutattak, hogy a pán afrikai értekezle­tek sorában Leopolville az af­rikai egység és szolidaritás új, magasabb fokát jelzi. A fe­kete-afrikai és az arab orszá­gok most kialakult egyetértése a múltnak adja át azt a gyar­matosító felfogást, amely elő­szeretettel parcellázta fel e hatalmas kontinenst „arab” és „fekete”, „trópusi” és „föld­közi-tengeri”, „mohamedán” és nem mohamedán” Afrikára. Az értekezleten képviselt kormányok felül tudtak emel­kedni nem csekély felfogás­beli különbségeiken és a közös cselekvés alaptételeként egy­öntetűen kinyilvánították: a Kongói Köztársaság független­sége egy és oszthatatlan. A határozatok figyelmen kívül hagyták azokat a főként tuniszi forrásból származó kezdeményezéseket, amelyek „közvetítést” indítványoztak Lumumba kormánya és Csem­be között. Ugyancsak figye­lemre méltó, hogy a határo­zatok nem említik a „födera­tív Kongó” gondolatát, noha a pánafrikai mozgalomban fontos szerepet játszó ghánai vezető körök pártolják ezt a formulát. Ilyenformán — legalábbis közvetve — támogatásra talált Lumumbának az a felfogása, hogy a jelenlegi helyzetben amikor a nem szűnő impe­rialista aknamunka amúgy is súlyos teherpróbának veti alá a kéthónapos köztársaság ál­lami egységét, szó sem lehet a tartományok kapcsolatainak lazításáról. Az ünnepélyes záróülés utol­só szónokaként Patrice Lu­mumba mondott beszédet. Ez néhány órával azután történt, hogy a brazzaville-i rádió Lu­mumba miniszterelnök halál­hírét költötte. Brazzaville — amely a Kongó folyó túlsó ol­dalán, Leopolville-lel átellen­­ben fekszik — belga és fran­cia kém- és diverziós tevé­kenység központja. Innen bo­csátják szárnyra az ilyen és ehhez hasonló rémhíreket, amelynek veszélyességét, a kongói közvélemény jelenlegi nyugtalan állapotában, nem lehet lebecsülni. Többek között erről az im­perialista aknamunkáról szólt Lumumba. Hangsúlyozta, hogy a kormány békés eszközökkel kívánja felszámolni a gyar­mati múlt és a még mindig nem szűnő belga agresszió kö­vetkezményeit. A miniszter­elnök bizonyítékokat sorolt fel arról, hogy Csőmbe embe­rei a belga „technikusok” ve­zetésével most elaknásítják az Elisabethville felé vivő uta­kat. Bemutatta a hallgatóságnak a Csőmbe kibocsátotta röpla­pokat, amelyek felszólítják Katanga belga lakosait, hogy jelentkezzenek önkéntesként Csembe hadseregébe és véd­jék meg Katangát. Lumumba végezetül hangoz­tatta, hogy őszinte együttmű­ködésre törekszik az ENSZ- szel, de „a békés rendezés lehetősége nemcsak kormá­nyán múlik”. A bosszú és következményei A megyei bíróság augusztus 29-én ítéletet hozott V. I.-né 26 éves kétgyermekes pécsi lakos ellen. Erős felindulásból elkövetett emberölés kísérlete miatt, a bíróság a vádlottat 10 hónapig terjedő szabadság­­vesztésre ítélte. A vádlott férje kiválóan dol­gozó bányász, akit ez év jú­lius végén Csehszlovákiába jutalomüdülésre küldtek. Fér­je távollétében V-né otthon hagyta gyermekeit és egy tár­sasággal szórakozni ment. A mulatozás után elvált a társa­ságtól, illetve annak egyik tagjával, L. I. pécsi lakossal hazafelé indult. L. I. felesége férje elé ment és miután együtt látta V-néval, a két asszony összeverekedett. V-né férje korábban érkezett haza, mint vártait és feleségét ittas állapotban egy közeli szom­szédjánál találta. V-né esetét a környéken széltében-hosszában tárgyal­ták. Az asszony azt hitte L. I. terjeszti a híreket, s bosszút forralt ellene. Július 20-án a hajnali órákban L.­I. lakása elé állt, hogy a magával ho­zott baltával a kilépő férfit félbevágja. A merénylet nem sikerült. V-né nem tudta, mi­lyen sebet ejtett áldozatán s ijedtében a rendőrségre sza­ladt, ahol bejelentette, hogy megölte L. I.-t. A látszólag enyhe ítélet cél­ja nyilvánvalóan az volt, hogy a büntetlen előéletű V-nét a büntetés letöltése után vissza­adja családjának, gyermekei­nek. VIZSGÁVAL rendelkező könnyűgépkezelőket és felvesz az ÉM Baranya megyei Mélyépítő Vállalat, Pécs- Kertváros, Malomi u. 80/a. Jelentkezés a vállalat gépészeti osztályán:589 S. A. NAPLÓ A Komlói Szénbányá­szati Tröszt Karbantartó Üzeme 3 fő festőt felvételre keres akik önálló szakképzett­séggel rendelkeznek. 588 Nő a feszültség Jordánia és az EAK között Amman (MTI) A Madzsali miniszterelnök és tíz más sze­mély halálát, valamint több, mint nyolcvan személy sebe­sülését okozó hétfői bombame­rénylet után Jordániában a helyzet nyugodt ugyan, de mint az UPI tudósítója közli, szerdáin megszigorították a biztonsági intézkedéseket. Az AP jelentése szerint a merény­let tizenegy súlyosan sebesült áldozata közül néhány állapota válságosra fordult A nyugatbarát Talbumi új miniszterelnök szerdán egész nap vezető kormányfunkcioná­riusokkal tárgyalt. A király szerdán este tar­tott sajtóértekezletén hevesen támadta az Egyesült Arab Köz­társaságot. Kijelentette, hogy Jordánia esetleg megszakítja diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Arab Köztársasággal, ha az állítólag Szíriába szö­kött két merénylőt nem adják ki Jordániának. Hozzáfűzte, hogy Jordánia akciója „a dip­lomáciai kapcsolatok megsza­kításán is túl mehet.” Kairóból jelenti az UPI, hogy Abdel Kader Hatem, az elnöki ügyek­ miniszterhelyettese szer­dán adott nyilatkozatában eré­lyesen visszautasította a jor­­dániai vádakat és kijelentette, hogy Husszein ezzel a politi­kával „Jordániát imperialista támaszponttá akarja tenni az arab nacionalizmus ellen”. 15 éve szabad Vietnam 1945. szeptember 2-án Ho Si Minh elnök felolvasta a füg­getlenségi nyilatkozatot Hanoi­ban, a vietnami nép és az egész világ előtt. Győzött az augusztusi forradalom, ame­lyet a vietnami kommunisták és más hazafiak vezettek, s ezzel véget vetettek a 80 éves francia uralomnak. Vietnam szabad állam lett. Régebben csak úgy ismertük, mint Indokína, amely termé­szeti kincsekben gazdag, szor­galmas nép lakja és ontja az extraprofitot a gyarmattartó anyaországnak, Franciaország­nak. Ez így is volt igaz. De tizenöt éve más a helyzet. A vietnami kommunisták a munkásosztályt és a paraszt­­­ságot harcba hívták a gyar­matosítók ellen, s ez a harc győzedelmeskedett. A francia gyarmattartók nem nyugod­tak bele Vietnam elvesztésé­be, és háborút indítottak a fiatal szabad állam ellen 1946- ban, és kilenc esztendőn ke­resztül pusztították a vietnami népet. Ez a háború az 1954. július 20-án aláírt genfi szer­ződéssel ért véget, s Vietnam függetlenségének szuverenitá­­sának, egységének és területi sérthetetlenségének elismerése alapján helyre állt a béke. A valóságban csak ekkor nyílt meg a lehetősége a bé­kés, demokratikus fejlődésnek, a szocializmus építésének. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság az elmúlt öt esztendő alatt olyan eredményeket ért el, melyről csak álmodozhat­tak a gyarmati iga alatt. Az elmaradott gyarmati nép nem ismerte a hazai ipart és annak termékeit, mert ilyen nem is volt. A délkelet-ázsiai országok többségéhez hason­lóan a francia uralom alatt Vietnam is csupán külföldi árukat fogyasztott. A gyarmat­tartók megakadályozták a nemzeti ipar fejlődését, nyers­anyagszárítóvá tették az or­szágot. Ha valaki mostanában végignézné Hanoi, vagy más vietnami város áruházait, ak­kor láthatná, hogy a vietnami ipar milyen fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. 1954-ben a béke helyreállí­tása után Észak-Vietnamban mindössze néhány kisebb ipar­­vállalat maradt a franciák után, s a berendezések elavul­tak voltak. Jelenleg már 120 állami iparvállalat működik. 1959-ben a széntermelés két­millió tonna felett volt, 76 mil­lió méter szövetet gyártottak és így lehetne sorolni tovább az eredményeiket. Az ipar termelése sokoldalúvá vált, gyártanak szövőgépeket, von­tatóim­­ókat, vagonokat és kü­lönféle berendezéseket. Bővült a közszükségleti cikkek vá­lasztéka is. Új útra lépett a vietnami mezőgazdaság is. A kilenc évig tartó háború, majd utána a természeti csapások sora pusz­tította a mezőgazdaságot és ma már szövetkezeti nagy­üzemben erőssé vált a szer­vezettség és viszonylag jólét van ott, ahol nemrégiben még a szó szoros értelmében éhe­zett a nép. Az élet minden területén megváltozott az élet. Az el­nyomott gyarmati páriákból emberek lettek, kiegyenesítet­ték derekukat. Bár földrajzilag távol va­gyunk egymástól, mégis közel hozza szívünkhöz a vietnami népet lelkesedése és a szocia­lizmus építésében elért szép sikerei, s az, hogy egy úton menetelünk, egy táborhoz tar­tozunk. A háború befejezése után közvetlenül győz­edelmeskedő 1945-ös augusztusi forradalom jelentős esemény volt az egész világ számára, mert a gyar­mati rendszer összeomlásának a kezdetét jelezte. Bebizonyí­totta, hogy a gyarmati és fél­gyarmati országok népei a munkásosztály vezetésével győzelemre vihetik a nemzet felszabadulását jelentő forra­dalmat. Két új bélyeget ad ki a posta A Posta ve­zérigazgatóság közli, hogy szeptember 3-án a Nemzetközi Filatéliai Szövet­ség , a FIB varsói kongresz­­szusa és a varsói nemzetközi bélyegkiállítás alkalmából 12 forint névértékű, négy darab 3 forintos bélyeget és négy darab szelvényt magában fog­laló emlékbélyeg-blokkot hoz forgalomba. A bélyegek a nagysikerű halasi csipke-soro­zat egyik értékét ábrázolják. Az emlékbélyeg-blokk 1960. november 30-ig érvényes. Szeptember 4-én, a 10. bá­nyásznap alkalmából az arc­kép bélyegsorozat újabb 60 filléres értékét adják ki. Az új bélyeg Tóth Bucsoki Istvánt, a munkásmozgalom bányász­­vértanúját ábrázolja. Az arc­kép­bélyeg 1961. január 31-ig használható fel postai külde­mények bérmentesítésére. cil munkások bizalmából Egy szakszervezeti megyei tanácstag portréja .1939. április 1-től december 31-ig báró Puchner Antalnál ura­sági kocsis volt. Ezt tanúk igazolják a munkavállalónak. Az akkori községi elöljáróság is igazolta (kö­rbélyegzővel ellátva) ezt az időt. Az előkészítő albizottság javasolja a bizottságnak, hogy ezt is­merjék el, s így Hohmann János 1897-ben született, hegyhátmaróci lakosnak 3661 nap elismert munkaideje van és ezzel öregségi nyug­díjra jogosult. Van-e kérdésük? Nincs. Akkor előterjesztem a következőket: Ezt a beterjesztést a szak- s szervezetek megyei tanácsá­nak épületében hallottam, a második emeleti tanácsterem­ben. Tizennégyen ülték körül az asztalt, mintha csak illuszt­rálni akarnák a nők egyen­jogúságát, hét nő és hét férfi. Rendes heti ülését tartotta ,az SZMT társadalombiztosítási bizottsága. Először a nyugíj- és a se­gélyügyeket tárgyalták. Sok­­sok egyéni kérelem és panasz került a bizottság elé. Régi ügyek ezek. Abból az időből, amikor a munkaadó nem je­lentette be a munkavállalóját. Most ezek az emberek keresik az idejüket, mert másképpen nincs nyugdíj, vagy ha van is, akkor kevesebb, mint ami jár­na, mert hiányzik a munká­ban töltött évek- hónapok vagy napok elismerése. Megfontoltan tanulmányoz­zák az igazolásokat, s utána döntenek annak a jogosságá­ról. Ezután a bizottság egyéb ügyeket tárgyal. A táppénzes állományba vett dolgozók szá­mának alakulását vizsgálják. Ezek a mutatók általában rendben vannak, csak Pécs­­bányán emelkedtek a tíz szá­zalék fölé. Magas a Dohány­gyárban és a Porcelángyárban is a táppénzes állományba vett dolgozók száma. . A bizottság egyik tagja meg­jegyzi, hogy ezekben a gyá­rakban sok a nő. Nem mindig balesetek miatt emelkedik a táppénzeseik száma, hanem a kisgyermekes anyák a gyer­mekük betegségének idejére is táppénzes állományba ke­rülnek. Tovább folyik a beszélgetés még nagyon sok mindenről és nagyon gondosan. Az értekezlet végén Kertész Józsefnével beszélgettünk, a­ki tagja az SZMT-nek. Nem füg­getlenített szakszervezeti funk­cionárius, hanem üzemi dol­gozó, s ez a munkája társa­dalmi munka. Fiatal, mosolygós asszonyka, nincs mögötte még a szakszer­vezetek régi harcainak tapasz­talata. Tíz éve tagja a szak­szervezetnek és majdnem any­­nyi ideje a pártna­k is. A Budapesti Lámpagyárban öltötte magára a munkások kék overálját s ezzel új világ tárult a 19 éves kis szőke lányka elé a pesti nagyüzem­ben. Modern gépek, rendezett sorok, szervezett élet, munkás­öntudat. . Fogékony volt, értelme, fia­talsága előtt nem volt aka­­dály. Egy év múlva már ke­zében volt az idomszerlakatosi szakmunkás bizonyítvány, s ott menetelt ő is a szervezett dolgozók, a szakszervezet tag­jai között. Ebben sokat segí­tett férje is, aki nagy tapasz­talatokkal rendelkezett a moz­galmi munkában. Nemsokára Pécsre kerültek, s itt a Sopianában kezdte, mint szerszámlakatos- majd a Szer­­árugyárban lett beállító laka­tos és ezután került a DÉ­­DÁSZ-hoz transzformátor te­kercselőnek. Hamarosan meg­szerezte a villanyszerelői szak­munkás bizonyítványt is. Most ott dolgozik a teker­cselő műhelyben. S nem is akárhogyan, mert tavaly ka­pott éppen kiváló dolgozói jel­vényt és 1956 óta nem volt egyetlen selejtje sem. Nem függetlenített szakszervezeti vezető, hanem fizikai dolgozó, szakmunkás. Szereti a fizikai munkát, nem is akar máshol dolgozni. Kertészné nemcsak szereti, de érti is a szakmáját, s még sincs megelégedve azzal a tu­dással, amit eddig szerzett, pedig a zsebében van egy-két szakmunkás bizonyítvány. Most a gépipari technikum villamosipari tagozatán akar továbbtanulni. Félbeszakítják a beszélgeté­sünket. Kis noteszét előveszi és kéri az egészségügyi szak­­szervezet képviselőjét, hogy nézzenek utána a mohácsi gyermekosztály problémáinak. Megígérik. A noteszban pedig egy kis bejegyzést áthúz. Az SZMT tagjai közé az idén választották. Ennek na­gyon örül s igyekszik a biza­lomra rászolgálni. A vasas szakszervezet területi bizottsá­gának már nyolc éve tagja és a társadalombiztosítási bizott­ság munkájában három éve vesz részt. Alaposan megis­merte ez idő alatt a nyugdíj­ügyek- a segélyezés és minden olyan terület törvényeit és rendeleteit, mely ennek a bi­zottságnak a hatáskörébe tar­tozik. S ezt teljes felelősség­gel csinálja. Kell is ez a nyugodt és lelki­­ismeretes döntéshez, mert vég­eredményben emberek, csalá­dok nagy ügyeit bírálják el. Másodfokon döntenek a se­gély- és nyugdíjügyek felleb­bezéseinél. forts) 5 Pécsi Cementipari Vállalat komlói telepére kizárólag nehéz fizikai munkára 10 fő férfi segédmunkást és 1 fő hosszabb gyakor­lattal rendelkező villany­­szerelőt alkalmaz. Szállás korlátozott mértékben van. Jelentkezés a Vállalat komló-kender­­földi telepén. 12213 Az OTP Baranya megyei fiókja felhívja a lakosság, különösen a lumipcL&szsfk figyelmét, hogy a bányászná alkal­nó szept. 3-án, szombaton délután 17 óráig és vasárnap, szept. 4-én 9 órától 12 óráig valamennyi p­é­c­s­i és komlói fiókban a betétes ügyfelek részére pénztárszolgálatot tart. 594

Next