Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

Heti jegyzetünk Túl szép lett volna...? Lehet, de megérdemeltük volna, a labdarúgó EB döntőjében való sze­replést. Persze legyünk őszinték, még mgy sem panaszkodhatunk. Hiszen nyolc év telt el azóta, hogy sikerült Európa legjobb négy csapata közé verekednie magát válogatottunknak. Azóta pedig — kivéve az olimpiai győzelmet — inkább látványos vere­ségek, mint bravúros győzelmek tar­kították válogatottunk útját. A mostani EB-sorozat jelentette mindenképpen az elmúlt négy-öt év csúcspontját válogatottunk szempont­jából. Legfőképpen azért, mert sike­rült kilábalni egy olyan hullámvölgy­ből, ami már-már katasztrofálisnak tűnt (Marseille után). Sikerült az EB-mérkőzéseken félig-meddig már vesztett állásból kiharcolni a tovább­jutást (Szófiai vereség, budapesti döntetlen a franciákkal). Sikerült túl­jutni a legjobb nyolc között Romá­niával szemben. Mindez arra mutat, hogy válogatottunk végeredményben egyenesbe jutott. Tud már küzdeni, néha egészen kitűnőet játszani, és már csak egy kicsi (ami néha nem is olyan kicsiség !) plusz kellene a meglévő erények mellé, hogy való­ban a legjobbak közé tartozhasson. A képlet persze egyszerű: kell ta­lálni egy Beckenbauer, Netzer, Mül­ler trióhoz hasonló hármast, közéjü­k meg kell keresni a megfelelő embe­reket és már célhoz is értünk. Illovszky Rudolf bizonyára habozás nélkül meg is alakítaná az új csa­patot, ha volna Beckenbauerünk, Netzerünk és Müllerünk­ De nekünk tulajdonképpen egy valóban klasszis emberünk van: Páncsics Miklós. Netzerhez hasonló középpályásunk és Müllerhez hasonló „aranycipősünk’­ még nincs. Bene már nem a tíz évvel ezelőtti Bene Ferike, Kű Lajos még inkább ígéret, és hiába is sorolnánk fel akár egy tucat további nevet is, nemigen találnánk meg az igazi kulcsembereket. Illovszky sem találta meg, mert így igaz, még nincsenek. Reméljük, lesznek. Nélkülük egy csa­pat csak magasfokú taktikai fegye­lemmel, jó erőnléttel juthat el a magasabb régiókba. Nos, erre vi­szont nemigen panaszkodhatunk. Amire viszont jogosan, azok az alap­vető hiányosságok, amit tulajdonkép­pen még egy közepes szintű első­osztályú játékosnak sem szabadna elkövetnie. Elég, ha a tizenegyesekre hivatkozunk. Lassan már kiemelkedő teljesítménynek számít egy tizenegyes berúgása. Csak az EB-mérkőzéseken négyet (!) hagytak ki válogatott­jaink, a kupamérkőzésekről és baj­noki mérkőzésekről ne is szóljunk. Könnyen lehet, hogy a Szovjetunió­val szemben is továbbjuthattunk vol­na, ha Zámbó úgy rúgja a büntetőt, ahogyan azt a világon mindenütt ta­nítják ... . De nincs igazi szabad­­rúgáslövő játékosunk se. A bajnoki mérkőzéseken is szenzációnak számít egy egy szabadrúgás-gól. Pedig itt fejlődött legkevesebbet a labdarúgás. Hiszen ma éppúgy, mint húsz éve, az önálló labda elé kilenc méterre állhat fel a sorfal, ugyanakkora a kapu, stb. Csak éppen nincs aki harminc méterről kapura tudna vagy­ merne­ lőni. A szögleteket már szinte kár berúgni, a legtöbbjét elcsípi a kapus, vagy a védőké lesz, ha ugyan nem a kapu mögött köt ki. Mindezek olyan alapvető dolgok, amiket semmiképpen nem a válo­gatott keret edzésein kellene meg­tanulni . . . Ami ellenben nagyon is a váloga­tott szakvezetésére tartozik: a válo­gatott programjának összeállítása. A Belgium előtti mérkőzésen tűnt ki a sajtójelentésekből, hogy tulajdon­képpen milyen keveset is tudnak a válogatott vezetői a belga labdarú­gásról. Hasonló volt a helyzet a Ro­mánia elleni mérkőzésen is. De an­nak idején a csehszlovákokról és a bolgárokról sem volt közvetlen mér­­kőzéstapasztalatuk a szakvezetőknek és a játékosoknak. Lehet, hogy Dél- Amerikában nem érne annyi megle­petés bennünket, mint itt Európában. Meggondolandó, nem lenne-e célra­vezetőbb sokkal többet találkozni európai csapatokkal, mint tengeren­túliakkal? Jóllehet, még többet is ta­nulhatnánk tőlük . . . Lehet, hogy túl szép lett volna az EB ezüstérme ... Az EB eredménye így is szép. Sikerült válogatottunknak előrelépnie, és ez mindenképpen biztató a VB-selejtezők előtt. — K — A belgáké lett a bronzérem Belgium—Magyarország 2:1 (2:0) 8—10 000 szurkoló előtt kez­dődött meg a játék a svéd Böt­­töm bíráskodása mellett. Belgium: Piof— Heylens, Van den Daale, Thiessen, Dolmans — Verheyen, Dockx, Polleunis — Lemmiing, Van Himst, Lambert. Magyarország: Géczi, Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P. — Ju­hász­­, Albert, K. — Kozma, Dunai II., Zámbó. A 6. percben már helyzet adó­dott a magyarok előtt, Fábián beadását az 5-ösön Dunai II. kapta, de nem tudta kapura lőni. A 23. percben ismét lehetőség nyílott a magyar csatárok előtt Kozma megszerezte a védőktől a labdát, kicselezte Piot kapust is, de kisodródott és az alap­vonalról már nem tudta a hely­zetet értékesíteni. A 25. percben Lambert már eredményesebben járt, a jobbösszekötő helyén tört ki, becsapta Páncsicsot, Juhász Pétert és 10 méterről a kapu jobboldalába lőtte a labdát (1:0). Kapkodni kezdett a ma­gyar védelem és a 29. percben súlyos hibasorozat révén Van Himst 4 méterről az üres kapu­ba lőtte a labdát. A hibasorozat Fábiánnál kezdődött, Lambert­­hez gurította a labdát, a csatár középre gurított labdájára Pán­csics és Géczi ment, Páncsics átlépte, Géczi is hagyta és a jól érkező Van Himst akadály­talanul törhetett a kapura (2:0). A második félidőre a magyar csapatban Zámbó helyett Szűcs jött ki. A 49. percben Albert nagyszerű labdát tálalt Kozma elé, de a csatár késlekedett a lövéssel. Az 51. percben Albert Kozmát futtatta, beadását Kü fejelte volna kapura, de Heylens há­tulról fellökte. A megítélt K­­est Kü biztosan helyezte a jobb sarokba (2:1). Forróbb lett a légkör, Páncsics egy bedobott tárgyat adott át a játékvezető­nek, több kemény belemenés is adódott A 64. percben jobboldali szöglet után Dockx lőtt kapás­ból közelről fölé, majd Vám Himst szabadrúgását Lambert bombázta rá, Juhász P.-re vá­gódott a labda, majd Dockx bombáját ütötte szögletre Géczi. Az utolsó tíz percben a bel­gák támadtak, egy időre Géczi remekül hárított az eredmény azonban nem változott MÁSODSZOR IS GYŐZÖTT A LABDARÚGÓ B-VÁLOGATOTT Lejátszotta második és egy­ben utolsó mérkőzését a Szov­jetunióban vendégszereplő ma­gyar labdarúgó B-válogatott. A jereváni 5:4 után, a csapat Tbi­lisziben a helyi Dinamó ellen 0:0-ás félidő után Becsei (84. perc) és Karsai 90. perc góljai­val 2:0 arányban győzött A TASZSZ jelentése szerint már az első félidőben is fölény­ben játszott a magyar csapat, de Wollek és Tóth lövései rend­re elkerülték a szovjet kaput. Mindkét gólt cserejátékos rúgta. (Televíziós felvétel) A mai sportműsor Labdarúgás. NB I. B. mérkőzés: Szegedi EOL—Pécsi Bányász, Szeged, 13.30. NB III. mérkőzések: Pécsi He­lyiipar—Pécsi Porcelángyár, Kovács­­telepi-pálya 13.30. Steinmetz SE—■ Volán 12. SC (Szigetvár), Postás­pálya 13.30. Mohács—PEAC, Mohács, 13.30. Megyei I. osztályú mérkőzések: István-akna—Kesztyűgyár, Pécssza­­bolcs 13.30. Boly—Szig. Cipő, Boly 13.30. Mágocs—Szig. Kinizsi, Mágocs 13.30. Sásd—Beremend, Sásd 13.30. Véménd—Töttös, Véménd 13.30. Pécsi Vasas—Siklós, Ifjúsági Stadion 10.00. Ökölvívás. Országos II. osztályú egyéni bajnokság döntős PVSK-csar­­nok 9.30. Asztalitenisz. Az országos bányász tömegsport bajnokság csapatverse­nyei, Komló, a Bányász tornacsarno­ka 8.00. Tenisz. NB I. B. mérkőzés. Pécsi Spartacus—BSE, férfi csapatok, Ba­­lokány-ligeti teniszpályák 13.30. Kézilabda. NB I. mérkőzések: Pécsi Bányász—Bp. Spartacus, női csapa­tok, Pécsújhegy 10.00. Pécsi Bányász —Bp. Spartacus, férfi csapatok, Pécs­újhegy 11.00. NB I. B. mérkőzés: Komlói Bányász—Csömöri Tsz. SK, férfi csapatok, Komló 10.00. NB II. mérkőzések: Siklósi Kesztyűgyár-Várpalotai Bányász, férfi csapatok. Siklós 10.00- Pécsi Porcelángyár- Pécsi Vörös Meteor, női csapatok. Porcelángyár-pálya 9.00. Pécsi Tanár­képző Főiskola—Dunavidéki Vendég­látó, női csapatok. Tanárképző Fő­iskola 11.00. Megnyílt az út az NB I. felé­ nokság élén, két ponttal meg­előzve a második helyen ta­nyázó BKV Előrét A PVSK fiúk jó formában játszották végig a tavaszi idényt. Sopronban az idény­nyitón a SOTEX ugyan rá­ijesz­tett a Vasutasokra, a pécsi csa­pat óriási harcban csak egy ponttal tudott nyerni, de utána sorozatban győztek fölényes biz­tonsággal. Hét mérkőzésükön 100 ponton felül dobtak. A do­bóbiztonság a csapat legna­gyobb erénye. Időközben sokszor szemre is tetszetősen játszottak, a védekezésben is előbbre lép­tek. Elég sok kosarat kaptak, de erre van mentsége a csapat edzőjének, Erdősi Lajosnak. Az idősebb játékosok mellett a fiatalok is szóhoz jutnak. A csapat motorja, játékmes­tere a magára talált Rab. Régi nagy formájában játszotta végig a tavaszi idényt. A válogatott szakvezetői is felfigyeltek a tel­jesítményére. Az együttes leg­eredményesebb játékosa Pál­­völgyi, de Tahi, Naumov és Tölgyes is igazolták az edző bizalmát. Petőfi tanulmányi el­foglaltsága miatt kevesebbet állt rendelkezésre. Móró és Meszler hasznos tagjai a csa­patnak. Hosszú Béla mindin­kább magára talál, a magyar ifjúsági válogatottba is beke­rült. Varasdi, Halász és Rab II. is lassan beleilleszkedik a csa­patba. Egy NB 1-ből kiesett csapat célkitűzése nem lehet más, visszakerülni a magasabb osz­tályba. A PVSK férfi kosárlabdázói is ezt a célt tűzték maguk elé. Egy mérkőzéssel a tavaszi idény befejezése előtt a csapat terve a várakozáson felül sikerült. Az együttes veretlenül áll a baj- DUNANTOll NAPLÓ visZMP SoTonya megyei B'z ottságoook 'aplo Főszerkesztő Mitzki Ervin Szer­kesztőség Bécs Hunyadi V? M Teleton: 15-32, 15-33, 21-60, 50-00, 60-11. Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 26-22. 20 órc után 12-80 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat­ Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: pécs, Hunyadi út 11 Telefon: 15 32. 15-33. 21-60. 50-00. 60*11­ Telexszám: *2-320 Kéziratot tevv­e­zünk meg és nem adunk vissza 3ÉCSI SZIKRA NYOMBA v : cc !C s» — ee’8­5 vezető Melle« Rezső ter­eszt, a Magyo- posta Eiói­zethető a neiv postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20.— forint Indexszám: 25 054. RÖPLABDA NB II. Fürdőigazgatóság—PEAC 3:1, férfi csapatok Pécs. II. osztályú ökölvívó-bajnokság Öt pécsi versenyző jutott a döntőbe Szombaton délután a döntő­bejutásért mérkőztek a II. osz­tályú országos egyéni­ bajnokság résztvevői. Az elődöntőbe a PVSK és a Steinmetz versenyzői közül 11-en jutottak. Papírsúlyban Brezsnyik (Oros­háza) és Kiss (Bp. Építők) ju­tott a döntőbe, légsúlyban két klubtársa Cserge és Tímár (mindkettő Kun Béla) mérkőz­het az aranyéremért. A pécsiek közül a selejtezőben jól szerep­lő Szarka lépett elsőnek szorí­­tóba, szereplését nem kísérte szerencse, nagy küzdelem után pontozásos vereséget szenve­dett. A harmatsúlyú döntőnek mégis lesz pécsi résztvevője Magyar (PVSK) ellenfele sérü­lés miatt feladta a mérkőzést, így a vasutas versenyző jutott tovább. Pehelysúlyban két versenyző képviselte a Steinmetz csapatát az elődöntőben. Előbb Erdősi lépett szorítóba, és egyhangú pontozással győzött, majd Ta­kács, de neki nem sikerült ki­harcolnia a továbbjutást. Köny­­nyűsúlyban Sárdi (PVSK) Ma­gyarhoz hasonlóan mérkőzés nélkül jutott a döntőbe, ahol ellenfele Csóka (Bp. Építők) lesz. Váltósúlyban Tóth (PVSK) csak a második menetig állta, majd feladta az ismert nevű Víg (Kecskemét) ellen. Érdeklődéssel várta a közön­ség a kétszeres magyar bajnok Kovács II. (Steinmetz) mérkő­zését nagyváltó­súlyban. Nos, Kovács igazolta, hogy jó for­mában van, ellenfele a gyön­gyösi Bukót az első menet vé­gén feladta. Középsúlyban Kol­lár (PVSK) került az elődöntőbe, de sorozatos szabálytalanságo­kért a mérkőzésvezető leléptet­te. Nagy dulakodás volt fél­nehézsúlyban, a Kütsön (Nagy­kanizsa) — Horváth (Steinmetz) összecsapáson, végül a pécsi ökölvívó szerezte meg a győ­zelmet pontozással. (Lázár) Szezonzárás a kézilabda NB-ben Ha kettős mérkőzés Pécsújhegyen A tavaszi szezon utolsó for­dulójához érkezett a bajnokság a kézilabda NB-ben. A Pécsi Bányász két NB I-es csapata közül a legutóbbi súlyos vere­ség ellenére csak a nőkkel le­hetünk elégedettek. Mi is tör­tént tulajdonképpen a Vasas elleni mérkőzésen? Hogy látták az érdekeltek? Zákányi Bálint: - Számomra értékelhetetlen a Vasas elleni teljesítmény. Ilyen súlyos vere­ség bajnoki mérkőzésen még nem ért bennünket. Nekünk semmi, az ellenfélnek minden sikerült. Lakiné: — Valamennyien rö­vidzárlatot kaptunk. Nem az akarattal volt probléma, egy­szerűen nem jött be semmi. Vasárnap délelőtt a Bp. Spar­tacus csapatát fogadják Pécs­újhegyen, sikerül-e feledtetni az elmúlt heti kisiklást. A választ Zákányi Bálint edző adta. " Csütörtökön Győrben le­győztük a Textilest MNK-mérkő­­zésen és bejutottunk a legjobb nyolc közé. A játékosok jó tel­jesítményt nyújtottak, győzelmet várunk a Spartacus ellen. Ha sikerül a két pont megszerzése, akkor 100 százalékosan teljesí­tettük tavaszi tervünket. A férfi csapat hétközi újabb vereségével az utolsó helyen kullog. Vasárnap az ő ellenfe­lük is a Bp. Spartacus lesz. Ha ősszel sikeresen akarják felven­ni a harcot a kiesés ellen, ak­kor a szövetkezetiek ellen leg­alább egy pontot kell szerez­niük. Müncheni remények Balogh Györgyiről van szó, a Vasas nádszálvékony atlétalá­nyáról, a szellőlábú vágtázóról, akinek olyan szép a stílusa, könnyed magától értetődő a moz­gása, hogy az már nem is sport, hanem tökéletesen kidolgozott mozgásművészet. Györgyi két évvel ezelőtt rob­bant be a nemzetközi élvonal­ba. Akkor 11.4-gyel a százas vi­lágranglista tizedik helyére ke­rült többedmagával, kétszázon 23.2-vel a világranglista ötödik helyére váltott társbérletet és a négyszázon elért 53.8-a is re­ményt keltő eredmény volt Aztán 1971-ben fokozta a tempót és mindjárt az elején 11.3, 22.9 és 52.7-tel mutatko­zott be. Csupa világklasszis eredmény! A kétszázas 22.9-ből aztán később még lefaragott egy tizedet és a 22.8-cal a vi­lágranglistán harmadmagával a második helyre került. Az 52.7 a hatodik helyre volt elég. Ilyen előzmények után kezdte meg Balogh Györgyi a közvet­lenebb felkészülést az olimpiá­ra. Hogy hogyan? Úgy mint korábbi években, csak még erősebben. A munka, a kemény munka hangoztatása ugyan már közhelynek tűnik, ha élsportolók felkészüléséről be­szélünk, de népszerűen mondva: ez van, s ezt nem szabad le­becsülni. Balogh Györgyi is ne­héz munkával éri el légiesen könnyed mozgását és rakéta­gyorsaságát Férfiak társaságá­ban edz, velük együtt futja a résztávokat, s a vasakkal ter­helt gimnasztika, aminek a cél­ja az erősítés, szintén nem leányálom. És az eredmény már a ver­senyév elején újabb magyar re­kord : 52.4 négyszázon ! Ennél jobb időt az idén csak Zehrt (NDK) futott, 51.7-re­ beállította az Európa-csúcsot. Mindez azonban csak külső­ség, Balogh Györgyiről, az em­berről, közvetett módon árulko­dik. A közvetlen környezete vi­szont lényegesen többet mond­hat róla. Dr. Iványossy Gézáné, a Vasas-lányok edzője, aki első salakralépésétől dirigálja Györ­gyi felkészülését, ezt mondja: — Nagyon szorgalmas, rend­kívül melegszívű kislány Györgyi. Soha semmi bajom nem volt ve­le, öröm az ilyen tanítvánnyal dolgozni. Karádi Péter, a válogatott ed­zője: — Csodálatos tehetség. Bár­mihez nyúl, arannyá válik a ke­zében. Próbaképpen elindult egyszer 80 gáton, 11.1-et futott Az ügyességi csapatbajnoksá­gon távolt is ugrott, első neki­futásra 590-ig repült. Györgyit még az ellenfelei is dicsérik. És ez nagyon nagy szó, mert a női sport világában szin­te elképzelhetetlen az ilyesmi. A magánélete is csöndes, szo­lid Balogh Györgyinek. Évekig sokat tanult, tavaly államvizsgá­zott a Felsőfokú Technikumban — kitűnőre. Szorgalmánál talán csak a szerénysége nagyobb. Megmaradt ugyanannak az ille­delmes, udvarias, szófogadó kis­lánynak, mint amilyen kezdő ko­rában volt Balogh Györgyit po­ntszerzési reményekkel küldjük a münche­ni olimpiára. P. B. A szellőlábú lány

Next