Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-21 / 227. szám

2 Pécsvárad első városi képviselőtestületi ülése Díszpolgári címeket adományoztak Ünnepélyes keretek között tartotta meg első városi rangú ülését csütörtökön este Pécs­várad önkormányzati képvise­lőtestülete. Baranya megye ha­todik és Magyarország száz­nyolcvanhatodik városa hiva­talosan augusztus elsejétől vi­selheti újra a városi címet, amellyel először hatszázhat­­van éve, egy 1333-ban kelte­zett okiratban említették, s az 1871-ben elvesztett rang visz­­szanyerését most, Szent István napján ünnepük meg Pécsvá­rad polgárai. Szent István ki­rály alapította ugyanis - az or­szágban másodikként - a pécsváradi apátságot, amely arról is nevezetes, hogy annak első ura, Asztrik apát vezette a királynak Rómából a pápai ko­ronát hozó küldöttséget. Az első városi képvi­selő-testületi ülésen Kakas Sándor polgármester emléke­zett meg ünnepi beszédében a Mecsek legmagasabb hegye, a Zengő lábánál fekvő négyezer lelkes város történelmi múltjá­ról, jelenének gondjairól, jö­vőbeli reményeiről, majd átad­ták az újonnan alapított városi kitüntetéseket. A Pécsvárad Díszpolgára kitüntető címet a képviselő-testület elsőként Göncz Árpádnak és­­ posztu­musz - az 1958-ban elhunyt Gállos Ferenc jogász-helytör­ténésznek adományozta. A köztársasági elnök a pénteki Szent István-napi városavató ünnepségen vette át a díszpol­gári oklevelet. Pécsváradért plakettel tüntették ki a helyi várbaráti kört, Mott János címzetes apátot és - posztu­musz - a negyvenévesen egy évtizede elhunyt Kígyós Sán­dor szobrászművészt. Emlékp­lakettet kapott Mendele Fe­renc, az Országos Műemléki Felügyelőség nyugalmazott igazgatója a pécsváradi régé­szeti feltárásokért, Takács Gyula volt megyei tanácsel­nök-helyettes a pécsváradi közgyűjtemények támogatásá­ért, Székely Miklós orgonamű­vész, aki szülőhelyének orgo­náját segítette helyreállítani, Tóth Gézáné, a helyi kiosz és a művelődési központ női kó­rusának vezetője, valamint Apaceller József, a pécsváradi fúvósegyüttes karnagya. Csütörtökön nyitották meg a Lakóhelyem, Pécsvárad című honismereti, irodalmi és képzőművészeti diákpályázat legjobb alkotásaiból rendezett kiállítását a művelődési köz­pontban. A nyolcvan pécsvá­radi általános- és középiskolás fiatal által beküldött százhar­minc dolgozat, rajz és fest­mény legjava a szeptemberi iskolakezdésig látható. Szent István ünnepe Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) lét: „István időben felismerte, hogy keletről érkezett magyar­ság csak úgy maradhat fenn, ha államot alapít és felveszi a kör­nyező népek vallását, a keresz­ténységet”. A szónok Szent István ural­kodói személyiségének és élet­művének a teljességet átfogó, párhuzamos kettőségére is rá­mutatott: egyrészről keresz­ténységet plántáló apostoli ki­rály, másrészről kemény kezű, törvényt szabó, államot alapító uralkodó, illetve az életmű te­kintetében egyrészről a latin rí­­tusú keresztény egyházszerve­zet, másrészről az egész Kár­pát-medencére kiterjedő ma­gyar államiság. A Szent István-i életmű jelentőségét abban is felmutatta, hogy a magyarság annak révén sok más, létszámá­ban erősebb néppel ellentétben fennmaradt a Kárpát-medence közepén mint államalkotó nem­zet. „Túlélte a tatárdúlást, a tö­rök uralmat, a Habsburg biroda­lom 300 éves elmagyartalanító országlását, a két elvesztett vi­lágháborút, az országcsonkoló trianoni békét, s legutóbb az „Új Bizánc” hadainak 40 éves kéretlen itt-tartózkodását. Mi vagyunk Európa nagy túlélői. Minket idegen nemzet le nem gyűrhet, meg nem semmisíthet. Nekünk igazán csak egy nagy ellenfelünk van: a belső széthú­zás, a nemzeti egyenetlenség, amely miatt annyi történelmi lehetőséget szalasztottunk már el. Most, hogy újra szabadok és a magunk urai lehetünk, a har­madik évezred küszöbén ismét kaptunk egy történelmi lehető­séget. Hogy ezt kihasználhas­suk az ország és a magyar nem­zet javára, kérjük azt, hogy az országot irányító államférfiúja­ink kapják meg Szent István bölcsességét, az ő rendíthetetlen akaratát és Istenbe vetett hitét. Ha e három adománnyal ők rendelkezni fognak, többé már a pokol kapui sem vehetnek erőt rajtunk - zárta ünnepi beszédét dr. Bogner Miklós, majd meg­szegte az Új kenyeret, amelyet nemcsak a szónok, hanem hall­gatósága is megkóstolhatott. A Széchenyi téri ünnepség műsorában Décsi Tamás, a Pé­csi Kisszínház művésze mondta el Kuczka Péter „Messze van a föld” című versét. A Vasutas Koncert Fúvószenekar az István király indulóval búcsúzott a kö­zönségtől, a pódiumot pedig a DOZSO Mecsek Táncegyüttese vette birtokba háromnegyed órás bemutatót tartva. A további ünnepi program az Ifjúsági Ház szervezésében már a Barbakánnál zajlott. Itt fellé­pett az IH mazsorett csoportja, Fülöp Gyula bűvész, a Bábovi Bábegyüttes, Sárközi Gergely lant- és gitárművész. Palásti Gabi és Beleznay Endre szín­művészek és Szélkiáltó Együttes egy ófrancia széphis­tóriát mutattak be. Ezen kívül volt játszóház és népművészeti kirakodóvásár is. D. I. Tisztavatás a Kossuth téren (Folytatás az­­ oldalról) „És ne várja senki se, hogy a sorscsapásokban határainkon kívülre került kisebbségeinkkel ne törődjünk” - jelentette ki a honvédelmi miniszter. Hozzá­tette: a sürgető idő elvárja azonban tőlünk és a térség va­lamennyi államától, hogy eze­ket a fájó és gyötrelmes kérdé­seket minél előbb kölcsönösen rendezzük. Für Lajos leszögezte: ma is az erős és jól működő állam megteremtésére kell töreked­nünk. Erős és jól működő állam kell, amely megakadályozza, hogy úrrá legyenek rajtunk a farkastörvények, őrködik a sza­badság fölött, gyámolítja az ele­setteket, megfékezi a hatalmas­­kodókat és biztosítja a nemzet fennmaradását - zárta beszédét a honvédelmi miniszter. Az ünnepség a Szózat hang­jaival és díszzászlóalj elvonulá­sával végződött. aj Dunántúli napló Városavatás Pécs­váradon (Folytatás az 1■ oldalról)­­Napjaink alapfeladata lé­nyegében hasonló: keletre visz­­szaút nincs, de a keletről megfe­ledkeznünk sem szabad. Még akkor sem, ha boldogulásunk érdekében itt kell betagolód­nunk, a kínkeservesen egysége­sülő Európába. Úgy kell meg­újítanunk gazdaságunkat és tár­sadalmunkat, hogy természete­sen illeszkedjék a jövő formá­lódó politikai Európájához, an­nak emberei jogokon alapuló polgári értékrendjéhez, hogy mégis megőrizzük sajátos arcu­latunkat. Ehhez gőg és túlzott önértékelés nélkül, de törté­nelmi teljesítményeinket, önma­gunk értékét alá nem becsülve kell felmérnünk helyzetünket és lehetőségeinket, értékes ha­gyományainkból megőrizve mindent, ami megtartható, de elvetve feleslegesen magunkkal hurcolt hagyományterhünkből mindazt, amitől jobb előbb vagy utóbb megszabadulnunk. Annak a biztos tudatában, hogy nem vagyunk alábbvalóbbak szom­szédainknál, de fentebb valók sem. Összefogásra ítéltettünk! - hangsúlyozta Göncz Árpád. A továbbiakban annak a vé­leményének adott hangot, hogy a politika semmilyen formájá­ban sem ismeri a hála fogalmát; jövőnket nem Európa, a világ hálájára, hanem Európa és benne Magyarország közös ér­dekére kell alapozni. Az érde­kek közösségét bizonyítani kell munkával, magatartással és meggyőzéssel. Reményét fe­jezte ki, hogy a közös érdek kényszere előbb-utóbb megér­leli az együttműködés hajlandó­ságát, megkönnyíti a határok számunkra oly fontos átjárható­ságát, a kölcsönös megismerés vágyát. Azaz: a józan ész győ­zelmét az előítéletek és a hiszté­ria felett.­­Nem a kincstári optimiz­mus, hanem a mély belső meg­győződés mondatja velem, de­mokratikus rendünk kiforr, mint a jó must, mert ez a társadalom érett és erős - mondta Göncz Árpád, majd a pécsváradiakhoz szólva átnyújtotta Kakas Sándor polgármesternek Pécsvárad vá­­rossá­ nyilvánításának okiratát. Miután népviseletbe öltözött lá­nyok virágot adtak át a köztár­saság elnökének és a polgár­­mesternek, Kakas Sándor beje­lentette, hogy a Pécsvárad kép­viselőtestülete Göncz Árpád­nak, elsőként, a város díszpol­gára címet adományozta. A kormány nevében dr. Ve­­rebélyi Imre köszöntötte az újra várossá lett Pécsváradot, polgá­rait, majd átadta a város jelké­pes kulcsát. Az ünnepség végén az államelnök megszegte az új kenyeret, majd koszorúkat he­lyeztek Szent István szobrának talpazatára. Pécsvárad várossá avatása a Szózat hangjaival fe­jeződött be. Göncz Árpád ezután újság­írókkal találkozott. Baranya hatodik városában pedig délutántól, a késő éjsza­káig fúvószenében, néptáncban, kórusművekben, tűzijátékban gyönyörködhettek a részvevők. Koszprim Nándor Iskolaavatás Hímesházán A község apraja-nagyja ösz­­szegyűlt tegnap délután Hímes­házán azon az ünnepségen, melynek keretében Wolfart Já­nos államtitkár (képünkön), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke adta át a község lakóinak a százhúsz milliós be­ruházással létrehozott új nemze­tiségi iskolát. A létesítményt Mayer Mihály püspök szent­mise keretén belül áldotta meg. Az ünnepségen részt vett a test­vérközség, a német Rastdorf száz küldötte is a polgármester vezetésével, akik az iskola bú­torzatának megvásárlásához já­rultak hozzá. • Cs. L. Y ÓRA A NAGYVILÁGBAN A Tbiliszi: Otar Padzadzia személyében péntektől új kor­mányfője van Grúziának. A po­litikus jelölését az államfő, Eduard Sevardnadze javaslatára hagyta jóvá a grúz parlament. Sevardnadze személyes tekinté­lyének latbavetésével ajánlotta a kormányfői posztra Padza­­dziát. Kinevezésére azért volt szükség, mert elődje, Tengiz Szigua a költségvetési vitát kö­vetően, három hétel ezelőtt le­mondott. Padzadzia 64 éves.­­ Bécs: Az osztrák biztonsági erők feltételezett szélsőjobbol­dali személyek otthonaiban tar­tottak házkutatást Auszt­­ria-szerte, s huszonhárom sze­mély ellen vádat emeltek neo­náci propagandaanyagok bir­toklása miatt - közölték pénte­ken Bécsben. Az országban 26 házat kutattak át csütörtökön. A házkutatások során náci folyói­ratokra, röpcédulákra és számí­tógépes lemezeken tárolt pro­pagandaanyagokra bukkantak. Moszkvai tüntetés, incidens nélkül Nem igazolták a pénteki moszkvai tüntetések a résztve­vők nagy számára vonatkozó előrejelzéseket, és nem igazo­lódtak be az esetleges összecsa­pásokra vonatkozó aggodalmak sem. Jelentős rendőri készültség közepette zajlott a parlament épülete körül a jelcini reformok híveinek és ellenzőinek megem­lékezése a két évvel ezelőtti puccskísérlet bukásáról. A két csoport létszáma együtt sem ha­ladta meg a húszezret. A két csoportot elválasztó rendőrkor­donnak köszönhetően az esti órákig nem történt incidens. Bocsánatot kért a cseh hadsereg A cseh hadsereg nyilvánosan bocsánatot kért azért, hogy egy évvel az 1968-as csehszlovák események után erőszakkal foj­totta el az évfordulóról megem­lékező tüntetéseket. A hírt a Reuter szerint pénteken közölte a Mladá Fronta Dnes. - Kötelességemnek tartom bocsánatot kérni a Cseh Köztár­saság fegyveres erői vezérkari főnöksége nevében a hadsereg bevetéséért 1969 augusztusában -jelentette ki Jirí Nekvasil, akit június végén neveztek ki vezér­kari főnökké. 1969 augusztusában négy fia­talembert lőttek agyon a Prágá­ban és Brünnben megtartott demonstrációkon. A Mlada Fronta Dnes Nekvasilt idézve azt írta, hogy mintegy 20 ezer katonát, 300 harckocsit és 200 páncélozott járművet vetettek be az 1969 augusztusi zavargá­sokban. Tíz nap szünet Genfben A nemzetközi közvetítők 10 napos szünetet hirdettek a genfi Bosznia-konferencián, miután átadták a három szembenálló fél vezetőinek az átfogó békeme­gállapodás tervezetét, benne Bosznia javasolt felosztásának térképével - jelentette be pénte­ken Genfben a békekonferencia szóvivője.­­ A végleges válasz eldöntésére 10 nap gondolko­dási időt kaptak a tárgyaló felek - mondta Mills, hozzátéve: a nemzetközi közvetítők augusz­tus 30-ára hívták össze a követ­kező tárgyalási fordulót. Egy bosnyák gyerek barátkozik Szarajevó központjában au­gusztus 19-én a francia kéksisakos zászlóalj egyik katonájával. Az utcákon egyre több az ember, mivel a szerbek megszüntet­ték a város ágyúzását mti telefotó Nincs ötös a lottón A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint a 34. hé­ten öttalálatos szelvényt nem találtak. A következő sorsolásra átvitt 5 találatos szelvény nyereményösszeg: 61.121.517 forint. 1993. augusztus 21., szombat • •ünnepségek megyeszerte Szigetvár, Szentlőrinc Mohács Szigetváron a Rókus temp­lomban Csom­a Dezső plébános celebrálta az ünnepi szentmisét. Ezt követően a helyi mazsorett csoport bemutatója szórakoz­tatta a kivilágított Zrínyi térre érkezett sokaságot, majd dr. Kapronczay József országgyű­lési képviselő mondott beszédet és következtek a műsorok. Szentlőrincen egész nap vál­tozatos programok részesei le­hettek a helybeliek. A legjelen­tősebb esemény az új temetőká­polna felavatása, valamint a Március 15-e téren felállított, Pál Zoltán szobrászművész al­kotta térplasztika „leleplezése” volt. Dr. Varga Ádám polgármes­ter az 1848-1956-1989 feliratot viselő emlékmű előtt szólt az ál­lamalapító Szent István király életművéről. A mohácsi polgárokat Kuti István polgármester köszöntötte az ünnepnapon, majd a Mohács - Palotabozsok - Somberek If­júsági Fúvószenekar szórakoz­tatta az egybegyűlteket. Az em­léktemplomban ünnepi szent­misét tartottak. Komló, Siklós Villány Komlón az állami ünnep al­kalmából csütörtökön tartottak ünnepi közgyűlést a Városhá­zán. Siklóson pénteken késő délután a várban volt megemlé­kezés a Siklósi Ifjúsági Fúvós­­zenekar, valamint a Művelő­dési Ház Vegyeskarának köz­reműködésével. Ezt követően nonstop szórakoztató progra­mok következtek a fiatalabb generáció számára. Villányban is gazdag prog­ramok tették emlékezetessé az ünnepet a borvidék lakói és a környékbeliek számára; a Dió­fás téren például a Mohácsi Ha­gyományőrző Cigányegyüttes és a Tamburazenekar lépett a porondra. Sásd, Vajszló Sellye, Szászvár Sásdon az Ifjúsági Fúvósze­nekar kezdte az ünneplést a templomkertben, majd a szent­misét követően az önkormány­zat képviselői az egyházközség vezetőivel találkoztak. Vajszlón tegnap ért véget a nyolc napos Vajszlói napok rendezvénysorozat, s pénteken Andrásfalvy Bertalan ország­­gyűlési képviselő tartott ünnepi megemlékezést. A szabadtéri színpadon a Mecsek Táncegyüt­tes ropta a talpalávalót. Sellyén sportversenyeket tartottak. Szászváron az új nemzetiségi iskola avatása tette emlékeze­tessé az ünnepet, melyen ven­dégül látták az ausztriai St. Ra­degund képviselő-testületét és 40 fős zenekarát is. Aláírták a két település közötti testvérkap­csolat szándéknyilatkozatát. A Szent István napi ünnepségnek a Jóbarát Vendéglő kerthelyi­sége adott helyet, ahol Jorda­­nics László mondott ünnepi be­szédet. Fellépett a Szászvár Táncegyüttes, a Bányász- és a Radegund zenekar. Bürüs és Várad A két település önkormány­zatai a közös templom felújítása alkalmából hálaadó istentiszte­letet tartottak, és az államala­pító napján avatták fel az I-II. világháborús emlékművet is. Mint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság ügyele­­tén késő este megtudtuk, az ün­neplést Baranya egyetlen tele­pülésén sem zavarta meg rend­bontás. Különleges nap volt Augusztus 20-a abból a szem­pontból is, hogy 20 óráig még csak balesetről sem érkezett be­jelentés a­ megyei ügyeletre. B. N. - Tröszt É. - V. Cs.

Next