Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-23 / 140. szám
8 Dunántúli Napló Magazin Az Új Dunántúli Napló múlt évi december 8-i számában olvashattuk, hogy a Püspöki Szentszék arra a kérdésre „kívánja-e Pécs városa a jezsuiták visszatérését, azt válaszolta: „általános az óhaj, hogy ez mielőbb megvalósuljon.” Az óhaj megvalósult - ha többre nem is, mint két hétre, 1855 május 6-19 között a népmissziók formájában. Azokban az években a felvilágosodás eszmerendszerének hatására igen elterjedté vált az a nézet, hogy az ember csak eszének és tapasztalatának higgyen. Ezzel párhuzamosan az emberek lelkében a vallásos érzület meggyengült. Az Egyház e folyamatot a népmissziókkal próbálta ellensúlyozni. A népmissziók a lelkipásztorkodás rendkívüli, de igen hatásos módszerei voltak. A résztvevők egy-két héten át naponta 2-3 szentbeszédet hallgattak a legfőbb hitigazságokról és áhitatgyakorlatokon vettek részt, melyeket egyes csoportoknak - szülőknek, férfiaknak, nőknek, fiataloknak, gyermekeknek - külön-külön tartottak. A jezsuiták első népmissziója 1853-ban Pesten volt; óriási visszhangot váltott ki, és ezzel megkezdődött a népmissziók diadalútja Magyarországon. A jezsuiták missziókat tartottak Oroszváron, Baján, Gyulafehérváron, Temesváron, Sopronban, Budán, Brassóban és sok más helyen. A Pécs városában megrendezésre került missziókra vonatkozó adatokat a bécsi Jezsuita Levéltárban őrzött krónikában olvashatjuk az alábbiak szerint: „1855-ben Pécsre, az ugyanilyen nevű egyházmegyébe hívták az atyákat. Itt a Jézus Társaságának a rend feloszlatásáig jelentős kollégiuma és gimnáziuma volt. A meghívás a két évvel korábbi pesti missziónak volt a gyümölcse. A misszionáriusokat a város polgármestere is köszöntötte. A köszöntés azonban meglepetést is hozott, mivel közölte az atyákkal, hogy a soproni Helytartóság a missziók tartását megtiltotta. A missziósok számára megmagyarázhatatlan volt a közlés, hiszen előző évben Sopronban is tartottak hasonló missziót és azon számos tisztviselő is részt vett. Ezért a polgármesterrel udvariasan közölték, hogy tilalomról nincs tudomásuk és a misszió egyedül a püspök hatáskörébe tartozó ügy. Mivel Pécsre a püspök meghívására jöttek, munkájukat elvégzik és a történetet tévedésnek tartják. A misszió már vége felé járt, amikor az engedély utólag megérkezett. Hogy a tilalommal a missziósokat akartáke próbára tenni, vagy hivatalnoki túlbuzgóság volt-e, nem derült ki. Hogy a székesegyház méreteiről - amelyben a prédikációkat tartották -, fogalmunk legyen, megemlítjük, hogy abban vasár- és ünnepnapokon egyidejűleg három nyelven, magyarul, németül és horvátul is tartanak prédikációt anélkül, hogy a szónokok egymást zavarnák. Ez meseszerűen hangzik, de megérthető, ha tudjuk, hogy az egyik prédikációt a szentélyben, a másodikat az altemplomban (nem kripta volt), a harmadikat pedig az oldalhajó kápolnájában tartják. Ezekben az óriási csarnokokban kellett szónokolnunk, nagy hallgatóság előtt érthetően beszélni. Mivel azonban a két szószék - az egyik fent, a másik lent - erre alkalmatlan volt, ezért a szentély és a hajó közötti szintkülönbséget összekötő húsz lépcső felett - nem egy kanonok tiltakozása ellenére - egy erkélyt kellett készíteni. A siker igazolta, hogy ez volt az egyedüli alkalmas megoldás, így lehetett a hatalmas templomban, nagy hallgatóság számára érthetően beszélni. (Megjegyzendő: a mostani székesegyház elődjéről van szó! Mai alakját az 1882-1891-ig tartó átépítéskor kapta.) Bármennyire is szerencsésen folytak a missziós napok, bizonyos rendezvények azért zavarnak voltak. Ugyanis ebben az időben érkezett Pécsre Scitovszky érsekprímás, aki korábban pécsi püspök volt, hogy konszekrálja a Notre Dame apácák templomát. Fogadására valamint búcsúztatására igen nagy volt a különböző rendezvények száma. Természetesen a párhuzamosan folyó ünnepségek bizonyos mértékig elvonták a figyelmet a lényegtől. Ezért csak csodálkozni lehetett a résztvevők és a gyónások száma felett. A miszszió tehát igen áldásos volt a felmerülő akadályok ellenére. A misszió idején Pécs lakóinak száma 16 000 volt. Közreadja a Lyceum templom lelkésze Pécs és a jezsuiták Az Ifjúság úti Lyceum templom oltára FOTÓ: LÖFFLER Június 1-től kamionstop a hétvégeken Tárolók a határátkelők közelében Június elsejétől alaposan megváltozik a kamionosok élete: három hónapon át szombat reggel 7 órától vasárnap este 10 óráig nem ülhetnek a nagy kocsi volánja mögé. Egy tavalyi kormányrendelet értelmében ugyanis 1996.június-augusztus 31-e között az ország valamennyi közútján tilos hétvégeken minden olyan tehergépjármű közlekedése, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja. Ilyen átfogó tilalom még nem volt Magyarországon, a szakemberek az első három hónapot kísérleti időszaknak szánják. Drégelyi László, a Közlekedési Minisztérium gépjárműközlekedési főosztályának a vezetője elismeri, főleg az államhatár körzetében jó néhány kérdésre majd a gyakorlat adja meg a választ, június 1-jétől mégis „minden élesben” megy. A teherforgalom hétvégi korlátozását az állampolgárok, a környezetvédők kezdeményezték, mondja Drégely László , s elismeri, hogy az intézkedés igen nehéz helyzetbe hozza a nemzetközi és a belföldi fuvarozókat. Sokuk kénytelen átprogramozni a fuvarozási rendszerét, számos intézmény, vállalat jelentős hátrányt szenved, le kell mondani kifejezetten hétvégi feladatairól. Ezekben a napokban rengeteg kérelem érkezik Lotz Károly miniszterhez, egyedi elbírálás alapján, rendkívül indokolt esetben ő adhat felmentést. Az „alanyi jogon” felmentettek köréhez tartoznak: a kombinált áruszállítás és a katasztrófaelhárítás résztvevői, a kommunális, az út- és közműépítés feladatait ellátó járművek, a termény-betakarítók, élő állatot, tej- és tejterméket, gyorsan romló élelmiszert szállító járművek, rakomány nélkül közlekedő teherkocsik. Nem vonatkozik a tilalom az államhatártól az erre a célra kijelölt legközelebbi parkolóig közlekedő tehergépkocsikra. A KHVM a megyei közúti igazgatóságokkal és a közlekedési felügyeletekkel a határátkelőhelyek körzetében tároló területeket, határ közeli parkolókat jelölt ki. Ide jöhetnek a hétvégén a határon belépő szerelvények, amelyek vasárnap 22 óra után tovább folytathatják útjukat. Ezeket a többnyire zárt, őrzött parkolókat vállalkozók üzemeltetik. A teherjárművek tárolása ingyenes, de a külön szolgáltatások után fizetni kell. A közlekedési tárca azt szeretné, ha ezek a vállalkozások hosszú távon, 1997. január 1 -je után az egész éven át tartó korlátozás alatt is működnek. A kormány egyetértett azzal, hogy az elkülönített állami pénzalapokat kezelő miniszterek az alapokra vonatkozó pályázati kiírásokban, támogatási irányelvekben kiemelt célként jelöljék meg a határ közeli terminálok létesítését. A Hegyeshalomnál átlépő szerelvények Mosonmagyaróváron a Hungarocamion bázisán, a Kőszegnél és Búcsúnál átlépők Szombathelyen, a Rábafüzesen át közlekedők Körmenden parkolhatnak. Tárolóhelyet alakítottak ki Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Lentiben, Nagykanizsán, Makón, Szegeden, Berettyófalun, Sopronban is. A záhonyi átkelőn közlekedők a 4-es út mellett kialakított tárolóhelyekre állhatnak be. Természetesen nemcsak a Magyarországra érkező tehergépkocsik parkolhatnak ezeken a helyeken, hanem azok is, amelyek az ország elhagyására készülnek. A kilépő teherszerelvények forgalmának korlátozása, parkolóhelyre irányítása várhatóan jelentős gondokat okoz. Mivel számos helyen a szóban forgó időszakban sem szünetel a határátléptetés, a nehéz teherkocsik várhatóan inkább a határon várakoznak, mint a kijelölt parkolóhelyeken. Ez pedig zsúfoltságot, torlódást okozhat. A rendőrség a tilalomszegőket 50 ezer forint helyszínbírsággal büntetheti. A szaktárca új közlekedési táblákat helyezett el az átkelők térségében, melyek a korlátozásra és a tárolóhelyek távolságára hívják fel a figyelmet. Danyi József Határátlépésre várva .. FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR 1996. május 23., csütörtök Pünkösdi programok Idén is megrendezik a baranyai németek hagyományos pünkösdi fesztiválját. Pénteken délután 5 órakor Körtvélyesi László Örökségünk című fotókiállítása nyílik a Lenau Házban. Szombaton 9 órakor Pilári Gábor bábszínháza várja a Lenau Házban a gyerekeket. Vasárnap 9 óra 30-kor a német nyelvű szentmisén a freisingi kórus énekel. 10 óra 30-kor térzene lesz a Széchenyi téren. A gálaprogramra délután 3 órakor kerül sor a Széchenyi Gimnázium sportcsarnokában (Koller u. 4., a Búza térnél), amelyen a babarci, a lippói, az újpetrei és a freisingi tánccsoport, a freisingi, a vokányi, a loshauseni énekkar, a Kerner-duó, a Szajki-duó, a magyarszéki fúvószenekar, a bólyi ifjúsági zenekar és a sásdi zenekar lép fel. Pünkösdhétfőn fél 10 órakor a Dómban német nyelvű szentmise lesz fiataloknak. Pünkösdvasárnap Töttös és Seekirchen (NSZK) polgármestere aláírja a testvérközségi szerződést. Az egész napos program 9 órakor német nyelvű szentmisével kezdődik, majd megkoszorúzzák a háború és az önkény áldozatainak emlékművét. A partnerközségi szerződés aláírására 14 órakor kerül sor, utána kultúrműsor következik. * Egész napos program lesz pünkösdvasárnap Kozármislenyben is. A 9 órai szentmisén a székelyszabari trió énekel. A klubhelyiséget a Művelődési Házban fél 2-kor adják át, előtte a Tornádó együttes játszik. A negyed 3-kor kezdődő kulturális műsorban a hásságyi tánccsoport, a duett és a geresdlaki zenekar lép fel. Az I. és II. világháborús emlékmű avatására 16 órakor kerül sor a Templom téren. Az esti bálon a művelődési házban a Ritter zenekar játszik. A szászvári Német Nemzetiségi Egyesület és a Kisebbségi Önkormányzat műsoros délutánján pünkösdhétfőn 16 órakor a szászvári ifjúsági zenekar, a nemzetiségi tánccsoport, a német felnőtt énekkar, a szalatnaki tánccsoport, a bikali kulturális együttesek és a mázai fúvószenekar lép fel. A rendezvényt a Jóbarát vendéglő kerthelyiségében tartják, rossz idő esetén az iskola tornatermében. Lapáncsán vasárnap fél 10- kor misével kezdődik a program, negyed 12-kor emlékkövet avatnak az 50 éve kitelepítettek tiszteletére. Beremenden hétfőn emlékeznek meg a kitelepítés 50. évfordulójáról. 14 órakor kultúrműsor, majd fél 4 órakor emlékház-avatás lesz. Fél 5-kor emléktáblákat helyeznek el a Megbékélés kápolnájánál a Lapáncsáról, macskáról és Beremendről kitelepítettek tiszteletére. 18 óra előadást tart dr. Szita László, a beremendi németség gyökereiről. Palkonya pünkösdvasárnap 13 órától várja vendégeit kézműves kirakodóvásárral. A palkonyai képzőművészek kiállítása fél 2-kor nyílik, 2-től lovashintó körjárat lesz. Fél 3-kor a Bartók Béla Férfikar bordalokat énekel, 4 órakor a Márkus színház előadásában A bajusz című bábelőadást láthatjuk. 17 órakor a villányi asszonykórus énekel, majd szalonnasütés, 20 órakor utcabál következik. A pincék egész délután nyitva tartanak, a borkóstoló bérlet ára 300 forint. Baseball sapka Hárommillió koldus országából baseball sapkások országa lettünk. Óriási minőségi fejlődés. Ha már elértük a fejlettség ilyen magas fokát, azt meg is kell őrizni, őrzi is minden sapkatulajdonos éjjel-nappal, szobában, temetésen, hangversenyen, templomban, műtőben ... . egyszóval mindenhol. Már az újszülöttre ráhúzzák a sapkát, s mikor nő, növekedik a feje, a Feszegető Kft. szakemberei cserélik nagyobbra a fejfedőt, ami serdülőkorig tart... és így tovább. A múltba tekintve, mi is viseltünk hasonló, csak akkor zsoké vagy teniszsapka volt a neve. Az ellenzőre egy kicsit más vól, a lényeges különbség abban rejlett, hogy szobában, teremben, Himnusz alatt levettük. Mivel a mostanit sehol, semmikor nem veszik le, az élelmes sapkakészítők különböző díszítések alkalmazásával jelzik, hogy viselője kicsoda és milyen ügyben jár-kel a nagyvilágban, így az esküvőn a menyasszony sapkáját a szűz csillagkép díszíti, a vőlegényét pedig két szarvacska (majd később nagyobbra cserélik). A gyémántlakodalmon oldalt viselős ellenzővel válthat puszit Rézi néni és Tibi bácsi, nehogy összekoccanjanak. A gyászruhások természetesen fekete tollacskás sapkában szalutálnak. A fizetésnélküli közalkalmazott kórházi orvosok sapkáját Hypokrates arcképe díszíti és ebben szavalják el az orvosi esküt reggeli, ebéd és vacsora idején és helyette. Ha majd megint királyság leszünk, az uralkodót arany baseball sapkában koronázzák. A kormányfők viseletén apró állványzatszerű mászóka jelzi a magas rangot. A damaszkuszi úton ide-oda sétálgatók jelzése keresztek, ötágú csillagok, néhány félhold is a biztonság kedvéért (ki tudja, mit hoz a jövő). Természetesen két ellenzővel hordható, gondolván a visszaútra. Az IFOR lányok sapkáján egy diszkrét nyílás jelzi, hogy a vitézek hova dugják be a tízdollárosokat. A fegyenceké csíkos, az operabál résztvevőié csillogó flitteres, a közvetítő riporteré pezsgősüveggel díszített. A politikusoké kaméleonszerűen változtatja színeit, a sekrestyés lila sapkában gyűjti a péterfilléreket. A hajléktalanokat paplanos ágy, az adóvégrehajtót koporsó, a betörőket harisnyaálarcos embléma jelzi. Ugye milyen praktikussá, áttekinthetővé teszi életünket egy ilyen egyszerű sapka? Már a tudomány világába is betört. Állítólag terhes vizsgálat alkalmával ultrahang készülékével az egyik tudós a magzat fején egy pirinyó baseball sapkát látott. A riporter kérdésére - vajon lehetséges-e - a válasz igen volt. Nyilván nem köcsögkalapban jön a világra az, akinek a szülei sapkában vészelték át a nászéjszakát. Elképzelhető, hogy az új generáció feje már sapkaszerűvé alakul és akkor nem kell boltban venni. Szép új világ! Dr. Szalai István