Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 23. KÖTET (1992-1993)
1992-93 / 3-4. szám - FEKETEHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI - VISONTAI JÓZSEF: A Magyar Állami Operaház tetőszerkezete
A Podmaniczky által vezetett bizottság Ybl vázlattervét kifogástalannak találta, mégis meghívásos pályázatot írtak ki a részletesebb tervek készítésére. Bár először csak külföldi tervezőkre gondoltak, végül a meghívottak között csak két külföldit és négy magyar építészt találunk, köztük Ybl Miklóst is. Az 1874. januári határidőre be is érkeztek a pályázatok, melyek közül a Podmaniczky által vezetett bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el, és az ő megbízása mellett foglalt állást. Ybl azonnal hozzálátott a munkához, és többszöri átdolgozás után a végleges megoldásra 1875 augusztusában megkapta az építési engedélyt. A kivitelezési munkák még az év októberében megkezdődtek. Elsősorban pénzügyi nehézségek miatt az építkezés kilenc évre elhúzódott. Az eredeti keretösszeget 2 millió forintban szabták meg még a pályázat időszakában, a részletes tervek szerinti költségvetés 2,11 millió forintot tett ki, végül azonban 3,34 millió forint volt az építési költség. Ehhez a jelentős költség- és időtúllépéshez az is hozzájárult, hogy az építkezés ideje alatt történt az a páratlan méretű színházi katasztrófa Bécsben, amelyet a Ringtheaterben egy előadás közben kitört tűzvész okozott, és amelyben több mint 400 ember lelte halálát. Ez az eset azonnal előtérbe helyezte a tűzvédelem jelentőségét, amelyet Ybl azonnal felismert, és elérte olyan biztonsági berendezések beépítését, melyek ugyan jelentős többletköltséget okoztak, de egyúttal a kor legmodernebb színpadtechnikai berendezését eredményezték. HOGYAN ÉRTÉKELHETJÜK YBL MIKLÓS ALKOTÁSÁT? Példakép a bécsi és a párizsi operaház volt. Annak ellenére, hogy Ybl értékelése szerint Budapest szerényebb rangfokozatot foglalt el, mint Európa más nagyvárosai, és a pénzügyi keretek igen szűkre szabottak voltak, építészetileg, funkcionálisan, szerkezetileg és főleg gépészetileg kifogástalan, tiszta mérnöki logikával felépített, kimagasló színvonalú alkotás született, amely a maga korában meghaladta Európa legjelesebb színházainak színvonalát is. Ybl Miklós már a tervezés korai stádiumában megválasztotta és a munkába bevonta korának kimagasló szaktervezőit, így szerkezettervezőként Feketeházy Jánost is. Feketeházy Ybl méltó társának bizonyult; ezt csak azok tudják igazán értékelni, akik belülről ismerik az Operaház tartószerkezeteit. Sajnos a nagyközönség ezeket nem láthatja, mert olyan nagyszerű alkotások takarják el szeme elől, mint a pompázatos nézőtéri csillár, vagy Lotz Károly és Székely Bertalan csodálatos mennyezetfreskói. E mögött azonban olyan