Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)

1924-05-02 / 102. szám

Ára hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. május 2. péntek, XLI. évf. 102 sz Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra. . 20.000 K 1 Egész és félévi előfizetést Negyedévre 60.000 K 1 nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám 11. A magyar Nemzeti Bank. Közli dr. Nagy János. Eger, 1924. május 1. A szanálási törvénynek egyik leglényegesebb alkotó része a Nemzeti Bank felállításáról való rendelkezés. Eddig ugyanis a békeszerződésben minden állami vagyont lekötő zálogjogok miatt csak fegyintézetünk volt, így pénzünk nem volt más, mint államjegy, melynek egyetlen fedezete a bizalom volt a magyar állam iránt. Az állami vagyont a békeszerződésbeli zálogjog első helyen terhelte. Ez a természetes oka annak, hogy valutánk miért volt természeténél fogva előirányzat. A jóvátételi bizottság által elfogadott gazdasági jegyzőkönyv XIII. cikke megszabja a Nemzeti Bank felállítását. Ennek kötelessége lesz a jegyintézet egész szervezetét, összes aktíváit és passzíváit átvenni. Ez a Nemzeti Bank az államtól teljesen független lesz és a saját a világ összes jegybankjaival megegyező alapszabályok alapján fog működni azzal az eltéréssel, hogy az ország mezőgazdasági természetének megfelelően nemcsak háromhónapos, hanem — ha a váltóaláírók egyike mezőgazdasággal foglalkozó, akkor — hathónapos lejáratú kölcsönt is adhat ki. A Nemzeti Bank fogja ezentúl a deviza- és valutaforgalmat szabályozni, tehát a Nemzeti Bank felállításával megszűnik a devizaközpont. Az államjegyek kizárólagos kibocsátója a Nemzeti Bank lesz és e tekintetben teljesen független lesz a kormánytól. Ez azt is jelenti, hogy a Bank az állami deficit fedezésére az államnak kölcsönt nem adhat. Ez által gondoskodik a Bank a most forgalomban levő államjegyek értékének állandóságáról, vagyis mintegy meg fogja rögzíteni koronánknak azt az értékét, amely a Bank működésének kezdetén (valószínűleg június közepén) az állandó valutájú országokra szóló devizák árfolyamában jelentkezik. (Ez valószínűleg az osztrák koronával lesz egyenlő.) A Bank tehát egyelőre új pénzjegyeket nem fog kibocsájtani. Marad a mostani pénz. A Nemzeti Bank részvénytőkéje S0 millió aranykorona. Ezt az összeget kell jegyezni május 7-ikének déli 12 órájáig. Egy egész részvény névértéke 100 aranykorona, de lehet egynegyed, azaz 25 aranykoronás részvényt is jegyezni. A jegyzett összegnek felét a jegyzéskor kell befizetni, a másik felét két hő múlva. A befizetés történhetik magyar vagy idegen aranypénzben, nemes valutában vagyis dollárban, angol fontban, svéd koronában, vagy ezekre szóló devizával. Az értékmérő ezeknél a valutáknál, devizáknál a dollár, és pedig 20 dollár 261/* cent tesz ki 100 magyar aranykoronát. Lehet ezüst pénzzel is fizetni és pedig egy kiló ezüst 20 dollárban lesz elszámolva. A devizaközpont a jegyzési helyeknek felhatalmazást adott, hogy nem nemes valutákat vagy devizákat, így magyar papírkoronát is nemes valutára vagy devizára becserélhessenek. Ez azt jelenti, hogy a jegyzési helyeken magyar koronáért lehet a jegyzéshez szükséges nemes valutát vagy devizát szerezni. A bankrészvények nem névre szólnak, tehát tőzsdepapírok lesznek. A Nemzeti Bank közgyűlésén csak az gyakorolhatja szavazatát, akinek 25 drb. egész részvénye van és ezeket a részvényeket a közgyűlés előtt levő év július hónapjában a Banknál letétbe helyezte. A negyedrészvények, vagy egyes részvények birtokosai 25 egész részvényenkint a fenti letétbehelyezés magukat utján egy taggal képviseltethetik A Nemzeti Bank élén a főtanács áll, melynek elnökét az államfő nevezi ki öt évre, a főtanács 13 tagját szintén 5 évre a közgyűlés választja. A főtanács nevezi ki a vezérigazgatót, igazgatókat és a vezető tisztviselőket. Minden üzletág felett üzletvezetőség működik. Az államot a Banknál kormánybiztos képviseli. A Nemzeti Bank joga lesz ezután bankjegyeket kibocsájtani és köteles oly aranykészlet gyűjtéséről gondoskodni, hogy az összes kibocsájtott bankjegyek, levonva az állami deficit fedezésére eddig kibocsájtott bankók összegét, az első 5 év alatt 20, a második 5 év alatt 24, a harmadik öt év alatt 28, a további években pedig 33,3 százalékkal legyenek fedezve érckészlettel, amelybe a valuták és devizák is beszámíthatók. Mikor a bankjegyek ezt a fedezetet elérik és a Bank által elvállalt állami deficit fedezésére szolgáló államjegyek összege 30 millió aranykoronára leapad, a Bank megkezdi a készfizetést, vagyis a bankókat ércre (arany) köteles beváltani. Míg ezt a készfizetést meg nem kezdi a Bank, köteles 25 millió aranykoronát Európa és Amerika főbb értékpiacain állandó értékű valutákban, vagy devizákban elhelyezni. Ezzel is védi és biztosítja a Bank a korona állandóságát. Ha közben az állam ércpénzt veret, a kivert ércpénz értékének megfelelő bankot a Bank köteles a forgalomból bevonni. Mivel a Bank kereskedelmi és agrárhiteleket 3 vagy 6 hónapos lejárattal bocsáthat ki, hogy túl ne haladja a fedezetet ez a hitel útján kibocsájtott bankó: a Bank fokozatos jegyadót kötelse az államnak fizetni azoknak a bankóknak értéke után, amely a jegyforgalomnak a fedezet alapján kiszámított végső határán túlmegy. A Bank a készfizetés megkezdésekor áttérhet a teljes arany értékű bankjegyek kibocsátására. Megjegyzem, hogy készfizetést még egyetlen európai bank sem tud teljesíteni. Pénzünket biztosítani és rendbe hozni a Nemzeti Bank feladata. Közüzemi díj is lesz mindenütt. Az új lakásbérekhez még Egerben, Gyöngyösön 2 ®/®, más községekben 1% közüzemi díj jár. Eger, 1914. május 1. Közöltük tegnap az új és mai nap érvénybe lépő lakásrendelet leglényegesebb intézkedéseit Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő tollából. Képviselőnk, az erre vonatkozó törvény alapján, mindenre kiterjedő figyelemmel tájékoztatta az érdekelteket az új lakás és üzlet bérekről, példákkal is megvilágítva a rideg szakaszokat. Vártuk a megígért hivatalos lapot is, amely azonban nem érkezett meg. Közben arról értesültünk, hogy a szanálási törvényen alapuló lakásrendelet egyik szakasza mindenütt behozza a közüzemi (vízvezeték, csatornázás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöcegödör-tisztítás, stb.) díjat, amely pedig az eddigi rendeltekben egyszer sem érvényesült egész Heves vármegye területén. A szakasz szerint a közüzemi díj: 1. Budapesten az alapbér 3 °- ának; 2. azokban a vidéki városokban és községekben, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 4%-ának, ahol pedig vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér 5% ának; 3. vízvezetékkel és csatornázással nem bíró más városokban az alapbér 2%-ának, más ilyen községekben pedig az alapbér 1%- ának megfelelő aranykorona-értékben számítandó összeget kötelesek a bérlők a béren felül fizetni ben Mivel a vízvezeték a fontos : Egera 2 % -os közüzemi díj érvényesül, valamint más heves megyei városban is, a községekben pedig 1%. Ez alapon így alakul a házbér: 1. az 1917. nov. 1-én fizetett évnegyedi bér 7 °/-a szorozva 16 ezerrel ;