Egri Újság, 1990 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1990-08-10 / 16. szám

FOTÓ: MOLNÁR BÉLA EZ AZ A VÁROS... EGER ékszerdoboz, ahogy szoktuk emlegetni. Másfél millió vendéget fogad évente. Gyö­nyörű házak, utcák, csodálatos környék. Ez mind igaz, s amit most képekben bemuta­tunk, nem is általánosan jellemző. De egyre jellemzőbb... s ez bizony nem jó jel. A vár felé haladva, az Almagyar utcában Ez a kép pedig már egyenesen a vár bejáratánál fogad... El se hiszik: a város kellős közepén, a Hibay Károly utcában készült f­­elvétel Városszéli jelképek Sziki Károly fotói LEVÉL A „HUNGAROCELL-SZIGETEKRŐL” Az utazási irodák már régen megtet­ték üdülési, nyaralási ajánlataikat, s ami azt illeti, a nyárból is már csak az utolsó hónap van hátra. Talán a nap­szúrás teszi, hogy kénytelen vagyok a „Hungarocell-szigetek” megtekinté­sét indítványozni. Hogy már késő? Nincs több szabadság, elfogyott a pénz vagy már lekötöttek egy nyár vé­gi utat? Nem gond! Két jó láda, esetleg kétszer nyolc fo­rintja és félóra szabadideje majd min­denkinek akad... Ha hiszik, ha nem, a „Hungarocell-szigetek” hőn szeretett városunk majdhogynem belvárosá­ban találhatók, így tehát gyalogosan minden irányból könnyen, autóbus­­­szal pedig a helyi járatú buszok Malom utcai megállója felől néhány lépés sé­ta után közelíthetők meg. Minden normális szigetet víz vesz körül, jól nyomoz tehát, aki vizet keres. Ez a nagy víz esetünkben az Eger-pa­­tak, melyen — lepillantva a Malom ut­cai hídról jól láthatók — egymást érik, sőt a kis patak vizét egy szakaszon tel­jesen ellepik a hungarocell darabok. Véletlenül fedeztem fel ezt az újabb helyi látványosságot. Akkor, ott a híd korlátjára támaszkodva, háttal az or­mótlan északi lakótelepnek. Jacques Prévert meseregénye — Levél a Kó­bor-szigetekről — jutott eszembe. Ezt, a mindenkinek tetsző kis szige­tet boldog bennszülöttek lakják. Váro­si tanácsuknak csak egyetlen köztisz­tasági alkalmazottja van, akit Négy­ Dolgos-Kéz-nek hívnak. A szigetecs­ke ragyog így is a tisztaságtól, ám nem sokáig, mert egy gonosz város : Páva— Piff-Páva—Puff lakói megtámadják. A szépséges kis sziget pedig lassan el­koszolódik, de csak a mese vé­géig, mert akkor minden fenekes­tül felfordul, megváltozik, jóra fordul. A mese egri változata némiképp más, s arról szól, hogy ebben a szép városban született egy csomó csúf kis sziget, a bennszülöttek mostanság cseppet sem boldogok, bár egynél azért több köztisztasági alkalmazottja van a városi tanácsnak. Nem támadt a városra külső ellenség, noha a város úthálózata, a szeméttelepre emlékez­tető patakmeder, a pártok által el nem távolított plakáthullák és a Jóbarát vendéglő oldalfalán éktelenkedő ho­rogkeresztek például kifejezetten azt mutatják. Az egri zöldek nemrégiben már tisztasági akciót kezdtek. Jó volna, ha a más színűek is tennének ilyesmit. Mi mindannyian... liosvai

Next