Egyetértés, 1882. február (16. évfolyam, 32-59. szám)
1882-02-15 / 46. szám
szem előtt tartsák, hogy Olaszország politikájának alapját a monarchiával való legjobb viszony képezi._________________ ____________ „EGYETÉRTÉS“ Február hó 16-tól kezdve új előfizetést nyitunk. Lapung előfizetési ára: agy hóra — — 1 írt 80 kr két hóra 3 „ 60 „ három hóra — — — — _ 5 Ä „ hat hóra — — — — — 10 „ — „ lepims mindennap, tehát hétfőn és ünnepek után következü napokon is megfelel*. Az előfizető nevének, ezimének, lakhelyének * az ■tellé postának tisztán s olvashatólag kiirását kérjük, hogy a lap saéíkfildésében hiba ne történjék. Előfizetést a hé bármely napjától el fogadunk. Régi időficeinink ierYizálswwühhen ...dlí.kszfboelísímraaigyek&t a postautalvány szélére ragasztva beküldik a Viadófelvatalnak. PH?’ Az előfizetési pénzek és posta-utalványok Budapestre az „Egyetértés“ kiadóhivatalába (himzö-utcza 1. szám alá) küldendők. kt .,£ űv&tárló?.“ kiadóhivatalt bíztak a mi békés szerb szomszédainkban. Most ugyan siettek lehetőleg sűrű kordonnal ellátni a szerb határt, de még mindig megfeledkeztek arról, hogy az ott levő kerületeket csak egy egyszerű távírdával lássák el. Így pl. ha Szebenicsán valami fontos dolog adná elő magát, úgy a postai közlekedés Szebrenicza és Szerajevo között épen 16, szóval tizenhat napot vesz igénybe, az bizony hallatlan a tizenkilenczedik században. Nem is kell tehát csodálkozni azon, ha 14 nappal ezelőtt, ott, ahol nem is álmodták volna, Bosznia északkeleti részén is mutatkozott nem csekély jele a lázongási vágynak. Bjelinánál 48 egyént fegyverkezve fogtak el, kik között két pópa volt. A pópákat különben minden kisebb vagy nagyobb csapatnál lehet találni. Világos jele ez annak, hogy a jelenlegi mozgalom főként az ő lázítási vágyuknak köszönti létét. Zárából jelentik február 13 -iki kelettel. A „Narodni Liszti“-nek egy Konjiczából érkezett tudósítása megczáfolja az „Ag. Hav.“ ama hírét, hogy nevezett várost a felkelők elfoglalták volna. Említett tudósítás szerint a Herczegovinában eddigelé csak Truvicza falunak kizsákmányolása és felgyújtása sikerült a feketéknek. Sto Iáczból azt írják a „N. L.“-nek,hogy a hasonnevű kerületben semmiféle zavar nem háborgatta meg a békét. Egy kisebb garázdálkodó bandát, a lakosság által szervezett önkénytes csapat csakhamar elűzött. Ez önkénytes csapat egyes osztályai részére a kerületnek katonai szempontból fontos helyein hat kisebb kaszárnyát rendeztek be. A stoláczi küldöttség, melyet Jovanovics altábornagy mostári útjában fogadott, azzal a biztositással érkezett haza, hogy minden okos ember megadja magát, mert a tréfálkozás ideje elmúlt. * A Krivosjéban az utóbbi két nap alatt nem volt összeütközés. Egyes községek egész határozottsággal a megadás mellett nyilatkoznak. Számos krivosjei Montenegróba menekül, e egy részét a határon visszatartották, menekülők ezeket lefegyverezték , azután Montenegróban internálták. * A Trnova melletti harczokban szenvedett veszteségekről emlékezik meg a ma érkezett bécsi hivatalos jelentés. Mint már lapunkban említve volt, a Trnova melletti harczokban az 51-dik (kolozsvári) és a 62-ik (marosvásárhelyi) ezredek voltak tűzben, mégpedig erős ellenséggel szemben. Mindkét ezred legénysége hősiesen viselte magát a harcz tüzében. A hivatalos jelentés szerint az 51-ik sorgyalogezred legénysége közül súlyos sebet kaptak: Turós János és Tamási Mihály gyalogosok, a 62-ik bz. gyalogezred legénysége közül elesett Zsigmond Sándor szakaszvezető; súlyos sebet kapott : Mátyás Lajos gyalogos. Ledenicze és Orahovicz ostroma. Gravozából távirják február 13 iki kelettel . Heves és véres harcz után Ledeniczét, a lázadók eddigi főhadiszállását az első rohamra elfoglalták, mire a katonaság a kavosjei Karszt hegyekre vezető összes hegyi utakat megszállotta. Az ostromról a következő részleteket jelenti : A tüzérség kitünően működött, s fényes jeleit adta annak, hogy az ostromoknál megállja a sarat. Minden lövés behatott a kőfalba, mely a felkelőknek fedezetül szolgál és hatalmas szikladarabok hullottak alá a karszti hegyből, minden egyes lövés után. Minden lövés találja az orahováczi erőd- szerü templomfalakat, miknek hatalmas sánczai között a felkelők egész raja tanyázott s rögtönzőn czitadellajok Doi Kengcimcacu ledobtottok w ostromló katonaságra. Az épület füstfelhőbe borul s a benne lévő tömeg egyszerre óriási zaj és lárma között futva menekül. Perasztó fölött, honnan kisded fehér házikók néznek alá, ellenséges tömegek tűnnek föl. Az Aehácziusok s a Fasana fregatte ágyúi egy szempillantás alatt megtisztítják a magaslatokat. Az „Albrecht“ pánczélos kolosszus, mely mint úszó vár tűnik föl a a San Nikola mellett mutatkozó misánói öbölben, felkelő csapatokra szórja tüzét sugárágyúiból, mialatt a fedélzet ágyukból félelmetes precizitással Ledenicze ellen irányozták a hatalmas lövegeket. A nyolcz tengeri mérlföldnyire terjedő támadási vonalon folyó hatalmas ágyúzás által támogatva, a katonák előre nyomultak. A harmadik számi (salzburgi) vadászzászlóalj Bolzano őrnagy vezénylete alatt s az első Allemann zászlóalj a középen 8epen és Velikinje felé haladott, mig a jobb szárnyat a Hessen-gyalogezred képezte Ljutából Orohovácz felé nyomulva. A hajóágyuk egyre tovább szórják aczél lövegeiket a magaslatok ellen, azonban az ágyúzásnak szünetelnie kellett, mihelyt a katonai csapatok a magaslat felé közeledtek. A „Nautilus“ hajónak utolsó ágyúlövése egy felkelőt talált, aki arra használta fel utolsó perczeit Alsó Orahováczban, hogy két barmot elhajtson, azonban végzete utól érte, még mielőtt szándékát végrehajthatta volna. Ezalatt a harmadik vadászzászlóalj legénysége által alkotott balszárny részben a ledeniczei kanyarulatokon, részben pedig azok mentén az elszáradt bozóttal sűrűn benőtt magaslatokon közvetlen a Ledenicze inferiore mellett felállított ellenséges tűzvonalhoz közeledett. A felkelők tüzelése egyre hevesebbé vált, s mikor a távolság már csak nyolczszáz lépésnyi volt, a golyók jégeső módjára hullottak. A felkelők előbb azt hihették, hogy a katonaság csak tüntető manővert csinál, s gúnyos kiáltásokkal fogadták az egyes közeledő vadászokat. De csakhamar meg kellett győződniük, hogy igen komoly nap virradt reájuk. Hatalmas csata fejlődött ki. A katonaság följebb és följebb hatolt. Egyszerre, mikor a katonaság balszárnya felülről számítva az utolsó előtti kígyózó érkezett, a felkelők megkezdték félelmetes útra és sajátszerű kőbattériaikat használni. Az iszonyatos kísérletek azonban nem tettek kárt a vadászok között, kik rettenthetlen bátorsággal haladtak tovább kitűzött czéljuk felé. Az nzonyú kőlavinák zuhanásai közben hatoltak föl a vadászok s egyszerre megjelentek a legmagasabb bigyormon, mialatt 500 szurony, ragyogva a nap fényétől, elhagyja hüvelyét. Harsogó „Hurrá!“ kiáltás zúgott föl, s a fölkelők, illetve a katonaság tüzelése által, Kuerlak felé siettek. A középső hadoszlop nem igen vett részt a harcában, míg ellenben a jobb szárny annál hevesebben küzdött. Itt a felső ausztriaiak harczoltak Ehlers őrnagy vezénylete alatt,míg Scharingen ezredparancsnok a tizenkettedik századot a ljulai hídhoz állította a támadó hadoszlop hátvéde gyanánt.Az Alsó-Orahováczból kiűzött felkelők Felső- Orahovaczba vonultak, s jó fedezet mögül kényelmesen lőhettek a katonaságra, míg ezek alig viszonozhatták a tüzelést, miután csak a sziklák mögül föl-föl villanó pusha tüzeket lehetett látni s a gomolygó füstfelhő árulta el az ellenfél hollétét. A tisztek mindent elkövettek, hogy helyes tüzeléssel ily kedvezőtlen körülmények között is gyöngítsék a felkelők erejét. Böhm kapitány az 5-ik századtól halálos sebbel rogyott össze. Alig egy pillanat múlva Winternitz főhadnagyot találta a golyó, de szerencsére nem veszélyesen. Winternitz tovább harczolt, még bevégezte teendőjét, s akkor a bevégzett ütközet után vérvesztés és roppant kimerültségtől összerogyott. A hesszeni zászlóalj föltartóztathatlanul nyomult előre, túl az elfoglalt Orakováczon és üldözte a felkelőket, kik Kraviczin keresztül Beljezeló felé San Venerandóig menekültek. Ez előrenyomulás közben Freumüller kapitány a 4-ik századdal a ljutai hídon keresztül Orashovácába vonult, fölkutatta falut, s nyolcz foglyot kerített kézre, a kik visakóikban rejtőztek. Délután 4 órakor a felkelők minden állásukból ki voltak verve s az egész vonalon szétszórattak. A katonaság vesztesége összesen 2 halott és tizenkét sebesült. A sebesülteket a kattarói katonai kórházba szállították, ahol gondos ápolásban részesülnek. A veszteséget meghatározni nem igen lehet, felkelők mert azok halottjaikat és sebesültjeiket magukkal szokták vinni, de annyi bizonyos, hogy veszteségök jóval nagyobb, mint a katonaságé. * Csíkszereda, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) Miniszteri leirat szerint a 62 ik sorezred összes tartalékosait legfelsőbb parancs folytán legközelebb behívják. Zára, febr. 14. A „Narodni Liszt“ jelenti: A Krivosjéban lévő csapatok most főleg az elfoglalt állások megerősítésével vannak elfoglalva, minélfogva folyvást erősítésre szánt anyagot, élelmiszert és más egyéb szükséges czikket szállítanak a tengerpartról a Krivosjéba. A szállítmányok bántatlanul mint a legbékésebb időben, mennek az illető pontokra. Stoláczból jelentik, hogy ott néhány egyént fogtak el, akik a rend és a közbiztonság ellen izgattak. Zimonics Bogdánnak és Grga Szerdárnak, az törökök ellen kitört felkelés előkelő 1876 ban a vezéreinek hozzájárulásával sikerült a gaczkói kerületben a zavartalan békét fentartani. BÓCS, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) A „Glas Crnagorca“ közzétette Nikita fejedelemnek a kormányához intézett utasításait, s ezek itt bizonyos feltűnést keltettek, mert abban Montenegro semlegessége föltételesnek van jelezve, s nincs megmondva, hogy a fejedelem a „menekülő ártatlanok“ kifejezése alatt mit ért. Bécs, febr. 14. (Az „Egyetértés“ távirata ) Pol. Corr.: Az utolsó hivatalos bulletinben említett Salkoforte-t helyesen Salko Fortá-nak nevezik, azelőtt török rendőrhivatalnok volt Nevesinyében s a keresztények elnyomásáról tette magát ismertté, a miről már az 1878 diki vörös könyvben emlités van téve. — Mosztarban általában azt tartják, hogy pénzzel bírták rá a felkeléshez való csatlakozásra, hogy példája után a többi mohamedán is induljon. Ezt a czélt azonban nem érték el, minthogy a legutóbbi hírek is arról tesznek tanúságot, hogy a mohamedán elem a mozgalomtól visszatartja magát. Bécs, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) A Bocche di Cattaróból távirják, hogy a Krivossiában levő csapatok főképen az elfoglalt állások megerősítésével foglalkoznak. E szempontból szakadatlanul tart az erődítési anyagok, élelmiszerek s egyéb az építéshez és élelmezéshez tartozó anyagoknak tengerpartról a Krivossiába való szállítása. Eddig a minden szállítmány sértetlenül érkezett meg, mint a lognoi^szolo^» ^><61*:© idején. Stoláczból jelentik táviratilag, hogy ott nehány egyént elfogtak, mert a közrend és nyugalom ellen izgattak. Az 1876 iki lázadásban a gaczkói kerület egészen nyugodt maradt, mit Boldán Zimorics és Szerdar aga, kiváló vezéreinek köszönhet. Bukarest, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósitójának távirata.) Egyik legelőkelőbb bukaresti építész ép most érkezett haza Ruscsukból s azt adja elő, hogy valamennyi ruscsuki szállót orosz tisztek tartják elfoglalva. Vasárnap Várnából hatvan orosz tiszt érkezett Ruscsukba. Valamennyi Bulgáriában lévő orosz tiszt önkénytesként Krivosjéba megy húsz rubel havi fizetés mellett. Említett építész maga is beszélt ilyen önkénytesekkel. Bukarest, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) Izmailból jövő utazók beszélik, hogy február hóban Oroszország belsejéből három ezred gyalogságot, egy- egy ezred lovasságot, tüzérséget és egy egészségügyi csapatot összpontosítottak Beszarábiában. Egész Oroszországban harczias hangulat uralkodik Ausztria -Magyarország ellen. Hubmayrt pénteken Ruscsukban látták. Hitelt érdemlő forrásból azt állítják, hogy Hubmayr Szalonikiba megy. Kattaró, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) A montenegrói fejedelmi családi kincsek titokzatos hovafordításáról fölmerült híreket Montenegróból ideérkezett utazók különös kommentárral látják el. E szerint a családi kincsek mindenesetre eltűntek a fejedelmi kastélyból, még pedig azok a fejedelem tudtával és akaratával, egyenesen a felkelők zsebeibe vándoroltak. A fejedelem loyális nyilatkozatai daczára teljesen bizonyosnak tartják itt azt, hogy Montenegró, mire a hegyeken a hó elolvad a háborúba ind. 1. A fejedelemnek Czetinyébe való visszatérése, korántsem záloga a békének, mint azt a félhivatalos „Glas Crnagorca“ állítja. Az inkább névtelen hadüzenetet jelent, mert a czetinyei viszonyok ma olyanok, hogy a fejedelem, ha igazán és loyális módon békét óhajtana Ausztria Magyarországgal, nem merészkednék Czetinyébe visszatérni, hol a chauvinista párt Petrovics Bozó vezetése alatt anarchikus-terroristikus kormányzatot visz. A fejedelem jól tudja ezt, s ha daczára ennek Czetinyébe visszatér, akkor ez azért történik, mert a nem rég Antiváriba hívott Petrovicscsl újra teljesen kibékült s ennek akczió programmját jóváhagyja. A háborús előkészületeket Czetinyében maga fogja vezetni. Thömmel ezredes tegnap itt időzött, hogy Ivanovics altábornaggyal. e fölött értekezzék. Róma, febr. 14. (Az „Egyetértés“ távirata.) Pol. Corr.: A lázadás színhelye közelében levő olasz konzulságok kormányuk részéről igen erélyes utasítást nyertek, melyben utasithatnak, hogy az osztrák-magyar hatóságokkal szemben a legbarátságosabban viseljék magukat és állandóan ÚJDONSÁGOK. — Lapunk első mellékletének tartalma: Országgyűlés. Előterjesztés. A szegedi körtöltés felmagasításáról szóló előterjesztés. Színház, művészet. Egyletek, társulatok. Fővárosi ügyek- Törvényszéki csarnok. Kivonat a hivatalos lapból. Közgazdaság. — Lapunk második mellékletének tartalma : Prónay Gábor báró beszéde. A csatornák és vasutak harcza. Tárcza: A szép Alfonz. A véres rózsák. — Személyi hírek. Stefánia főherczegné, mint Prágából távirják, e hó 14-én reggel az ottani nőegyesület árvaleányházát látogatta meg; Thurn Taxis herczegné mint elnök fogadta a trónörökös nejét. — Koburg Fülöp herczeg és neje Bécsből Münchenbe utaztak. — Lobanov herczeg londoni orosz nagykövet tegnap Bécsből Pétervárra indult. — Erzsébet román királyné fülbaja oly súlyos, hogy az orvosok azt hiszik, hallását veszti el. — Lovag Lippert József kir. tanácsos és herczegprimási főépítész, a rend iránt kiváló érdemei elismeréséül a máltai rend főnökétől a souverain in&itai lovagrend Donát keresztjét nyerte. — Perekhynecs Mihály, párisi román követ, Bécsből Párisba visszautazott. — Arn’ulf bajor Lg Münchenből Bécsbe érkezett. — E 1imer oldenburgi herczeg nejével Bécsből Párisba utazott. — Jánosi Gusztáv „Milton“ fordításával egészen elkészült. — Mehemet pasa, a szultán sógora a napokban érkezik Bécsbe, hogy betegsége iránt az orvosokkal tanácskozzék. — Munkácsy Mihály, ki Bécsben időzik megígérte, hogy a bécsi magyar bálban megjelen. — Gambella, mint Páriából írják, nem egyhamar tér vissza; Genuából Florenezbe, onnan pedig valószínűleg Rómába,megy. — Királyi kihallgatás. Ő felsége febr. 12 én hosszabb magán kihallgatáson fogadta Potoczki Aladár gróf, tartót, 13 án szintén kihallgatás gácaországi helyvolt, melyen a többi közt megjelentek: Ilye báró, dr. Szombratovics görög-katholikus érsek, Della Bonatrienti herczegpüspök, dr. Zyblikievich, Za 1finger, Vucsetics és Burgsta 11 er képviselők, egy lembergi küldöttség stb. — Gyújtogatás. Monostorról írják lapunknak e hó hó 12 ikéről: Január hó 12-én P. Monostor községének lakosait az a rémhír riasztotta fel, hogy Kovács Gyulának, a község egyik birtokosának egy asztag szalmája lángban áll. A tüzet egy helyre szorították, úgy hogy ekkor nagyobb baj nem esett. Már akkor kezdték rebesgetni, hogy a tűz gyújtogatásból származik. Február 3-án este fél 9 órakor ismét Kovács házánál támadt tűz. Ekkor már erősbödött a gyanú. A káros birtokos fegyveres őrökkel őrizteté házát s most már a szomszédja Elek Lörincz házát gyújtották fel. A lakosság a gyakori tüzesetek miatt annyira megrémült, hogy késő estig majd minden háznál ébren vannak. Senki nem tudja : vájjon nem a feje fölött gyujtják-e meg a hajlékot. A község elöljárósága e napokban a megyei törvényhatóságnak tett jelentést a rémületes helyzetről. — Nagy tűz. Szegedről írják, hogy ott tegnap nagy tűz volt, Varga Józse asztalos műhelye égett le s a legnagyobb buzgóság daczára sem voltak képesek a tűzoltók sokat menteni, a kár több 22,000 frtnál. A készmunkák 3000 frtig voltak biztosítva. A tűz délben egy órakor támadt s rövid idő alatt hihetetlen gyorsasággal terjedt a gyúlékony faanyagokon egész a melléképületekig, míg nem minden a lángok martaléka lett. A tűznek okozója egyik segéd vigyázatlansága volt. Varga a legderekabb iparosok egyike, ki már egyszer bukás szélén volt és ügyességével, szorgalmával a helyre ütötte a csorbát; most másodszor érte csapás és ezzel tönkre jutott. Egész Szeged leganagyobb részvéttel van sorsa iránt. — Egy földbirtokos öngyilkossága. Szabadkán nagy szenzécziót keltett Vörös László földbirtokos öngyilkossága, ki Kelebia birtokán végezte ki magát. Fiatal, jómódú férfi volt, kit mindenki kedvelt, műveit. Darab idő óta, mint lapunknak írják, panaszkodott barátainak, hogy az élet siralom völgye, a halál a nyugalom hazája. Barátai tréfára vették a dolgot, mert, betegségét nem találták olyannak, hogy emiatt kétségbe eshetett volna, egyébként pedig mindennel el volt árasztva, mi megelégedetté tehette. Az öngyilkosságot csak akkor tudták meg, mikor inasa belépett szobájába s a pamlagon heverő gazdája eltorzult arczát látta. Csekélynek látszó betegsége gyógyíthatatlan volt s ez adta a gyilkos fegyvert kezébe. — Az Esztergom melletti rablógyilkosság elkövetésével egyének ellen megindított vizsgálatot, gyanúsított mint lapunknak írják, az esztergomi járásbíróság befejezte, s a vizsgálati iratokat előterjesztés végett a komáromi ügyészséghez küldte. A borzasztó tett elkövetőjét a vizsgálat nem bírta kideríteni, kétségtelen azonban, hogy a gyilkosságot a meggyilkolt barátai, akik vele egy időben indultak el Budapestről, követték el. Az eddigi vizsgálat folyama alatt egyik gyanúsított egyén nem bírta igazolni, hogy a gyilkosság éjjelén hol volt. Azt állítja, hogy Budapestről jővén Vörösváron halt meg, ezt azonban nem bizonyította be. A vizsgálatot nagy mérvben hátráltatta a trencséni járásbíróság sajátszerü lassúsága, mellyel ez ügyet hetekig hevertette. Feiechtinger Ernő vizsgáló bíró hetek múltán kapta meg az általa alaposan gyanúsított egyének kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet a trencséni járásbíróságtól, s így a megkezdett vizsgálatot abban kellett hagyni, s ki tudja, hogy a gyilkos nem-es keleti lassúság következtében fog menekülni az igazság sújtó keze alól? — Égő hegy. Turbóiból írják e hó Ildikóről : Két nap óta ég a Tembio hegy, 2 órányi távolban Rivától. Évente rendkívüli szép látványt nyújt s lángoknak összecsapása, majd szán, s majd azon a ponton való erősebb fellobbanása. A hatalmas tölgyek s az erdő moha bő tápot nyújt a tűznek, mely roppant arányokban terjed s néha egész tüzesőt szór a jégbe, mely sziporkázva, kígyózva hull alá. A hegy a legfagazdagabb a vidéken. Fagyüjtök tűzrakásából támadt a tűz, mely most az egész hegy fölött elhatalmaskodott. — Auerbach Berthold temetésénél, mint lapunknak Bécsből e hó 14-éről távírják, az elhunytnak kebelbarátja, a hírneves aesthetikus: Vischer mond gyászbeszédet. Bécsből, Berlinből gazdag virágküldemények érkeztek a koporsóra. A holttestet tegnap hozták Cannesból és a nordstetteni elöljáró a tűzoltósággal nagy pompával szállította a tanács házához. — A zsidók Oroszországban, Pétervárról távirják e hó 14-ikéről: A mohilevi tartományi bizottság a zsidókérdést illető tanácskozmányban azt indítványozta, hogy a zsidókat minden faluból kiüldözzék s csak a városban engedjék meg nekik a tartózkodást. Inditványozza a bizottság továbbá, hogy az anyakönyvnek vezetését tőlük megvonják, nem különben a szeszfélék árulását és a zsidó kultusz adók beszedését, és hogy a zsidók számára egészen külön berendezett iskolák alapittassanak. Indítványozza, hogy megtiltassék a zsidóknak a ssini előadások rendezése és hogy ha valamely városban 331/* százalékát képeznék a lakosságnak, a városi képviselet egy harmadrészénél többet még sem választhatnak. — Menekülő zsidók Angliában. Londoni lapok a következőket jelentik: Mintegy 250 zsidó férfi és nő szerencsésen átmenekült az orosz határon s február 10 énburgból Liverpoolba érkezett. Czéljuk az, Hamhogy innen Amerikába utazzanak, és az „Illinois“ hajón át is kelnek az uj világba. Kilenczvenöt gyermeket és csecsemőt vittek magukkal, többnyire kézművesek és földmivelők. Liverpoolban az „angol jewish-association“ egy küldöttsége várta a menekülőket. Sürgős szükségleteiket a liverpooli városi segélyalapból fogják fedezni. A sajtó képviselői hosszabb időn át beszélgettek velük és igen érdekes, eddig ismeretlen adatokat nyertek az orosz zsidóüldözésekről. A hírlapírók följegyezték azok neveit, kik újabb adatokat nyújtottak ; neveiket azonban nem fogják közölni, mert könnyen érthető, hogy a kivándorlók otthon maradt rokonai ezáltal nagy üldözéseknek lenének kitéve. A kivándorlók közül 22 az orosz hadseregben szolgált és ezek az utolsó orosz-török háborúban részt is vettek. — Kegyetlenség. Csongrádiéi írják lapunknak : Kállay István itteni gzöllőcs tiszt P. juhász fokosával úgy agyba főbe verte, hogy a szegény ember agyveleje kilátszott. A kapott s ebek következztében Kálley harmadnapra meghalt, de a juhász még mindig szabadon jár. flavid hívek. Esztergommegyében a himlő járvány szerilteg lépett fel s eddig több községben szaporodtak a halálozások. mára Bécsből írják, hogy a burgnál épitik az ideiglenes lakot, melyben a számviteli irodák és a rajzszobák lesznek elhelyezve. — A Nagyváradon megjelenő „Biharmegyei Lapok“, melyet Hegyes Márton volt képviselő szerkesztett, már közelebb a „Bihar“-ba olvad bele. — A „Pesti Hírlap“ 10 aranyos tárcza pályadijat Csáktornyay Lajos nyerte a „Tizedik“ czimü művével. = Eltűnt gyógyszerész. Bihar Géza soproni születésű 31 éves nőtlen gyógyszerész tegnapelőtt önkéntesi katona ruhájába öltözve Széchenyi utcza 2. sz. alatti lakásáról szó nélkül eltávozott és azóta nem tért vissz. Rokonai annál inkább aggódnak eltűnése felett, mert eltávozása alkalmával nagy összeg pénz volt nála. Az feltirat különben józan magaviseletü ember volt s rokonai nem tudják elképzelni bűnös vagy öngyilkossági szándékból távozott e el, vagy valami baleset érte-e. Az esetről értesítették a főkapitányságot, mely az eltűnt körözését azonnal elrendelte. Biher középtermetű, barna körszakállt visel s eltávozásakor a gyógyszerészi egyéves önkéntesi ruha volt rajta. • Merénylet a fővárosban Nagy csődülés támadt ma délutáni hat óra tájban a fegyvergyár-utca 3-dik számú háza előtt. A szomszédos Haggenmacher-féle gőzmalom munkásai s az osztrák államvasut épülete körül veszteglő bérkocsisok oda gyűltek a ház elé, mert híre szaladt az egész környéken, hogy egyik lakóját, Harmel János fuvarost meglőtték. A vakmerő embert, ki a gyilkosságot megkísérlő, Sajgó Józsefnek hivják. A rendőrség előtt nem ismeretlen, mert három évvel ezelőtt a városligetben is rálőtt egy nőre, kit szeretőjének vallott. Az akkor megindított vizsgálat során kiderült, hogy Sajgó elméje megháborodott. Hosszabb időre ott fogták a Rókus-kórház megfigyelő osztályában, de azután szabadon bocsátották. Ez idő óta csavargás volt a kenyere s hol egyik, hol másik rokonán élősködött. Hermer János ellen haragot tartott mindig, mert elhódította tőle a szeretőjét. Fenyegette többször, hogy csúffá teszi, de bűnös szándékát csak ma hajtotta végre, úgy hatodfél óra tájban megjelent Hermes lakásán s konyhájának bezárt ajtaján kopogtatott, a fuvaros nem volt otthon, mert csomagokat szállított az osztrák államvasutról s a szobában csak anyja, szeretője s elhunyt nejéről maradt két gyermeke tartózkodott. A kopogtatásra az öreg asszony ment ki a konyhába s megképezte, hogy ki az, aki zörget. Sajgó durva szavakkal kért bebocsáttatást s azzal fenyegetődött, hogy agyon lövi az egész háznépet, ha be nem eresztik. — A Hermel családja ezalatt elrejtőzött az éles kamrában és az öreg asszony bebocsátotta Sajgót, ki egyenesen a szobába rohant s azt kiabálta egyre, hogy hol van az a csápot az asszony, hadd lövi agyon. Az asszony persze nem mutatkozott s csak akkor hagyta el rejtekét, mikor a fanyegetüdző az udvarra ment , állást foglalt a kapuban. Hermel neszét vette Sajgó szándékának s az osztrák államvasut három napszámosát megkérte, hogy kísérjék őt haza s ha az örült ember meg akarná verni, legyenek segítségére, így hát negyedmagával ült a kocsija s megindult lakása felé. Már messziről meglátta Sajgót, de abban bizottt, hogy négyen csak elbánnak vele. Arra gondolni sem mert, hogy régi ellensége fegyerrel támadja meg. Mikor a ház elé értek, leszállott a kocsiról, hogy kinyissa a kaput. A merénylő e pillanatban kirántotta zsebéből két csávő pisztolyát s iszonyúan szitkozódva, rálőtt a fuvarosra. A napszámosok, kiket Herme), segítségül hozott, leugráttak a kocsiról s meg akarták rohanni a merénylőt, de ez kézzel-lábbal habonázott s fenyegette a három embert, hogy hozzá ne nyúljanak, mert amelyik csak egy lépést is tesz feléje, azt lelövi irgalmatlanul. A lövés meg a napszámosok lármája behallatszott a Haggemnacher-malomba is s az ott dolgozó munkások az utczára szaladtak, hogy megtudják, mi történt. Mikor a gyilkos meglátta a közeledő embereket, futásnak eredt. A munkások utána iramodtak s az államvasut épülete előtt utólérték. A merénylő előrántotta ismét a pisztolyát, s ha ki nem ütik a kezéből, a második golyót is kilőtte volna. De azért nem adta meg magát. Hadonázott, szitkozódott s bírókra kelt az egyik munkással, ki őt megragadta. A huzakodás körében valamelyik üldözője mély szúrást ejtett a nyakán , ekkor a földre terült. Herme 1 is elbukott, mikor a lövés érte, s ott feküdt a vérében a kapu alatt, míg be nem vitték szobájába. Lovai megijedtek a lövéstől és szédítő sebességgel húzták be a kocsit az udvarra. A korcsmából kirohant vendégek alig bírták megállítani a megbokrzsodott állatokat. Sajgót körülfogták a munkások s őrizték mindaddig, mig Gulyás István rendőr meg nem érkezett. Azután kocsira ültették s bevitték a rendőrség épületébe. Sajgót két rendőr vitte be Paapera Ferencz tisztviselő elé,ki azonnal jegyzőkönyvet szerkesztett, de csak Gulyás István előadása nyomán, mert a merénylő mereven kinyújtott lábakkal ült a szákon s a világért sem mondott volna egyetlen szót is. Hiába kérdezték tőle a nevét, «rémeit forgatta csak s dadogott érthetetlen szavakat. A rendőrtiszt orvos után küldött, de jó időbe került, míg dr. Miskolczy rendőrorvos megérkezett. Négy doktornál is voltak, de csak öt találhatták meg. Miskolczy megvizsgálta Sajgót, de nem konstatálhatta , hogy veszedelmes és milyen mély a szúrás , melyet dulakodás közben a nyakán ejtettek , hanem elrendelte, hogy a sebesültet kórházba szállúsák. A merénylő némaságát tettetésnek mondotta s maga is bíztatta, hogy mondja meg a nevét, de az csak ismételte szemjátékát s dadogott, csuklóit újra. Paupers megmotoztatta a sterceit, de nem találtak nála egyebet, csak egy pár rongyos kertyűt, egy csentimétsiekre osztott vonalzót, agy megbámult erszényt, melyben néhány scrajezár se volt. Miután kikutatták, elszállították it a Rókus kórházba. — Sentslt SEsretcis vette ápolás alá. Az ő számára is alig tudtak, orvost keríteni. Csak két óra tájban árka I — febr. 14. tett hozzá Sr. Rosenzweeig Mór s megvizsgálván sebeit, úgy találta, hogy a golyó vagy sörét (melyet nem találhatott meg) a jobb hónalj vonalban, körülbelül a hetedik horda alatt fúródott be. A betegnek sem nehéz lélekzése , sem vérköhögése nincs s teljesen eszén van. — Kilencz óra tájban felkereste öt lakásán Oláh István vizsgálóbiró s Paupera rendőrtiszt két polgári biztossal s jegyzőkönyvbe foglalták a házbeliek vallomását. Azután a Rókus-kórházba hajtattak s vallatóra fogták Sajgó Józsefet, ki itt már nem szimulált s elbeszélte, hogy ő 13 évig élt azzal a nővel, ki megtermette 1 lakik és tizenkét gyermeke született tőle. Ez a nő Hermer Jánosnak sógorasszonya, a rendőrség meg Sajgó Józsefben veszedelmes betörőt ismert föl, elrendelte, hogy a beteget szigorú felügyelet alatt tartsák. Említést érdemel, hogy a merénylő, mielőtt szándékát végrehajtotta, leborotváltatá szakiját és bajuszát, hogy rá ne ismerjenek. De a haját három év óta nem nyiratta le s azt mondotta mindig, hogy haja az isten adománya, nincs rá joga hogy megkuntitsa. Gyászrovat: Tereky Géza gróf, mint Kolozsvárról írják, elhunyt alig 31 éves korában. Fia volt gr. Teleky Domokosnak, a tudós erdélyi főurnak. Nején , Bethlen Margit grófnőn kívül nagy számú rokonság fájlalja a fiatal főur halálát. Az elhunyt Teleky Géza gróf össze nem tévesztendő gr. Teleki Géza országgyűlési képviselővel, a Petőfi-társaság tagjával Walter Henriette asszony, Pulszky Ferencz anyósa, mint távírják, elhunyt Fiórenczben, 86 éves korában A család több tagja jelen lesz a temetésen. Özv. Vörösmarty Mihályné haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki : Vörösmarty Bála és Széll Kálmánné születt Vörösmarty Ilona, utóbbi maga és férje, Siséll Kálmán, valamint leánya : Széll Ilonka nevében mély fájdalommal jelentik, a felejthetetlen anya, illetőleg napa és nagyanya iív. Vörbamarty Mihályné szül. Csajág by Elficmpra assa’pagnafc, folyó február 13-án, éjjeli 2 órakor, elte 56-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei reáltanoda- mezg 19. ssz. akásáról, f. hó 15-én délutáni 3 órakor lógnak lea kerepesi temetőben örök nyugalomra tétetni. Béke hamvaira ! Mulatságok. — Mágnás bál, A fővarangu világnak Budapesten időző tagjai ma este is megtartották.szokásos heti báljokat az Európa szállóban. A mulatságon jelen voltak : Ifj. András tfy Gyula gróf, Harkányi János, ifj. Volkaner Béla, Vicen - Burg grófné leányával, Batthyány Lajos gróf, Batthyány Béla gróf, Braunecker Lám,,. ál báró, Széchényi Pál gróf nejével és leányaival, Zichy Ernesztine grófnő és leánya,Keglovich Béla gr., Justh Zsigmond, Klas bovseh István nejével és leányaival, András ay Manó grófné leányával, Inkey Nándor báró nejével és leányaival, Pallavicini Ede őrgróf és neje, Károlyi Gyula gróf és neje, Patay Ferencz és leánya. Fejérvár,y Géza báróné és leánya, D’Orsay fej ü grófné leányaival, Széchenyi Géza és Imre grófok, Esterházy Pál herczeg nejével, Forgách Antal gróf leányával, Zichy Lívia grófné leányával, id. Almássy Kálmán grófné leányával , Bedekovich Kálmán, Vécsey József báróné és leánya, Károlyi István gróf, Wodiáner Albert báró, Huszár István és leánya, Prónay Gábor báró, Zichy Ágoston gróf és neje, Beniczky Ádám, Radvánszky Béla báró, Károlyi László gróf, Pejacsevich Márk grófné és leánya, Esterházy Béla gróf, Jankovich Gyula (Öreglakról), Esterházy Béla gróf, (Sárpadról), Mocsonyi Jenő, Barkányi Frigyes, Régi latván, Salamon Géza, Mr. Pheps, a angol konzul és neje, stb. A bál előkészületeinél és a rendezésnél Batthyány La tprt, Andrássy Tivadar és ifj. Gyula grófok, Harkányi János, Bánffy György báró és Tisza István működtek közre. Az „Európa“szálló gyönyörű terme ezelőtt, rendszerint csupán csipke függönyökkel volt diszitve, mog a Szenár József úri utczai kereskedő ügyes keze virágokkal ékesítette a tükört,< tu lilikéket. A mulatság, mely 11 órakor kezdődött, a Berkes Lajos zenekarának játéka mellett (mint rendesen) reggelig tartott. Az estel 2 órakor kezdődött. — Gróf Szapáry Géza kormányzónál, mint Fiuméból tudósítónk távúja, ma fényes estély van, melyre számos egyházi, világi és katonai notabilitás hivatalos. A kormányzói palota fényesen ki van világítva, a lépcsőzetén gazdag déli növényzet díszeleg. A tánczot gr. Sztáray nyitotta meg gróf Szapáry Gézánéval, ki ragyogó toillettében jelent meg. A díszes vendégkoszorúban ott láttuk gr. Zichy Ida és báró Boeksberg - Oh-tüdő főherczegnti fulvarhölgyeít, báró Wranyonaynét, Németh és Wallenesics tanácsosnál, Ciotta kisasszonyokat, Gosuli filmét, Leardnát, Meymernét, Hajnalidét. Az estélyen jelen volt Fosilovich zenggi püspök, Holdházy apát, Ciotta polgármester stb. A mulatság a legjobb kedvvel tart, — Bár Károly Lajos főherczegnel. Károly Lajos főhercaag február 13-án fényes bált rendezett palotájában, melyre 300 vendég volt hivatalos. A királyi családból megjelentek: Lajos Viktor és Károly Szalvator fírhercegek, Maria Iramáé urata és Mária Terézia főherczegnők. A főúri körökből megemlítjük: Schwarezenberg, Auersperg, Schönburg herczegek nejeikkel ,Lichtenstein, Clary és Hohenlohe herczegek; Fekatetics, Pejacsevics, Kinszky, Szapáry és Csáky grófok, Pillavicini őrgróf stb. A bál reggel 4 órakor ért véget. Mária Terézia főherczegnő világoskék hosszú uszálya selyemruhát viselt, Maria Immaculata főherczegnő csipkékkel dúsan diszitett világos zöld selyemruhát, Mary hannoveri herczegnő rózsaszínű ruhában jelent meg. — Magyar bál. A bécsi magyar bál az ottani elite bálok sorában méltó helyet fog elfoglalni. A táncznál Patikáim bandája fogja a csárdást húzni, azonkívül a 34 ik gyalogezred zenekara is közre fog működni. Az első budapesti gyermekkari egyesület ma esti „rt'b'é dausauta ja "SEÖp és előkelő üd^yfenaönauffet gyűjtött a budai vári Kinbiabs. A jelenlevőknél meg volt a derült hangulat, a a fiatalságnál a tánckodv is, de a tánca kezdetben nehezen ment, mert s vározindísnak és alkaloma át«l'hitott nőKotere kicsinynek bizonyult a nagy közönség befogadására. A hölgyek közül jelen voltak: Lipthay Bála hardné egyesületi alelnök, Sintner Isnránd, Hoffbauer Jótsabná és Wittheim Ágostonná bizottsági tagok, továbbá: Ivánka Imréné, Szász Károlyná, Martinná Kriszt Jánosné, Vaszlasekiná/Milassin Vilmosné, Vörös Sándorné, szentmhályi Tich 1r Jánosná, Loveczky Adalnné, Jovanovics Emilia stb. leányok : Szentmihályi Tich 11 Irén, Lipthay Margit, Kordin Mariska, Schneller Emma, Beulwits Lujia és Mariska bárónők, Botoss Vilma és Ilona, Csik Ladmilla, Egert Ionka, Vsierle Koeshh, Wanner leili, Stehld Irén, Falap Kornélia, Gerenday Ilonka, Jeney Vilma, Kelen Milike, Lutrit» Mariska, Sponner Etelka, Sissza Irén, Reock Ilonka, Hartram Sári, Bákay nővérek, F érsekingiLa Tniila, Borget Jézsa, Grün Ilona, o v 8peki nővérek, Bsisti Ilona, ttriszí Janka és Józsa, Mara az 5 Anna és Katiéra, 3 o í fat * s a Malva, Bolberit % Liona, Vörös Ilona