Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)

1924-04-24 / 94. szám

t" ákEGYETÉRTÉS 1924 április 24 kozók kötelesek az építkezések és beruházások értékét 75 év alatt kamatmentesen amortizálni. Kö­teles a pénztár a sertéstenyész­tésre, hizlalásra, a kereskedelem előmozdítására hitelt nyújtani. Köteles minden vételi megbízás­nak eleget tenni, de az eladási megbízásoknak csak akkor, ha az a város közönségének érdekével nem ellenkezik. A vállalat igaz­gatóságában három, a felügyelő bizottságban két hely biztosítandó a város részére.­­ Ugyancsak egy-egy hely biztosítandó az igazgatóságban az Iparkamara és a Mezőgazdasági Kamara fő­titkárának. A város a vállalatnak monopóliumot biztosít, mert a szerződés tartama alatt másnak hasonló intézményre engedélyt nem ad. Köteles azonban a v­ásár­­pénztár a Vágóhíd közelében a követelményeknek megfelelő be­rendezkedésekkel, épületekkel modern vásárteret létesíteni. A tervezet ismertetése után Szőllős Ármin a szerződésnek azt a részét kifogásolja, amely a be­ruházások kamatmentes amorti­zációját kívánja. Az összes beru­házás 3—4 milliárdba fog kerül­ni, már­pedig ekkora tőkét ka­matmentesen kapni nem lehet. Hasonló értelemben szólalt fel Poroszlay László is, amely után Vásáry István dr. hozzájárult az előterjesztéshez és a bizottság Szöl­lős Ármin módosításával terjeszti a tervezetet a közgyűlés elé, tehát a beruházásokat 5 százalék kama­tozással fogja amortizálni a meg­alakulandó vásárpénztár. A gazdasági bizottság ezután több folyó ügyet és a város el­készült költségvetését tárgyal­ta^ le^ ^ L. L l n f u Meglógta a csendőröket. Tegnap d­élelőtt tárgyalta a debreczeni kir. törvényszék Uj­­fal­ussy-tanácsa özvegy Borbély Andrásné bűnügyét. A vádirat szerint vádlott a konyári csend­őrőrstől három darab szakasztó­­kendőt ellopott, ahol mint sza­kácsnő volt alkalmazásban. To­vábbá Sarkadi Ferencné konyári lakostól vádlott több ruhaneműt és 60 ezer koronát kért kölcsön, azon ürügy alatt, hogy öccse es­küvőjére kell mennie s az ő ruhái még ne­m érkeztek meg. Sarka­­diné megsajnálta és a kért hol­mikat átadta, Borbélyné azonban­ ezek közül több tárgyat eladott s azok árát arra használta fel, hogy régebbi adósságait megfi­zesse vele, s a többit pedig szintén eladta s a pénzt elköltötte. A főtárgyaláson vádlott ta­gadta ugyan a vádat, ellenben a tanúvallomások egyöntetűen ellene szóltak. Ezért a bíróság bűnösnek mondta ki vádlottat lopás, valamint csalás bűntetté­ben s ezért egyévi börtönre ítélte. Az ítélet ellen úgy az ügyész,­­ mint a vádlott felebbezett. Nagy lopás a postán, Budapest, április 28. A kapos­vári postahivatalhoz pénzkülde­ményt vitt a 216-os mozgóposta, egy fehér ládában.­­ Amikor az ügyeletes tisztviselő felbontotta a ládát, azt látta, hogy az teljesen üres. A csanádi postahivatal 24 millió korona pénzt tett a ládá­ba. Bár a hatóságok a legszéle­sebb körű intézkedést tettek a tettes kézrekerítésére, eddig egyet­len nyomot sem talált, amely a 24 millió tolvajára vezetne. Kérlelhetetlen szigorúsággal keresztül kell vinni a legmesszebbmenő takarékosságot. A főszámvevő szétküldte a költségvetést. Ő­­ry Lajos főszámvevő most küldte szét az 1924. évi költség­­vetést, amelyet a következő je­lentéssel terjesztett elő : Debreczen sz. kir. város házi­pénztárának a tulajdonát ké­pező, továbbá a kezelésére bízott alapok 1924. évi költségvetését tisztelettel beterjesztem. Debreczen sz. kir. város házi­pénztáránál 1924. évre . Rendes szükséglet 28.130.989,530 korona. Rendkívüli szükséglet 1.501.029,100 korona, összesen : 29.632.018,639 korona. Rendes fedezet 24.612.569,068 korona.­­ Rendkívüli fedezet 325.000,000 korona, összesen : 21.937.569,068 korona. Háztartási hiány : 4.694 449,571 korona. Annak tudatában van minden­ki, hogy ma még hosszabb időre szóló reális értékű költségvetést egybeállítani nem lehet. Az ál­lamháztartás szanálásával lehet reményünk arra, hogy a korona stabilizálódása folytán állandó értékű — rendszeresen kidolgozott városi programmon alapuló — költségvetést készíthetünk. Amíg a stabilizálódás valósággá nem válik, addig háztartásunk — ép­­úgy, mint valamennyi önkor­mányzati háztartás — állandó bizonytalanságban lesz. Fizetőké­pességünk fentartása érdekében ennek a bizonytalanságnak a ki­küszöbölése,­ vagyis a kiadások és bevételek közötti egyensúly helyreállítására való törekvés ké­pezheti tehát ma még pénzügyi vezetésünk legfőbb feladatát.­­ Ebbéli tevékenységünk során első helyen áll az a feladatunk, hogy bevételi forrásainkat fokozatosan aranyparitásra emeljük, másod­­sorban mélyítenünk kell külföldi összeköttetéseinket, hogy megfe­lelő hitel szerzésével és rendelke­zésre bocsátásával üzemeinket fel­újítva jövedelmezőbbekké tehes­­sü­k és házi gazdálkodásunkban is minél nagyobb mennyiségű új javakat termelhessünk. «Min ezek­kel egyidejűleg azon­ban a közigazgatás, üzemek és a házi gazdálkodás minden ágaza­tában és vonatkozásában kérlel­hetetlen szigorúsággal keresztül kell vinni a legmesszebb menő ta­karékosságot és tartózkodnunk kell minden olyan anyagi ked­vezmények nyújtásától, amelyek háztartásunkra ebben a nehéz időben indokolatlanul nehezed­hetnének. Költségvetésünk egybeállításá­nál számoltam azzal, hogy a be­­vezetőleg hozzávetőlegesen meg­állapított háztartási hiány a sze­mélyi kiadások várható növeke­dése során emelkedni fog. Én­ való figyelemmel nem illesztettem be a fedezeti tételek sorába a bel­ügyi kormány által a közigazga­tási tisztviselők és egyéb alkalma­zottak illetményeinek 75 százalé­ka fejében kamatmentes előleg­­gyanánt eszközölt havi kiutaláso­kat, továbbm­enőleg nem vettem számításba a 75 százalékban meg­állapítható községi pótadó hoza­mát, végül a költségvetési elő­irányzaton felül számolhatunk még azokkal a bevételekkel is, amelyek a belügyi kormány előtt fekvő különféle szabályrendele­tek (közlekedési adó, szállodai adó, városi illeték) végrehajtása során az év folyamán keletkez­hetnek. Ha tehát az előirányzaton fe­lüli erőforrásokat számba vesz­­szük, háztartási és üzemi bevéte­leinket fokozatosan aranyparitás­ra emeljük, megfelelő hitelek rendelkezésre bocsátásával üzemi és házi gazdálkodásunk intenzi­tását növeljük, különféle anyagi dotációk engedélyezését kellő mér­tékig visszaszorítjuk és a takaré­kosságot minden vonalon keresz­tül visszük, a korona stabilizáló­dása esetén nemcsak a háztartá­sunk pénzügyi egyensúlyát bizto­síthatjuk, hanem a következő évekre előkészülhetünk egy olyan költségvetés egybeállítására, amelyben rendelkezésre állhatnak mindazok az anyagi eszközök, amelyek egy rendszeres és a kor követelményeivel számoló városi Programm megvalósításához szük­ségesek. Ary Lajos, számvevő, tb. főszámvevő. *­ HÍREK. Napi­rend: Április 24., csütörtök, róm. kath. György, református György. Napkelte 4 óra 56 perc, napnyugta 7 óra 1 perc Szent György­ napja. Szent György napja a tavasz kezdete. Nem­ a kalendárium csináló urak szerint, akik március 21-re teszik a­­ tavasz hivatalosan első nap­ját, hanem a magyar nép ítélete szerint. Roppant fontosságú nap volt ez a gazdasági életben. Cse­lédféle ilyenkor változott. Gulyás, csikós ilyenkor foglalja el fon­tos hivatalát. Még az égiek is kü­lön tartják számon Szent György napot, ilyenkor illik kezdődni a mennydörgésnek, ami ha előbb megtörténik, jó meghengergőzni a földön. Jégesőnek is csak Szent György nap után áll be az ideje, valamint a békák is ehez a nap­hoz alkalmazzák a brekegéseket és ahány nappal Szent György előtt megszólal a béka, annyi nappal Szent György után fagy lészen. Hogy pedig tavasz kezde­tét inkább való Szent György naptól számítani, mint március 21-től, azon vitatkozni is felesle­ges. Márciusban még nyakig benn voltunk a télben. De Szent György napokon már itt az édes, szép ta­vasz. A nap elárasztja sugaraival a földet s amerre jár egy­­ ra­gyogó nyilakból, termékenység és élet fakad. Az avar kizöldül, a földet friss fü borítja s itt-ott ha barnálik egy felszántott darab, az is viselős a tavaszi vetéssel. A fák levelei közt már pompázik egy­­egy bimbó, egy-eg­y virág. Ta­vasz van, élet van.­­.... A kály­hára pedig ügyelni kell, ki ne aludjon a tűz. Hisz alig tudom fogni a tollat a kezemben, úgy fázik az ujjam. Eljegyzés: Tihanyi József fog­orvos leányát, Gabit eljegyezte Fisch Miklós Kótaiból. (Minden külön értesítés helyett.) A Közművelődési Könyvtár (Füvészkert­ utca 2.) d. e. 9—1-ig és d. u. 3—7-ig a közönség ren­delkezésére nyitva áll. Debreczen város eredete. Erről az érdekes témáról tartott elő­adást tegnap este dr. Ecsedi Ist­ván kollégiumi tanár, a debre­czeni Munkás­ Otthonban. Szólott Debreczen ősi történetéről a ha­gyományok és történelmi adatok nyomán. Kimutatta, hogy az el­pusztult falvak nyomán miként alakult ki Debreczen városa. — Szólott a polgárság kialakulásá­ról. A céhek keletkezéséről és mű­ködéséről. Az első országos vásá­rokról. Nagyszámú hallgatóság hallgatta végig az előadást. Polgáriskolai magántanulók, kik ez iskolai év végén a debreczeni ke­reskedőtársulati polgári­ fiúiskolá­ban szándékoznak magánvizsgálatot tenni. Hajdú vármegye kir. tanfel­ügyelőjéhez intézett kérvényeiket .— születési anyakönyvi kivonattal, is­kolai bizonyitvánnyal és hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal fölszerelve — legkésőbb május 1-éig adják be az iskola igazgatójánál (Ferenc József­et 8.) hétköznapokon délelőtt 11— 12 óra között. Az igazgatóság. Az idény szalmakalap újdon­ságai 100 szebbnél-szebb válto­zatban a Kalapüzemben találha­tók. Átalakítások 8 nap alatt, Piac­ utca 9. szám. I Komlósnál megyeháza mellett Komlósnál megyeháza mellett Tavaszi Gyapjú Divat Ruhák olcsóbbak N­ői felöltők Női kosztümök Opál blúzok Szövet és selyem mint bárki másnál! Komlósnál megyeháza mellett ! Komlósnál megyeháza mellett KROH VILMOS vászon-és női divatáruh­áza a legjobb minőségű árukat a legnagyobb választékban ajánlja a t. vásárló közönségnek közismerten olcsó árakban

Next