Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)

1924-05-07 / 104. szám

Egy hónapra 25.000 korona. AVAV Egyes szám­ára 1000 korona, avav a tiszántúli református egyház keretet könyvnyomda-vállalata. S­zám nérvátlára-Tutujonszám: 4. A nyomdász­sztrájk végének a vidék is örül, mert a fővárosi lapokat sokan nélkülöz­ték, de magán Budapesten még inkáb kellemes a hatása. Olyan­­kén, amikor nincs újság, lehet csak igazán tapasztalni, hogy a sajtó mekkora jótétemény és mek­­kora életszükséglet a fejlett viszo­nyok közt élő ember számára. Kár emlegetni, hogy a sajtó, a maga, amint mondani szokás „túlságos“ szabadságával sokszor értékeket rombol, sokszor felesleges izgal­makat okoz, sokszor félrevezeti a közvéleményt. Olyankor, amikor nincs meg a napi hírlap, derül ki, hogy a sajtó működésének hiá­nya sokkal inkább alkalmat ad a kedélyek izgatására és a hamis hírek elterjedésére. Ezért van az, hogy semmiféle szakmához tar­tozó munkások sztrájkmozgalma sem lehet olyan általános hatású, mint épen a nyomdászoké. Ebből következik, hogy a nyomdászok sztrájkmoz­galmát sohasem tudják elkülöníteni a p­olitikától. Lehet a bérharc merő­en gazdasági természetű és manden politikai vonatkozástól teljesen független, a nyomdászo­két még­sem fogják olyan egy­szerűen gazdasági szempontok szerint bírálni meg, mint más munkásokét, s mindjárt önkén­telenül is előtérbe kerül a kér­dés : melyik politikai pártnak vá­lik javára, melyiknek hátrányára a sajtó szünetelése. A most lezaj­lott nyomdászsztrájk alatt is le­hetett hallani olyan véleményt, mely a fővárosi lapok meg nem jelenését a kormány céljai elő­mozdítójának gyanította és vi­szont olyat, mely az ellenzéki pártok kormánybuktató törekvé­sével hozta kapcsolatba. Az igazság ebben az esetben minden jel szerint az, hogy a sztrájknak — legalább okát és célját tekintve— nem volt poli­tikai vonatkozása. De, hogy azt mások politikai előnyök elérésé­re felhasználni akarták, az vi­szont nyilvánvaló. Mi a szociáldemokratákat soha­sem szidalmaztuk nemzetrontó társaságnak, nem sajnáltuk zsidó izgatók beugratottainak, nem kár­hoztattuk a gyászos forradalom főbűnöseiül, sőt mindig az volt a törekvésünk, hogy minden pa­naszt meghallgatva, minden jobb sorsra törekvést méltányolva, a tévedéseket megbocsátva, szere­tettel egyesítsünk minden ma­gyart nemzeti munkára. Ezért neveztek bennünket prestuktív­­nak, ezért akarták tőlünk a haza­­­fiságot, néha még a tisztességet is megtagadni azok, akik a magyar nemzeti célok megértésére és megvalósítására való kizárólagos képesség téveszméjében szenved­nek. Most azonban, a nyomdász­sztrájk idején, a sajtó elhallgat­tatása idején, ők is megérezték a magyar munkásban a „fajtest­vért“, akit „szociáldemokrata té­velygése mellett is­ szeretni kell. Mi nem nevezzük ezért őket des­truktívnak. Még azt sem mond­juk, hogy mi sem tettünk egye­bet, mint amit most ők valla­nak : szeretjük a magyar mun­kásságot tévedései mellett is. Nem mondjuk, hogy nem tettünk egye­­bet mint ők. Mert mi akkor tud­tuk megérteni a munkás pana­szát és akkor éreztük a munkás­ban a testvért, amikor a mun­kásba belefojtották a szót és ami- Amikor a szociáldemokraták vé­­megbocsátásáért, megmagyarázá­sáért gyalázkodás volt a jutalom. Amikor a szociáldemokraták vé­­delmezése nem hatalomhoz, ha­nem durvaságok elszenvedéséhez juttatás kilátását adta. A büntetőtörvénykönyv reformja készen van Budapest, május 6. Pe­thy Pál igazságügyminiszter a büntető tör­vénykönyv reformjának lényeges részeiről a következő érdekes nyilat­kozatot tette : — Az új igazságügyi reform tar­talmazza az államellenes bűncselek­mények megtorlását, a becsület foko­zottabb védelmét, a párbajnak az ed­diginél sokkal nagyobb mértékű korlátozását, — a gyorsított eljárás szerint elítéltek ügyében hozott ítéle­tek eliminálására is sor kerül, vala­mint a sajtótörvény átalakítására. — Véleményem szerint a sajtót oda kell szorítani, hogy szóljon, mondja meg a véleményét, fedje fel a társadalom kelvényeit, de igazat szóljon. A Nagy Emil által kontemp­­lált szigorú intézkedéseket némileg enyhítettem. Az enyhítés abban nyil­vánul meg, hogy a Nagy Emil által javaslatba vett határidő kitűzését és a valódiság bizonyításának meg nem engedését mellőztem. A sajtója­vaslatok lényege különben az, hogy alaptörvénynek az 1848-iki sajtótör­vényt tekintem. Az államellenes bűn­cselekmények megtorlását a megvál­tozott viszonyoknak megfelelőleg kellett kontemplálni. A becsület fo­kozottabb védelmét is szükségesnek láttam. A párbajt akként szabályo­zom az új törvényjavaslatban, hogy kötelezővé teszem azt, hogy mielőtt a felek párbajoznának, egy társadal­mi becsületbíróságot hallgassanak meg. Amennyiben a felek a társa­dalmi becsületbíróság kikerülésével párbajoznak, a párbajt közönséges bűncselekménynek fogják a bírósá­gok nyilvánítani. A gyorsított eljá­rás szerint elítéltek ügyében szüksé­gessé vált immár a revízió. A gyor­sított eljárás szerint elítéltek perei ezután hivatalból felterjesztetnek a kúriához és a legfelsőbb bíróság fogja megvizsgálni azt, vájjon egy­forma mértékkel mért-e a bíróság, amikor az illetőt elítélte. Amikor a Kúria azt fogja látni, hogy valaki súlyosabb büntetést kapott, miért más, aki hasonló bűncselekményt követett el, feltételesen szabadon fogja bocsátani az illetőt.­­ A javaslat már teljesen készen van és csak rövid napok választa­nak el attól, hogy az utolsó simítá­sokat is befejezzük. A reformjavas­latok törvényerőre emelkedésének napján külön rendelettel fel fogja oszlatni a kormány a zalaegerszegi internáló tábort. Rakovszky Iván nem hagyja el a helyét. Budapest, május 6. Több ízben felmerült az a hír, hogy Ra­kovszky Iván belügyminiszter megválik állásától. Rakovszky belügymniszter erre vonatkozólag munkatársunknak a következőket mondotta : Bármennyire kevéssé irigylésre méltó is ezekben az időkben ezt a felelősségteljes állást betölteni,­­ mindaddig, amíg az alkotmányos tényezők bizalmát bírom, nem fogom elhagyni helyemet, csak azért, mert az ellenzék köreiben ezt óhajtják. Távozásom híte tel­jességgel alaptalan. Június 1-én lép életbe a Máv. aranyparitásos tarifája Budapest, május 6. Június 1-re akarják életbeléptetni a Máv. aranyparitásos tarifáját. Az új tarifa 35—40%-os átlagos emelést jelent. A Máv. aranytarifája kü­lönösen a személyforgalmat fogja drágítani, míg az áruszállításnál a viszonylagos emelkedés keve­sebb lesz, mivel már az eddigi té­telek igen közel vannak az arany­­paritáshoz, sőt némely esetben meg is haladják azt. A Nemzeti Bank részvény­jegyzése. A Magyar Nemzeti Jegybank jegyzésénél a magyar kereskedel­mi és ipari érdekeltség a legme­legebb érdeklődéssel vett részt, mert teljes mértékben áthatja a Jegybank részvényjegyzése sike­rének gazdasági konszolidációnk szempontjából való rendkívüli fontossága. A részvényjegyzést élénk figyelemmel kísérik a kül­földi körök is, mert hiszen ennek sikere­s különösen a belföldi jegy­zések száma és aránya tanúság­­tétele országunk talpraállítása iránti bizalmunknak. Az má­r kezdettől fogva előre látható volt, hogy a részvényeket, illetve az alaptőkét túl fogják jegyezni s igy mindenki az összes jegyzések arányában kaphat majd jegyzé­ seire részvényeket. Nagyon fontos azonban a kereskedelem és ipar érdekei szempontjából, hogy lehe­tőleg egy kereskedő és gyáros s iparos se maradjon ki a részvényt jegyzők közül, mert ezzel doku­mentálhatjuk legjobban orszá­gunk gazdasági jövőjébe vetett erős bizalmát, ha egyszer a tény­leges gazdasági konszolidáció reális útjára léptünk s a kereske­delem és ipar erőinek szabad ki­fejtése elől az összes mesterséges akadályokat elhárítjuk. A jegybanknak az előre törő magyar ipar és kereskedelem erős támaszának kell lennie, de e támasz felépítésénél minden kereskedőnek, iparosnak részt kell vennie a munkában. A kereskedelmi és iparkamara ismételten felhívja a kereskedel­mi és ipari érdekeltség figyelmét arra a rendkívül fontos és a jö­vőre nézve jogos igényeik kielé­gítésére alapot biztosító körül­ményre, hogy minden kereskedő­nek és iparosnak részt kell vennie a Jegybank részvényjegyzésében. Ma van a jegyzés utolsó napja, minden kereskedő és iparos tegye meg saját foglalkozásával és ma­gával szemben kötelességét. m­-in­-“» r-i—~~* *--*■ A népszövetségi főmeg­­bbizott a minisztereknél. Budapest, május 6. Mr. Smith a déli órákban felkereste Vass Jó­zsef népjóléti, Rakovszky Iván belügy és Pesthy Pál igazságügy­­minisztert. A népszövetségi fő­­megbízott szűkebb környezetéből teljesen autonóm jogkörrel Mr. Smith még néhány napig hivata­lának megszervezésével és mun­karendjének megállapításával fog­lalkozik. A népszövetség delegáció titkárságának tagjai visszautaz­nak Genfbe. A népszövetségi de­legáció titkárságának távozása után az egész magyar szanálási programnak a népszövetség inten­cióinak megfelelő végrehajtását teljesen autonóm jogkörrel. Mr. Smith főmegbizott lesz hivatva ellenőrizni. Mr. Smith az érdem­leges munkát csak a jövő hét fo­lyamán kezdi meg. A népszövet­ségi főmegbizott,­áld a sajtó tá­mogatására nagy súlyt helyez, — már legközelebb ki fog jelölni va­lakit munkatársai közül, akinek feladata lesz a sajtó informálása. Nagyváradig megy be a vonat Romániába. Budapest, május hó 6- án. A magyar-román vasúti egyez­mény értelmében június hó 1-től kezdve Budapestről Püspökladá­nyon keresztül közvetlen vonat megy Nagyváradra. I ¡ I­I ill i I ‹ I I * * Λ V»*»Ti^iTi I Az Egyetértés telefonszáma: 4

Next