Élet és Tudomány, 1950 (5. évfolyam, 13-52. szám)

1950-12-03 / 49. szám

Vegyünk egy gömböt. Ez fogja he­lyettesíteni a Földet. Ha ezt egy lámpával megvilágítjuk, a fény csak egyik felét éri, a másik oldala viszont sötétben marad. Ha a gömböt tengely körül forgatjuk, akkor az a fele, ame­lyik eddig sötétben volt, fokozatosan a megvilágított részbe kerül. A meg­világított rész pedig bekerül az ár­nyékba. Ugyanez a helyzet a Föld esetében is. Azon a felén, amelyik a Nap felé néz, nappal, az ellenkező oldalon pedig éjszaka van. A Föld azonban, mint említettük, forog a tengelye körül, s forgás közben a meg­világított részen lévő területek foko­zatosan sötétbe kerülnek, beköszönt az éjszaka, míg a sötétben lévő terü­letek napvilágra kerülnek, feljönni lát­juk a Napot, nappal van. A Nap fel­kelte előtt vagy lemenése után nem köszönt be hirtelen sötétség, hanem először félhomály, szürkület van. Ennek oka az, hogy mielőtt a Nap a látó­határ fölé kerül, vagy már a látóhatár­­ alatt van, sugarai a felettünk lévő lég­réteget megvilágítják s a légrétegben szétszóródó fénysugarak okozzák a hajnal derengését, vagy az este szürkü­letét. Érdekes megemlíteni, hogy a Hol­don, ahol nincs számottevő légréteg, egyik pillanatról a másikra hirtelen áll be a sötétség, és hirtelen következik be a nappal is. A Föld azonban nemcsak a tengelye körül forog, hanem a Nap körül is kering. A Föld éppúgy, mint a többi bolygók, egy síkban végzi a nap körüli keringését. Ezt a síkot az ekliptika síkjának nevezzük.* A Föld tengelye: ferdén áll erre a síkra, mégpedig­ 66,5®-os szöget zár be vele. Egyszerű­ kis kísérlettel megbizonyosodhatunk: afelől, hogy a testek felmelegedése a­ hősugarak irányától is függ. A hősu­garak akkor melegítik föl legerősebbem a testet, ha felületét merőlegesen érik. Ha súrolják a felületet, akkor a fel­­melegedés a legcsekélyebb. Fordítsuk tenyerünket a tüzes kályha felé: a hő­sugarak ilyenkor merőlegesen érik te­nyerünket, gyorsan felmelegítik és érezzük a kályha melegét. Fordítsuk­ meg kezünket annyira, hogy élével­ nézzen a kályha felé. Ilyenkor a hő­sugarak tenyerünket éppen csak súrol­ják. Igen nehezen melegítik fel és ezért­ jóideig nem érezzük tenyerünkön a me­leget. Hasonlóan van ez a Föld eseté­ben is. A Föld tengelye ferdén áll s ezért a Föld különböző területeit a­ hősugarak különböző szög alatt érik. Figyeljük meg a mellékelt rajzunkat Az északi és déli sarkvidéket épp hogy érintik a Nap sugarai, nem tudják jól felmelegíteni s így ezeken a részeken az örök jégmezők birodalmát találjuk. Az Egyenlítő mentén viszont állandóan közel merőlegesen esnek be a sugarak s ezért ott állandóan meleg idő uralkodik Figyeljük meg: nyáron a napsugarak Júniusban a Nap sugarai merőlegesen érik Föl­dünk északi felét, ezért a Nap sugarai jobban felmelegítik. Ezen a területen nyár van. A föld­­gömb déli részén ekkor tél van Decemberben az északi féltekén van tel, a déli féltekén nyár 724 . A Nap, a Föld és a többi bolygók közép­pontjai minden időpontban egyazon sík lapon vannak és mozgások közben ezt a síkot nem hagyják el. Mi a szög és hogyan mérik? Ha egyi körző egyik szára nyugalomban van, a másik szára mozog, a két szár különböző nagyságú szögeket alkot. A szögeket fokokkal mérik. Pl. i. függőleges és vízszintes irány 90*-os szöget alkot. Ezt úgy is nevezik, hogy a két irány merőleges egymásra.. .

Next