Élet és Tudomány, 1950 (5. évfolyam, 13-52. szám)
1950-12-03 / 49. szám
Vegyünk egy gömböt. Ez fogja helyettesíteni a Földet. Ha ezt egy lámpával megvilágítjuk, a fény csak egyik felét éri, a másik oldala viszont sötétben marad. Ha a gömböt tengely körül forgatjuk, akkor az a fele, amelyik eddig sötétben volt, fokozatosan a megvilágított részbe kerül. A megvilágított rész pedig bekerül az árnyékba. Ugyanez a helyzet a Föld esetében is. Azon a felén, amelyik a Nap felé néz, nappal, az ellenkező oldalon pedig éjszaka van. A Föld azonban, mint említettük, forog a tengelye körül, s forgás közben a megvilágított részen lévő területek fokozatosan sötétbe kerülnek, beköszönt az éjszaka, míg a sötétben lévő területek napvilágra kerülnek, feljönni látjuk a Napot, nappal van. A Nap felkelte előtt vagy lemenése után nem köszönt be hirtelen sötétség, hanem először félhomály, szürkület van. Ennek oka az, hogy mielőtt a Nap a látóhatár fölé kerül, vagy már a látóhatár alatt van, sugarai a felettünk lévő légréteget megvilágítják s a légrétegben szétszóródó fénysugarak okozzák a hajnal derengését, vagy az este szürkületét. Érdekes megemlíteni, hogy a Holdon, ahol nincs számottevő légréteg, egyik pillanatról a másikra hirtelen áll be a sötétség, és hirtelen következik be a nappal is. A Föld azonban nemcsak a tengelye körül forog, hanem a Nap körül is kering. A Föld éppúgy, mint a többi bolygók, egy síkban végzi a nap körüli keringését. Ezt a síkot az ekliptika síkjának nevezzük.* A Föld tengelye: ferdén áll erre a síkra, mégpedig 66,5®-os szöget zár be vele. Egyszerű kis kísérlettel megbizonyosodhatunk: afelől, hogy a testek felmelegedése a hősugarak irányától is függ. A hősugarak akkor melegítik föl legerősebbem a testet, ha felületét merőlegesen érik. Ha súrolják a felületet, akkor a felmelegedés a legcsekélyebb. Fordítsuk tenyerünket a tüzes kályha felé: a hősugarak ilyenkor merőlegesen érik tenyerünket, gyorsan felmelegítik és érezzük a kályha melegét. Fordítsuk meg kezünket annyira, hogy élével nézzen a kályha felé. Ilyenkor a hősugarak tenyerünket éppen csak súrolják. Igen nehezen melegítik fel és ezért jóideig nem érezzük tenyerünkön a meleget. Hasonlóan van ez a Föld esetében is. A Föld tengelye ferdén áll s ezért a Föld különböző területeit a hősugarak különböző szög alatt érik. Figyeljük meg a mellékelt rajzunkat Az északi és déli sarkvidéket épp hogy érintik a Nap sugarai, nem tudják jól felmelegíteni s így ezeken a részeken az örök jégmezők birodalmát találjuk. Az Egyenlítő mentén viszont állandóan közel merőlegesen esnek be a sugarak s ezért ott állandóan meleg idő uralkodik Figyeljük meg: nyáron a napsugarak Júniusban a Nap sugarai merőlegesen érik Földünk északi felét, ezért a Nap sugarai jobban felmelegítik. Ezen a területen nyár van. A földgömb déli részén ekkor tél van Decemberben az északi féltekén van tel, a déli féltekén nyár 724 . A Nap, a Föld és a többi bolygók középpontjai minden időpontban egyazon sík lapon vannak és mozgások közben ezt a síkot nem hagyják el. Mi a szög és hogyan mérik? Ha egyi körző egyik szára nyugalomban van, a másik szára mozog, a két szár különböző nagyságú szögeket alkot. A szögeket fokokkal mérik. Pl. i. függőleges és vízszintes irány 90*-os szöget alkot. Ezt úgy is nevezik, hogy a két irány merőleges egymásra.. .