Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)

1924-04-24 / 92. szám

Csütörtök­­ Cluj-Kolozsvár, 1924. április 24. KLV. évfolyam /1* szám. FLÜHZE­L­ÉS/ ARAK: p Sfjf Z3Z2fflnifirrrr2j5* SZLrKle^.j \j/ei'.\J. o/r. i. LJIUUU/lU Egy hónapra 50 lej. Negyedévre 140 Uj\ ; ^iLtnrMixfM lfn% (v. Király­ utca) 22.. szám. — Telefon: & Félévre 2fit) lej. Egész évre 500 lej. . /»i _ TF­.. nsMns*m­ns ^4­ ~ KIADÓHIVATAL: Str. I. EGYES SZÁM ÁRA 2 LEJ. fK*£§J~f M~f£g Jfvttm^m / IS Maniu (v. Szentegyház­ utca) 1. szám. — Bratianu és két miniszter­­társa holnap indulnak Konstantinápolyba Bucurestibe! jelentik: Bratianu miniszterelnök, Constantinescu föld­­mivelésügyi, Anghelescu közokta­tásügyi miniszterek és Plesoianu miniszterelnöki titkár kíséretében holnap reggel Konstantinápolyba utazik. A kirándulás május 1-ig fog tartani. A kirándulókkal utaz­nak Barbu Stirbey herceg, gróf Trelovszky bukaresti lengyel követ és neje is. Konstantinápolyon kí­vül Mudaniát és Brusszát is meg­látogatják. A magyar-jugoszláv konferencia tárgyalása Budapestről jelenti az Ellenzék tu­dósítója. A magyar-jugoszláv előké­szítő tárgyalások Budapesten és Bel­ládban befejeződtek. A tényleges konferencia a k­ét fővárosban április 2 ■Zl-án kezdődik meg. A belgrádi kon­­ferencia tárgya: a zárlat feloldása, vízjogi, vasútügyi kérdések, kereske­delmi tárgyalások és útlevélügyek. A budapesti konferencia tárgysorozata: nemzetiségi és optálási kérdések, a törlesztetten osztrák-magyar háborús adósságok sorsa, a szociális bizto­sítás dolga és egészségügyi intézke­dések. Magyarország kilenc­milliárdos követelése Budapest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Báró Korányinak pénzügyminisz­teri kinevezése folytán a párisi ma­gyar nagyköveti állás megüresedett. Egyes újságcikkek dr. Gratz Gusztá­vot hozták erre az állásra kombiná­cióba. Dr. Gratz Gusztáv erről a kér­désről a következő nyilatkozatot tette: -- Ami a párisi követséget illeti, világos, hogy ez ma egyike a Ma­gyarország külpolitikájának irányítá­sára nézve legfontosabb pozícióknak. Valószínűleg még igen sokáig Fran­ciaország fogja a kontinensen a ve­zető szerepet játszani és minden kül­politika, amely ezzel nem számol, elm­i sikertelen. De a békeszerződés­ből kifolyólag is számos fontos ügyünk van Parisban, amelyet, sajnos, nagy­­mérvben elhanyagoltunk. Csak a Co­­mission des Biens Cedés előtti tárgya­­lásoka akarok ezúttal célzást tenni,­­ amelyek során Magyarországnak ki­lenc­ milliárd aranykorona értékű kö­vetelését kellene érvényesíteni, anélkül, hogy eddig bármit is tett volna. Pe­dig Ausztriának hasonló címen már több mint hárommilliárd aranykoronát, teh­át a magyar kölcsönnek sokszoro­sát sikerült reparációs számlája javára íratnia. É­s éppen mert Parisban oly fon­tos feladatok várnak megoldásra, ter­mészetés, hogy a kormány ezt a rendkívül jelenttős állást csak olyan valakivel töltheti be, aki feltétlen dip­lomáciai gyakorlattal rendelkezik s akinek képességei iránt teljes biza­lommal van. A belügyi államtitkár a kivételes rendszabályok alkalmazásáról Bukarestből jeöntik. A Viitorul mai számában intervjút közöl Franasovici belügyminiszteri államtitkártól, aki szerint a kivételes rendszabályok alkalma­zása után azonnal megszűnt úgy a nacionalista szélsőjobb, mint az interna­cionalista legszélsőbb baloldal agitációja. Kolozsvár, Iasi, Csernovitz és Bu­karest utcái már nem színhelyei a diáktüntetéseknek, amelyek a belső rendre ugyan kevésbé veszélyesek, de nagyon ártalmasak az ország jó hírnevére kül­földön. Az erélyes fellépés a másik végletnél valósággal szervezett merényle­teket fedezett fel, amelyeket egyes idegen körök segítségével akart néhány rossz román állampolgár elkövetni. Most úgy a diákság, mint a munkásság nyugodt. . Az újságíró azon kérdésére, vájjon feltétlenül szükség volt ezekre a ki­vételes rendszabályokra, az államtitkár azt felelte, maga az a tény, hogy ezek­­nek a rendszabályoknak az alkalmazása lecsillapította az országot, bizonyítéka annak, hogy szükség volt rá­ . Franasovics végül hangsúlyozta, hogy senkit sem tartóztattak le politikai meggyőződéséért és a kommunistákat sem terméik miatt, hanem államellenes külföldi kapcsolataik miatt fogták el. szám. zéki párt fúziójára nézve. E célból Maniu és Vajda legközelebb ismét Kolozsvárra jönnek, hogy az erdélyi nemzeti párti politikusokkal tárgyalva, megállapítsák a fúzió végleges felté­teleit. A Nemzeti Párt és Paraszt Párt fú­ziója esetén mintegy ötévi huzavona és legyőzhetetlennek látszó ellentét után végre egyesül Románia két leg­nagyobb ellenzéki pártja s egyesült erővel nemcsak kormánybuktató, ha­nem kom­ányképes politikai párttá is alakul. Nem tiltották be az Emke működését A törvényszék fog dönteni az alapszabályok jóváhagyása fölött.­­ Leérkeztek az iratok Kolozsvárra Cluj-Kolozsvár. (Az Ellenzék tudó­sítójától.) Bukaresti lapok nagy diadal­­ujjongással adják tudtul, hogy a kor­mány betiltotta az Emke­­ működését, illetve a felterjesztett alapszabályok jóváhagyásának megtagadásával le­hetetlenné tette további funkcionálá­sát. Nem tudjuk­­Ugyan, hogy miféle dicsőség származik a román államra egy kulturegyesület betiltásából, meg kell azonban állapítanunk, hogy a bukaresti sajtó tévesen állítja be a dolgokat s ezidőszerint ilyen veszély még nem fenyegeti az Emké-t. Mun­katársunk az Emke vezetőségéhez fordult felvilágosításért, ahol a követ­kező információkat kaptuk: A Emke igazgatótanácsa tavaly június havában közgyűlési határozat­tal szabályszerű időpontban felterjesz­tette az egyesület alapszabályait, a belügyminisztériumba. Itt komolyan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de köz­ben a parlament megszavazta az er­kölcsi személyekről szóló törvényjavas­latot, melynek alapján az összes egyesületek alapsza­bályainak rendezését kiveszik a belügyminisztérium hatáskö­re alól és az illetékes törvény­székek döntése alá bocsátják. Sándor József országgyűlési képvi­selő személyesen járt el e tárgyban a belügyminiszternél, ahol megígérték neki, hogy a vonatkozó ügyiratokat né­hány napon belül leküldik Kolozsvárra, az illetékes fórumhoz, amelynek meg­történte után az egyesület az idézett törvénycikk értelmében fog lépéseket­­ tenni alapszabályainak jóváhagyása érdekében. Értesülésünk szerint az ügyiratok valóban már meg is érkez­tek a kolozsvári prefekturára. Sándor képviselő a prefekturán is eljárt ebben az ügyben s itt néhány napon belül szintén kiadják az iratokat az egye- . . süzetnek. Az EMKE ezután a legrövidebb időn­­belül meg­ fogja tenni a kolozs­vári törvényszéknél a lépéseket alap­szabályainak érdekében. Ezek szerint semmi érdemleges döntés még nem­­­történt ebben az ügyben. Minden ettől eltérő hírlapi nyilatkozat, vagy közle­mény alaptalan és nem felel meg a valóságnak. Befejezett tény a Nemzeti- és Parasztpárt fúziója Már csak Mária Gyula ellenzi az egyesülést. a Szakadás előtt a Nemzeti Párt Cluj-Kolozsvár. (Az Ellenzék tudó­sítójától). Azzal az ellenzéki fúzióval párhuzamosan, amely a Jorga Miklós pártja és az Argetoianu-párt között létrejött, most már — egy paraszt­párti, erdélyi vezető politikus megbíz­ható információi szerint — befejezett tény, hogy a Nem­zeti Párt és Paraszt Párt a legrövidebb időn belül fúzióra lépnek egymással közös politi­kai plattform alapján. A Nemzeti Párt két politikai ve­zére, Maniu Gyula és Vajda Sándor ugyanis a húsvéti ünnepek alatt Er­délybe jöttek s Kolozsvárt is meg­látogatták, ahol több erdélyi nemzeti párti és parasztpárti politikussal be­ható tanácskozást folytattak a két ellenzéki párt fúziójára vonatkozólag. Az Ellenzék már beszámolt arról a nagyfontosságú belpolitikai esemény­ről, hogy a Nemzeti Párt felajánlotta a fúziót a Paraszt Pártnak, amely hosszas tanácskozás és kölcsönös tárgyalás után odamódosította a két párt közt levő elvi ellentétet, az osz­tályharc feltételét, hogy e helyett a dolgozó osztályok szolidari­tását követeli az országban levő élősdik és üzérkedők ellen. Ezen a kölcsönösen elfogadott elvi alapon megindultak a két párt között az újabb tárgyalások, amelyek legkö­zelebb a fúzió végleges megkötéséhez vezetnek. A Nemzeti Párt vezető tagjainak túlnyomó többsége ugyanis határozott formában kívánja a Par­aszt Párttal való mielőbbi fúziót, amelynek most már sem politikai, sem elvi akadálya nincsen. A Nemzeti Párt vezetői közül egyedül Maniu Gyula ellenzi meg személyes okokból a két párt egyesülését az elnöki tisztség kényes kérdése szempontjából, mert nehezen tud megválni attól a gondolattól, hogy az elnöki vezetést, amit eddig régi érde­mei alapján töltött be, a két párt kí­vánságára valamelyik tekintélyes pa­rasztpárti vezérnek adja át. Ezt a ve­zetőszerepet a legnagyobb valószínű­­ség szerint Michalache vagy dr. Lapu parasztpárti vezér fogja betölteni. Abban az esetben, ha Maniu Gyula személyi feltételeiből nem lesz haj­landó engedni, a Nemzeti Párt kebe­lében okvetlenül szakadás áll be s en­nek az lesz a politikai következménye, hogy a Nemzeti Párt túlnyomó ré­sze rövidesen átpártol a Pa­raszt Párthoz s ezzel együtt alkotja meg az új el­lenzéki pártot, míg Maniu Gyula egye­dül marad néhány törhetetlen, szemé­lyes h­ívével. A Nemzeti Pártot a legújabb poli­tikai konstellációk szerint az késztette a fúzióra, hogy felfogása szerint a Paraszt Párt jelenleg az ország legko­molyabb demokratikus pártja s egye­düli a Paraszt Párt bírja az ország túlnyomó népességének, teljes bizal­mát. A két párt között megindult tár­gyalásokat a napokban újra határo­zott formában folytatják, amikor is Maniu Gyula, Vajda Sándor, Goldis­­ László és Haliegan Gyula, a Nem­­­zeti Párt vezetősége. Michalache, dr. Lupu, Stere Constant­i és mások a Paraszt Párt vezetősége részéről döntő határozatot fognak hozni a két ellen­

Next