Ellenzék, 1924. május (45. évfolyam, 98-121. szám)

1924-05-07 / 102. szám

Cluj-Kolozsvár, 1924. május 7. Szerda sfcy&fjja ttmBHS­­wSf /atSíSi3p * ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 60 lej. Negyedévre 170 lej. Félévre 320 lej. Egész évre 600 lej. EGYES SZÁM ÁRA 3 LEJ. Tizenhat oldalas szám ára 4 lej­ S­Z­ERKES­Z­TŐSÉG: Str. /. Bratianu (v. Király­ utca) 22. sz. Telefon: 9. és 204. KIADÓHIVATAL: Str. I. Maniu (v. Szentegyház­ utca)­­. sz. Telefonszám: 109. _____NYOMDA: Telefonszám 436. A nemzeti kisebbségek jogait törvényhozásilag rendezte Törökország Konstantinápolyból jelentik. Az an­­golai nemzetgyűlés többnapos tárgya­lás után megszavazta az alkotmány utolsó pontjait, amely rendezi a nem­zeti kisebbségek helyzetét is. A ki­sebbségek polgári jogaira vonatkozó­lag a nemzetgyűlés kissé megszorí­totta az alkotmány erre vonatkozó 88. paragrafusát. Ez a cikkely eredetileg az összes török alattvalóknak fajra és vallásra való különbség nélkül meg­adta azt a jogot, hogy törököknek nevezzék magukat A parlament ezt most arra korlátozta, hogy a kisebb­ségek csak akkor nevezhetők törö­köknek, ha tényleg az ország gyer­mekei. Evvel a görögöket és örményeket ki akarják zárni a polgári jogok élveze­téből. A zsidókra és a többi kisebb­ségekre vonatkozólag az alkotmány kimondja, hogy csak abban az esetben nyerhetik el a polgári jogokat, ha a török hadseregben szolgáiig török iskolákba jártak, beszélik a török nyel­vet és asszimilálódtak a török kultúrá­hoz. Ez az utóbbi rendelkezés igen tágkörű, úgy hogy az angorai kormány a nemzeti kisebbségek jogait megál­lapító törvénynél ismét túltette magát a békeszerződések erre vonatkozó ren­delkezésein. Javul Magyarország kül­kereskedelmi mérlege Budapestről jelenti az Ellenzék tu­dósítója. A statisztikai hivatal közzé­tette a Magyarország külkereskedelmi forgalmára vonatkozó hivatalos ada­­­tokat. Az adatok szerint, folyó év első három hónapjában a kivitel 197 mil­lió 260 ezer aranykoronát, a behozatal, pedig 133.300.000 aranykoronát tett ki. Ezek a számok a kivitel hatalmas fel­lendülését jelentik, mivel tavaly ugyan­ezekben a hónapokban a kivitel mind­össze 62.900.000 aranykoronára rúgott a bevitel 137.800 aranykoronás ösz­­szegével szemben. Amíg tehát a ta­valyi első negyedév külkereskedelmi mérlegének passzívája közel hetven millió aranykorona volt, addig az idei első negyedévé csupán huszonhat mil­lió egyszázezer. A kivitel megnövekedése főképen a tavalyi kitűnő termésnek köszön­hető. Legnagyobb mértékű volt a ki­vitel gabonafélékben és lisztben, ösz­­szesen 25 millió aranykorona érték­ben. A cukorexport tizennégy millió, a bor kétmillió, friss és földolgozott hús négymillió kétszázötvenezer, élő­állat hétmillió négyszázezer, szárnya­sok négymillió négyszázezer, főzelék­félék másfélmillió, műselyem egymil­lió kétszázezer, villamossági gépek és készülékek nyolcmillió egyszázezer, a pamutszövetek exportja pedig két mil­lió négyszázezer aranykorona értékű volt. Ezzel szemben a behozatal je­lentékenyen csökkent. A pamutszöve­tek behozatala például 11 ezer méter­­mázsával, a szénbehozatal félmillióval, a nyers- és a megmunkált fa be­hozatala 300 ezer métermázsával csökkent. Az angol bankárok és a szovjet kiküldöttek tárgyalásai Javultak a kilátások a londoni tárgyalásokon London. (Az Ellenzék távirata.) A londoni orosz— angol konferen­cia kilátásai megjavultak. A londoni orosz delegáció és a moszkvai kormány között nagyon élénk táviratváltás folyt le az utolsó napokban. Ennek kö­vetkezménye, hogy az oroszok most már valószínűleg nem fogják erőszakolni az általános jellegű nagy európai kérdések felvételét a konferencia program­jába, így nem kerülne szóba a besszarábiai kérdés, a versaillesi szerződés revíziója és a Népszövetség átalakítása. Az orosz delegáció tagjai megbeszélést folytattak Oroszország angol hitelezői egyesületének megbízottaival. Megbeszélést folytattak azoknak az angol polgároknak a küldöttségével is, akiknek birtokait Oroszországban kommunizálták. Ezeken a megbeszéléseken fel is merült egy oly rendezés eszméje, mely valószínűleg a végleges megoldás lesz. Eszerint angol-orosz társaságot alakítanának, melynek a szovjet kormány oly értékű koncessziókat adna, amennyit az elkommunizált brit tulajdonok megértek. Az Oroszország­ban elkobzott angol birtokok értéke pedig 375 millió font sterling, úgyhogy az orosz kormánynak minden gazdasági erejét össze kellene szednie, hogy ezt a hatalmas követelést kiegyenlíthesse. Valószínű ezért, hogy a megegye­zés és minél hamarább történő kielégíttetésük érdekében a brit hitelezők­ le­szállítják követelésüket. A város az állampolgárok összeírási idejének meghosszabbítását kéri Minden családfőnek jelentkeznie kell (Az Ellenzék tudósítójától.) Az állam­­polgárságról szóló törvény végrehajtá­sának kérdése sok izgalmat okozott Kolozsváron. Megnyugtatásul közöl­hetjük, hogy a város tanácsa ezt a hatalmas munkát úgy akarja keresztül­vinni, hogy az eljárás minél egyszerűbb legyen, de állampolgárságához való jogát mindenki érvényesíthesse. Ebben a tárgyban hétfőn délelőtt a főjegyzői irodában a főjegyző veze­tése alatt megbeszélés volt, melyen a munkálatok végrehajtásának technikai keresztülvitelét beszélték meg. Eszerint az állampolgárok összeírását egy húsz tagból álló hivatal fogja eszközölni. A hivatal a város tanácsának 1. és 4. számú szobájában lesz elhelyezve, ahova a tanácsnak minden ügyosz­tálya kisegítő erőként egy-egy embert ad és belső munkára berendelik az összes kerületi kapitányokat is. Minthogy körülbelül százhúszezer ember összeírásáról van szó, a mun­kálatok végrehajtását a tanács hat hónapra kontemplálja s ezért még a mai nap folyamán táviratilag jelentést tesz a munkálatok megkezdéséről és egyben kérni fogja a minisztert, hogy a jelentkezés határidejét hat hónappal hosszabbítsa meg, mert a rendelkezésre álló idő alatt az összeírást lehetetlen­ség végrehajtani. Az eddigi hírekkel ellentétben ugyanis a törvény értelmében minden család­főnek kötelessége a bizottság előtt megjelennie és az állampolgárságát, illetve az illetőségét igazoló okirato­kat bemutatni. Hogy a város polgárai a törvény rendelkezéséről tájékozást szerezze­nek, az összeírást végző bizottság egy román és magyar nyelven megszöve­gezett hirdetményt fog kibocsátani, amelyben rövidesen ismerteti a tör­vény főbb intézkedéseit s közli azt a sorrendet, amely szerint az egyes utcák lakosainak jelentkezni kell, mert az összeírás utcák szerint fog megtörténni Az Ellenzék munkatársa beszélt az összeírással kapcsolatos munkálatok ügyében Béress János városi taná­csossal, aki a következőket mondotta: — Az összeírásnak olyan pontosnak kell lennie, mint a népszámlálásnak s ezért lehetetlenség a munkálatokat a kitűzött határidőre bevégezni. Emiatt kértük a belügyminisztert, hogy az összeirási munkálatok elvégzésére ki­tűzött időt hat nappal tolja ki. — Jelentkezni minden család­főnek kell s magával kell hoz­nia azokat az okiratokat, amelyekkel állampolgárságát igazolni tudja. — Azok, akik Kolozsvárt születtek és nem repatriáltak, ipso fakto ro­mán állampolgároknak tekintendők, úgyhogy születési anyakönyvi kivo­nattal igazolhatják állampolgárságu­kat. Az állampolgári jog természete­sen kiterjed családjuknak minden tag­jára. Román állampolgároknak vélel­mezendő­k azok is, akik nem Kolozs­váron születtek, de 1918 december el­seje előtt Románia területén valame­lyik községben illetőséget szereztek. A legfontosabb okirat a születési anyakönyvi kivonat, vagy keresztlevél s ezért mindenki saját érdekében cse­lekszik, ha jóelőre megteszi a szük­séges lépéseket anyakönyvi kivonatai másolatának beszerzése iránt. Az ösz­­szeírás befejezése és az állampolgár­ Ára 3 lep XLV. évfolyam 102. szám. ság megállapítása után minden jelent­kező, kinek igénye nem vitás, igazol­ványt kap arról, hogy román állam­polgár s azután ezzel minden fórum előtt csazolni tudja magát. Bonyodalom egy papválasztás körül (Az Ellenzék tudósítójától.) Nem mindennapi érdekességű esetet tár­gyalt szombaton délelőtt a kolozsvári járásbíróság. Az eset előzményét egy papválasztás képezte, melynek az utóbb megindult per csak epilógusa. Nemrégen a görög keleti egyház Piomban papválasztást tűzött ki, amelyre a püspökség képviseletében dr. Stanca Constantin esperest kül­dötte ki a választás levezetésére. A papi állásra pályázók között volt Voisan Simon, piomi földbirtokos fia is. Amint Voisan tudomást szerzett a választási biztos megérkezéséről, fel­kereste őt s ötezer lejt adott át neki azzal a célzattal, hogy fiát a válasz­tásoknál támogassa. A papválasztás azonban elmaradt s Voisan erre visz­­szakérte az ötezer lejt a püspökség kiküldöttétől. Stanca azonban nem fi­zette ki az összeget s igy Voisan pert inditott ellene. A szombati járásbírósági tárgyalá­son a felperes Voisan kijelentette, hogy az ötezer lejt azért adta át a választási biztosnak, hogy az ab­ból különböző kiszállási költségeit fe­dezhesse s igy a választók hangula­táról a helyszínen személyes meg­győződést szerezve, teljes pártatlan­sággal vezethesse le a választást. Stanca esperes ezzel szemben kijelentette, hogy Voisan a pénzt távollétében hagyta a lakásán. Amikor erről tudomást szerzett, magához hivatta Voisant, aki kijelentette előtte, hogy az ötezer lejt azért hagyta ott, hogy ennek ellené­ben a választási biztos gondot viseljen rá, hogy a fia a papválasztásból sza­vazattöbbséggel kerüljön ki. Ő vissza­utasította akkor a Voisan által azon célra adott ötezer lejt, hogy a válasz­tási biztos pártatlanságát befolyásolja. Voisan azonban az ötezer lejt nem akarta visszavenni. A papválasztást azonban elhalasztották. A tárgyaláson Stanca, aki időközben a nála hagyott ötezer lejt elköltötte, kijelentette, hogy ő a pénzt egyszer felkínálta Voisan­­nak, aki akkor nem fogadta el, jelen­leg azonban már nincs abban a hely­zetben, hogy az összeget visszafizet­hesse. A járásbíróság vesztegetési kí­sérletet látott Voisan eljárásában s ezért őt keresetével turpis causa cí­men elutasította. Véget ért a budapesti nyomdászsztrájk Budapestről jelentik: A nyomda­iparban a munkások és a munkaadók között létrejött a megegyezés. A nyom­dászok hétfőtől kezdve ismét munkába állanak. A belügyminiszter az időszaki sajtótermékek betiltásáról szóló ren­deletet visszavonta. Keddtől kezdve az összes budapesti napilapok megje­lennek.

Next