Építők Lapja, 1974 (69. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-06 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1974. MÁJUS 6. A XI. pártkongresszus tiszteletére Határidő előtt befejezik negyedik ötéves tervüket A 26. sz. Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői a közelmúltban tanácskozást tartottak. A referátumot Szabó Mihály igazgató tartotta a középtávú terv teljesítéséről, időarányos alakulásáról. Itt jelentették be, hogy a vállalat a tavalyi eredményei alapján elnyerte a kiváló vállalat kitüntető címet. Majd Hegedűs István, a vállalat párt-végrehajtó bizottság titkára emelkedett szólásra és ismertette a pártvezetőség javaslatát Elmondta, hogy 215 szocialista brigádtól érkezett javaslat, hogy a XI. pártkongresszust, és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját szocialista munkaversennyel köszöntsék. A javaslatból kitűnt, hogy a 26-os vállalatnál minden lehetőség megvan arra, hogy a negyedik ötéves tervet határidő előtt teljesítsék — ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy 1975. szeptember végére befejezhetik a tervet. Ezzel a tervteljesítéssel több létesítmény részhatáridejét hozzák előbbre. Vonatkozik ez a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásaira, a Dunai Hőerőmű vízkivételi művére, a Dunai Hullámpapírvertikumra, a Dunaújvárosi Erőmű fejlesztésére, a Paksi Atomerőmű jóléti épületeire. A tervidőszak során Dunaújvárosban és Százhalombattán — házgyári elemekből — 4426 lakást adnak át a lakásigénylők részére. De! Felajánlásukkal ezt még négyszázzal kibővítik, s ezzel a lakásprogramot 109 százalékra teljesítik. Növelik a nyereséget, fél százalékkal csökkentik az anyag- és energiafelhasználást. Egyidejűleg egy százalékkal növelik a munkaidőalap hasznosítását. Megteremtik — tartalmazza a felhívás — az ötödik ötéves tervre való zökkenőmentes átállást — együttműködve a beruházókkal és a tervezőkkel. Tovább javítják a munkák minőségét, hogy a vállalatról kialakult külső megítélés tartós legyen. A tervek szolgálatába állítják az újító- és feltaláló mozgalmat, — versenyt szerveznek. A nehéz fizikai munkákat gépláncokkal csökkentik, a betonozásnál emelik —tíz százalékkal — a gépi munkát. Fejlesztik a könnyűszerkezetes technológiát, a kisgépesítést, növelik az előregyártás hányadát. A többletmunkáknál is fokozatosan gondoskodnak az élet- és a testi épség védelméről, a dolgozók egészségéről és szociális jólétéről. 1975 végéig tíz százalékkal növelik a jóléti épületek nagyságát Gondoskodnak a munkáslakás építési akció növeléséről, a nagy családos dolgozók és a fiatalok otthonteremtésének anyagi segítségéről. A műveltség növelése fontos része a felajánlásnak. Segítséget adnak a nyolc általános iskola, a szakközépiskola elvégzéséhez, továbbfejlesztik az üzemi akadémiát. Társadalmi munkában óvodák és bölcsődék férőhelyeit növelik. Tovább munkálkodnak az üzemi demokrácia szélesítésén, s a munkásoknak a vezetésbe való fokozottabb bevonása teszi a felajánlás teljesítését hatékonyabbá. A vita során tizenketten szólaltak fel, javaslatot tettek, véleményt mondtak, majd egyhangúan megerősítették: a munkaprogramot magukévá teszik, és teljesítésével Dunaújváros alapításának negyedszázados évfordulóját is köszöntik! Tízmillió forintos túlteljesítést vállaltak Brigádvezetői tanácskozást tartottak április 23-án a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A tanácskozáson több brigádvezető felajánlást tett, hogy a salgótarjáni és balassagyarmati lakásokat, a salgótarjáni pártiskolát határidő előtt és jó minőségben átadják. A dolgozók kezdeményezései alapján a brigádvezetői értekezlet elhatározta, hogy a vállalat csatlakozik pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez. Megvizsgálták gazdasági lehetőségeiket és keresték azokat a módokat, amelyekkel elősegíthetik és hatékonyabbá tehetik a vállalat negyedik ötéves tervének sikeres befejezését, a következő tervidőszak megalapozását. E feladatok megvalósítására a következő munkafelajánlásokat tették a Nógrád megyei ÁÉV dolgozói. Vállalták, hogy negyedik ötéves tervüket tízmillió forinttal túlteljesítik és az eredeti tervet 1975. december 15-re befejezik. A középtávú tervben 1975-re meghatározott építőipari termelékenységet 10 százalékkal túlteljesítik. A negyedik ötéves tervben meghatározott átlagbért további 12 százalékkal növelik. 1974. évi lakásépítési tervüket 18 lakással túlteljesítik és az 1975 évi lakásátadási tervet maradéktalanul végrehajtják. A továbbiakban a többi között azt is felajánlották, hogy a mennyiségi és a minőségi hiányok 1973. évi egymillió forint kiviteli összegre jutó arányát 10 százalékkal csökkentik. A vállalati programozás színvonalának emelésével, a technológiai fegyelem szigorú betartásával az átfutási idők tényszámát a tavalyihoz viszonyítva 5 százalékkal csökkentik. A színvonalasabb és szervezettebb munkával, fokozott takarékossággal 1974-ben 7,9 százalékos, 1975-ben 8 százalékos árbevétel arányos nyereséget érnek el. További hatékony intézkedésekkel javítják a vállalat munkavédelmi eredményeit. ★ A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat munkásgyűlésén laikások, iskolák, egészségügyi létesítmények építésének meggyorsításáról határoztak. Kongresszusi felajánlásként az év végéig az eredeti programon felül 100 új lakást adnak át, s valamennyi új lakás jó minőségét garantálják is. Ezenkívül Tatabányán, a Dózsa-kertben december helyett már augusztusban befejezik az új, 16 tantermes általános iskola építését, s az előírtnál két hónappal korábban építik fel az új belgyógyászati pavilont a kórházban. Ugyancsak Tatabányán fél évvel csökkentik az ABC-áruház építési idejét. A Betonútépítő Vállalat M 7-es főépítésvezetőségének 28 útépítő szocialista brigádja azt ajánlotta fel a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, hogy az eredeti, 1976. május 31-i határidő helyett 1975 végén átadják az M 7-es autópálya Székesfehérvár—Balatonaliga közötti, 33 kilométeres új szakaszát. Ugyanakkor az építésvezetőség gondoskodik a munkaszervezés javításáról és a gépek hatékonyabb kihasználásáról. Erre annál is inkább szükség van, mert az autópálya befejező szakaszán kevesebb ember dolgozik, mint korábban. Megyénk útépítési igényeit teljes egészében kielégítjük A Nyíregyházi Közút Építő Vállalat szocialista brigádvezetői az április 20-án tartott értekezleten az alábbi határozatot fogadták el: Az MSZMP XI. kongreszszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére vállaljuk, hogy a kongresszusi munkaverseny keretében a szocialista brigádmozgalmat kiszélesítve úgy szervezzük a szocialista munkaversenyt, hogy megyénk útépítési igényeit teljes egészében kielégítjük a minőségi követelményeket betartva, dolgozóink szociális helyzetének, munkakörülményeinek és életszínvonalának továbbjavításával együtt. Ezért vállaljuk, hogy: — a megrendelt munkákat I. osztályú minőségben készítjük el és adjuk át; — a kapacitás jobb kihasználása és a költségek 1 százalékos csökkentésével tovább javítjuk a jövedelmezőségünket; — a munka- és üzemszervezés javításával az élő és holt munka hatékonyságát 3 százalékkal fejlesztjük; — a kiemelt munkákat határidő előtt tíz nappal, az egyéb munkákat pedig határidő előtt 15 nappal készítjük el. Csákányi György szb-titkár Eredményes évet zárt az építő- és építőanyag-ipar MÁR 1972-BEN IS JELENTŐSEN JAVULT a kivitelező építőipar gazdálkodása. A beruházáspolitikai határozatból adódóan vállalataink kevesebb munkát vállaltak, s a folyamatban lévő munkáikat jobban szervezve, kiegyensúlyozottabban végezték. Ennek megfelelően jelentősen növekedett a vállalatok nyeresége és a dolgozók jövedelme is. Az elmúlt évben minden területen túlteljesítette az 1972. évi jó eredményeket a kivitelező építőipar. Az állami építőiparban a termelés volumene 5,1 százalékkal növekedett, igen kedvezően alakult a termelékenység is. Az állami építőipari többlettermelésének 85 százaléka a termelékenység növekedéséből adódik. Ez azt jelenti, hogy az 5,1 százalékos volumennövekedésből 4,3 százalékot a termelékenység növekedése eredményezett. A termelékenység növekedéséhez nagymértékben járultak hozzá az üzem- és munkaszervezés területén elért eredmények. A korábban elkészült vállalati elképzelések végrehajtásának, realizálásának folyamata ez évben indult meg erőteljesen a termelő munkahelyeken. A JÓ EREDMÉNYEKET BIZONYÍTJA AZ IS, hogy az állami kivitelező építőipari vállalatok nyeresége 16 százalékkal nőtt. Ez a növekedés közel 1 milliárd forint többletnyereséget jelent. A nyereséggel arányosan (18,8 százalék) nőtt a dolgozóknak közvetlen visszajuttatott nettó részesedési alap is. A nettó részesedési alap 123 millió forintos növekedése azt eredményezte, hogy dolgozóinknak év közben és év végén több mint egyhavi, munkabérüknek megfelelő összeget lehetett a részesedési alap terhére kifizetni. Igen örvendetes az a tény, hogy a nyereség- és részesedésialap-növekedést elsősorban vállalataink jó költséggazdálkodása eredményezte. Az állami építőiparban 1 százalékkal csökkent a bruttó társadalmi termék költségszintje. Ez az 1 százalékos csökkenés mintegy 500 millió forint többletnyereséget eredményezett. Vállalataink éves operatív terveikben igen óvatosak voltak a nyereség, a részesedési alap növekedésének megítélésében, túlzott mértékben kihangsúlyozták a központi bérintézkedés költségeket növelő és nyereséget csökkentő hatását, nem számoltak megfelelően a bérintézkedés pozitív politikai és termelékenységet növelő hatásával. Ezért igen óvatosak voltak az önerőből történő bérfejlesztés végrehajtásában is. A tényleges bérnövekedés azonban jóval magasabb, mint ahogy azt vállalataink az év elején elhatározták. 1973-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére 8,4 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy 1 dolgozó — átlagosan — havonta több mint 200 forinttal magasabb fizetést kapott, mint 1972-ben. E JELENTŐS BÉRNÖVEKEDÉSHEZ nagymértékben hozzájárult a párt és kormány, határozat alapján végrehajtott központi bérintézkedés, mely az állami építőiparban mintegy 190 ezer munkást és 7400 munkahelyi termelésirányítót érintett. A központi bérintézkedés nagymértékben javította a kereseti arányokat is. A munkások átlagbére 9,3 százalékkal, az alkalmazottak átlagbére pedig 5,4 százalékkal nőtt. Az eredményeknek megfelelően jelentős volt a személyi jövedelem növekedése is. Az 1 főre jutó nettó részesedési alap az állami építőiparban több mint 400 forinttal növekedett. Ez lehetővé tette, hogy a bérnövekedéssel együtt egy dolgozónk évi jövedelme közel 3000 forinttal legyen magasabb az 1972. évinél. Az 1973. évi központi bérintézkedés áthúzódó hatása, az egyéb állománycsoportban 1974. április 1-től végrehajtott bérintézkedés, és nem utolsósorban vállalataink dolgozóinak jó munkája 1974-ben is lehetővé teszi, hogy minden dolgozó bére és jövedelme megfelelően növekedjék. Az 1973. évi magas bázisú bérekhez és jövedelmekhez viszonyítva is éves szinten, várhatóan az állami építőiparban dolgozók jövedelme 5—6 százalékkal (1700—1800 Ft-tal) fog növekedni. (Folytatjuk) Magyar—lengyel együttműködési szerződés Dunaújvárosban, április 12-én került sor a magyar— lengyel építésügyi műszaki és gazdasági együttműködési tárgyalások befejező aktusára, az együttműködési szerződés aláírására. Aloyeze Karkoszka, a lengyel építési és építőanyagipari miniszter vezetésével látogatott el a küldöttség Dunaújvárosba, Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter kíséretében. Megtekintették a várost, az épülő lakásokat, majd utána a 28-as vállalathoz látogattak. Ott került sor az együttműködési szerződés aláírására. Előtte Bondor József miniszter adott tájékoztatót a magyar építőipar helyzetéről. Dunaújvárosit, az első magyar szocialista várost, az államosított magyar építőipar bölcsőjének nevezte , ahol nemcsak gyárak, lakások épültek, hanem száz és száz szakembert is neveltek a magyar építőiparnak. Aloyeze Karkoszka válaszában örömét fejezte ki, hogy az együttműködési szerződés aláírására Dunaújvárosban került sor, ahol már nyolc évvel ezelőtt járt ugyan, de azóta is hatalmasat fejlődött. Ezek után a miniszterek aláírták az együttműködési szerződést. A szerződés aláírásánál jelen voltak a 26-os vállalat vezetői, Tadeusz Hanuszek, Lengyelország magyarországi követe, továbbá Sárosi József, az MSZMP dunaújvárosibizottságának első titkára is. ► A miniszterek a szerződés aláírása után kezet szorítanak (Laczy-fotó) Kiváló gyár a HCM régi üzeme Április utolsó napjaiban ünnepelt a Hejőcsabai Cementgyár kollektívája. Tavalyi teljesítményük alapján kiváló gyár szintet értek el. A két hónap múlva végleg leálló üzem még az utolsó egész esztendőben is számottevően hozzájárult az építőipar cement-ellátásához is. Bár az általuk gyártott négyszázas cement a kisebb családi házak alapozásához, járdák építéséhez volt a legalkalmasabb. Százmilliós munka Nagy munkára kapott megbízatást a Közlekedési Építő Vállalat miskolci főépítésvezetősége. A Borsodban, Miskolcon épített jó minőségű utakon kívül az Avasi lakótelep közművesítéséből is derekasan kiveszik a részüket. Most azonban megkezdték a miskolci, Sajóparti szennyvíz-tisztítótelep munkáit. Ez a beruházás, amelynek fővállalkozói, körülbelül százmillió forintba kerül. Magyar szakmunkások Pozsonyban Pozsonyban magyar szakemberek építik a Bratislava Szállodát, amely a budapesti Volga Szálló mása lesz. Az épületen a Győr megyei Építőipari Vállalat 280 munkása dolgozik, a berendezéseket a Budapesti Bútoripari Vállalat készíti el. A szállodát október 15-én adják át a rendeltetésének. Képünkön az épülő szálloda (MTI Fotó :Balaton József felv.)