Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-04-24 / 33. szám
Nro. 33 I \v'v\ 'V'* »WV% Erdélyi Híradó 24 Szombaton, Április’ 24 - c tkdn (-j) 18 30^ Nagybritannia—Frantziaország—Austria—Muszka szag—Törökország—Hirdetések Nemzeti Társalkodó Nro. 17. Nagybritannia A’ Clariicarde’ Mozdítása (mottója) a’ Terceiránál történt eset iránt, a’ Felsőház’ mártz. 23-dikai Elésében , illette a’ portugalli koronára-következés just, ’s azt mutatja rueg , hogy a’ D. Pedro leányát Dona Mária da Glóriát, megesmérte Anglia dec. 2-dikén, 1 828, valamint a’ külső Hatalmak is, mint Portugal!’és ehhez. tartozó Dínokuk regitima Királynéját. A’ neutralitással ditsekedés mellett, részre-hajlással, a’ neutralitás megtörésével vádolja az ánglus Ministeriumot, melylyet saját szavain fogdos el. — Menti a’ Ministeriumot Aberdeen Gróf, ellenek beszéli Fadnor Gróf és Holland Lord. Az elő-terjesztett írásokból kitetteeti, hogy Terceira sohase volt még a’ D. Mignelé. Holland Lord úgy vélekedett, hogy az országlószék’ magaviselete a’ Konstitutziósok ellen, hidegvérű könnyen - verésből erőszakos ellenségeskedéssé vált. Egy korábbi állítássok ellen hartzolt a’ Ministerekkel, hogy a’ Don Miguel’ barátijai, egyszersmind Angliának is barátijai volnának ; inkább volnának az előkelőbb konstitutziósok , mint: Palmera Marquis, Funchal Gróf, Villa-Heal-Gróf ’sat. megesmert barátijai Angliának. Nagyon visszatetszik neki , hogy a’ Minister , minekutánna Don Miguelt és felekezetét Anglia’ barátjának jelentette ki , ollyan barátsiságtalan epithetumokat vett fel , maga D. Miguel ellen. Fel kell ’hát neki tenni azt is, hogy azon esetben, ha D. Miguelt megeszternék , a’ mi’ Követünk’ hitelező írása , nem így szóljana : 0-leghívségesebb Fgéhez , hanem : O-leghűségtelenebb, legkegyetlenebb és leggyávább Fgéhez. Említ , továbbá , Wellington Hynek egy elébbi mondását (melyről már az E. H.ban volt szó) hogy más külső Hatalmak nem tettek volna kötelességeket úgy, mint Anglia ( a’ hol a’ belga Ministeriumra tzélozott), midőn amazok megengedték a’ portugallus szökevényeknek a’ Terceirára menetelt. Tsudálatos beszéd, úgymond, hibáztak-é az idegen Hatalmak, kötelességeik ellen, nem igyelvén jussára — kinek ? egy megesmért Usurpatornak.” A’ középtengeren, elérte már Frantziaország, hogy magának nagy hatalmat és behatást szerezzen ; az alatt, míg Anglia sebessen sűjjed lefelé a’ második rangba az európai nemzetek’ között ( halljuk, halljuk !). Azon pillantattól fogva , midőn a’ nemes Htzg. a’ köz-ügybajokba berontott, datálódik az ang. hatalom’ szűkülése, ’s a’ frantzia’terjedése.Igazán mondom,csak két nagy Hatalmat esmér ezen pillantatban Európa: Muszkaország’ katonai hatalmát Keleten, ’s a’ közvélekedés’hatalmát, Nyú-