Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-07-11 / 28. szám

116 nyal fel kelle áldoznia, ’s ezt meg vallania köte­lességeikben állana, hogy legalább tudnék, mel­­lyik párt köztök a’ legerősb. A’ luilkereskedésre áttérve megjegyzi e’ szónok: „1834től ez a’ leg­első eset, hogy a’ ministerium a’ titkos költségek követelését nem építé azon ürügyre, miszerént a’ déli megyék közlekedését Spanyolországgal meg­gátolni szükséges. Ezen nem is lehet csudálkoz­­ni, mert jól emlékezhetünk azon nevezetes ülésre, m­ellyben ezelőtt három évvel a’ jelen kabinet el­nöke kinyilatkoztató, hogy Francziaországnak tett­leges beléelegyedése a’spanyol ügyekbe, rá nézve kárhozatos, és szégyen hozó. Örvendek, hogy most midőn a’ hatalomra jutott, akkori meggyő­ződéseit meg nem tagadá. De kérdem nem fekszik érdekünkben, valamint méltóságunkban, különö­sen Anglia viselete óta a’ belga kérdésben, hogy mi a’ franczia határokon fekvő spanyol várak el­foglalásának lelkesen ellene mondjunk. Azt is kívánnám, hogy a’ kormány figyelmezne azon ke­reskedési szerződésre, mellyel Anglia készül Spa­nyolországgal kötni.“ A’ belga kérdésre nézve fé­lelmét fejezé ki a’ szónok, nehogy a’ belga kor­mány elhagyatva Francziaországtól, a’ német szö­vetségnél keressen gyám­olt, ’s Francziaország a’ vésznapjaiban egyedüli szövetségessé­ elveszítse. Poroszországban a’ király, ’s a’ cath. rajnamel­­léki tartományok közt támadt összeütközésben sem kellett volna Francziaországnak veszteg ma­radnia. Francziaország, Európában a’ cath. val­lási érdekek természetes védje, békés béfolyásá­­val Poroszország királyát figyelmeztetni tartozott volna azon veszélyes útra, mellyen megindult.“ A’ keleti kérdés felett igy nyilatkozék a’ mar­quis : „Négy hatalom húzhat hasznot az ottomán birodalom romjaiból: Oroszország, Austria, An­glia, Francziaország, Oroszország, ’s Austria ve­szik körül a’ török birodalmat. Anglia Malta, és Korfu szikláiról sóvárgó pillanatokkal tekint azon pontok felé, mellyek néki kivánatosnak. Egyedül Francziaország van e’ színhelytől eltávolitva. Hogy közelebb juthasson hozzá, a’ barátság kap­csait az óegyiptomi basával szorossabbra kellett volna fűznie. A’ restauratió utolsó éveiben, ez okból engede neki a’ franczia révekben hajókat épitetni, ezért küldött neki tiszteket hadserege szerkesztésére. Illy módon sulyosbságot nyertünk volna India nagy közlekedési utján. De e’ viszo­nyok megváltoztak. A’ franczia tisztek a’ basa szolgálatát elhagyók; az ott tervezett nagy mun­kák angol egyesületek által létesitetnek; a’ ve­­res tenger angol tengerré változott. Adennch el­foglalása az ottani vizeken örök béfolyást ígér­nek nekik, ’s mindennap uj engedményeket nyer­nek irigy szomszédink Mehmed Alitól. ’S igy jö­vendőnk mint belsőleg, úgy külsőleg felleges, ’s a’ kilencz év óta követett politica csak egy ne­hézséget sem álda fel­ .Dreux Brézé marquis ta­nácsa szerént az ottomán birodalmat a’ négy ha­talmasság közt kellene feloszlatni. De az európai hatalmasságok távol vannak ezen gondolattól, sen­ki sem kívánja a’ porta tartományinak felosztá­sát, sőt épségében fen­tartására elég világosan kifejezték magokat. Sault Marsai pedig kijelenté, hogy a’ kabinet rendszere mellett fog maradni, ’s a’ nemzet meg fog győződni arról, miszerént ezen rendszer nemzeti, szilárd, és őszinte. Török­ország­. Konstantinápolyból a’ május 28-án indult pos­tán jött tudósítások igazolják a’ török seregnek az Eufraton történt átmenetelét, azon megjegyzés­sel, hogy azon vidék még török birtok, ’s a’ sy­­riai határt át nem lépte a’ török sereg, így az egymással ellenkező hírek már összeegyeztethe­tők, miután helytelenül állitaték, hogy az Eufrat közvetetlen határa a’ hét birodalmak, mert azon túl is még Birnél jó darab föld tartozik a’ török hata­lom alá. Egyébiránt azon postával érkezett­ hirek épen nem megnyugtatók, ’s a’ két ellenséges se­­regnek egymáshoz közel léte, mindennapi össze­ütközést sejtet, de még semmi ellenségeskedés ki nem ütvén, ’s az Eufrat kiáradása a’ török fősereg átmenetelét akadályoztatván, Konstantinápolyban folyvást reményük, hogy a’ Diplomatia egyesült elő terjesztésb­e, a’ porta ismét visszavonuland. Gasoonatti, Brassó, Jul. 5-kén. (Váltó Cze­d.) r>deJyi Köböl — C4 kupa. | for. kr. Búza, legtisztább - - - - . i 12 13 „ közepes ........................... . 11— „ alábbvaló.....................................9 18 _ » elegy............................................9 18 Rozs­­- ...................................................7 42 Árpa .... ..............................5 48 Zab................................................................2 6 Köles .........4 45 Harieska . ............................................4 24 Törökbuza.....................................5 —

Next