Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-11-21 / 47. szám

191 említett jegyzőknek, ezen még a’ közigazgatásra nézve is nem csekély figyelmet érdemlő közszolgáknak, mostani állása az önkény gyakorlata ellen jobban biztosíttassék, erről gondoskodni pedig annál előlegesb szükséges állapotnak tekintették, mivel a’ kárpótlás csak mellesleg tekintetbe jöhetvén, az igazságos elhatározást kivánó fő kérdés itten abból áll: vájjon a’ községek jegyzőji olyatén elmozdításának helyes és törvényes oka valósággal forog e fen? de legtetemesb kár is a’ községek jegyzőinek szolgálatuktól ’s így életük módjátóli megfosztatása lévén, okvetetlenül szükséges, hogy mindazon kérdés együtt ’s egyszersmind leendő eldöntésébe részrehajlás nélküli biró folyjon be, még annálfogva is, mivel ha az olyatén jegyzők szolgálatjától megfosztva, kenyér és jövedelem nélkül maradnak, lehető káraik iránt birtokon kívüli pörlekedésre is honnét szerezhetnek községet? ’s mennyivel lenne szövevényesb a’ baj, ha elmozdíttásuk legfelsőbb ellátás szerint helytelenül történtnek találtatván, őket előbbi szolgálatjokba viszszatenni 's így még a’ miatta’ községek által időközben már meg is fogadott más jegyzőt is szolgálat nélküli állapotba helyeztetni kellene. Azért is a’KK. és RR. nem járulhatnak ugyan a’ mélt. Fő-RRek’ javaslatához: azon körülményt mindazáltal, hogy a’ dolognak elhatározása hoszasabb időkig nem halasztathatik, azon idő pedig, mikor a’ megyék’ törvényszékei tartatnak, távolabbra terjedhet, a’ KK. és KR. is méltó figyelmet érdemlőnek találván, a’ méit. Főbbek’ szándékahozi közelítés’ tekintetből megnyugosznak abban, hogy a’ végrehajtás előtti felebbvitel ne a’ megyék’ törvényszékeire, hanem a’ kerületi szolgabiró’ eleibe történjék.“ Ennélfogva akkép kívánják az 1832/6dik évi 9. f. sz. 1. §-a’ 3. szakaszának rendeletet módosítani, hogy „ha a’ községek jegyzőiket a’ szerződési idő’ lefolyta előtt szolgálataikból elbocsátani kivánják, ebbeli szándékukat mindenkor csak földesúri jóváhagyás mellett teljesíthetik, a’ földesúri végzeten meg nem nyugvó fel’ részére azonban annak végrehajtása előtt a’ kerületi szolgabiróhoz lehető folyamodás szabadon hagyatván, illy esetben a’ kerületi szolgabiró, kiküldetésétől sem várva, a’ szoros vizsgálatot legkisebb halasztás nélkül tegye meg, ’s az egész dolgot, mind belső érdemére, mind a’ fenforogható kárpótlásra nézve, igazságosan ítélje el, ’s ítéletét rögtön hajtsa is végre. Egyébiránt a’ birtokon kívüli felebbvitel rendszerint a’ felvitel’ utján a’ megyei törvényszékre onnét pedig felebb is a’ felektől nem /aratván“stb. Továbbá a’ mélt. Fő RRnek azon észrevétellére, hogy mivel főbb helyeken a’ jegyzői, kántori vagy tanítói hivatalok’ viselésének ugyanazon egy személyben kell egyesülni, az utóbbi minéműségre felügyelő hatóságoknak az olly személy’ megfogadására ’s elbocsátására fentartandó közbejövetele’ és befolyása’ szükséges’ helyen törvénnyel mondassék ki; a’ t. KK. és RR. ekképen nyilatkoznak: „Ha a’ lelki pásztorok a’ falusi gyermekek’ oskolai neveltetésére buzgóan felügyelnek, közhasznot okoznak, ’s szép kötelességeik’ egyikét teljesitik; de mivel a’ nevelési rendszernek, és pedig elhatározólag való, kormányzását az egyházi rendnek még eddig törvényeink át nem adták, ’s a’népnevelési nagy fontosságu rendszerrőli intézkedés a’ maga utján és idejébeni kimerítésre tartozik, azon lényeges rendelkezés’ ez alkalommal előlegesen törvénybe leendő iktatásának sem helye sem szüksége nincs.“ A’ 12-dik pontra: Megegyeznek a’ t. K K. és RR. abban, hogy nagyobb világosság’ okáért a’jelen pont’ szerkezetébe az ültetményekbeli kártételek ’s a’ büntetésen felül a’ kártételekérti elégtétel is szövessék be, ’s ennélfogva azt ekképen kivánják bővíteni: „Különben pedig minden szántóföldekben, rétekben, mezőkben szőlőkben, erdőkben, kertekben ’s más akár, melly helyen és néven lehető mindennemű ültetményekben készakarva történő kártételek tolvajságoknak tekintetvén, az ollyan kártevők, akár nemnemesek akár nemesek legyenek azok, mint egyenes tolvajok, valamint az erdők és más akármiféle ültetményekre való felvigyázás végett rendelt őröknek megtámadói és sértői is, a’ büntetőtörvényszékek által az ország’ törvényeiben kiszabott ’s vétségeik mivoltához mérséklendő büntetés alá vettessenek, ’s egyszersmind az általok okozott károkérti teljes elégtételre kötelezhessenek.“ — Egyébiránt a’ t. KK. és RR. azt hiszik, hogy e’ tárgyat tökéletesen kimerítvén, e’ helyen bővebb és határozottabb rendelkezésre nincs szükség. „Ugyanis — igy szólanak — az 1832/6 évi 1Odik 1. sz. 5. §-a’ 3. pontjának rendeletét továbbra is nem megtartani, hanem czélirányosabban változtatni akarják, ’s ezt cselekedni annál szükségesebbnek tartják, mivel a’ készakarva elkövetett kérdéses kártételek leggyakrabban ott történvén, hol közbiztosságok vagynak, a’ közbirtokosok között pedig vajmi sokan találkozván ollyanok, kikre nézve a’ költséges úriszékeknek tartása súlyos terhet hárítana, vagy uriszéket épen nem is tarthatnának, e’ miatt a’ kárlévők gyakran büntetés, a’ megkárosítottak pedig elégtételnyerés nélkül maradván, a’ csekélyebb tehetségű birtokosok olly mértékben, mint az uriszékeket bármikor is tartható nagybirtokú földesurak, biztosítva sem volnának. Ezen fogyatkozást akartán tehát a’KK. és RR. kérdéses változtatásokkal kipótolni, azt határozottabb vilá-