Esti Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

r Ünnepi Aida Monumentalitás jellemezte a tegnapi Aidát: hangorkánok fonódtak össze. A ragyogó képességű Dusan Popovic is nagymértékben eb­be az irányba formálta az összképet. Nem érzelmes atya, de etióp királynak fenséges, félelmetes. Hangja drámai sod­rású, játéka színészi mértékkel mérhető. Imponálóan állta a sarat, pedig most emberére akadt, az erőtlen, Witte he­lyett Laczó Istvánra. Művé­szünk sem a lírai kisplasztika mestere. Rendkívüli erejű és méretű hangja a hőst varázsol­ja elénk, pályája legjobb pil­lanataira emlékeztetően. Az új Amnezis, Svéd Nóra feloldja szerepe hagyományos archaikus görcsét. Szerelme, gyűlölete, összeomlása szinte a modern ösztönélet művészi megjelenítése. Hangja (ha éppen nem vibrál), szépen, a magas fekvésben erőteljesen, sokat ígérően szól. Czanik Zsófia kifogástalan Aida, Bo­ri­s­ József méltóságteljes Ram­­fis. Kerekes János, a második felvonásban bekapcsolódott az isteni sugallat magasfe­szültségű áramkörébe, ün­neppé tette az estet. Csak az a baj, hogy a kriti­kus szeret a maga módján ün­nepelni. Tehát: egyértelmű elismerését némi díszharmó­niába pályázza. Hogy tudni­illik a beállítások elviselhe­tetlenek. Lidérces irraciona­litás és paródiának is kezdet­leges megoldások nászából születtek. (A győzelmi jelenet­ben többek között vagy nyolc fegyveres öles léptekkel be­jön, megkerül egy képzelet­beli kört, amelynek átmérője laikus becslésünk szerint öt méter, majd kimennek, azon­nal, ugyanott, ahonnan bejöt­tek. Ilyen jelenetet csak Franz Kafka látomásai hitelesítenek.) Operaházunk főrendezője, Nádasdy Kálmán ragyogó szakember. Tett már csodá­kat. Altassa el a kegyeleti szempontokat, segítsen. Abody Béla A fiatal francia írónő, Fran­­coise Sagan, hazánkban is megjelent „Jó reggelt búbánat” (Bonjour tristesse) című regé­nyéből film készül. Képün­kön: Mylene Demongeot pá­rizsi színésznő, a film fősze­replője. Színházak szerdai műsora: Operaházi Arany, meg az asz­­szony; Gianni Schicci: Cso­dálatos mandarin (Takács-bérlet, 5. előadás 7). — Operaház Erkel Színháza: Carmen (2. bérlet, 4. előadás, 7). — Nemzeti Színház: A tojás (7). — Katona József Színház: Szellemidézés (7). — Ma­dách Színház: Anna Frank nap­lója (7). — Madách Színház Ka­maraszínháza: Milliomos Nápoly (7) — A Maggyar Néphadsereg Színháza: Hattyú (7). — Petőfi Színház: A nevető ember balladá­ja (7) — Jókai Színház: Trisztán (7) — József Attila Színház: Váljunk el (7). — Fővárosi Ope­rettszínházi Kard és szerelem (7). — Blaha Lujza Színház: Ta­vaszi keringő (7). — Vidám Szín­pad: „Osztályonfelüli” kabaré (7) — Kis Színpad: Majd a pa­pa . (8) — Állami Bábszínház: Hüvelyk Matyi (10). Szigorúan bizalmas (fél 8). _ Zeneakadé­mia: Antal István. Beethoven-est­­je elhalasztva február lére. — Bartók-terem: Tátrai vonósné­gyes kamaraestje (K-bérlet, 2. 8). — Kamara Varieté: Fentről lőtt ember (6 és fél 9). — Buda­pest Varieté: így fest Pest (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Januári nemzetközi műsor (fél 8). — Jég­­színház: Jégikok­tél (fél 8). A Haydn-jubileumra restaurálják a „magyar Versailles"-t Nemzetközi Haydn-kongresszus és kiállítás a fertődi kastélyban Rendbehozzák a gyönyörű parkot­­ Szabadtéri hangverseny a díszudvarban 1764-ben építők egész hadse­rege jelent meg a Fertő és a Hanság ingoványos nádasai kö­zött, s két év múlva, a régi va­dászlak­helyén már készen állt a hatalmas Eszterházy-kastély. Magyarország legszebb főúri kastélya, amely méreteivel és pompájával, francia udvari stí­lusával nemcsak hazánkban, hanem Közép-Európában is párját ritkítja. A tágas, fél­kör alakú díszudvarból gyönyö­rű kétágú lépcső vezet a főúri fogadások számára készült, művészi kiképzésű Sala Ter­­renába; felette, az emeleten volt a Zeneterem, annyi nagy­szerű hangverseny színhelye. 126 terem Az öt palotából álló kastély­ban 126 terem található; egyik szárnyépületében volt a Kép­tár, amelynek anyaga — közte Raffael világhírű „Eszterházy- Madonnája” — már fél évszá­zada a Szépművészeti Múzeum birtokában van, a másik olda­lon a Pálmaház télikertje pom­pázott. A Muzsikusok házában lakott mintegy 25 évig Haydn, nem messze ettől állt a gyö­nyörű Operaház. A kastély építőjét nem ismerjük — talán a híres Jacoby tervezte? — és azt sem tudjuk, hogy mi volt a célja az építtetőnek, Eszterházy „Fényes Miklós­nak” ezzel a nagyigényű vál­lalkozással. Mert rövid fénykor után magára hagyják a fertődi kas­télyt. Egy évszázadig szinte nincs is gazdája; falai málla­doznak, leég az Operaház is. 1904-ben restaurálják, azonban a régi élet már nem költözik fa­lai közé. A második világhá­ború viszontagságai súlyosan megviselték. Bútorzata elpusz­tult, berendezése, gyönyörű gobelinjei elkallódtak, falai to­vább pusztultak. Az ötvenes­­ években a Földművelésügyi Minisztérium vette használat­ba a kastély két szárnyát. Az egyikben mezőgazdasági tech­nikum kapott otthont, a má­sikban a Fertődnádasdi Ker­tészeti Tudományos Intézet. A legértékesebb, középső részt egy ideig termény­raktárnak használták, s ez, sajnos, sokat ártott a Sala Terrena gyönyörű mintás pad­lójának. Két éve terv született arra, hogy reprezentatív szállo­dává alakítsák a kastélyt. Fer­tőd alig hatvan kilométerre van Bécstől, környéke kitűnő vadászterület, idegenforgalmi szempontból tehát kiválóan hasznosítható. De ezt a tervet anyagi eszközök hiányában el kellett vetni. • Haydn-ősbemutatók a kastélyban A kastély falait most még­is állványok veszik körül. Jövőre ünnepli a világ a nagy osztrák muzsikus, Joseph Haydn halálának 150. évfordu­lóját i­s erre az alkalomra nem­csak Ausztriában, Németor­szágban, Angliában készülnek ünnepi rendezvényekkel, ha­nem nálunk is, hiszen­ Haydn élete és munkássága nem ke­vés szállal fűződik hazánkhoz. Éppen a fertődi kastélyhoz, ahol, mint az Eszterházyak ze­nei direktora, életének mint­egy harmadát töltötte. Ahogy maga mondotta, szívesen tar­tózkodott itt. Magyarországi élményei nem kevés nyomot hagytak muzsikájában is — mintegy nyolc-tíz operájának itt, a fertődi k­astélyban volt az ősbemutatója. Az Akadémia Zenetudományi Bizottsága már most készül a Haydn-évre. A tervek szerint Operaházunk felújítja a nagy muzsikus va­lamelyik operáját, országszer­te hangversenyeket rendeznek és egy nemzetközi kongresz­­szust, amelynek színhelye ép­pen Fertőd lesz. Erre az alka­lomra Rados Jenő professzor irányításával egy idő óta fo­lyik már a kastély főépületé­nek restaurálása — Elöljáróban meg kell mondanom, hogy Porpáczy Aladár, a fertődi tudományos intézet kiváló vezetője évek óta egyik leglelkesebb híve a kastély megmentésének — mondja a kitűnő építőművész az Esti Hírlapnak. — Ami tőle­­és felettes hatóságaitól tellett, megtörtént az épület megóvá­sáért, ez azonban nem volt ele­gendő. A helyreállítás megin­dulását, azt hiszem, nemcsak az építésztársadalom, hanem az egész ország lakossága örömmel fogadja. A munka 70 százalék­át már elvégeztük, a főépület két szárnyának vako­lása késznek mondható. A Cour d’Honeur kiváló akusz­tikájával, a főlépcső festői hátterével ideális színhelye lehet a Fertődön terve­zett hangversenyeknek. A be­szakadt födémek kicserélése folyamatban van; a stukkódí­szeket darabokban szedjük le, hogy a betongerendákkal meg­erősített mennyezetre eredeti módon visszarakhassuk. A park rendbehozása Ormos Imre professzor vezetésével történik. Folyik a restaurálás A külső helyreállítás mel­lett folyamatban v­an a köz­ponti épület reprezentatív termeinek, köztük a Sala Terranának restaurálása is, ahol a nemzetközi kongresz­­szust megtartanák. A bu­dapesti kiállítás mellett a fer­tődi kastélyban is berendeznek majd egy termet a birtokunk­ban levő Haydn-relikviák, ere­deti kéziratok vagy másolataik bemutatására. — Mint ezt már illetékes he­lyen elmondottam, igen hasz­nos volna már most meghirdet­ni: a világ összes országaiból minden útlevélnehézség nélkül hazánkba utazhatnak a Haydn­­ünnepségekre a muzsika ked­velői. Véleményem szerint, az idegenforgalom anyagi haszna mellett, ez nem kevés erkölcsi sikert is szerezne hazánknak. Volt már hasonlóra példa — a magyar—angol futball­mérkő­­zés alkalmával. Úgy hiszem, Haydn emléke egy még oly je­lentős sporteseménynél is job­ban megérdemelné ezt a pro­pagandát — mondotta befeje­zésül Rados Jenő professzor. Véleményét mi is nagyon meg­szívlelendőnek tartjuk! Artner Tivadar Harsányi Rezső jubilál és nyugalomba vonul Harsányi Rezső, a kitűnő szí­nész most ünnepli színészi működésének ötvenedik évfor­dulóját. Sok színházi és film­sikert ért el öt évtized alatt, most nyugdíjazását kéri. — Sokat dolgoztam öt évti­zed ala­tt — mondja —, és ha nyugdíjazásomat is kértem, ezért, remélem, sor kerül ar­ra, hogy néha egy nekem való szerepben felléphessek. Át­adom helyemet a fiataloknak. 1908-ban, a Vígszínházban kezdtem pályámat. A Liliom premierjén léptem fel először, és Holumbert, a ligeti fényké­pészt játszottam. A Vígszínház­ban tanultam meg nagy kor­társaimtól a művészi fegyel­met. Két és fél év után a kolozsvári Nemzeti Szín­házban, Janovics Jenőnél léptem fel, ahol hat évig mű­ködtem. Ott tanultam meg iga­zában, mi a színészi munka. A próbák reggel nyolctól kez­dődtek, többször a késő dél­utáni órákig tartottak, utána rögtön az előadás következett. 1918-ban a Belvárosi Színház­hoz kerültem, Bárdos Artúr­hoz. Ott egész sereg magyar szerző darabjában léptem fel, köztük Földes Imre „Tériké” című darabjában háromszáz­­szor. — A felszabadulás után is­mét a Belvárosi Színházban játszottam, egyebek között: a Volpone-ban és a Pygmalion­­ban is. Legutóbb az Esernyős királyban léptem fel a József Attila Színházban. Most, ennyi szép este után, ünnepség nél­kül, önként mondok búcsút a rivaldafénynek. (k. j.) J­a halattuk □ KOZOCSA SÁNDOR, a Széchenyi Könyvtár könyvtá­rosa és Radó György író, mű­fordító Varsóba érkezett, ösz­­szegyűjtötték a lengyel irodal­mi művek magyarul megje­lent fordításainak és a lengyel irodalomra vonatkozó cikkek­nek bibliográfiai adatait, ezt vitték ki a lengyel fővárosba. A munka másfél évtizedes ku­tatások eredménye. Körülbe­lül 140 íróról 4000 adatot tar­talmaz. A lengyel tudományos és irodalmi körök nagy érdek­lődéssel fogadták a két ma­gyar bibliográfus munkáját □ SHAKESPEARE „Mac­­beth’’-jének különös filmvál­tozatát forgatja Akira Kuro­­szava japán rendező. A tragé­dia cselekményét XVI. század­beli japán környezetbe helyezi. A „Véres trón” című film fel­vételeinek nagy részét „ősrégi” kastély körül forgatják, me­lyet külön erre a célra építet­tek a Fudzsi-hegyen. □ „MARXISM TODAY” — Marxizmus ma — címmel új folyóirat jelent meg Angliá­ban. Az első szám a többi kö­zött közli Emil Bums „El­avult-e a válság elmélete?” cí­mű cikkét. □ AMUNDSEN, a híres sarkkutató életét örökíti meg egy most készülő francia— norvég szélesvásznú, színes, koprodukciós film. Eduard Cheque francia újságíró írta a forgatókönyvet, rendezője Christian Jacques. □ A HUNNIA FILMSTÚ­DIÓ 7. műtermében két szín­padot ácsolnak, a padlót fehér papírokkal ragasztják be. A televízió itt rendezi meg csü­törtökön este a „Még egyszer Szilveszter” című műsorát. Várkonyi Zoltán, a rendező el­mondta, hogy a szilveszteri műsor sikere ösztönözte a te­levíziót az újabb vidám mű­sor összeállítására. Technikai újításokra is törekedtek a mű­sor összeállításánál, hiszen a filmgyárak nagyobb lehe­tőségei erre módot adnak, így például két, egymással de­rékszöget bezáró színpadon fo­lyik majd a műsor, amelyben a többi között Colette Dereal, az ismét h­azánkban vendéges­kedő francia filmszínésznő is szerepel, aki angol, francia és magyar dalokat énekel. A mű­sornak külön összekötő szöve­ge nem lesz, Darvas Szilárd mond el három önálló konfe­­ranszot. □ PABLO CASALS, múlt év áprilisi szívrohama óta elő­ször, hangversenyt adott San Juanban (Puerto Rico). A nagy csellista Beethoven-műveket játszott. □ AZ EDINBURGHI ünnepi játékokon tizenkét új balettet mutatnak be, köztük Georges Skibine „Ondine”-jét. A fősze­repet a szerző táncolja, a lib­rettót Francoise Sagan írta. □ K. CZOBOR ÁGNES mű­vészettörténész Franciaország­ba és Olaszországba utazik, hogy a múzeumok és gyűjte­mények Corregio-festményeit tanulmányozza. Könyvet ír a nagy olasz művészről. □ NÉGER DZSESSZ-MŰ­­VÉSZEK vendégszerepeinek szombattól kezdve Budapes­ten. De miért jelentik be az amerikai néger zenekar buda­pesti fellépéseit német nyelvű plakáton? NAPTÁR Január 16, csütörtök, Gusz­táv napja. A Nap kél 7.28, nyug­szik 16.20 órakor. A Hold két 4.11, nyugszik 13.28 órakor. A titkárnő alkonya ■jy­ Marikának mindenki szép fil­met mondott: Marika volt a vezér titkárnője. Kissé már öregedő, pelyhedző baju­­szú, teltidomú özvegyasszony­ka volt, jóindulatú és mindig mosolygós. Bókoltak, ha benyi­tottak hozzá, elmondták min­dennap, hogy most már sová­nyabb s hogy ez a pettyes vagy csíkos ruha mennyire kiemeli karcsúságát, irigylés­­reméltó termetét. Hoztak neki cukorkát, virá­got, szereztek neki mozije­gyet. A főmérnök átható pil­lantást vetett felé, amíg ült a fotelben és várta, hogy nyíl­jon a vezér ajtaja. A főmér­nök is özvegyember, örökla­kása van Budán. De a főköny­velő, az jobban tetszett Mari­kának. Az fiatalabb is. Ó, nehéz kiismerni a férfi­szíveket, nagyon nehéz. De Marika lassan kiismeri. Forr, pezseg körülötte az élet. A bó­kok tüzében Marika kivirul és megszépül. Bájos lesz, hanya­gul elegáns. Akár egy virág, amikor nyílni kezd. Most már másodszor. . S akkor, amikor már azt hitte, hogy révbe jut, a vezér hirtelen megbetegedett. Talán nyugdíjba is megy. Másnap, harmadnap még benyitott hoz­zá egy-egy tisztviselő, a főmér­nök is bekukkantott: „Hogy van?" Ó, nem Marika, hanem a vezér. Hogy ő hogy van? Ki törődik vele, Marikával? Kit érdekel egyáltalán? Senkit. Nem jöttek be kávéra az osz­tályfőnökök, nem jöttek be rá­gyújtani a tisztviselők, senki se jött tereferélni, a lányok sem. A főmérnök négy nap múlva, amikor találkozott Ma­rikával a folyosón, csak hide­gen biccentett a fejével. A fő­könyvelőnek pedig egyáltalán nem volt ábrándos a tekinte­te. Marika egy ideig nem tud­ta, mi történt. Aztán rájött: teája csak a vezér fénye ra­gyogott. Nézegette magát a tükörben, az üres, kihalt, hi­deg titkárnői szobában. Arca petyhüdt volt, szeme alatt rán­cok és karikák. Hirtelen meg­öregedett. Illés Sándor A mecseki szénbányák fej­lesztésére 195,5 millió forintot fordítanak ebben az esztendő­ben. CSÚNYASÁGI VERSENYT rendeztek Ecuadorban. A ver­seny külön érdekessége, hogy mindössze három jelentkező akadt. Pedig királynőnek len­ni nem megvetendő dolog!. . Mint ismeretes, a Ganz Va­gon- és Gépgyár a közelmúlt­ban megnyerte egy török be­ruházási bank pályázatát, amely célul tűzte ki az ikiz­­derei török vízierőmű minél gazdaságosabb és célszerűbb megépítését. Az ikizderei erő­mű építkezéseit a közeli na­pokban megkezdik. A Ganz­­gyár szakembereinek, mérnö­keinek egy része már elutazott Törökországba. Az új erőmű kapacitására jellemző, hogy a 27 ezer lóerős turbinák ára­mát 66 ezer voltos távvezeté­ken 120 kilométeres távolság­ba szállítják. A tervek szerint a Ganz Törökországban a kö­zeli jövőben még egy újabb erőmű építéséhez kezd hozzá Trabzonnál. „SZÁZ KIFOGÁS FÉRJEK SZÁMÁRA“ címmel Stock­holmban nemrég könyv jelent meg, amelyet napok alatt szét­kapkodtak. A vásárlók többsé­ge — mondani sem kell — a feleségek közül került ki. A távolsági autóbuszközleke­dés fejlesztésére ebben az év­ben 225 autóbuszt és 30 pót­kocsit adnak át a MÁVAUT- nak. Öngyilkosság gázzal. Ferenc körút 6. szám alatti lakásán gázzal öngyilkosságot követett el Németh Ferencné 55 éves háztartásbeli. A gáz megölte. Köszönetet mondunk mindazok­nak, akik fiunk, ifj. Kálmán Ber­talan, MÁV mérnök elhunytéval részvétüket fejezték ki. (x) Redner Ödönné, sz. Lenkei Mar­git folyó hó 12-én elhunyt. Teme­tése I. hó 16-án, csütörtökön 13 órakor les® a rákoskeresztúri te­metőben. (x) A hagyományos lipcsei nem­zetközi vásárt s technikai ki­állítást idén március 2-től 11-ig rendezik meg, több mint ki­lencezer cég részvételével. A magyar ipart 22­24 külkeres­kedelmi vállalat képviseli Lipcsében. A mintegy kétezer négyzetméter alapterületű ma­gyar technikai pavilonban nagy helyet kap a MOGÜRT. Többek között bemutatja a Csepel Autógyár most elké­szült új D-450-es típusú te­herautóját, amely az előzőek­nél sokkal nagyobb teherbírá­sú. ELEKTROMOS LÁZMÉRŐT gyártanak Japánban. Ezt nem kell a betegnek a hóna alá tenni, vagy szájába vennie — elég, ha a bőréhez ér és máris jelzi a test hőmérsékletét. A Csepel Vas- és Fémművek KISZ-szervezetében elhatá­rozták a fiatalok, hogy ver­senyt kezdeményeznek „A szakma ifjú mestere“ címért. A megélénkülő versenyszel­lemre jellemző, hogy több olyan ifjúmunkás is jelentke­zett nevezéssel, aki nem szak­munkás. Ők egyelőre nem ve­hetnek részt a versenyben, de van lehetőségük, hogy szakmát szerezzenek, s akkor indulhat­nak. A versenyző fiatalok ré­szére filmvetítéssel egybekö­tött szakmai előadásokat ren­deznek. ÖREG ÓRIÁSHARCSA ke­rült a szegedi halászok háló­jába. Korát negyven évre be­csülik. Súlya 69 kiló. A ritka zsákmányból a halászszövet­kezet csárdájában ünnepi ha­lászvacsora lesz. TAVASZ A TÉLBEN Plusz 10 fok volt a hőmérséklet Budapesten már tegnap délben És kinyílott az ibolya is Ebben a tavaszias télben. Ha ilyen szeszélyes az idő És ilyen váratlanul csele®: Az ibolya lesz a szezoncikk, Mert a primőr a gesztenye lesz. Hidvéghy Ferenc CSODA EGY ISKOLÁBAN. Az általános iskoláknak a minisztérium irányításával készült, többszörösen átdol­gozott hetedik osztályos számtankönyve, amely tavaly a nyolcadik kiadást érte meg, talánnyal lepi meg a tanuló­kat A háromszázhetvenhar­madik példa szó szerint így hangzik: „Egy általános isko­lába 460 tanuló jár. Ebből 55 százalék jár a felső tagozat­ba. Hányan járnak a felső és hányan az alsó tagozatba?” A gyerekek máris kiszámítot­ták. A felsőbe 253-an, az al­sóba pedig 207-en járnak. Nincsen ebben semmi csoda. Az most következik! A há­romszázhetvennegyedik pél­da ugyanis a következőkép­pen hangzik: „Ugyanitt a ta­nulók 52 százaléka lány. Hány fiú és hány lány jár az iskolába?” A gyerekek ezt is kiszámítják. 239,2 lány és 220,8 fiú jár az iskolába. Csak arra kíváncsiak, hogy hol az az iskola, amelyikbe akár az a két­­tized lány, akár az a nyolc tized fiú megta­lálható. Ilyet még sohase lát­tak. Feltehető, hogy a könyv szerkesztői sem. Nem lenne ésszerűbb, ha törtekkel az almát vagy a szövet méterét mérnék, s a gyerekeket egész­ben hagynák? (r. i.) Tízezer ember jelenlétében ítélték halálra Szecsuan tarto­mányban Ling Sien-lian kuo­­mintangista tisztet, a Szamjao elnevezésű kuomintangista koncentrációs tábor egyik volt parancsnokát, aki sok száz kí­nai hazafi meggyilkolásáért felelős. A halálos ítéletet a tíz­ezer főnyi tömeg jelenlétében, az ítélethozatal után azonnal végrehajtották. HAT VADDISZNÓ került terí­tékre Szín község határában. A legeredményesebb vadasz Nyitrai József, a lillafüredi er­dészet vezetője volt, aki egy­maga három vaddisznót lőtt. Kiesett a robogó autóbusz­ból. Reichert János 31 éva könyvelő, Rákosszentmihály József Attila út 76. szám alatt, lakos ma reggel a Maurne Sándor utcán robogó 20-a autóbuszból kiesett. Koponya­­­alapi töréssel és agyrázkódás­sal a Péterfy Sándor utcai kórházba szállították a men­tők. □ GYEREKEK! A tá­vbeszéd mesemondó (427 — 960) műsora 16-án, csütörtökön: Nyulam-bu­lám lakomája, b­askír népmes (elmondja: Szemere Vera).

Next