Esti Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-31 / 25. szám
• Mint kiderült: A perceink meg voltak számlálva ... című úgynevezett kabaré a szilveszteri tévéműsorból kimaradt számokat tartalmazta. Ékes magyarsággal szólva: a részsejt Általános színvonalát is körülbelül ez a szó jelzi leginkább. Az oldalunk ezúttal se fájdult meg a kacagástól. A paródiaműsorokhoz nagy parodista egyéniségek kellenek — mint ezt a szilveszter legjobb percei is bizonyították —, vagy ragyogó ötletek. Mindez hiányzott, kivétel csupán a Mínirémek című összeállítás volt: az apróhirdetések alapján készült kis villámjelenetek. Ha valamire visszaemlékezünk a műsorból az leginkább Feleki Kamil elbűvölő kisfiúra. • A szombat este kitűnő színfoltja volt Rhoda Scott, a vonzó és nagy tehetségű virtuóz jazz-zongorista stúdióhangversenye. Egyetlen kifogásunk: az összekötő és riportszövegben elkelt volna több szakszerűség és kevesebb aranyoskodás. • Tévében ritkán látni olyan jó filmet, mint a szombat éjszaka sugárzott jugoszláv film. Mentes volt a partizánfilmek sablonjaitól; érződött, hogy fiatal művész munkája, akitől idegen a pátosz és sokkal közelebb áll hozzá egy nyersebb, fanyarabb, életközelibb látásmód. Tetszett őszintesége, a még a legkitűnőbb emberekben is élő feneketlen nemzetiségi gyűlölködés kíméletlen ábrázolása. Remekül sikerült a magyar szinkron: Avar István, Szirtes Ádám, Képessy József, Fodor Tamás hangja teljesen egybesimult a rokonszenves jugoszláv színészek játékával. Kérdésünk csupán: vajon amikor annyi gyengébb műsort sugároz főidőben a tévé, miért kell egy ilyen jó művet éjszaka, nagyon sokaknak már késői időpontban vetíteni? Tán csak nem a vaskosabb kifejezésektől akarták óvni a fiatalokat? Ezek a fordulatok ugyanis minden játszóterem másodpercenként hangzanak el, hat-nyolc évesek focimeccsei közepette is ... • A vasárnap szürkeségéből csak a Fekete város jóízű részlete emelkedett ki. (f. f ) Magyar filmhét Párizsban Parizs, január S1. Magyar filmhét kezdődik Párizsban február 2-án. A Place St. Michelen, a Quartier Latin szívében levő St. Michel filmszínházban hét napon keresztül Franciaországban eddig még be nem mutatott magyar filmeket láthat az érdeklődő párizsi közönség —, minden nap másikat. A hét film: a Kitörés, a Tóték, a Jelenidő J a Szerelmesfilm, az Égi bárány, a Horizont és a Sárika drágám. A filmszemlét a francia filmközpont, a Hungarofilm és a párizsi Magyar Kulturális Intézet rendezi (tavaly Budapesten volt francia filmhét). A vetítéseket viták követik, amelyeken Bacsó Péter, Szabó István, Fábri Zoltán és természetesen a filmek több szereplője találkozik majd a magyar filmművészet iránt feltűnően érdeklődő, főleg fiatal párizsi nézőkkel. A hét másik magyar művészeti eseménye Párizsban: Kocsis Zoltán és Ránky Dezső hangversenysorozata a Theatre de la Ville-ben. A két fiatal zongoraművész elsejétől 5- ig szerepel a francia főváros kulturális életében nagyon fontos, sajátos szerepet betöltő, elsősorban fiatalok által látogatott intézmény színpadán. Műsorukon Bartók, Brahms, Mozart, Liszt, Schubert, Schumann és Kurtág művei szerepelnek. A színház művészeti vezetője elmondta: már most megkezdték a két művész lemezeinek árusítását, s a hangversenyek iránti nagy érdeklődés jelzi, hogy sok jegyet adtak már el elővételben, s részleteket sugároz a francia rádió is. Lukács Teréz MÁRCIUSI BEMUTATKOZÓ BÁCS-KISKUN MEGYE BUDAPESTEN Márciusában érdekesnek ígérkező rendezvénysorozat kezdődik Budapesten: Bács-Kiskun megye gazdasági-társadalmi életét bemutató kiállítások mellett számtalan kulturális rendezvénnyel ad ízelítőt szellemi életéből. A Vármúzeumban március 1-én nyílik a Bács- Kiskun megye népművészetét reprezentáló , kiállítás. A Nemzeti Galériában, ugyancsak március első napjaiban, bemutatják a bajai múzeum Oltványi-, a kiskunhalasi múzeum Thorma-, a kiskunfélegyházi múzeum Holló- és a kecskeméti múzeum Nemes Marcell gyűjteményét. Az Ernst Múzeumban, ezzel egyidőben, a megyében élő, vagy a megyében született művészek alkotásaiból rendeznek tárlatot. Március 9—10— 11-én a Fészek Klubban is Bács megyei program lesz: hangversenyeket, művésztalálkozókat és a Forrás című folyóirat irodalmi estjét tartják. A Fővárosi Folklór Centrum a megye jeles fafaragó népművészeinek alkotásaiból rendez kiállítást, s ugyancsak ezen a fórumon fellépnek a legkiválóbb Bács-Kiskun megyei népiegyüttesek is. A rendezvények közül kiemelkedik a megye gazdasági életét megvitató tudományos tanácskozás, a Kossuth Klubban. Délszláv vacsoraestek január 31-től február 4-ig Rác leves Erőleves szlovén módra Pirított halszalagok rác módra Csevadcsicsa Sokac vegyes ízelítő Rántott csirke zágrábi módra Göngyölt szarvasszeletek Djuvets Bácskai szármák Csorba csirke Dévér keszeg Dráva menti módra Ürüérmék macedón módra Bácskai ürüszeletek Bélszínszelet Draskovics módra Diós fánk karamell öntettel Juhtúrós galuska Fondue szerb módra Szabó Dezső konyhafőnök Drávai csata A drávai csatának — a második világháború egyik nagy jelentőségű összecsapásának — részletei elevenednek meg a Baranyai helytörténetírás című sorozat most megjelent kötetében, amelyet a Pécsi Levéltár adott ki. Mint ismeretes, 1945 tavaszán a hitlerista csapatok összpontosított támadást indítottak a Drávánál, hogy áttörjék a szovjet—bolgár védelmi vonalat és egyesüljenek az Észak-Dunántúlon előrenyomuló német alakulatokkal. Az Erdei ördög fedőnevet viselő náci hadművelet azonban kudarcba fulladt, s ez nagyrészt a Dráva vonalát védelmező bolgár harcosok hősies helytállásának köszönhető. Dr. Takács József, a Hazafias Népfront pécsi városi bizottságának titkára évekig kutatta a Dráva menti nagy csaták hiteles történetét. 1965 és 1970 között találkozott több veterán bolgár parancsnokkal. (MTI) Az Irodalmi Színpad társulata, Léner Péter rendezésében, ma mutatja be Örkény István egyperces novelláinak színpadi változatát. Képünkön: Major Tamás és Bálint András az est egyik jelenetében. AZ NDK-BAN filmet készítettek Karl Liebknechtről Az időpont 1918, a színhely Berlin. A várost vörös zászlók ékesítik. A császári palota erkélyére kilép a munkásvezető, Karl Liebknecht. „Kikényszerítettük a békét!” — mondja az egybegyűlt tömegnek, de rámutat: a proletariátus, a nép ezzel még nem elégedhet meg, mert bár a német imperializmus elvesztett egy csatát — elbukott a császárság —, még korántsem szenvedett teljes vereséget. Ezért a munkásságnak nem szabad kiadnia kezéből a fegyvert, nem volt elég kikiáltani: meg is kell védeni a német szocialista köztársaságot. NÉGY ÉV SZENVEDÉS Sokan nem hallgatnak Liebknechtre. Négy véres, szenvedésekkel teli háborús esztendő elég volt: úgy érzik, nem kell többé a fegyver. Hallgatnak Scheidemannra, Ebertre, mindkettő a „törvény, s a rend”, a „rend, s a nyugalom” hirdetője, csakhogy továbbra is a burzsoázia rendjéé. Másokat viszont lelkesít Liebknecht felhívása, ők tudják, hogy a forradalom csak most kezdődött, a bankok és a földek, a gyárak és a nagy konszernek még a tőkéseké, a földbirtokosokét el kell venni tőlük. Ilyen nagy történelmi jelenetek, izgalmas képsorok váltják egymást a DEFA új filmjében. Mindennek ellenére... ez a címe a színes filmnek, amelyet Günter Reisch rendezett, forgatókönyvét Michael Tschesno-Hell írta. A főszereplő, a század német munkásmozgalmának legnagyobb alakja, Karl Liebknecht. A rendező Horst Schulze-ra bízta ezt a szerepet. Szovjet vendégművész, Ludmilla Kaszjarova alakítja Liebknecht feleségét, Sophie-t. A film csupán néhány hónapot ábrázol Liebknecht életéből, utolsó, legizgalmasabb korszakát. A cselekmény 1918 októberében, Liebknechtnek a luckaui fegyházból való kiszabadulásával kezdődik, és meggyilkolásával fejeződik be. LUXEMBURG ÉS PIECK A német munkásmozgalom több vezető alakja, Rosa Luxemburg, Wilhelm Pieck is megjelenik a nagyhatású, új NDK filmben, amely reméljük, nemsokára a magyar filmszínházakban is műsorra kerül. (-s) Harminc évvel ezelőtt, 1942 februárjában és a következő hónapokban legbrutálisabb közegeit mozgósította a fasiszta kormányzat. A hírhedt VKF 2., a katonai elhárítás kopói kutatták a szálakat, keresték a nyomra vezető jeleket. Hatalmas, eszközökben nem válogató apparátus dolgozott. Mitől ijedt meg ennyire az elnyomó hatalom? 1942. január harmincegyedikén jelent meg a Szabad Nép első száma. A Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Bizottsága Rózsa Ferencet bízta meg a háború ellen, az ország függetlenségéért harcoló párt lapjának létrehozásával. Rózsa Ferenc feladata volt az újság szerkesztése, a nyomda és az elosztó hálózat megszervezése. Nehéz időkben vállalták a KMP vezetői az illegális újság megjelentetésének kockázatát. Folyt a Szovjetunió elleni rablóhadjárat, amelyben a magyar uralkodó körök felelőtlenségének és szolgalelkűségének áldozataként magyar katonák is részt vettek. Moszkva alatt a szovjet hadsereg megállította ugyan Hitler hadseregét, ám a haladás és a nemzeti függetlenség híveinek még súlyos próbákat kellett kiállniuk. Ezért volt fontos, hogy a kommunisták hallassák szavukat: harcoljanak a békéért, a fasiszta háború ellen, a demokratikus Magyarországért. Ezt a harcot vállalta és szolgálta a Szabad Nép, erre utalt az első szám vezércikke, amely a sötétségben a győzelem reményét élesztette: „A reakció sötét erőinek elsöprése szabaddá teszi az utat Európa demokratikus fejlődése előtt, amely ezen a kontinensen végképp kiküszöböli a népek erőszakos elnyomását és a háborút.” A Szabad Nép cikkeinek sorát Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán írta. Mellettük sokan vállaltak részt a veszélyes munkából. A szerkesztőség igyekezett minél több munkáslevelezőt bevonni, olvasóinak tanácsát és bírálatát kérte: .......megfelel-e mindenben a lap feladatának, nem kell-e másról, mást vagy más formában írni.” Az újság, s a párt röpiratai, különösen a délvidéki vérengzésekről tízezer példányban kiadott riasztó beszámoló, széles körben hatott. A szerkesztők, a szerzők és a terjesztők nap mint nap találkoztak veszélyes munkájuk eredményével. Az illegális Szabad Nép cikkeit stencilre írták, majd összekötő vitte a nyomdába. A nyomda egyetlen sokszorosítógép, amely Budafokon, föld alatti barlanglakások közelében, lakásnak és szabóműhelynek álcázott viskóban dolgozott. Minthogy a párt utasítása szerint a lapot — elolvasása után — meg kellett semmisíteni, a felszabadulás után hosszú ideig nem került elő egyetlen Szabad Nép-példány sem. Évekkel később a Margit körúti katonai börtönben, Schönherz Zoltán peranyagában találtak egy sorozatot. Dokumentum bizonyítja tehát, hogy a kommunisták nemcsak elszántan, hanem okosan is harcoltak. A történelem őket igazolta, mert a legkövetkezetesebben léptek fel a nagybirtokrendszer felszámolásáért, a Duna-medence népeinek békés együttéléséért, a demokráciáért, és a háború fasizmus ellen fordításáért. A magyar történelem alapkérdésében így foglaltak állást: „A munkásosztály a szocializmus megvalósításáért küzd, ennek azonban előfeltétele, hogy 1848 örökségének valóra váltásáért harcoljunk ...” Felnőnek a gyerekek A negyvenen felüliek bizonyára emlékeznek még a húszas és a harmincas évek egyik legszebb hangú énekes-színészére, Jan Kiepurára — magyar színésznőénekesnő felesége volt: Eggerth Márta. Bécsi jelentés szerint Kiepura fia, Jan Taddeusz Kiepura most mutatkozott be a Theater an der Wien-ben. A My Fair Lady című musical Freddy szerepét vette át. Az Arbeiter Zeitung dicséri a fiatal énekes-színész bemutatkozását, azt állítja, Kiepura fia a legjobb úton halad, hogy hamarosan ugyanúgy a közönség kedvence legyen, mint édesapja volt. * $ !» ! ! Tetszet § § ^ Kellemes, gördülékeny ^ farsangi műsorral rukkolt S ki a budai Éden Night s S Club. Végre száműzték egy s ^ vendéglátó műsorból az ^ ^ ízetlen tréfákat, s a másfél ^ órában jó énekesek és táncosok váltják egymást, s S Mátrai Zsuzsa viszi el az S § énekesek közül a pálmát, § ^ de tetszett Zanetti Judit, ^ Poór Péter és Mérei Szabó ^ S Edit. Rónaszéki András s ^ száma nevetőizmainkat te- ^ ^ szi próbára. Szabó Júlia és ^ ^ Kulcsár András produkció^ jánál többet aligha várha- tunk egy bár tenyérnyi sS táncparkettjén. Rózsahegyi S § Marika műsora igen szóra- v ^koztató, megérdemelt si ^ kert arat. (gyű) | ^ ssssssssssssssssssssssssssssssssss/^ Az 1942-es évfolyamnak négy száma jelent meg. Az utolsó cikk ismételten a munkáslevelezőket kéri: írjanak az üzemekben kibontakozó antifasiszta mozgalomról. A levelezők válaszoltak is. Készen állt már az ötödik szám anyaga, amikor Rózsa Ferencet, 1942. június harmincadikán, letartóztatták. Kínban vallatták, agyonverték. De azt, hogy kik vettek részt a Szabad Nép szerkesztésében és terjesztésében, nem tudhatták meg tőle. Az illegális Szabad Nép szerkesztője hű maradt ahhoz, amit munkatársainak mondott: „Ha az életedbe kerül is, akkor se valljál semmit a lapról!” d.