Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-24 / 95. szám
• Sziklás hegyek országában, Kirgiziában jártunk tegnap este az APN és a Magyar Televízió jóvoltából. Kirgizia bő vizű forlyóiról, kristálytavairól, gazdag vidékeiről hallottunk, állhatatos, dolgos kedvű, melegszívű lakóival találkoztunk egy sikerült dokumentumfilmben. E film készítői aligha találhattak volna Csingiz Ajtmatovnál rokonszenvesebb, jobb műsorvezetőt. Egyénisége határozta meg a produkció hangulatát. Különös — ahogy az alkotók megjelölték munkájukat — lírai dokumentumfilmet láthattunk. Nem szabályos interjúk, beszámolók és adatok sorozatával, hanem gyorsan pergő képekkel, pár mondatos vallomásokkal mutattak a szerkesztők (Balogh Judit és Valentyina Satrova) néhány jellemző pillanatot a távoli nép életéből. Jártunk építkezéseken és piacon, láttunk pásztorokat, vízierőmű-tervező mérnököket, gyapotszedő asszonyokat. Oláh Gábor operatőr kamerája üzemekbe, gyárakba, iskolákba, színházakba is bepillantott. S a gyors váltások közepette újra meg újra jólesett elidőzni , Ajtmatov egy-egy barátjánál, ismerősénél. A dokumentumfilmet kitűnően kiegészítették Az első tanító és Dzsamila szerelme című filmek emlékezetes képsorai. (kócsag) Tizenkettő egy tucat A közeljövőben néhány új magyar tv-játékot láthat a közönség. Száraz György drámájának főhőse III. Béla király. Sarkadi Imre Hannibál című drámája töredékként maradt fenn kéziratban. Eddig sehol sem jelent meg. Hannibál az évtizedek óta példamutató, legyőzhetetlen hadvezér a ramai csata előtt rádöbben a háború értelmetlenségére. Hajdufy Miklós irányításával rögzítik képszalagra. A szerelemféltés körüli bonyodalmakat ábrázolja Bárány Tamás Tizenkettő egy tucat című alkotása Gadl Albert rendezésében. Az orosz klasszikus irodalmat képviseli Turgenyev Rugyin című könyvének adaptálása, amely a múlt század derekának orosz tájaira invitál. -trolnaptól a mozikba. SZIKRÁZÓ LÁNYOK Vasárnap, vasárnap... — éneklik a türelmetlen fiúk a leányszállás előtt. Vasárnap, vasárnap... — berregtetik a motorokat, lámpavasra másznak, hogy bekandikálhassanak a hálótermekbe. Vasárnap, vasárnap ... — és a tetőről a szél egy száradó melltartót röpít a fiúk közé, megfelelő zenei aláfestéssel. Vasárnap, vasárnap... — szól a dal, míg a lányok elkészülnek, hogy aztán ki-ki a párjával nekiinduljon a kisvárosnak. Így indul Bacsó Péter új filmje, a Szikrázó lányok, amelynek kilencven percéből nyolcvan alatt Vukán György zenéje és Fazekas Lajos szövege hangzik. Lendülettel, pergő ritmusban indul a film, mintha egyetlen felütés után rátalált volna erre a nagyon nehéz műfajra, amit még elnevezni sem könnyű. A musical szót, mintha a színpadi adaptációk elhasználták volna. A filmopera kifejezés sem a legszerencsésebb, talán ezért választotta a rendező a ,pop-musical” megjelölést, ami érzékeltet valami törekvést, de a legkevésbé sem a műfaji meghatározás a lényeg. Sokkal fontosabb, hogy ez a fajta zenés film ritka, mint a fehér holló. A Szikrázó lányok jól indul. Talán még jobban folytatódik. A rezesbanda és a fiúját kereső lány zenében képben csupa báj és groteszk humor. A konzerves ládák tövében felhangzó altató képi látványában is, a zene hangulatában is megható. A művezető Napóleon — Madaras József tüneményes kis zsarnokparódiát játszik — kiűzetése a lányok-asszonyok paradicsomából, paradicsommal, egyszerre groteszk és ijesztő. Zene és cselekmény, kép és színészi játék, természetes gördülékenységgel kapcsolódik egymásba. Lírai hangokat is megüt, a film, ugyanakkor megfricskáz minden érzelmességet — igazán jó érzés a vászon előtt ülni. Külön zenei stílusbravúr, ahogyan a hanglemezre komponált szám egyszerre régi és mégis érzékeljük a hangszerelésen, az előadásmód hangsúlyain, hogy mindez tudatos paródia. Brigi öngyilkossága egy kicsit kizökkenti a nézőt megtalált jó érzéseiből, de végül is az elhagyott, állapotos leány sorsa áll a középpontban. Róla szól a mese, és a meséhez a vasorrú bába is hozzátartozik. Igazában azonban akkor zökkenünk ki a már elfogadott játékmenetből, amikor a cselekmény megfeledkezik Brigittáról, és egyszerre egy üzemi konfliktus kellős közepében találjuk magunkat. A férfiak kedvéért horgásztanya, vagy a nők kedvéért bölcsőde épüljön-e a nyereségből? Ez bizony olyan életidegen alternatíva, hogy még a zenés műfaj stilizáltabb valósága se nagyon viseli el. A cselekmény ráadásul egy újabb fordulattal rövid időre újabb főhőst is választ, a művezetővé lett munkáslány személyében. Sajnos, háromfelé szakad a konfliktus szála. Hiába talál viszsza a film befejezése Brigihez, már nem tudunk visszalépni mellé. Inkább meghökkenünk, mint meghatódunk a fordulaton — a zene a meghatódottságunkra apellál —, amikor a műtőasztal mellől szökik el, hogy a művi vetélés helyett mégis megszülje gyermekét. A film fele-kétharmada egyértelműen jól sikerült, s csak sajnálni tudjuk, hogy nem Brigitta históriája maradt az egyetlen szál. Ez valószínűleg jobban kedvezett volna a műfajnak, s Bánsági Ildikónak is, aki annyi hittel, belső temperamentummal, külső bájjal és finom érzékenységgel játssza ezt a Brigit, hogy így is az egyik legemlékezetesebb munkáslány-figurája marad a magyar filmgyártásnak. Aki végig egyenletes, egészen kiváló szinten oldotta meg feladatát — Zsombolyai János operatőr. Képei nemcsak színeiben gyönyörűek, kompozíciójukban pompásak, hanem az ő kameravezetése nyomán bontakozik ki legerőteljesebben a produkció igen rokonszenves két alapvonása: a gépi, üzemi világ lírai feszültsége és egyben groteszk iróniája, ha úgy tetszik, egy üzem külső világának öniróniája. Egész nagyvonalúan, ugyanakkor minden részletében célratörően pontos, bravúros operatőri munka ez, amely Zsombolyai János helyét az egyébként is kiváló magyar operatőrgárda legelső soraiban jelöli ki. Bernáth László Bánsági Ildikó TAVASZ A BALATONON Kedvezményes árak április 27-től május 14-ig a TIHANY, az AURORA, az ANNABELLA és a MARINA szállodában. Hármat fizet - négyet kap 231 Ft-tól 381 Ft-ig Ötöt fizet - hetet kap az 385 Ft-tól 635 Ft-ig Felvilágosítás, szobafoglalás és a irodáiban. Iskolai és gyermekkönyvtárak hálózata Nemrég alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének gyermekkönyvtári szekciója; célja: a gyermekkönyvtárügy fejlődésének figyelemmel kísérése, a könyvtárosok továbbképzésének felkarolása, tapasztalatcserék szervezése, kapcsolat kiépítése és ápolása külföldi gyermekkönyvtárakkal. Az új szekció tevékenységéről, terveiről N. Rácz Aranka, a szekció elnöke tájékoztat. — Jelenleg a közművelődési könyvtárakból kölcsönzi olvasnivalóját a 14 éven aluli gyerekek 56 százaléka. Ez az arány az elmúlt évekhez viszonyítva állandóan fejlődik. 1957- ben például a hasonló korú gyermekeknek országosan csak 26 százaléka látogatta a könyvtárakat. A növekvő olvasási kedv kielégítésére jelentősen nőtt a gyermekkönyvek állománya a közművelődési könyvtárakban, különösképpen a gyermekkönyvtárakban, s javult az állomány összetétele is: több a tájékoztatást szolgáló kézikönyv, ismeretterjesztő mű. Budapesten jelenleg 20 önálló gyermekkönyvtár van, 24 más könyvtárban pedig gyermekrészleg működik. A vidéki városokban rosszabb az ellátás. Legjobb a helyzete Miskolcnak, ahol a megyei könyvtár mellett még nyolc intézmény található. Debrecenben és Pécsett kettő, Szegeden egy gyermekkönyvtár van, Győrben viszont nincs ilyen. Nógrád és Pest megyében sincs központi gyermekkönyvtár. A korszerű kívánalmakat két új központi gyermekkönyvtárunk elégíti csak ki, a szombathelyi és a miskolci. De a kisebb városokban és kerületekben is megfelelő az ellátás. Az országban összesen 190 gyermekkönyvtár van jelenleg, viszont 250-300-ra lenne szükség. Mivel gyermekkönyvtár csak 8000 lakosúnál nagyobb községben létesíthető, az iskoláknak szükségük van saját könyvtárra. Minden osztott iskolában lennie kell iskolai könyvtárnak. Nagyobb iskolákban ezt az intézmény maga hozza létre, függetlenül a városban működő önálló gyermekkönyvtártól. Kisebb településeken vagy kis tanulólétszámú peremkerületi iskolákban közösen hoznak létre olyan könyvtárat, amely ellátja az iskolát is a szükséges olvasnivalóval, ugyanakkor tanítási időn kívül is nyitva áll. A két-háromezer lakosú falvakban az iskolai könyvtár juttatja olvasnivalóhoz a gyerekeket. Ennek fejlesztéséhez a közművelődési könyvtár is hozzájárul. Osztatlan és részben osztott iskola esetén csak kézikönyveket és kötelező olvasmányokat vásárolnak, s a gyermekkönyvtárak ügyét a közművelődési könyvtár vállalja magára. (MTI) Cim ba lom trió, Trom bitaverseny BESZÉLGETÉS SZÉKELY ENDRÉVEL „Életművében ilyen széles skálát talán senki nem járt vég ” — mondja a zenetörténész a kortárs szerzőket méltatva Székely Endréről. Nem túlzás. Ismeri őt a nagyközönség híres ifi-indulójáról, amely a háború előtti években csendült fel a hűvösvölgyi Nagyréttől a Nagykörútig. És ismert a hangversenyközönség concertóiról, partitáiról, fúvósötöseiről, amelyekben a népdalihletéstől a legmagasabb rendű modern muzsika szigorú realizmusáig emelkedett. Művészete, a magyar prozódia és a dodekafon dallamvilág ötvözése, önmagához szigorú, alkotói elveihez következetes ember, aki az elmúlt évtizedek történelmét nem csupán szemlélte. — Zeneszerző mellékállásban? Ilyesmi nem létezik — mondja. — Nincs megállás a komponálásban. A premieren már motoszkál a következő mű, s helyet kér magának. A kompozíció a hangversenyteremben arra jó, hogy halljam belőle: hogyan a következőt ? Az 1936-ban szerzett akadémiai diplomával életpályáját akkor munkáskórusokban kezdte. Pénz nélkül, a mozgalomért. Kulich Gyula, Ságvári Endre művészeti konzultánsa volt. Maradandó, klasszikus műve, az I. Fúvósötös hitvallása Bartók mellett, 1953-ban született A Képes Géza szövegére komponált Dózsa-oratórium a nálunk akkor még csak szűkebb körben ismert Gronegger szellemét idézte a magyar közönségnek. A József Attila-versekre írt Meditációk új formát, új dallamot hozott. További fúvósötöseiben, kamarazenéjében szilárd következetességgel haladt célja, az eszközök, a technika, a harmónia forradalmasítása felé. A hagyományos forma vonzásával az utóbbi években teljesen szakított. És célhoz ért. A darmstadti bemutatón a Musica notturna sikere vitathatatlan, nemzetközi siker volt Pihenés pedig nincs. Most fejezte be Cimbalomtrióját, modern a capella kórusa készül a Rádiónak, éppen ma este hallhatjuk a Zeneakadémián a Szólókantátát, ősszel pedig a Trombitaversenyt. F. A. □ GÖLDNER TIBOR festőművész kiállítása holnap nyílik Egerben, a Rudnay Gyula-teremben. A tárlat május 11-ig tekinthető meg. □ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI festő- és grafikusművészek rajzkiállítása április 26-án nyílik a miskolci galériában. □ DÉLSZLÁV NÉPKÖLTÉSZETI ESTET rendeznek április 29-én, fél 8 órai kezdettel az Egyetemi Színpadon. □ BUZÁS Árpád textiltervező tárlatát holnap nyitják meg Győrött a Képcsarnok bemutatótermében. A tárlat május 11-ig lesz nyitva. Virágok a térben Megnyílt Kereszty Kornél ikebanakiállítása a Fővárosi Művelődési Házban. Az ikebanának, a virágrendezés ősi japán művészetének nálunk is vannak már hagyományai. Évenként ismétlődnek a bemutatók, kiállítások, újságban foglalkoznak a virágok térbeli rendezésének lehetőségeivel. A nálunk is terjedő művészetnek azért van jelentősége, mert eddig csupán a század elejei német virágkötészet hagyományait ismertük. Ennek megfelelően a túldíszített háromszögforma volt és van is divatban. Kereszty Kornél kiállítása mást, újat képvisel. Az ikebana magyarországi meghonosításában vállal szerepet. Eddigi kiállításaival nemzetközi rangot vívott ki; elismerő sorokat írtak róla a legnevesebb japán ikebanaművészek és újságok. Somogyi József szobrászművész mondja Kereszty Kornél újszerű munkásságáról: „a klasszikus formán túltörve keresi a műfaj táguló, más értelmi rétegekbe ágazó vonulatát, ahol az »élet« képi és plasztikai rendezése a gondolatot már más rangú utakra is viheti.” Kereszty Kornél ikebanakiállítása május 2-ig tekinthető meg a Fővárosi Művelődési Házban. (b. a.)