Északmagyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 114. szám, ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1967. május 17. Tanácskozik a SZŰVOSZ-kongresszus Kedden az építők Rózsa Fe- ülésen felszólalt dr. Tímár Jenő Művelődési folytatta munkáját a Házában Mátyás, a Minisztertanács elVOSZ VI. kongresszusa, SZónökhelyettese. Elhangzott beszédét mai számunkban ismer-Mint már közöltük, a hétfői tétjük. i Dr. Tímár Mátyás beszéde Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese nagy teret szentelt a reform kérdéseinek. Kijelentette, hogy ez a reform nem kísérlet. Az a több ezer szakértő, aki az előkészítésén dolgozott, nagyon alaposan átgondolta és megvitatta a reform minden egyes vonatkozását. Meg kell azonban mondani — folytatta — ez a munka rendkívül nagy erőfeszítést igényel és megköveteli, hogy mindenki a lehető legtöbbet nyújtsa a maga területén. Mert akármilyen alaposan történt is az előkészítés, ilyen nagy jelentőségű reform minden következményét előre, pontosan nem lehet kiszámítani. Ezért különösen fontos, hogy a reform első évében, 1968- ban a maga területén mindenki tudásának, képességeinek a maximumát nyújtsa. A Minisztertanács elnökhelyettese befejezésül helyeselte a földművesszövetkezeteknek az idegenforgalom érdekében tett intézkedéseit, és végül hangsúlyozta, hogy a jövőben is minden segítséget megad a párt és a kormány a szövetkezeti mozgalomnak. * Bódis Istvánná, az Aggteleki Községi Tanács vb-elnöke, Borsod megye küldötte a kedd délelőtti tanácskozáson szólalt fel. Bevezetőül azzal foglalkozott, hogy szövetkezeteinknek mind kevésbé van szüksége bankhitelre, mert saját erőből is eredményesen tudnak gazdálkodni. Kiemelte a hazánkban működő összes szövetkezetek között meglevő jó kapcsolatokat, ami azt bizonyítja, hogy szövetkezeteink mindinkább eggyé kovácsolódnak közös céljaik szolgálatában. A továbbaikban a felszólaló részletesen vázolta azt hatalmas történelmi változást, a amely az utóbbi évtizedekben hazánkban végbement. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági és kulturális élet gyors ütemű fejlődése a szövetkezetektől is jobb munkát követel. Lassan, szinte ezer arcúvá, ezer kezűvé kell válnunk — mondotta. Ezt tükrözi a javasolt névváltoztatás is, szövetségünk immár földművesszövetkezet, nemcsak hanem szövetkezése az ipari munkásnak, a mezőgazdasági dolgozónak, az értelmiséginek és minden rétegnek, amely hazánkban él. Ezután Borsod megye eredményeivel és problémáival foglalkozott. Beszélt a megye szép tájairól, Tokajról, Sárospatakról, Mezőkövesdről, Miskolc-Tapolcáról, Aggtelekről. Kérte, vizsgálják meg a SZÖVOSZ illetékesei az IBUSZ-al együtt, hogyan lehetne a legjobban megszervezni a megyénkbe irányuló nemzetközi idegenforgalmat. S ehhez az országos szervek támogatását igényelte. Befejezésül rámutatott, hogy a párt IX. kongresszusa megmutatta a helyes utat, amelyen járnunk kell, s bízvást remélhetjük, hogy a gazdasági reform bevezetésével az életszínvonal tovább fejlődik. B Ételünk tükre alapoz az ember az 1967. évi Magyar statisztikai zsebkönyvbe, s amint az egyes adatoknál elidőzik, hirtelen az az érzése, mintha visszapillantó tükörbe nézne, amelyben látja a megtett utat, milliók fáradozásának eredményeit. Megtudjuk például, hogy 1960 és 67 között az országban 396 ezren költöztek új lakásba. A legtöbb új lakás vidéken épült. Tavaly például — csak egyetlen évben — 46 026. Ez a szám 20 ezerrel nagyobb, mint amennyi az 1950—54-es évek átlagos mennyisége. Lépten-nyomon halljuk, hogy kevés a tégla, a cement, a faanyag. Ez nem is csoda ilyen építkezési ütem mellett. Pedig az építőanyagok gyártása rohamtempóban fejlődik. Tavaly a legyártott tégla mennyisége megközelítette a 2 milliárd darabot. Mit mond ez a kis könyv a táplálkozásról? Elmondja például, hogy az 1934—38-as évek átlagában az évi egy főre eső burgonyafogyasztás 130 kiló volt, 1965-ben már csak 84,30 kilogramm. Ugyanakkor a húsfogyasztás 24,9 kilogrammról 40,6 kilogrammra nőtt. A tíz és fél kilogrammos cukorfogyasztás pedig túlhaladta a 30 kilogrammot évente. A tojásfogyasztás 93 darabról 188 darabra növekedett. A 3 literes sörfogyasztás 42,2 literre, de ennél is több lenne, ha győznek a sörgyárak. Ugrásszerűen gyarapodik a személyautó tulajdonosok száma. 1957-ben 4 ezer magánautót tartottak nyilván az országban, 18 ezerre 1960-ban ez a szám emelkedett, 1966 végén 99 515 magánautó vett részt a forgalomban és számuk jelenleg már jóval meghaladja a százezret. Ha ehhez még hozzátesszük a 445 ezer motorkerékpárt, láthatjuk, hogy a technikai haladás tekintetében fejlődésünk kezd gyorsulni. A társadalmi méretű haladás egyik fokmérője a műveltségi szint emelkedése. Jó példa erre a középiskolások számának alakulása. 1937— 38-ban 52 349 diák tanult középiskolában Magyarországon. 1966—67-ben 375 734, 1937— 38-ban 16 felsőoktatási intézményben 11 747 egyetemi hallgató tanult. 1966—67-ben 92* egyetemen és főiskolán 89 544 hallgatót találunk. Ezek közül 52 327 a nappali tagozatú hallgatók száma. Közülük 48 367-en részesülnek ösztöndíjban, illetve rendszeres pénzbeni támogatásban az állam részéről. De tallózzunk csak tovább az adatok végtelen sorában. A háztartások gépesítettségét mutatja például a hűtőszekrény gyártás alakulása. Ez csak egy példa a sok közül, jóllehet igen jellemző. A hazai ipar 1960-ban még csak 8775 hűtőszekrényt gyártott, míg 1966-ban 113 407-et. Ebben az időszakban hasonló arányban fejlődött a televíziós készülékek gyártása és még számos tartós fogyasztási cikk termelése. Nem véletlen, hogy visszapillantó tükrünk még egy ilyen rövid áttekintés során minduntalan a termelésre iránnyítja fő figyelmünket. Hiszen a korszerű életforma az egész társadalom jobb és mindinkább javuló életviszonyai a növekvő termelésen alapulnak. Hazánk iparának teljes termelése 1966-ban 652 százalékkal volt magasabb az 1938 évinél. 1950 óta az évi növekedés 7,8—9,4 százalék között mozog. Természetesen ezzel arányosan növekszik az iparban foglalkoztatottak száma is. Míg 1938-ban 723 000 embernek adott megélhetést az ipar, 1966-ban már 1 millió 579 ezer a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaság a következő képet mutatja: 1966-ban 1950-hez viszonyítva 143 százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó termelése. Az évi növekedés az utóbbi öt évben minden évben átlagosan 2 százalék A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az utóbbi években folyamatosan csökken. Míg 1950-ben 2 millió 134 700 ember dolgozott a mezőgazdaságban, 1960-ban pedig 1 millió 498 ezer. A számok nyelvén kifejezve ez az adat is jól alátámasztja, hogy agrár-ipari országból ipari-agrárország lettünk. S az, hogy a kevesebb ember lényegesen többet termel, a növekvő technikai ellátottságnak, valamint a fejlettebb agrotechnikának, s az ipari eredetű nyersanyagok elterjedésének köszönhető. 1935-ben 7017 traktor dolgozott a földeken. 1966 végén 65 495. Míg 1950-ben 63 ezer tonna nitrogén műtrágyát gyártott az ipar, 1966-ban 816 ezer tonnát. Szuperfoszfátból a 146 ezer tonna termelés 711 ezer tonnára növekedett ugyanez idő alatt. E korántsem a teljesség igényével fellépő rövid felsorolásból láthatjuk tehát, hogy érdemes olykor egy kicsit jobban szemügyre venni a számok világát. Ezek az elgondolkoztató adatok „nagy családunk’’ életéről mélyebb értelmet adnak hétköznapi fáradozásainknak. Kodály Zoltán útmutatása szerint A közelmúltban elhunyt nagy zeneköltő és zenepedagógus, Kodály Zoltán útmutatása szerint már óvodás kortól a pedagógia szolgálatába állították a zenei nevelést, és mint az oktatási intézményekben lemérhető eredmények bizonyítják, a zene ismerete és szeretete az általános műveltség szélesítésében, az ízlésfejlesztésben is igen jelentős tényező. A magyarországi tapasztalatokról sok elismerő szó esett az elmúlt évben az amerikai Interlochenben tartott VIII. ISME konferencián is. Bravúros építészeti megoldás az LKM-ben A Lenin Kohászati Művek elektroacélművében az idén bevezetik az úgynevezett vákuumos acélkezelést, hogy felhasználóiparnak finomabb, a jobb mechanikai tulajdonságú alapanyagot adhassanak. A kemencéből a folyékony acélt vákuumkamrában, nagyobb fémbúrában elhelyezett üstbe csapolják. Az acélból felszabaduló gázokat gőzsugár szivattyúkkal eltávolítják, ilymódon az acélban előforduló gázhólyagosság, zárványosság megszűnik, illetve a legkisebbre csökken. A több mint 20 millió forintos beruházás megvalósításához már korábban hozzáfogtak. A Franciaországból beszerzett modern vákuumozó berendezés használatához nagyobb méretű csapológödör építése is szükségessé vált. Ezt a Borsodi Mélyépítő Vállalat dolgozói a hagyományostól lényegesen eltérő, új eljárással oldották meg. A csaknem kilenc méter széles és 14 méter hosszú csapológödröt az acélmű kemencéitől jó néhány méterrel távolabb, előjregyártva építették meg. Előzőleg azonban sima, szigetelt betonfelületet, mintegy kifutópályát képeztek ki alatta, hogy azon a kemencék előterében kimélyített, végleges helyére csúsztassák. A 400 tonna súlyú, előregyártott vasbeton csapológödröt hidraulikák segítségével hétfőn délutántól kedd délig , szinte centiméterről centiméterre haladva sikeresen a helyére juttatták. A bravúros és újszerű építészeti megoldás igen előnyös és hasznos. A hagyományos, helyi zsaluzással történő építéssel ugyanis az eredeti terv szerint az öntőgödör készítéséhez negyven napra lett volna szükség, így pedig tíz nap alatt oldották meg. Ezzel az építkezés miatt leállított két elektrokemencében jóval előbb kezdhetik meg újra a termelést, ami több ezer tonna ötvözött acél olvasztását teszi majd lehetővé. A könyv, az irodalom és az olvasás ünnepe Sajtótájékoztató a könyvhétről a Magyar Sajtó Házában Kedden, május 16-án sajtótájékoztató volt Budapesten a Magyar Sajtó Házában. A tájékoztató az irodalom, könyvkiadás- és terjesztés, vaalamint a sajtó képviselőinek hagyományos találkozása volt. Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének titkára köszöntötte elsőként a megjelenteket, majd Kornis Pál, a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központjának igazgatóhelyettese adott átfogó képet a május 27-én kezdődő könyvhét előkészületeiről. Kornis Pál bevezetőben a könyvhét megváltozott tartalmáról szólt, arról a jelentős folyamatról, amelynek eredményeként ezt az időszakot a könyv, az irodalom és az olvasás ünnepévé változtattuk. Az idei könyvhét előkészületeit elemezve beszélt az ünnepi időszak alatt kiadásra kerülő művekről, kiemelte, hogy húsznál több mai magyar író jelentkezik új kötettel ezekben a napokban. Egyébként, mint már korábbi híradásokból ismeretes, hatvanegy új magyar mű jelenik meg, összesen egymillió kétszázezer példányban. Néhány kötetet kiemelt az előadó a gazdag termésből. Megemlítette a költészet napjáról már ismert Szép versek kötetét, valamint a másik, nagy érdeklődésre számot tartó antológiát, a Körkép 67-et, Déry Tibor és Örkény István új novellás köteteit, Darvas József, Dobozy Imre, Hegedűs Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Magda és Berkesi András regényeit. Szólt a magyar klasszikusok újabb ünnepi kiadásairól, valamint arról, hogy a külföldi válogatás ez alkalommal viszonylag szűkösebb, de tartalmilag igen gazdag. Érdekessége lesz ennek a könyvhétnek, hogy négy kiada Ivány a hét tartama alatt féláron kerül forgalomba. A Szép versek, a Körkép 67, József Attila összes verseinek új kiadása és a szovjet novellisták immár hagyományos könyvheti antológiája ötven százalékos kedvezménnyel vásárolható. Szenzációja lesz az ünnepnek a Olcsó Könyvtár megújhodott jelentkezése új köntösben. Igen zsebkönyvként, ízlésesebb vonzó és tartósabb kötésben jelentkezik ezentúl a népszerű sorozat, változatlan áron. Egy kiló kenyér áráért kínálva a magyar és külföldi — elsősorban klasszikus — irodalom remekeit. Első kötetként Arany János Toldijának új kiadását olvashatjuk. Következő kötet a Csongor és Tünde. Másik vonzó sorozat is indul könyvhéten: a Minerva könyvek népszerű tudományos kötetei olcsó áron jutnak az olvasókhoz. A könyv ünnepét a hagyományos keretek között rendezik meg szerte az országban. Író-olvasó találkozók, , irodalmi rendezvények, dedikálások, könyvsátras árusítások szerepelnek a programban. Budapesten a Váci utcát „könyves utcává” változtatják erre az időre. Érdekesség lesz, hogy először jelentkezik a sátrakban külföldi könyvkiadó, a Novi Sad i Forum I kiadó is kiállítja könyveit, és a jugoszláviai írók itt dedikálják műveiket. A miskolci könyvbarátok bizonyára örömmel fogadják, hogy az ünnepi könyvhét első felében a jugoszláviai írók hozzánk is ellátogatnak. A miskolci programot majd a későbbiekben részletesen ismertetjük. Garai Gábor munkatársunknak elmondta, hogy nagy örömmel fogadta Miskolc, illetve Borsod megye meghívását, és szívesen jön hozzánk. j Május 27-én szombaton délelőtt a miskolci Szőnyi István teremben, délután pedig a szikszói művelődési otthonban találkozik olvasóival. Dokumentációs kiállítás megyénk szövetkezeteinek életéből A MÉSZÖV megyei igazgatósága nagyszabású kiállítást rendez a SZÖVOSZ VI. kongresszusa tiszteletére a mezőkövesdi járási művelődési otthonban. A május 17-től 22-ig nyitva tartó dokumentációs kiállításon a megye szövetkezeteinek életéből mutatnak be képet, ugyanekkor a mezőkövesdi szövetkezetben lakberendezési rendezésikiállítást és vásárt, valamint terítési és díszműáru bemutatót tartanak.