Esztergom és Vidéke, 1881 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1881-05-29 / 43. szám

tisztelője miat sietett leróni utolsó szomorú kötelességét. A tűzoltók lobogó fáklyákkal s zenekarral jelentek meg. A koszorúkkal halmozott érczkoporsót városi tisztviselők fáklyákkal s városi rendőrök teljes díszben kisérték. A megható gyászszertartást Majer István püspök végezte számos növendékpap szolgálatában. Krotky kanonok is részt vett benne. A temetőbe vonuló végze­­telen menet impozáns képet nyújtott. Virágok hullottak az aggastyán kopor­sójára, mielőtt a kemény rögök elborí­tották volna, de sok áldás is s a hű emlékezés virraszt mindörökre sírja fölött. — Emberemlékezet óta nem volt vá­rosunknak polgármester halottja. Sziklay Jó­zsef, mint tényleges polgármester halt meg. Emléke azonban nálunk marad s hű meg­őrzése legszentebb kötelességünk. Alig hűlt ki porló teteme, alig hagyott el mindörökre, már­is meggyűlt fölötte a hű megemléke­zés szelíd lángja s ki­virult sírján a szere­tet örökzöldje. Emlékezzünk csak reá, hogy a boldogult félszázadon keresztül óvta, vé­delmezte s gyarapította érdekeinket, s le­gyünk hálásak és elismerők emlékezete iránt. Kevés alakunk van a közélet terén, a ki olyan szívós kitartással s annyi föláldozó buzgalommal szolgálta volna városunk ér­dekeit félszázadon át s a ki megérdemlené hogy emlékét buzdító példa gyanánt állít­suk fel köztünk. A városi közgyűlés fogja örökíteni emlékét okmányaiban, meg De megörökíthetné közgyűlési termében Szik­lay képének fölülí­rásóival is. Az elismerő közönség­ hálája támogatná az eszmét. Sziklay József arczképe, mint hálánk meg­és ható bizonyítványa hirdetné az Ő érdemeit s kortársai tiszteletét. Ajánljuk az eszmét a városi közgyűlés rokonszenvébe. Városunk kö­zönsége bizonyára teljes szívvel lélekkel párt­fogolni fogja, s lapunk is fölajánlja szolgá­­­­­latát a kegyeletes mű keresztülvitelében. — Ráth Károly ország­gyűlési kép­viselő úr megtisztelő ígéretét bírjuk, hogy lapunkat nemsokára becses ipar­ügyi czikkel fogja szerencséltetni. — Köbölkúton ellenzéki program­mal, mint biztos forrásból értesülünk, Mórász Antal Kéméiyi népszerű plébá­nosa fogna képviselőjelöltül föllépni. — Kormánypártunk pünkösd hét­főre nagyobbszerű mozgalomra készül. Pór Antal képviselőjelölttel ugyanis a központból Jókai Mór és Baros Gábor rándulnak föl. Lesz hatalmas bandé­rium, bokrétás világ, muzsika, zene­bona, programmbeszéd, beszámolás. A mozgalomra már­is erősen készülnek kormánypártunk részéről. — Agai Adolf felolvasása ügyé­ben levelet intézett a kereskedelmi if­júság egyesületéhez, melyben az írja: „képtelen vagyok a szives meghivás­ Bánatra nincsen vétkök, boldogságunk­nak nincsen árnya s valamennyien hisznek a túlvilágban. Ilyen kisvárosban Börne is szívesen élt és halt volna s csak egyért is megbo­csát vala mind a százezer kárhoztatottnak. A kisvárosnak édes Margit ép úgy meg van a maga jogosultsága, élve és szórakozása mint a fővárosnak, csakhogy más mértékben. Sőt van sok olyan erénye is, melyet a főváros nem vallhat magáénak. Ilyen a megelégedettség, az apró örö­mök élénk érzése, a jelentéktelen esemé­nyek megbecsülése, a szoros összetartás, a rokonság szakadhatlan kötelékei, a barátság önzetlen szentsége. De a megelégedettségből könnyen tét­­f­len pangás, az apró örömök élénk érzésé­ből a nagy örömök előidézése iránt való­­ fogékonytalanság s a jelentéktelen esemé­nyek megbecsüléséből az aprólékosság, a megszólás teremhet kisvárosban. Börne, a­kinek Bécs is kisváros, Pá­­­­ris zajában és elveiben, a világváros laby­­rinthjában ép úgy nem gyógyulhatott meg,­­’m­int Heine. A világváros gyorsan emésztő levegő­jében nincsen csillapító gyógyszer, ott a nyüzsgő élet örökös üzlet. Se vigasztaló szomszéd se önzetlen s ráérő jóbarát, se gyógyító megnyugvás Pá­­risban beteg embernek nem lehet. Jött volna Berne kisvárosba gyógyulni, ott bizonyosan behegeszti sebeit az ártat­lan részvét, az önzéstelen rokonszenv, a tiszta szeretet áldása. Akkor azután nem vádolta volna a kisvá­­­rosi élet olyan f­öltétlen ócsárló vádakkal, nak most eleget tenni. Egy hosszabb munkába kaptam, melyet augusztusig okvetlenül be kell fejeznem. Ősszel szívesen állok rendelkezésükre.“ A ki­tűnő író nagybecsű felolvasására tehát prolongálnunk kell türelmünket is, a­mit szívesen megteszünk, ha augusztus után városunkban üdvözölhetjük. — Combinátiók. Polgármesterünk el­halálozása folytán már­is több oldalról com­binátiók merülnek föl. Leginkább elterjedt a következő: Polgármesternek Papp János tanácsost candidálják, árvaszéki ülnöknek Papp János helyébe Keményffy Jánost ajánl­ják, gazdasági tanácsosnak Merényi Ferenc­ számvevőt, számvevőnek Horváth­ Károly közgyámot ; Niedermann József t. aljegyző rendszeresittetnék s kórh­ázosztosi hivatalán kívül a közgyámi teendőkkel is nék. Az érdekes combináció több megbízat­­részlete bizonyára meg fog valósulni. — Nyílt kérelem. Tisztelettel felké­rem mindazokat, kik irodalmi fellépésemet pártfogolva gyűjtésre vállalkoztak, szíves­kedjenek az íveket a pénzzel együtt június 10-ig ne­emre a „Kecskemét“ szerkesztő­ségébe beküldeni. Kecskemét, május 5. 1881 Lévai Sándor. — A Függetlenség pénteki száma a következőket közli: „Az Esztergomi Köz­lönyre“ ráolvasták, hogy a „Váczi Közlöny­ből“ volt át egy ciceró betűs czikket. Erre polémia fejlődött ki közte és laptársa az „Esztergom és Vidéke“ közt, mit az utóbbi a következő szavakkal fejez be : Mi ezért Haan Rezsőt lelkiismeretlen írónak, tolvaj szerkesztőnek és tisztátlan kezű embernek tartjuk. A legszebb a dologban az, hogy az „Esztergom és Vidéke“ ugyanő számában teljes névaláírással oly tárczát hoz, mely már egyik fővárosi lapban is megjelent. Csak nincs szebb a kedélyességnél.“ A cikk iroja nem lehet más, mint Latky Károly, ki Vas Toll aláírással múltkor oly com­­promitáló czikkel tisztelte meg a jóságos Közlönyt. Neki nem felelnénk, hanem a Függetlenségnek a ferdítésért válasszal tar­tozunk. Azt nem kutatjuk, hogy Latky Károly múltjánál fogva képes-e épen annál a lapnál erős erkölcsi alapokat el­foglalni, mely kíméletlenül bírálgatja a politikai és társadalmi viszonyokat*. Hanem megküldtük a Függetlenségnek a következő nyilatkozatot. — Nyilatkozat. A Függetlenség pén­teki számában a v­i­d­é­k­i s­aj­t­ó k­e­d­é­­lyessége czim alatt közlött hír tévesen értelmezi az Esztergomi Közlöny ellen föl­emelt vádjainkat. Az újdonság ugyanis azt mondja, hogy azért támadtuk meg Haan Rezsőt, mert más lapokból czikket vett át. Nem azért. Hanem­ igenis csak azért, mert egy másutt és máshol megjelent tárcza­­czikket a saját neve alatt adott ki. Az ilyen eljárást senki se tarthatja tisztességes­nek. A­mi pedig arra vonatkozik, hogy épen támadásunkkor közöltünk egy olyan tárczát, mely már egy fővárosi lapban megjelent, arra csak azt feleljük, hogy a tárcza írója nekünk is munkatársunk s közleményeit sa­ját maga küldte be hozzánk. Ennyit az igazság érdekében. Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége. Sok hibája van a kisvárosi életnek édes Margit, épen azért, mert a hibák fölött való áttekintés olyan nagyon könnyű. De sokkal több erénye is, mint a nagyvárosnak és több boldogsága, mint a világvárosnak. Hogy bele kell törődni, hogy meg kell ismerni kicsiny terjedelmű alpha­­betjét, hogy csöndes valóját olvashassuk, az bizonyos. A­ki még ki nem merült el a nagy­város elveiben, az ne keressen kisvárosban nyu­galmat, mert csak hiányokat és sóvárgást fog találni. De a­ki pihenni akar, a­ki szerető sziveket akar, a­ki cincinnatusi feledkeny­­ségben hírnévről, dicsőségről lemondva, az egyszerűség és megelégedés zárdájában élni tud, az boldogabb lesz kisvárosban, mint mikor a­ világváros kifogy Inatlan élű serlegeit tartotta szomjazó ajkain. Itt nem fogja szomjúság gyötörni, itt nincsen végtelenség, itt nincs a halhatat­lanságért harcz, a hírnévért mindent fölál­dozó tusa; itt csak megelégedés és csön­desség országa van. És most kedves kis Margit ne hányja szememre, hogy Börne rakétáit el nem ol­tottam. Hadd égessenek azok tovább is, sok helyütt orvosság gyanánt. De elégedjék meg jó akaratommal, a­mel­lyel a kisvárosi élet apológiáját igye­keztem megírni. Támadni könnyebb mint védekezni, de Margitnak is megbocsátani, mint haragot tartani. Üdvözli. Aucun­ közlésére kérettünk föl: Tekintetes Szerkesztő ur . Az Esztergom és Vidéke azon kérdést vetette fel, váljon Eötvös, Károly ur megválasztatása esetében az esztergomi mandátumot elfogadja-e ? Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem , miszerint Eötvös Károly ur megv­á­­asztás esetében igen is az esztergomi ma­n­d­átum­o­t el fogja fog­a­d­n­i Esztergom 1881. május 26. Nagy Imre, a függetlenségi párt elnöke* — Nyilatkozat. A „Pesti Hírlap“ szerkesztői és dolgozótársai és a kiadó ezég „Légrádi testvérek“ közt ismételve fölmerült elvi differencziák következtében az alulírott egész szerkesztőség a mai napon a nevezett lap szerkesztésétől visszaléptünk. A „Pesti Hírlap“-ot e szerint mától fogva egy tel­jesen uj szerkesztőség kezéből veszi az ol­vasó közönség s az alulirt régi szerkesztő­ség ezen, szellemi vezetésében uj lap tar­talmáért minden felelősséget magától elhárít s kérjük a­z. olvasó közönséget, hogy ezt szívesen tudomásul venné. A jövő hó köze­pén kezdve „Budapesti Hírlap“ czim alatt hasonló alakban és kiállításban s ugyan­azon előfizetési áron ugyanazon szellemben s nemzeti politikai iránynyal, pártállás fog­lalása nélkül s közönségünk szolgálatára politikai napilapot indítunk, melyre a régi „Pesti Hírlap előfizetőinek s a t. hazai közönségnek nagybecsű figyelmét és párt­fogását kikérni bátorkodunk. A régi „Pesti Hírlap“ szerkesztősége és összes munka­társai a „Budapesti Hírlap“ szerkesztősé­gének tagjai lesznek. Kelt Budapesten, 1881. máj. 26-án. Csukássi József, felelős szer­kesztő. B. Kaas Ivor, főmunkatárs. Balogh Pál, Berényi László, Kacziány Géza, Kürthy Emil, Rákosi Viktor, Szokolay Kornél, Dr. Wolf Vilmos. — Esztergom az egyetemen. A tu­domány és mű­egyetem csütörtökön dél­előtt a díszteremben szépirodalmi matinéét tartott igen díszes és nagyszámú közönség jelenlétében. Első sorban Kelen Izidor Mi­r­a­b­e­u h­a­l­á­la czim alatt mutatott be egy részletet munkájából. Utánna, Szabó Gyula Ábrányi Emiltől a Zászló czimű költeményt szavalta. Majd Szabó Mi­hály olvasta föl A nagymama czimű rajzát s Hogyan öltözködnek mai világban czimű humoreszkjét, s a mint látjuk, az esztergomiak csak mindig kitesznek magukért. — Ifjaink figyelmébe. Harminchat nö­vendék hely lesz betöltendő a legközelebbi tanév kezdetével (1881. évi szeptember hó 16-án) a fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémiában — részben egészen, féldíjmentes állami, részben pedig részben fizeté­ses.­­ A fölvételnek átalános kellékei : az ausztriai vagy magyar állampolgárság ; a betöltött 14. és meg nem haladott 15. életév; az életkornak megfelelő testi kifej­­letség és jó messzelátó tehetség; megfe­lelő előismeretek, és pedig az I. évfolyamba leendő fölvételre, kielégítő sikerrel lett vég­zése valamely reáltanoda vagy reálgyrana­­sium IV. osztályának. 2. A második évfo­lyamba leendő fölvétel csak kivételkép és csak azon esetben engedtetik meg, ha folya­modó a 16. életévet még nem haladta meg és valamely középtanoda (gymnásium vagy főiskola) V. osztályát jó sikerrel végezte. Magasabb évfolyamba való fölvétel egyál­talában nem engedtetik meg. Közelebbi részleteteket közöl a mai hivatalos lap. — Tárgyalások. A czukor-, kávé- és sör­fogyasztási adó megváltása iránt való tárgyalások szabad kir. városunkra s három szomszéd városra nézve együttesen a f. év junius hó másodikén délelőtt tiz óra­kor fognak Gorlupp Nándor helybeli biztos által a szab. kir. város tanácstermében meg­etetni, a mikre is ezennel fölhívjuk az ér­dekeltek figyelmét. — A névmagyarosítás statiszkájához. A névmagyarosítás érdekében megindult mozgalom eredményét mi sem bizonyíthatja meggyőzőbben, mint azon kétségtelen körül­mény, hogy 1881 év január hó 1-től május hó 15-ig 46-tal több névmagyarosítás iránti kérvény érkezett a belügyminisztériumhoz, mint 1867-től kezdve 1870 év alatt. Nem érdektelen azt is tudni, hogy a névmagya­rosítás 4/7-ed része izraelita; szerb hang­zású név eddig 72 lett magyarral felcserélve. — Nyarunkat rendesen nem a naptár szerint szoktuk kezdeni, hanem a sétaterek s az uszoda megnyíltával. Mind a kettő át van adva a közönség kényelmének. Sétate­reink a közélvezet által talán nagyobb pártfogásnak fognak örvendeni s lesznek töb­ben, a­kik a sétautak föntartói s ren­dezői közé csatlakoznak igen szerény rész­­vételi díjjal. Uszodánk pedig, mint közegész­_ Válasz. A következő Sölöl­­ségi intézmény bizonyára olyan pártfogás­­­­ban fog részesülni,­ mely méltó a kitűnő berendezéshez, de magához a k­özönsé­ghez iS;­­=• — Szőlő kereskedésünket nagy csa­pás­ érte. A magyar szőlőt néhány év óta,­ mint igen­ jövedelmező kiviteli czikket nagy mértekben szállították főleg Nagy-Marosról, de­ megyénk több pontjáról is Európa éj­szaki piaczaira. Az egyes termelők már egé­szen ezen Szállításhoz mértek­ rendezték vi­szonyaikat. Hogy mily kedvező jövedelmi forrást biztosított szőlőkereskedésüi­k azt­ az 1879-ik évről kimutatott jelentés legszeb­ben illusztrálja. 1879-ben ugyanis egy ükó középminőségű bor ára alig emelkedett fö­lül három forinton, holott a szőlő méter­mázsája Drezdában lmsz forintért, Berlin­ben huszonkettőért, Pétervárt negyven frt-ért és Novgorodban ötvenhat forintért kell.­­ A kedvező viszonyokhoz most az orosz pia­­czon nagy hajótörése lesz. Bismarck ugya­nis az eddig vámmentes kivitelt hatalma­san megsarczolta, úgy száz kilogrammért tizenöt márkát akar szedni. Szőlőkivitelünk a porosz piaczot mint legelsőt valószínű­leg el fogja veszteni s ha előnyökre akar dolgozni, akkor távolibb és újabb piaczo­­kat kell keresnie, hová nem ér el Bismarck kíméletlen vörös czeruzája. Gróf Apponyi Albert interpellatiójára a kormányhoz Bis­marck kérlelhetlensége lesz a válasz.­— Beküldötték. Kiváló tisztelettel figyelmeztetjük a ferenezrendű zárda közbe­­csü­lésben álló főnökét, hogy a székháznak a díszes gymnasium-utczába eső vakolatlan­­s dísztelen kőfalát legyen szives mielőbb a környezethez méltóan restauráltatni, mert igy minden arra haladónak csak a szemét szúrja. Egy olvasó, — Kaufmann és Simon hamburgi czég mai lapunkban megjelent hirdetésére különösen felhívjuk a közönség figyelmét. Főnyereményekkel gazdagon javadalmazott eredeti sorsjegyekről van itt szó. A válla­lat teljes bizalmat érdemel, miután a sor­solás állami kezesség alatt van és nevezett ház számos nyereményeinek szigorú kezelé­séről és pontos kifizetéséről általánosan ismert. Felelős szerkesztő : Kőrösy László.­Nyilttér*) Öreg Haselmayer Jakab örökösei ezennel közhírré teszik, hogy f. évi május 28-án, s folytatólag június 4-ik és 11-én d. u. 2 órakor 150 hecto­liter bor, hordókkal együtt sz.György­­mező, Öregutcza 202 sz. alatt, f. évi junius 9-én d. u. 3 órakor pedig egy szigeti kert az uszoda átellenében, árverés utján el fognak adatni. Bővebben értekezhetni Haselmayer Sándor urad. kádármester urnál. Bajóthon egy tehermentes zsindelyes ház, 3 szoba, konyha, istálló s boltnak alkalmazható kamrákból, továbbá házi kert, egy szőllő présház és pinczével, nemkülönben 11 hold szántóföld és egy rét, szabad kéz­ből minden órán eladó. Bővebben értekezhetni a kéméndi plébánián. ERZSÉBET­ KIRÁLYNÉ SÓSFÜRDŐ gyógyhely Budapest (Budán) Idény május 1-től szept. 30-ig. A gyógyhely keserű vízforrás (ivó és fürdő gyógymód) legjobb sikerrel használ­hatók: a beteg bántalmainál, alhasi és­ ál­­talános vérbőségnél, és az ebből keletkező nemesebb szervekhez való vértódulásnál, verőezéri pangások esetében, aranyérnél túlságos elhízásnál, rásztkórnál, máj- és léghajóknál, köszvénynél és végre női be­tegségeknél. Egészséges fekvés, tiszta üde levegő 40 kényelmes lakszoba, jó vendéglő, több­­nemű szórakozás. Pontos közlekedés a fővárossal állomá­sozó társas kocsikon, reggeli 5 órától kezdve. Rendelő orvos Dr. Budapest, Deák utcza 19.)Bruck J. (lakik Tulajdonosok: Mattoni és Wille. *) E rovat alatt közlöitekért nem vállal fe­lelőséget a s­z­e­rk.

Next