Ethnographia • 58. évfolyam (1947) /Népélet/
Néprajzi hírek — Ethnographische Nachrichten - Ifj. Kodolányi János: Kiss Géza † 146—147
lóiban fontos megállapításokat találunk. A mandzsu-tungúzokat három nagy csoportra osztja: 1. «nyugati tungúz» (= tunguz), 2. «keleti tungúz» (= mandzsu), 3. nyelvileg a kettő között álló (tengerparti tungúz» (= orocs). Ez a csoportosítás nagyjából helyes. Ligeti Lajos nyelvészeti meggondolások alapján a mandzsu-tungúzokat két ágra osztja : északi vagy tunguz ( = Baráthosi: nyugati t.) és déli vagy mandzsu ág (= Baráthosi: keletit, -fa «nyelvileg a kettő között álló» tengerparti tunguz). Baráthosi főleg a déli ág nyelveit tanulmányozta, és a goldok közötti rokonsági fokot pontosan meghatározta : szerinte a tulajdonképeni goldon kívül — a gold névről kideríti, hogy a gilják goláix-ból származik — ide tartozik az olcsa és a szamár is («olcsa-gold», «szamar-gold»-nak nevezi őket). Ehhez hozzácsatolhatjuk az orokot is, hiszen ezek olcsók voltak, csak — mint Baráthosi kifejti — a kínaiak, illetve oroszok elől átvándoroltak a Szakhalin szigetre. Baráthosi állításai nyelvészetileg pontosan igazolhatók, sőt nyelvészeti meggondolások alapján a szantant is ide lehet sorozni. (Baráthosi ezt a nyelvjárást nem tanulmányozta). A déli ág tehát így alakul : mandzsu (fu-mandzsu, sibó), gold (nanaj, ez a tkp-i goldok saját neve, olcsa, orok, szántan), orocs (kjákár, udihe). A mandzsuk lakóhelyéről is éppen Baráthosi tájékoztat bennünket : a Szungari, Nonni és Usszuri folyók mentén, valamint a Khingán hegy keleti lejtőjén laknak. Nemcsak a mandzsuk, hanem a régen elpusztult dzsürcsik maradványait is megtalálta, nevezetesen Tir faluban. De az északi ághoz tartozó népekre is közöl néhány értékes adalékot. Kirekeszti a tungú-azok közül a korábban tungúznak vélt mongolokat, a dahúrokat. A kile név nem külön népet takar, hanem egyszerűen tungúzt jelent a déli ág nyelvén, azért nem találta ezt a nyelvjárást beszélő népet Patkanov. Az első magyar mandzsu-tungúz kutató, aki járt e nép között és tekintélyes anyagot gyűjtött, 1945 február 3.-án Budapesten meghalt. Az Ő emléke és a tudomány iránti kötelességünk, n°gy gyűjteményét rendezzük és kiadul Diószegi Vilmos. Kiss Géza , 1891—1947. A magyar néprajztudománynak ismét nagy gyásza van : meghalt Kiss Géza, kákicsi református lelkész, az Ormánság néprajzának lankadatlan szorgalmú gyűjtője. Élete Kákicsról indult el s Pápán folytatott gimnáziumi és teológiai tanulmányainak elvégzése után Kákicsra tért vissza. 1915-ben lett szülőfalujának lelkésze. Egész élete szakadatlan küzdelem volt a pusztulás, a halál ellen. Végtelen szomorúság töltötte el minden egyes népi ruhadarab, régi szokás, régi tájszó pusztulása láttán. Felelősnek érezte magát az ormánsági népért, ezért minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett megállítani pusztulását. Harcolt az egyke ellen, gondosan törődött híveinek mindenféle természetű ügyével. Szüntelen munkával gyűjtötte népének szellemi és tárgyi hagyományait. Gyűjtő munkájának gyümölcseit az Ethnographiában és a Magyar Nyelvben adta közzé, munkatársa volt ezenkívül több egyházi lapnak is, tudományos munkákon kívül szépirodalmi műveket is írt. Főműve a nagy nehézségek árán 1937-ben kiadott Ormányság című monográfia. Ezzel a munkájával próbált méltó emléket állítani pusztuló ormánsági népének, melynek megmentését már nem remélte ugyan, de mégis kötelességének érezte tovább harcolni érte. Műve nagybecsű kincsestára az Ormánságra vonatkozó néprajzi ismereteinknek. Könyvének megjelenése után ormánsági tájszótár összeállítását tűzte maga . Az ősi mandzsu-tunguz *p csak a gold típusú nyelvekben maradt meg változatlanul, a mandzsuban /-, az orocsban % lett, pl. gold pemu, o Icsa pimmu, orok peme, szamár pemu 'ajak', de mandzsu fémen, orocs p emu 'ua'. Az ősi egyedül ebben a nyelvcsoportban őrződött meg, a többi nyelvekben nyomtalanul eltűnt : gold %uju, olcsa %uju, orok %uju, szamár %uju, de mandzsu uyu 'kilenc'. 8 Patkanov, Geographie und Statistik der Tungusenstámme Sibiriens. KSz. IV, 144. 9 V. ö. gold Max. kile, olcsa Max. kile, orocs Prot. kiUe 'tunguz'.