Fejér Megyei Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
Mi történik Kínában ? Papírgyári „marsallbotok ” Brigádvállalások Sámítógép és szalamander Újabb kollektívák csatlakoztak a versenyhez A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívását tegnapi lapunkban közöltük, örvendetes, hogy ebben a felhívásban a Magyar Szocialis Munkáspárt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indítandó szocialista munkaverseny kezdeményezői között olyan nagy vállalatok nevével találkozha■ tunk, mint a Dunai Vasmű és a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat. Ercsi Cukorgyár Most — mint ismeretes a kezdeményezés nyomán a Videoton és a Könnyűfémmű kollektívája is megtette már a felajánlását — újabb vállalatok jelentették be csatlakozásukat ehhez a két történelmi jelentőségű évfordulót köszöntő, negyedik ötéves tervünk sikerét, népünk boldogulásának útját erősítő, hoszszú távú szocialista munkaversenyhez. Az Ercsi Cukorgyár szocialista munkabrigádjainak vezetői részfelajánlásaiból felépített vállalati felajánlás a munka- és üzemszervezés, a hatékonyság fokozására irányul, nagy figyelmet szentelve az anyagtakarékosságnak is. A 37 szocialista brigád felajánlásainak együttes összege hatmillió forint. A vállalásuk egyik pontját most 20-án már teljesítették is: kommunista műszakot tartottak. A továbbiakban arra összpontosítják figyelmüket és erejüket, hogy a negyedik ötéves terv feladatait maradéktalanul teljesítsék. Finommechanikai Vállalat Ugyancsak 37 szocialista munkabrigád vállalása alapozta meg a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt a székesfehérvári Finommechanikai Vállalatnál is. A sok összetevőből felépített vállalati versenyfelajánlás fontos pontja az az elhatározás, hogy 1974. évi tervüket tízmillió forinttal túlteljesítik, ami anynyit jelent, hogy terménydarálóból, az FV—111 kézműveletes háztáji kisgépből, vízellátó-berendezésből és szellőzőventillátorokból ezer-ezer darabbal gyártanak többet a tervezettnél. Külön figyelemre méltó az az elhatározásuk, hogy a tízszázalékos termelési túlteljesítést létszámnövekedés nélkül, tehát termelékenység fokozásával biztosítják. A versenyidőszakban az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítanak a politikai és szakmai műveltség fokozására, szakmai tanfolyamok szervezésével szakma megszerzésére ösztönzik a betanított munkásokat. Grósz Károly és Váncsa Jenő előadása Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára kedden április 23-án délelőtt előadást tartott Székesfehérváron, a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézetben, amelyen a dunántúli tsz-elnökök és Fejér megyei tsz-főkönyvelők — a továbbképző tanfolyam nappali hallgatói vettek részt. A megyei pártbizottság első titkára időszerű belpolitikai kérdésekről, az Központi Bizottság legutóbbi üléséről, valamint az üzemeinkben most kibontakozó szocialista munkaverseny jelentőségéről beszélt. Délután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatást a szarvasmarhatenyésztés jelenlegi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ___________________ ÉS AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az országos konferencia után országos elsőkről Egy éve adtuk hírül lapunkban, hogy a fehérvári székhelyű Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság benevezett a vízügyi igazgatóságok közötti országos újítási versenybe. Ezt megelőzően éveken keresztül az országos értékelésekben ez a vállalat az első három helyezett között szerepelt. Tehát jó esélyekkel indult az első hely megszerzésére. Most e verseny eredményéről kérdeztük Balogh Dezső újítási csoportvezetőt. — Időközben az Országos Vízügyi Hivatal értesítette az igazgatóságokat, hogy a verseny az anyagi fedeztek hiányában elmarad. Helyette az újítások eredményeit az évenként adományozott Kiváló Vízügyi Igazgatóság címek odaítélésénél veszik figyelembe. Mi azonban továbbra úgy végeztük az újítások szervezését, mintha a verseny tovább folyt volna. — Milyen eredménnyel? — A múlt évben az igazgatóságok között 102 újítással első, megtakarításban (másfél millió forint) harmadik, összesítésben első helyen végeztünk. — Milyen újítások járultak hozzá ehhez a szép eredményhez? — Nyolcszázezer forint megtakarítást eredményezett például Brajnovics István, Büki István és Szabó Mátyás újítása, amely a vasbeton-panelos partfalépítésnél az alátámasztó állvány helyett zsaluttartót alkalmaz. Ezt a Velencei-tónál alkalmazzuk. Veres László, Dubicki Tibor és Németh Géza megoldotta, hogy a vízügyi hajókat forgózsámolyos tréleren lehessen szállítani. Itt a megtakarítás évente 184 ezer forint.Kalicka László újítása, amely 352 ezer forint megtakarítást eredményezett, megoldotta a mederbiztosítást, a hagyományos rőzsefonat helyett műanyagfóliával. Véleménye szerint mostanában milyen szervezéssel lehet az újítások eredményeit befolyásolni? — Legfontosabb feltétel a vállalati, gazdasági és társadalmi szervek szoros együttműködése. A másik, hogy a szocialista munkaverseny keretén belül ki kell alakítani az újítási versenyformákat is. Fontos, hogy az újítási verseny ne valami erőltetett dolog legyen, hanem a dolgozók megtiszteltetésnek vegyék, ha a versenyben részt vesznek. S a versenyzők legjobbjait a kitüntetéseknél, jutalmazásoknál fokozottan figyelembe kell venni . Milyen ezzel kapcsolatos versenyek voltak a közelmúltban? — Legjelentősebbnek tartom az .Ahány szocialista brigád, annyi újítás évente” elnevezésű versenyt. A napló alapján a brigádok vállalást tesznek az újításokra. — Rendeznek-e újítási hónapokat? — Az eddigiek alapján megállapítható, hogy ezzel érdemes foglalkozni. 1971- ben az újítási hónap idején 64 újítás érkezett be, 1972- ben 74. A megtakarítás 1971- ben 1,73 millió, 1972-ben 3,5 millió. Most 1973 októberétől 1974 március 31-ig jubileumi újítási versenyt hirdettünk, fennállásunk 25. évfordulója tiszteletére. 1974-ben már eddig 42 újítás érkezett. Úgy látszik, hogy az idei tervünk is teljesíthető lesz. — A legjobbakat mivel jutalmazták? — Az évi 120-150 ezer forint újítási díjon felül az újítási hónap legeredményesebb dolgozói között 1971-ben 25 ezer, 1972-ben 27 ezer forint jutalmat osztottunk el Az (Folytatás a 2. oldalon) Nők egészségre ártalmas munkahelyeken Az SZMT Nőbizottságának vizsgálata Érdekes vizsgálati anyagot vitatott keddi ülésén a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa nőbizottsága. A munkavédelmi bizottsággal közösen március hónapban reprezentatív vizsgálatot végeztek a megye kilenc üzemében, Hogy képet kapjanak az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozó nők munkakörülményeiről, illetve a SZOT 1970 júliusi nőpolitikai határozatra vonatkozó rendelkezésnek végrehajtásáról. Milyen tapasztalatokat összegeztek? A vizsgált kilenc üzemben a legkülönbözőbb egészségi ártalmaknak kitéve dolgoznak a nők. Ezek között is leggyakrabb a zaj-, a hő-, a por-, a gázártalom. Igaz, az ilyen helyeken dolgozó nők bére magasabb, ezért vállalják az egészségtelen és gyakran fizikailag is nehéz munkát. Új veszélyforrások! Egyre több új anyag alkalmazása egyben új veszély forrását is jelenti. Az újonnan alkalmazott importberendezésekhez nem minden esetben alkalmazzák az egészséget védő berendezést, másrészt az importált anyagok összetételét, vagy egészségrontó hatását a gyártó cégek nem ismertetik. Az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók felvételét minden esetben megelőzi az orvosi vizsgálat, s a javaslatot figyelembe veszik a gazdasági vezetők. Az időszakos vizsgálat is rendszeres, s ennek eredménye dönti el további foglalkoztatásukat. Az egészségi ártalomnak kitett nőket terhességük megállapításakor orvosi javaslatra áthelyezik más munkaterületre, átlagkeresetük biztosításával. Volt azonban olyan tapasztalat is, hogy a nők eltitkolták terhességüket, egybehangzóan állítva, hogy erre anyagi okok késztették őket. Csökken a balesetet szenvedett nődolgozók száma is, a Bútoripari Vállalat és a Pamuttextil kivételével , ahol jelentős az emelkedés. (Megjegyzendő, hogy mindkét üzemben magas volt a túlóráztatás). Az idegkimerülés, a neurotikus megbetegedések is gyakoriak a nőknél. Különösen két üzemben — az Ikarusban és a Videoton tv-szerelő üzemében fordul elő, — szinte csoportosan, a megbetegedések körülményeit vizsgálva iktatták be a munkaközi szünetet és tornát. Az egészségi ártalmak megszüntetésére, illetve csökkentésére négy üzemben írtak ki munkavédelmi pályázatot, amelynek eredményeként sikerült például a Vegyesipari Vállalat Cipőüzemében a porelszívók zaját 30— 40 százalékkal csökkenteni. Tapasztalat, hogy a benyújtott újításoknak csak kisebb hányada célozza a munka biztonságát és egészségesebbé tételét. Kivétel a Pamuttextil, ahol tavalyi újítások nagy része a munkahelyek klímájának javítását szolgálta. Ebben az üzemben viszont sokat és nagy terheket mozgatnak a munkásnők. (Ennek tudható be a spontán abortuszok igen magas száma). A nők számára tiltott munkakörnek számító festődében és vegyszerraktárban is dolgoznak nők ebben az üzemben. Sokat és gyakran túlóráznak még az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozó nők is, holott számukra csak kivételesen volna elrendelhető a túlmunka. A Bútoripari Vállalat kollektív szerződése szerint például évi 48 túlóra engedélyezhető személyenként az egészségre ártalmas munkaterületen, ezt figyelembe sem véve felvételkor közük a dolgozóval, hogy havi 30 túlórát kell vállalni! A vállalatok munkavédelmi szabályzatai kivétel nélkül szabályozzák a védőétel, védőitl ellátást, az orvosi vizsgálatok rendjét. De a dolgozók kifogásolják a védőruha és védőfelszerelések juttatását , mert ezt egyes helyeken az előírással ellentétben kihordási idővel szabályozzák. Sokat tehetne az üzemegészségügyi szolgálat a nődolgozók érdekében, a vizsgált üzemekben azonban csak részfoglalkozásban töltik be az üzemorvosi tisztet, napi 2-4 óra rendelési idővel. Főfoglalkozású üzemorvos a Videotonban és az Ikarusban van, az üres üzemorvosi állások azonban évek óta hiába várnak jelentkezőre. (Az üzemorvosi pálya nehezebb és nem eléggé körülhatárolt munkaterület, és a sokkal alacsonyabb jövedelem miatt nem vonzó). Az üzemi orvosi rendelők felszereltsége is sok kívánnivalót hagy és általában nagy a feszültség a valóságos helyzet és a dolgozók részéről jelentkező igény között. Az üzemorvosok többsége csak gyógyító munkát, s időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatokat végez, keveset foglalkozik a megelőzéssel, munkaegészségüggyel, munkahelyi ártalmak felderítésével stb. A munkavédelmi és szociális tervek már olyan célokat is megjelölnek, amelynek során rendre kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát, csökkentik a légszennyeződést, a zajártalmat, általában korszerűsödik az üzemi munka. Mindezt azonban a pénzügyi keretek is erősen befolyásolják. Alig tapasztalható viszont törekvés arra, hogy az egészségre ártalmas munkaterületekről kivonják az ott dolgozó nőket, és az 1970. évi létszámot alapul véve nemhogy csökkenő, ha emelkedő tendenciát mutat! A nőbizottság részletesen megvitatva újabb javaslatokkal egészítette ki a tapasztalatokat összegező jelentést. ■ Balázs Katalin Ma : megyei juhásznap Kislángon A Fejér megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a megyei állattenyésztési felügyelőség, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Fejér megyei Szervezetével közösen ma, április 24-én Kislángon rendezi meg a megyei juhásznapot, Kislángon. A község kultúrtermében — a program szerint — Lipthay Károly, a megyei tanács osztályvezetője, a MAE megyei elnöke nyitja meg a tanácskozást, majd Horváth György kislángi tsz-elnök üdvözli a résztvevőket. Tibonszky Oszkár főmérnök, a MÉM főelőadója tart ezt követően előadást a juhtenyésztés termelésfejlesztési technológiájáról, az azzal kapcsolatos beruházási tevékenységről. Németh János, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője A fésusmerinói korszerűsítésének lehetőségei a juhtenyésztésben című előadása következik ezután. A két előadást filmvetítés követi, majd a résztvevők tenyésztési bemutatón vesznek részt, amelyen a kislángi Béke Termelőszövetkezet főállattenyésztője, Kovács László és Farkas József juhtenyésztési csoportvezető mond tájékoztatót VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szerda, 1974. április 24. XXX. évfolyam, 94. szám ••• Ára: 80 fillér Éljen a szocializmust építő magyar nép!