Fejér Megyei Hírlap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
A munkahelyi demokrácia „dossziéja” Emléktábla nélkül Videoion—MTK 2:1 (0:0) Vasárnapi melléklet Építők kommunista műszakja „Mindkét évben, 1974 és 1975-ben, egy-egy szabad szombati napon kommunista műszakot tartunk, amelynek munkabérét elsősorban gyermekintézmények létesítésére fordítjuk. Társadalmi munkával a tervidőszakban 100 óvodai férőhely kialakítását teszszük lehetővé ...” A fenti idézet a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívájának a XI. pártkongresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkaverseny felajánlásból való. Felajánlásuk valóra váltására szombaton, május 4-én a vállalat kollektívája kommunista műszakon vett részt. A vállalat központjában érdeklődésünkre elmondották, hogy a kollektíva szinte minden tagja megjelent munkahelyén és folytatták a termelői munkát ott, ahol pénteken abbahagyták. Vagyis valamennyi fehérvári építkezésen dolgoztak, sőt, még vidéken is. Például Balatonaligán a vállalat üdülőjében — a szezonra való felkészülés jegyében — egy festőbrigád tevékenykedett. A kommunista műszakon végzett termelésért járó, mintegy félmillió forint munkabért a székesfehérvári felsővárosi óvoda felújítására, átépítésére ajánlják fel. Egységes jótállási jegy június 1-től jelenik meg a kereskedelemben és legkésőbb 1975. június 30-ig minden elődjét felváltja az új jótállási jegy, amelynek formáját és tartalmát a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium közös ágazati szabványelőírása határozza meg. Hazánkban több mint 30 gépipari vállalat állít elő tartós fogyasztási cikkeket, amelyek különböző formájú, és tartalmú jótállási jegyekkel látták el áruikat. Ennek a vásárlók eligazodását nehezítő sokfőségnek vet véget az új szabvány. Sok gyártó vállalat a termékek minőségének javulásával — helyesen — a kötelező jótállási időt növelte, maga határozta meg, hogy mennyi időre és mire vállal pótgaranciát, de papíron ez nagy öszszevisszaságot eredményezett. Ezen a területen volt a legtöbb vita a javító vállalatok és a vevők között. Június 1-től a pótjótállás időtartamát továbbra is a gyártó vállalat jelöli ki, azt is maga szabja meg, hogy mire vállal térítés nélküli hosszabb hibajavítási kötelezettséget, de ezekhez a javításokhoz egységes, betűjelzéssel ellátott jótállási szelvényeket mellékelnek. Így világosan különválik a kötelező és a pótgarancia. A vásárlóknak a régi jótállási jegyeket csak 1974. június 1-e előtt sorozatban gyártott termékekre kell elfogadniuk, de azokhoz is csak legkésőbb 1975. június 30-ig. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jubileumi ünnepség Seregélyesen Kiváló vállalat az algárdi Állami Gazdaság Szombaton, május 4-én délután ünnepség volt Seregélyesen a Münnich Ferenc Művelődési Házban: ekkor adták át az agárdiaknak a Kiváló Vállalat kitüntetést, s emlékeztek meg az állami gazdaságok fennállásának 25. évfordulójáról. Az elnöklő Dányádi Károly, a VSZB titkára üdvözölte Takács Imrét, a megyei pártbizottság titkárát, Tringer Gyulát, a járási pártbizottság első titkárát, Váncsa Jenőt, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesét, Pálfalvi Andrást, az SZMT vezető titkárát, Lipthay Károlyt, a megyei tanács osztályvezető jét, Brunner Tibort, az ÁGOK Fejér megyei főosztályának vezetőjét, Verbó Gézát, a KISZ Fejér megyei Bizottságának titkárát, Nász Istvánt, a MEDOSZ Fejér megyei bizottságának titkárát. Köszöntötte a megjelent dolgozókat, az állami gazdaságok küldötteit. Először Ozvald László, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója beszélt a kollektíva sikereiről, amelyek nyomán elnyerték a magas kitüntetést, majd Takács Imre, a megyei pártbizottság titkára szólt a résztvevőkhöz. Takács Imre, a megyei pártbizottság titkára külön köszöntötte beszéde elején azokat, akik 25 évvel ezelőtt kezdtek dolgozni az állami gazdaságokban. A még ma is aktívan dolgozó Pásztor József traktorost, Juhász Ernő villanyszerelőt, B. Szabó József traktorost, Lampert József gépkocsivezetőt, Nagy János kerületvezetőt, Roszkopf István és dr. Rákóczi Ferenc igazgatókat. A soksok nyugdíjas közül valamennyiük nevében üdvözölte Perl Józsefet, Varga Józsefet, Békés Imrét, Schneider Józsefet, s a többieket, akik hosszú esztendőkön át dolgoztak eredményesen, becsületesen. Utalt beszédében arra, hogy a fordulat éve után miként hajtották végre a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fellendítésére vonatkozó határozatot, hogyan jöttek létre az első mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok. Amikor a magyar mezőgazdaság úttörőiről beszélünk, akkor mindig, mindenhol és minden esetben az állami gazdaságok dolgozóit említjük, ezt a sok tízezres munkáskollektívát, amely képes volt betölteni azt, amit a párt elvárt tőlük, példamutatással, gazdálkodási eredményeikkel meggyőzően bizonyították a szocialista nagyüzem erejét, fölényét a kisparaszti gazdaságokkal szemben. Hány és hány olyan parasztember él ma is közöttünk Bicskétől Enyingig és Sinateleptől Mórig, akik éppen az állami gazdasági dolgozók érveléseire szakítottak a régi kisüzemi módszerekkel és választották helyette a korszerűbbet és léptek tömegesen a közigazdálkodás útjára. Arról szólt ezután, hogy milyen segítséget kaptak az állami gazdaságoktól az elelmúlt 25 év alatt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Beszédét így folytatta: " Amikor hazánkban általánosan uralkodóvá vált a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági forma, az állami gazdaságok alapvető feladatai is módosultak kissé. Háttérbe szorult a közvetlen gazdasági támogatás igénye, s helyét a mind modernebb termelési, szervezési formák alakítása, terjesztése foglalta el. A szövetkezetek is erősödtek, fejlődtek, ma már egyre inkább méltó partnereik az állami gazdaságoknak. Létrejöttek a magasabb szintű együttműködés feltételei. Néhány tényezőt sorolt fel ezt követően, amelyek befolyást gyakoroltak a gazdaságok termelési rendszerére, szervezetére, vezetési módszerére. Hangsúlyozta többi között, hogy a nagy biológiai értékű vetőmagvak, hatalmas teljesítményű célgépek, hatékony tápanyagpótló és növényvédő szerek megjelenése gyökeres változást hozott a növénytermelés több ágazatában is. Az egymáshoz illeszkedő termelési folyamatok, gépsorok összekapcsolásával néhány — korábban igen munkaigényes — növénynél zárt termelési rendszer alakult ki. A legtovább e területen a kukorica- és a cukorrépatermesztésben jutottunk, s bár csak kijelenthetnénk ez évforduló alkalmából, hogy állami gazdaságaink éppen úgy zárt rendszerben termesztik a szántóföldi zöldséget és a cukorrépát, mint a búzát vagy a kukoricát. (Folytatás a 2 oldalovf) Az ünnepi ülés résztvevői Takács Imre beszámolóját hallgatják VIDEOTON A fiatalok és a vállalat Pénteken tanácskozott a közel háromszáz küldött képviseletével a Videoton ifjúsági parlament, ahol Matók Károly termelésigazgató adott tájékoztatást a gyár 16 ezres kollektívájának gazdasági eredményeiről és az ifjúsági törvény vállalati végrehajtásáról. Beszédében kiemelte, hogy az ismét elért Kiváló Vállalati cím eléréséhez a fiatalok döntő mértékben járultak hozzá. Előadásának második részében a fiatalok egyre javuló munka- és életkörülményeiről adott számot és körvonalazta a jövő feladatait. A szünet után a felszólaló fiatalok az elért eredményeket jónak értékelték, és elmondották, hogy miben kérik a vállalatvezetés segítségét, de arról sem feledkeztek meg, hogy ők mit kívánnak tenni. A vitára 34-en jelentkeztek, időzavar miatt 24-en szólalhattak fel. A három küldött megválasztása után Lévai András, a Videoton pártbizottságának titkára, zárszavában kiemelte, hogy jó munkát végzett a parlament, a felvetett igények és lehetőségek összhangba kerültek. .— Letsch — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Vasárnap, 1974. május 5 XXX. évfolyam, 103. szám Ára: 1 forint Szabadhídvégi „öregdiákok" Két mezőgazdasági nagyüzem, a pélpusztai Állami Gazdaság és a szabadhídvégi Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozóinak kollektívája kopogtatott ősszel a szabadhídvégi általános iskolánál: legyenek segítségükre a felnőtt oktatás megszervezésében. Az általános iskola tantestülete örömmel vállalkozott a feladatra. Megszervezték a dolgozók általános iskolai tanfolyamát az V., a VI. és a VII. évfolyamon, s az eredmény: 12 mezőgazdasági dolgozó a VI. osztályban, 15 dolgozó pedig a VII. évfolyamon tett idén sikeres vizsgát. A kezdeményezés sikerrel járt tehát és most sikerrel folytatódik. A tanfolyam létszáma megnőtt: ma már 16 hetedikes, és 24 nyolcadikos „öregdiák” tanul az iskolában. Galambos László Nemzetközi tanácskozás a keltákról Az ‘Alba Régi” napok egyik kiemelkedő tudományos ren■dezvénye lesz a „Kelták Középeuróipaiban” című nemzetközi tanácskozás. A háromnapos tudományos ülésszakot május 27-től 29-ig a magyar UNESCO bizottsággal együtt rendezi meg a székesfehérvári István király múzeum. A konferenciára ,26 külföldi résztvevőt várnak és a tervek szerint ennél is több előadás hangzik majd el a keltáikról. A nemzetközi rendezvényhez látványos kiállítás is kapcsolódik. A kiállítást az úgynevezett keleti kelta művészetet mutatja be: ékszerek, fegyverek, napi használati eszközök és érmék sokasága lesz látható. A Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézete támogatásával nem csupán Magyarország, hanem Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia területén talált kelta emlékeket is bemutatnak. A kiállítás május 26-án nyitik meg. Iskolabusz Sárosdon A rádió adta az ötletet. A „Szabad szombat” című műsorban Szepesi György beszélgetett a Budapesti Közlekedési Vállalat vezetőivel a kiselejtezett autóbuszok hasznosításáról, a BKV vezetői elmondották, hogy a fővárosi iskoláknak kedvezményes áron felajánlják ezeket az öreg járműveket, hátha még segítségére lehetnek az iskolai kirándulások megszervezésének. Szemerédi Imréné, a sárosdi Általános Iskola tanárnője házimunka közben hallgatta az adást. S az adás adta neki az ötletet: azonnal telefonált s a riportban megadott telefonszámon bejelentette az iskola igényét egy autóbuszra. (Szepesi ugyanis a riportban javasolta: biztosítsák a kedvezményes buszvásárlási lehetőséget a vidéki iskolák számára is.) A rádió esti adásában már közölték: a sárosdi iskola igénye érkezett be elsőnek a BKV-hoz. Gyors levélváltás, majd személyes találkozás, és most Verebics István úttörővezető már arról adhat számot, az egyesség létrejött, az iskola 3000 forintért autóbuszt kapott. A BKV Fürst Sándor telepének ifjúsági szocialista brigádja 400 óra társadalmi munkával felújította a buszt, amely ma már ott áll a sárosdi iskolaudvaron. Az újjászületett autóbusz már a vakációra vár, kirándulásokra, tanulmányi túrákra — a tervezgetés most folyik. A székesfehérvári 14-es Volán, ahol egyébként jó néhány sárosdi is dolgozik, úgy véljük a BKV példáját követve gondjaiba vehetné az öreg autóbusz karbantartását. Hadd örüljenek a váratlan ajándéknak, még sokáig zavartalanul a sárosdi kisdiákok. Nagy Jánosné