Fejér Megyei Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. JÚLIUS 18. 5 OLDAL : Z |-•; ||; : ,,­­ . || Kfll^ A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Tipegő. 10.10: Csajkovszkij: Hattyúk tava — balettszvit. 11.10: Művészlemezek. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Mendelssohn­kórusművek. 13.00: Görbe — Tü­kör. A Magyar Rádió és az Új Tükör műsora. Irodalmi karika­túrák, szatírák, sanzonok, gro­teszkek, karcolatok, epigram­mák. Baranyi Ferenc, Bárány Tamás, Feleki László, Karinthy Frigyes Kertész Dániel, Képes Géza, Moldova György, Nógrádi Gábor, Örkény István, Simai Mi­hály, Szánthó Dénes és Szép Er­nő írásaiból összeállította Dutka Sándor. 14.05: Egy kis figyelmet kérek. Darvasi István jegyzete. 14.15: Tito Gobbi operaáriákat énekel. 14.30: Szombati beszél­getés — a mai faluképről. 15.05: Új Zenei Újság. 15.40: Julian Bream Dowland-műveket játszik Lanton. 16.00: 168 óra. 17.30: Kari Richter Händel- és Haydn-műve­­ket vezényel. 18.50: 30 éves a Rádiószínház. Hangok az űrben. Karinthy Ferenc hangjátéka. Rendező: Barlay Gusztáv. A sze­reposztás: Lány hang — Ruttkai Éva, Női hang — Máthé Erzsi, Vastag hang — Deák Sándor, Asszonyhang — Báró Anna, Fér­fi hang — Básti Lajos, öreg hang — Betites Sándor, Központ­hang — Tábori Nóra, Zsíros hang — Soós Lajos, Lágy hang — Velenczey István, Néni hang — Lázár Mária Német hang — Juhász Éva, Gyerek hang­ — Incze Ferenc. 19­47: Bangó Mar­git, Kovács Apollónia, Kovács Lajos és Takács Béla nótákat Shekel, ökrös Oszkár cimbal­­mozik. 20.23: Mi operalemezeink­ből. Mozart: Don Juan. Veze­ti vei: Solti György. Közreműkö­dik a Londoni Filharmonikus Zenekar és a Londoni Operakó­­rus. Szereposztás: Don Juan — Bernd Weikl, Donna Anna — Margaret Price, Don Ottavio — Stuart Burrows, Donna Elvira — Bass Sylvia. Leporello — Gabriel Bacquier, Zerlina — Lucia Popp. Masetto — Alfred Sramek. A kormányzó — Kurt Moll. 23.43: Virágénekek. 0.10: Melódiákok­tól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.38: Sybill. Részletek Jacobi Viktor—Martos Ferenc operett­jéből. Közreműködik: Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Ilosfalvy Róbert, Kishe­gyi Árpád Bende Zsolt. Várhe­lyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Sebestyén András. 9.15: Házi szám. Tanácsadó,sorozat magán­­építkezőknek. 9.30: Hétvége ha­lászoknál. A Magyar Rádió és a Radio DDR közös szórakoztató műsora. 11.40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Menüt­étek. 14.00: Ritmus. Az Expressz együttes felvételeiből. 14.35: Orvosi tanácsok — a gyo­­morműtétek után. 14.40: Különös álmok. Színi Gyula kisnovellái rádióra alkalmazva. Közreműkö­dik: Kertész Péter, Schütz Ha, Szemes Mari, Szokolay Ottó, Vá­­rady Hédi, Zsurzs Kati. 15.05: Suppé­ és Millöcker operettjei­ből. Közreműködik: Anneliese Rothenberger, Christine Hans Günther Grimm, a Berlini Rádió ének- és zenekara, vezényel: Carl Michalski. 15.47: Ville Val­­demar és az Utolsó Apacs. Asko Martinheimo rádiójátéka. 16.35: Pophullám. 17.30: Munkásigaz­gatók. Kovács Cs. György. Rá­­dai Eszter műsora. 17.58: Cigány­dalok, csárdások. 18.33: Sanzon. album. 19.18: Egy rádiós napló­jából. Sebestyén János műsora. 20.43: A Mannichon-oldal. Irwin Shaw elbeszélése rádióra alkal­mazva. Közreműködik: Áron László, Haumann Péter, Inke László. Kern András Linka György, Mányai Zsuzsa­, Őze Lajos és Szilágyi Tibor. 21.23. ..Tiszán innen, Dunán túl”. Népzenei hangverseny a 6-os stúdióban. Közreműködik: Fara­gó Laura, Ferencz Éva, Bojtor Imre, Lukácsi Huba. Tihanyi József — ének, a Budafoki Ka­marakórus Biller István vezény­­letével. Herencsár Viktória és Szőllős Beatrix — cimbalom. B­ 5­­rcs János — furulya, Farcsák Attila — tekerőlant Pászti György — duda, valamint a ka­­maraegyü­ttes, vezényel­­t­é Att­ip 22.37: Dzsesszfel­vételek­ből. Gerry Mulligan­­szakszo­­foni felvételeiből. 23.10: Sláger­múzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A miskolci kürzt­ti stúdió szlo­vák nyelvű nemzetiségi műsora. 8.11: Liszt: Dante szimfónia (László Margit — ének, az MRT énekkara és a Budapesti Filhar­móniai Társ­aság zenekara, vezé­nyel Lehel György). 9.03: Mau­­rizio Pollini zongorázik. Közre­működik az Olasz vonósnégyes. 10.25: Slágerlista. 11.05: A Beat­les együttes összes felvételeiből. XXV/10. rész. 11.35: Népzene sztereóban. 12.02: Új operaleme­zeinkből. Theo Adam Wagner operáiból énekel. 13.07: Barokk muzsika. 14.27: Kritikus füllel. Üj Hungaroton lemezekről be­szélget Batta András, Kovács Sándor, Péteri Judit, Somfai László és Újházy László. 15.02: Richard Strauss: Salome — Zá­rójelenet. 15.20: Kritikusok fóru­ma. 15.30: Harminc perc beat. A Kiss együttes felvételeiből. 16.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galéria barokk kiállí­tási termét. Fábián Márta (cim­balom) hangversenye. Közremű­ködik: Kovács Imre — fuvola, Sztankovics Béla — gitár, Sza­­kály Ágnes — cimbalom és a Musica Viva együttes. 17.00: A századelő irodalmának hetei. 17.05: A Fővárosi Tanács Kodály Zoltán női kara énekel, vezé­nyel Andor Ilona. 17.30: Friss szél, óceán . .. Tar Sándor rádió­játéka. 18.23: Richard Tucker operaáriákat énekel. 19.05: Szim­fonikus zene. 20.27: Szombatesti diszkó 21.27:­ Parasztok. Folyta­tásos rádiójáték — V. rész. Rey­­mont regénye rádióra alkalmaz­va. 22.19: stúdiónk vendége Bodó Árpád pécsi zongoraművész. A műsort Meixner Mihály vezeti. 22.52: Napjaink zenéje. BUDAPEST TV 1 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna (Ism.) (Sz) 9.05: A farkas és a nyuszi. Szovjet rö­­vidfilm. (Sz) 9.35: Kuckó. (Sz) 10.05: Autó-motor sport. A Te­lesport technikai magazinja. (Ism.) (Sz) 10.25: A félelem. Ma­gyarul beszélő NSZK film. (Ism.) 11.45: A fele sem igaz! vetélke­dőműsor. (Ism.) 14.50: Magyar­­ország állatai. Természetfilm­sorozat. I. rész: A gólya. (Ism.) (Sz) 15.00: Gólzsák. Magyarul beszélő angol kisjátékfilmsoro­­zat gyerekeknek II. rész. (Ism.) (SZ) 15.25: Stop! Közlekedj oko­san! 33/11. rész: Indulni készülő jármű elé lépés. (Sz) 15.30: Kép­­zűbővészet. Rodolfo műsora. X/2. rész. (Ism.) 15.45: MAFILM­­Magazin. 15.55: Hírek. 16.00: Ha­jótöröttek. Magyarul beszélő ausztrál filmsorozat. VII/4. rész: A kőemberek. (Sz) 16.45: Bará­tokat várunk. Riport-összeállítás. 17.15: Reklám. 17.25: Parabola. (Sz) 17.55: HÁZ-tartás. Családi magazin. (Sz) 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 19.15: Esti mesze. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers­e mindenkinek. Tóth Ár­pád: Esti sugárkoszorú. (Sz) 20.05: J. Strauss: Egy éj Velen­cében. Nagyoperett. (Sz) 22.05: Nyugodjanak békében. Magya­rul beszélő olasz—NSZK western­­film. (16 éven felülieknek!) (Sz) 23.50: Tv-híradó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 17.05: Mikszáth Kálmán: A Lip­­sirica. Tv-film I—II. (Ism.) (Sz) 18.55: Én vagyok a dalai láma. Kalmár György és Janovics Sán­dor riportfilmje. (Ism.) (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers­e mindenkinek. Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú. (Sz) 20.05: Bartók: Egynemű kórusok.­­ Előadja az Ifjú Zenebarátok Központi Kó­rusának női kara. (Sz) 20.10: John Gabriel Borkman: Norvég tv-film. (Sz) 21.45: Tv-híradó 2. (Sz) 22.05: Zenés Nyári Esték. Zenés Tv-Színház. (Sz) Bertolt Brecht—Kurt Weil: A hét főbűn. Songopera balettel. (Ism.) OSZTRÁK TV I 9.35: Francia nyelvlecke. 10.05: Olasz nyelvlecke. 10.35: Római nyár. 12.30: Osztrák népdalok. 15.05: Carrie. Film Theodore Dreisner regényéből. 17.30: Gyer­mek műsor. 17.55: Jó éjszakát gyerekek . 18.00: Kétszer hét. Hét nap műsora két csatornán. 18.25: Nemzetközi varieté műsor. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv­­híradó. 20.15: Kellemes hétvégét, Mr. Bennett. Krimi komédia. Színházi közvetítés Münchenből. 21.50: sporthírek. 22.25: Roger Whittaker. Zenés film. 23.10: Hírek. OSZTRÁK TV II 12.00: Sportdélután. 19.00: Film­barátok műsora. 19.30: Tv-hir­­adó. 20.15: Tehetség és tisztelet. Film. 21.50: Az eltört lándzsa. Western film. 23.20.: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.05: Nőknek fenntartva — ma­gazin. (Ism.) 17.45: Találkozás szovjet művészekkel. 18.25: Vö­rös és fekete — szovjet tv-soro­­zat 3. rész. 19.30: Dokumentum­műsor. 19.55: Szombat esti vers. 20.05: Bernarda Alba háza — színházi előadás felvételről. 21.40: Halló, itt a hírszerkesztőség. 21.50: Útifilm Svédországról. 22.15: Anglia nagydíja — For­ma—1 autóverseny. 23.05: Szóra­koztató műsor. (Ism.) Történelmi túra A pákozdi csata színhelyén emlékeznek történelmünk jelentős ese­ményére annak a történelmi túrának a résztvevői, amit a fehérvári Öreghegyi Művelődési Ház indít vasárnap az északi tópartra. A ki­rándulócsoport felkeresi a Velencei-hegység turisztikai nevezetessé­geit is, és hajókirándulást tesz a tavon. A vasárnapi autóbuszkirándulás egyébként annak a nyári túraso­rozatnak a keretében zajlik le, amelyet a környezetvédelem és a biológiai ismeretterjesztés érdekében szervez a művelődési ház. Duna menti Folklór Fesztivál Népművészeti ünnepsorozat A hagyományőrző népi együttesek minden eddigi­nél népesebb és esemény­­dúsabb találkozójának ígér­kezik a VII. Duna menti Folklór Fesztivál, amelyet július 22-től 26-ig rendeznek Baján, Kalocsán, Kecske­méten, Dunaföldváron és Szekszárdon. összesen 40 művészeti csoport több mint 2000 dalosát, táncosát vár­ják, az országnak szinte minden néprajzi tájegységé­ről, határainkon túlról pe­dig Ausztriából, Bulgáriá­ból, Csehszlovákiából, Ju­goszláviából, Lengyelország­ból, az NDK-ból, az NSZK- ból, a Szovjetunióból és Tö­rökországból. A népművészeti ünnep­ségsorozatot 30 rendező szerv készítette elő, illetve bonyolítja le. Az öt Bács- Kiskun és Tolna megyei helységben több mint 40 helyszínen szinte szünet szünet nélkül peregnek az események öt napon keresz­tül. A versenyeken kívül bemutatók, menettáncok, megelevenített néphagyo­mányok, vásári komédiák, régi gyermekjátékok, báb­előadások, közös éneklések, táncházak színesítik a prog­ramot. Számos népművé­szeti kiállítás látható majd, bemutatják tudományukat az ősi mesterségek művelői, szakmai tanácskozásokat, vitákat, vetélkedőket is tar­tanak. A fesztivál fővéd­nökeinek rangos névsorában ott találjuk Pozsgay Imre művelődési és dr. Horváth István belügyminisztert. Sajnálatos, hogy bár me­dvénk is Duna menti, nem lép­ föl szereplő Fejérből. Közreműködő azonban lesz. Pesovár Ferenc, az István király Múzeum kutatója, amint minden eddigi fesz­tiválon is, tagja a néptánc­­zsűrinek, a találkozó linó­leummetszéssel készült dísz­oklevele pedig fehérvári grafikusművész, Révész Napsugár munkája. 23. — Barátom! — súgta. — Minek ez önnek? Ne adj’is­­ten, belép don Reba ... — Ne beszéljünk erről — mondta Rumata, s türelmet­lenül körültekintett. A gárdisták közeledtek a serlegekkel. — Ön olyan sápadt... — súgta don Tameo. — Megér­tem : a szerelem, a szenve­dély ... De Szent Mikára mondom! Az állam minde­­nekfölött... Meg veszélyes is ... Szüntelenül hajlongva las­san hátrált, visszakozott, odábbhúzódott. Rumatát pe­dig körülfogták a gárdisták. Valaki egy teli serleget nyúj­tott neki. — A becsületre és a ki­rályra! — jelentette ki az egyik gárdista. — És a szerelemre — tette hozzá egy másik. Rumata átvette a poharat, és hirtelen megpillantotta dona Okanát. Az ajtóban állt, legyezte magát és bá­gyadtan himbálta a vállát. Igen, szép volt! Egyáltalán nem felelt meg Rumata íz­lésének, de kétségtelenül szép volt ez az ostoba, pa­rázna tyúk. Óriási kék szem, sokat tapasztalt, finom száj, ügyesen és gondosan lemez­telenített, pompás test... Rumata dona Okana felé in­dult. A szalonban levők el­fordították a tekintetüket ró­luk, és buzgón mindenféle semmiségről kezdtek beszél­getni. — Ön tündöklő — mondta Rumata mélyen meghajolva. — Engedje meg, hogy a lába elé boruljak. Miként a gyors lábú eb, úgy heverjek a me­zítelen és közönyös szépasz­­szony lába előtt... Dona Okana eltakarta ar­cát a legyezővel, és hamiská­san hunyorított. — Ön nagyon merész, ne­mes dán. Mi, szegény vidéki asszonyok, képtelenek va­gyunk ellenállni ilyen heves támadásnak ... Ó, jaj, nincs más választásom, mint hogy kinyissam az erőd kapuját, és bebocsássam a győzőt... Rumata szégyenében és dühében a fogát csikorgatta. Dona Okana leengedte le­gyezőjét, és felkiáltott: — Nemes donok, szórakoz­zanak tovább! Don Rumatá­­val azonnal visszajövünk! Megígértem neki, hogy meg­mutatom az új irukani sző­nyegeimet ... — Ne hagyjon magunkra sokáig, ó, elbűvölő! — bége­­tett az egyik öregember. — Csábító! — búgta negé­desen a másik. — Tündér! Dona Okana megfogta Ru­mata zekéje ujját, és magá­val húzta. A folyosó végén dona Oka­na hirtelen megállt­, átkul­csolta Rumata nyakát, és re­kedt nyögéssel az ajkára ta­padt. Rumata nem kapott le­vegőt. A tündérből a mos­­datlan test szagának és az eszteri parfüm illatának csí­pős keveréke áradt. Rumata erőt vett magán, megpróbál­ta viszonozni a csókot, s ez nyilvánvalóan sikerült, mert dona Okana újra felnyögött. No, ellátom a bajodat, te cafat, gondolta Rumata, és a karjába szorította. — Te undok... — mondta az asszony zihálva, elragad­tatással. — Majdnem össze­törtél ... — Égek a szerelemtől — mormolta a férfi. — Én­ is. Úgy vártalak! Menjünk hamar ... Az asszony magával von­szolta valamilyen hideg, sö­tét szobákon keresztül. Ru­mata elővette a kendőjét, és lopva megtörülte a száját. Miért nem mosakodnak itt a palotában sosem? Meg ez a temperamentum! Legalább betoppanna don Reba... Az asszony célratörően cipelte, akár a hangya a döglött her­nyót. Rumata sült bolondnak érezte magát, és valami ud­varias badarságot zagyvárt, dona Okana csak halkan ka­­carászott. (Folytatjuk) Nehéz istennek lenni Az FDT-ről még egyszer MEGÜT A GUTA Tendencia már, hogy új­ságírók hivatalból fanyalog­nak. Jól teszik, ha van min fanyalogni, és ha a fanyal­­gásnak komoly, általuk át nem látott következménye nincs. De a „NAGY NULLA” című, az FDT 81-ről szóló írásmű veszélyes. Veszélyes, mert meglévő eredményeket tagad le, vagy intéz el le­gyintéssel, nagyképű, felszí­nes rutinmondatokkal teszi látszólag a helyére a rende­zőket, a zsűrit, a résztvevő­ket. Ha valami rossz, nem ér semmit, haszontalan, akkor az újságíróra hallgatva fel kell hagyni művelésével. Száznyolcvanan jelentkeztek a fesztiválra, amatőrök, mert valami mércéhez kívánták állítani eddig elért eredmé­nyeiket. Nem lehet a sze­mükre vetni, hogy rosszak, azt kell megmondani nekik, miért rosszak, és mit kell tenni ahhoz, hogy jók legye­nek. Ráadásul egyszerűen nem is igaz, hogy rosszak! Amit ma gyengének neve­zünk, az olyan zenei színvo­nalon gyenge, amilyenen a négy év előtti győztesek dia­dalt arattak. Olyan magabiz­tos, pontos és szép pengetési stílusú fiúkat-lányokat fa­nyalogtunk idén le, akikről nyolc évvel ezelőtt nem hit­tük volna, hogy egyedül játsszák a dallamot és kísé­retét. Mi a nulla? A nagy­atádi tizenhárom éves Nyeső Marika, aki érett előadóként, saját nemzedékének problé­máiról énekelt, saját zenével, szöveggel? Vagy a billentő együttes Győrből, akik Ko­­lindát megszégyenítő zenei sokrétűséggel és nagyon nagy előadóérzékkel, életükben először mikrofon előtt állva késztették vastapsra a kö­zönséget? Nulla? Schleiner Jenő bravúros country-hege­­dülése semmi? Vagy akár a székesfehérvári Húrfogó, jazzes ihletésű improvizatív számai? Hol itt a nulla? Megüt a guta. A cikk szer­zője egyszerűen az amatőr mozgalom létjogosultságát vonja kétségbe. Az amatőrök szemére veti a színvonal hiá­nyát. A hivatásosokkal miért nem foglalkozik? Miért nem elemzi őket, egyenként, ob­­jektívan, hogy azok hibáiból és erényeiből tanulságok szülessenek? A felszínesség nem a fesztiválon kezdődött, hanem az írógépnél ért vé­get. Még egyszer, hogy félreér­tés ne szülessék: a fesztivál célja, felmérni az amatőr­mozgalom létét, tendenciá­ját, a zsűri értékelő-elemző tevékenységével irányvonalat adni, a fellépő hivatásosok műsorával indirekt módon sugalmazni a lehetséges uta­kat. Csak mellékes kellemes lehet a jó propagandával odavonzott tömeg, és az új­ságíró szerint csak a könyve­lésen nyomot hagyó profi fellépések viharos sikere. Hogy a „műfaj” képtelen megújulni, az egyszerűen nem igaz, nem akarom az ügyben sem a billentő, sem Nyeső Marika nevét ismét felemlíteni, de igenis érvként hozom a fehérvári ÉR duó produkcióját, vagy akár Vo­­gáékat. A hiányolt tartalom a műsorokon ott volt, felté­telezem, hogy inkább a fogé­kony fülekben volt ratta. Dévényi Ádám évről évre növekvő érzékenységgel, és költői plaszticitással előadott, megdöbbentő magánéleti mo­zaikjai, Anti Tamás hasonló műfajú, de az általánosítás­hoz, a szimbólumokhoz kö­zelebb álló dalai, Vas Zoltán recsegő-hörgő-haragos-röhög­­tető blues-ai, az újjáalakult Kolinda, Unikum makacs­tisztességes népzene-feldol­gozásai, az ördögszekér és Dinnyés Jóska sokat ígérő együttes fellépése, Berki Ta­más és két társa kompo­zícióra törekvő elgondolkod­tató összeállítása, Musztiék póztalanná érett, szuperkel­lemes profizmusa nem intéz­hető el egyetlen legyintéssel. Ezek az emberek, együtte­sek műfaji hovatartozásuk­tól függetlenül, belföldön és külföldön képviselnek min­ket, kiállásukkal, zenéjükkel, mondanivalójukkal. Ezek kö­zül bármelyiket érdemes kö­vetni, bármelyik nyomán ér­demes újat kitalálni. Ha Mester Sándor Fehérváron el kívánja temetni a műfajt a tizedik találkozó előtt, ám tegye. Az ügy csak helyszínt változtat, lényegét nem, fel­bukkan majd Debrecenben, Szegeden, Sárváron és min­den olyan megmozduláson­, ahol emberi hangra kíván­csiak. Boros Lajos * * * Boros Lajos politikai dal­énekes írása személyes han­gú, dühös kirohanás, és nem vitairat. Hirtelen felindulásá­ból elkövetett személyeske­déseit még meg lehetne bo­csátani, de „Nagy nulla” cí­mű, a Fejér megyei Hírlap­ban július 7-én megjelent cikkem félreértését, félrema­gyarázását nem. A cikkem szót sem­ ejt a rendezőkről, és még „látszólag” sem „te­szi helyére” a zsűrit. Soraim határozott véleményt, és nem nagyképűséget tükröznek. Mondataimat nem a modoros fanyalgás, hanem az elkese­redettség hatja át. Írásom nem a jövőre esedékes X. fiatal dalostalálkozó ellen, hanem — még idejében fi­gyelmeztetve a problémákra —, végül is annak javára született. Hiszen egy érté­kekben gazdag kulturális esemény, amelyet Székesfe­hérváron rendeznek meg, nemcsak a résztvevőknek, hanem a vendéglátó város­nak is a hasznára válik. (Bo­ros Lajosnak a fellépőkről írt értékelését, amelyet a mundér becsületének védel­mezőjeként vetett papírra, figyelembe venni nem tu­dom, csak sajnálom, hogy sa­ját magáról megfeledkezett a dicsérő jelzők osztogatásá­ban.) „Nagy nulla” című cik­kemet ma is ugyanúgy írnám meg, ahogy előszörre, legfel­jebb még jobban, rutinosab­ban. Mester Sándor Közművelődés Újbarokon A szári közös községi ta­nács közigazgatási területé­hez tartozó Újbarokon már évekkel ezelőtt életveszélyes lett a művelődésre szánt épület. Ez különösen befolyá­solta a filmvetítések prog­ramját, a közösségi foglal­kozásokat. Az általános is­kola körzetesítésével jól ki­használták a tárgyi lehetősé­geket és megkezdték egy igényesebb közművelődési szolgáltatás kialakítását. El­­sősorban a könyvtár kiala­kítását, megszervezését tar­tották nagyon fontosnak, amit sikeresen meg is való­sítottak. A lakosság igényéhez iga­zodva, ebben az évben fej­lesztették, illetve bővítették az olvasók termét. Tanácsi gondoskodással, jelentős anyagi ráfordítással, tágas klubhelyiséget sikerült ki­alakítani. A szabadpolcos­ megoldással kialakított kor.-­szerű könyvtár mellett, jól berendezett és felszerelt kis­­teremben, sokoldalú mű'. '­­-■ dési és szórakozási lehet­­sé­get találhatnak az érdeklő* dők. Rövidesen megkezdődhet, tartalmasabb lehet egy kis település közművelődés' éle­te. A szári tanács verbesty­ge, anyagi és erkölcsi köterv­­ezettséggel, társadalmi fe*, lelősséggel teljesítette !­z­­művelődési feladatát. L L­a­kosság is élhet jogé :n­denki igénye szó­l­hat, művelődhet, z­hat.

Next