Földrajzi közlemények 1906.
IV. Irodalom - Pompéry Elemér: Az amerikai Egyesült Államokban (Ch. J.)
Irodalom. 195 japáni, mint a mi renesszánsz építésünk a klasszikusnak. De hol marad mögötte nagyszerűség tekintetében ! Igaz, hogy ebben a könyvében Balogh sokkal óvatosabb a japáni és khinai dolgok összehasonlításakor s általában a khinaiak megítélésekor, mint a turisták és felületes világjárók majdnem kivétel nélkül. De azért mégsem tudott teljesen szabadulni ettől a világszerte elterjedt balvéleménytől. Nagyon helyesen veszi pl. észre, hogy a khinaiakat nem szabad a kikötőkben össesereglett nemzetközi csőcselék után megítélni. Csodálatos varázsa van ennek a japáni népnek . Az utazók csak érintik, csak sejtetni engedik azokat a kellemetlen csalódásokat, amelyek velük Japánban történtek s mind tele van csupa elragadtatással a nép iránt. Balogh a 108. oldalon megemlíti, hogy a japáni barátságra ürített poharakkal ugy járt, mint a két vadász, akik előre ittak a medve bőrére. Igazán a külsőségek kormányozzák a világot ! A külsőségekben a japáni felülmúlhatatlan, talán csak a francia éri utól. Balogh is észre veszi ezt s ez őt a japáni nép igazi ismerői közé avatja. Talán az európai zsurnalisztika hatása az, hogy mégis olyan rajongással, olyan elragadtatással beszél róluk. Ha mint nőtlen ember utazott volna, a japáni erkölcsről is egészen más fogalmakkal tért volna haza, de igaz, hogy talán még szívesebben fogadták volna. Minden, amit itt elmondottam, csak érthetővé teszi, hogy nagy érdeklődéssel várjuk a munka további köteteit, ahol nem a nagyközönségnek szóló útleírások, hanem a valódi, tudományos eredmények következnek. Maga ez a kötet is nagyon szép, kellemes és hasznos olvasmány a nagyközönség részére s mindenkinek melegen ajánlhatom az elolvasását. Stílusa igen egyszerű, kellemes, a germanizmusok száma csekély. Némely leírásai költői szépek, de itt-ott túlságosan pathétikus, hazafiúi felbuzdulásai nem mindig ízlésesek. Az idegen nevek helyesírása nagyon rossz, az orosz, khinai, indiai stb. helyneveket össze-vissza irja s csak a japáni nevekre vigyáz némileg. A könyvet minden könyvkereskedésben meg lehet kapni s ára nem magas. Cholnoky. Pompéni Elemér: Az Amerikai Egyesült Államokban. A m. Mérnök- és Építész-Fegylet Heti Értesítője XXV. évf. 1. és 2. szám 1—6. és 13—17. lap. Aki elolvassa ezt a lebilincselő kis leírást, bizonyosan azzal a gondolattal fogja letenni, hogy milyen kár, hogy Pompéry az ő úti tapasztalatait nem írja le sokkal bővebben, rendszeresebben és behatóbban. Ez a kis értekezés azonban éles világítást vet az Unió állapotára és társadalmára. Szellemesen és objektivusan ítéli meg a tapasztaltakat s kiemeli ami dicsérni való, de talál elég fonák, sőt ízléstelen dolgot is, ami felett az ő ismert kedves humorával, vele együtt fogunk mosolyogni. Aki az Egyesült Államok társadalmáról, technikájáról stb. rövid, de igazán hű képet akar nyerni, az olvassa el Pompérynek ezt a kis cikkét. Mi csak sajnálhatjuk, hogy nem a Földr. Közi. hasábjain jelent meg, ahova igazán való volna. Ch. J. Fasching fiatal: A magyar országos fölmérés újjászervezése alkalmával figyelembe veendő legcélszerűbb mathematikai vetítési módok. 4° 44 1. A szerző mindenek előtt a mérések szervezetét ismerteti, amit „Javaslat a magyar országos felmérések újjászervezésére vonatkozólag" című munkájában bővebben kifejt. A jelenlegi szervezést célszerűtlennek és elmaradottnak találja és helyette azt javasolja, hogy az összes kataszteri, topográfiai, tagosító és nagyobb speciális felmérések egyöntetűen szerveztessenek, hogy egymásra támaszkodhassanak. Két