Genealogiai Füzetek 1907.

I. Értekezések és önálló czikkek - Sándor Imre: Lakodalmas versek (I. közl.)

80 GENEALÓGIAI FÜZETEK 1907. augusztus hót­ országban" czímű művét ujabban a csiki székely kró­nika egyik forrásául óhajtanák tekinteni. Filep József 1748. okt. 20-án halt el s felette Soós Ferencz, Veres­tói György, Aranka György és Huszti György tartottak emlékbeszédet. A menyasszony Udvarhelyi Mihály (­ 1737. III. II.)4 kolozsvári theol. professornak Jakab Sárától szü­letett leánya volt. Br. Kemény Simon és br. Wesselényi Polyxena há­zasságra léptek Kolozsvárt 1760. ápr. 21. A vőlegény br. Kemény Ádámnak, gr. Rhédei Drusiánnától szüle­tett fia, a ki nejével br. Wesselényi István és br. Dániel Polyxena leányával, csak négy évig élhetett. A fiatal asszony már 1764. jun. 3-án elhalt." Négy évi özvegy­ség után, 1768. jun. 20-án újból megnősült, feleségül véve gr. U/VSS Katát, gr. Wass Miklósnak gr. Teleki Évától 1720-ban született leányát. Gr. Kendeffi Elek és gyalakuti gr. Lázár Anna házasságra léptek Kolozsvárt 1762. nov. 5. A vőlegény szülei: Kendeffi Gábor és Bánffi Zsuzsa, a menyasszonyé pedig a nagyravágyó és eszes államférfiú, jeles költő és tudós gr. Lázár János és gr. Teleki Kata. Családi összeköttetések révén gr. Lázár János gyám­apja volt Kendeffi Eleknek s úgy látszik a leányával való eljegyzés (1761.) után ő eszközölte ki részére a házasság évében. 1762. máj. 17-én kelt grófi diplomát. Habár a menyasszony oltár elé lépése napján alig töltött be 16 esztendőt (szül. 1746.), még sem élvez­hette sokáig a házassági frigy boldogságát. Korán el­hunyt. A 11. szám alatt közölt emléksorok már Kendeffi Eleknek gr. Bethlen Krisztinától 1769. jan. 13-án szü­letett fiának vannak szentelve. Kendeffi Elek mint hu­nyadmegyei főispán halt el 1783-ban. Radnótfai Nagy Zsigmond kolozsvári Senator és borosnyai Nagy Ágnes Kolozsvárt, 1767-ben kötnek há­zasságot. Az 1737-ben született vőlegény szülei Nagy Zsigmond és Fügedi Mária, a menyasszonyé b. Nagy Zsigmond és nagybaczoni Pál Ilona voltak.­ Házasságuk 19 évig tartott. Mikor 1786. máj. 31-én Nagy Zsigmond mint Kolozsvár főbírája elhal, szathmári Pap Mihály és Tordai Sámuel tartanak fölötte emlékbeszédet.­ Szathmári Pap Zsigmond kolozsvári ref. pap 1736. decz. 5. vette nőül Kolosvári György kolozsvári Senator és Baranyai Sára nemzetes asszony leányát, Erzsébetet (szül. 1719. I. 19.). 24 esztendőkig éltek együtt, „me­lyekben semmi bánat, semmi keserűség, semmi hábo­rúság csendes hajlékokban, mint valami békesség sáto­rában, éppen be nem férkőzhetett. De 24 esztendőkig tartó örömének ugyan sebes lánggal égő tüzét, a bánat­nak és magas hegy formára reá rohant keserűségnek árvize egy szempillantásban elolta, mert 1760. eszten­dőben áprilisnek 9-ik napján, az ő lelkének nem fele, hanem nagyobb része, az ő oldala mellett lakó angyal, amaz Isten házába egy nevezetes apostol Szatmári Pap Zsigmond mellőle kiköltözék és ennek elköltözésével az öröm bánattá, a vigasságnak kenyere és vize, szomo­rúságnak és keserűségnek ételévé és italává változék A kegyességnek gyakorlásában midőn özvegyi életét töl­tötte volna, kinos nyavalya ágyba szegezte s 1768. má­jusnak 1-ső napján reggeli tiz óra tájban szép csendesen az Urban el is aluvék."­ Szathmári Pap Mihály a kolozsvári ref. kollégium theologiai professora és Rétyi (helyesen rétyi Csiszér) Deborah 1769. jan. 17-én tartották esküvőjüket. Tudjuk, hogy a vőlegény és az imént említett házastársaknak, Pap Zsigmondnak és Kolozsvári Erzsébetnek volt fia, a menyasszony pedig rétyi Csiszér Lászlónak vízaknai Kis Deborától született leánya. Sz. Pap Mihály egyik kiválóbb egyházi írónk.10 Nejével 24 évet töltött házas­sági frigyben. Ekkor (1793) neje elhalt s 1812. szept. 27-én bekövetkezett haláláig özvegységben élt. Pataki Sámuel orvosdoktor és Szatmári Pap Sára 1765. ápr. 24-én keltek egybe. A vőlegény szülei sáros­pataki Pataki Dániel és Kecskés Ilona, a menyasszonyé Szathmári Pap Zsigmond és Kolozsvári Erzsébet. „Tu­dós Pataki Sámuel uram e kolozsvári nemes ref. kollé­giumnak nagy experiantiáju professora volt." 1804. szept. 10-én halt el. Gr. Rhédei Zsigmond és br. Wesselényi Katalin 1751. junius 16-án léptek házasságra. Az örömszülők Rhédei Ferencz, br. Dániel Kata, br. Wesselényi Fe­rencz és gr. Rhédei Zsuzsa voltak. A vőlegény unoka­testvéreivel együtt nyeré a grófi czímet 1744. nov. 13-án. Házassága után csak 7 évet élt; 1748. márcz. 12-én hunyta le szemét. Özvegye felett 1788-ban tartottak ha­lotti beszédet.11 Gr. Rhédei Fakas és gr. Teleki Kata 1764. szept. 18-án keltek egybe. A vőlegény szülei a grófságot szer­zett Rhédei József és Biró Katalin, a menyasszonyé gr. Teleki Ádám, a kövérségéről hirhedt tábornok és gr. Toroczkai Klára. Rhédei Farkas korán halt el, özve­gye utóbb br. Alvinczi Gáborhoz ment nőül. 1788. jun. 22-én ez is elhalván, özvegyen élt 1809. okt. 20-án bekövetkezett haláláig. * 1. Páros életnek tüköre, azaz: tiszta és okos sze­retettel erősített házassági szövetsége sok virtusoknak seregével ékeskedő, és nemes törsökből eredetet vett tiszteletes tudós Szathmári Pap Sigmond uramnak, a kolosvári nevezetes helvétziai confession lévő orthodoxa ekklésia egyik hűséges és vigyázó lelki pásztorának, a tiszta szüzeket megékesítő díszeknek kut fejével, a drága szemérmetességgel, és ahoz igen illő szépséggel fénylő NI. Nemzetes Kolosvári Ersébet aszszonynyal, jó atyá­nak : T. Nemzetes Kolosvári György uramnak, Kolosvár szabad királyi városa egyik nagy érdemű senatorának és mostan dicséretes királybírójának, és jó anyának: T. Nemzetes Baranyai Sára aszszonynak, az aszszonyi rendet nagyra emelő dicséretek rövid summájának, jól nevelt és mintha egyetlen egy volna, oly szerelmetes gyengéded hajadon leányokkal. Mely, méltóságos és más renden lévő jó urainak s aszszonyainak, kedves atyja­fiainak, barátinak vélte együtt örvendező gyülekezetek­ben nyilvánvalóvá tétettetett Kolosvárott, ama régi kígyó­nak fejét megrontó aszszonyi állat magvának születtetése után 1736. esztend. Karácson havának 5-ik napján. Irta és csak rengeteg elmével rajzolta, változhatat­lan szeretetinek tanúbizonyságára, és hajdani kedves tanítójához koporsójáig tartó kötelességének örök emlé­kezetire, sáros-berkeszi Mosa László, kegyelmes fejedel­münk ő felsége erdélyi nagyobb cancellariájának hites nótáriusa, és ugyan az erdélyi m. supr. refor. consist. méltat. secretariusa. Kolosvárott, nyomt. Szathmári Pap Sándor által, 1737. esztend. (4 számozatlan levél.) 2. Honorárium hymenaeum, azaz lakadalmi tisz­tességtevő ajándék, melyet a kolosvári ref. ekklesianak oroszláni szívvel és Ároni ékes nyelvvel biró egyik prédikátorának, Isten erős férjfiának, T. tudós Szathmári Pap Sigmond uramnak, és ritka kegyességgel tündöklő nemzetes Kolosvári Ersébet aszszonynak, a szent szere- ' L. Halmágyi István naplója 291. 1. " L. Köblös Z. Halotti beszédek II. 746. sz " Ugyanott 835—839 sz. 7 V. ö. Gen. Füz. 1905. évf. 15. 1. " L. Köblös Z Halotti beszédek II. 470. 471. ( Gen Füz­­904. évf. 60. 6 . 1. 10 Erd. Pred. Tár. V. 1835. V. Sieb. Prov. Bl. IV. 1813. 252. Mindenes Gyűjt. II. 1789. 112. 11 Köblös Z. Halotti beszédek II. 832. sz.

Next