Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-09-09 / 37. szám
2 Méltó terjedelemben, bőven és részletesen foglalkozik a «Haladás» az orvoskongresszussal. Olvasóinknak, az értelmiségnek nem adnatánk jobban érdeklő olvasmányt, minthogy részletes tudósítást hozzunk a kongresszus szereplőiről és eseményeiről. A kongresszus külföldi vendégei — a világ minden tájáról — szombaton érkeztek Budapestre és a vasárnapi megnyitó ünnepségeken már teljes számban megjelentek. Kik ezek a vendégek és honnan jöttek? Feleljenek erre a kérdésre mint a legilletékesebbek, ők maguk. Haldane, a világhírű angol természettudóstól az új angol biztosítási törvényről kérdezősködöm. — Az új egészségügyi központot, amelyekre oly égető szükség lenne, még nem működnek, holott már fizettünk a biztosításért. Ezeknek az volna a feladatuk, hogy az egészségügyi szempontokat figyelembe vegyék. Mert eddig Angliában, ha valaki súlyos betteg volt, vagy operációra szorult, elsőrendű és gyors kezelésben részesült ugyan, de a járó- és bejáróbetegesenek esetleg hetekig kellett várniuk, míg sorra kerülnek, s akkor sem fordítotttak kellő gondot gyógyításukra. Remélem, hogy ha ezek az új központok megalakulnak, elősorban ezeket a mulasztásokat fogják jóvátenni. — Úgy halom, professzor úrnak a penicilin felfedezésében is jelentékeny része volt? , -r* Ez félreértés — mondja —, valóban volt egy kis részem benne, de csak közvetve. Mindössze annyi, hogy egy Németországból Hitler elől 1933-ban Angliába menekült orosz-zsidó származású orvos, dr Heim, az én tanácsomra és ajánlatomra került abba a kutatócsoportba, amely a penicillint felfedezte. Dr Hleim nem is gondolt erre a lehetőségre, de én rögtön észrevettem, hogy a megfelelő emberre akadtam. Hewer, a másik angol tanár a sztreptomicinről beszél: — Eddig csak nagyon kevés sztreptomicin állt rendelkezésünkre Angliában — magyarázza —mert Amerikából kaptuk és elképzelhetetlenül drága volt Most azonban már Angliában is alá tudjuk álltani, ami lényeges olcsóbbodást jelent. A legújabb meg-figyelések a sztreptomicinnel kapcsolatosan azonban szomorú eredményre vezetek. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a sztreptomicin, amely gyakran a meningitis utolsó stádiumában levő gyereket, akinek legfeljebb néhány napja volna még hátra az életéből, csodával határos módon megment, később dával határos módon megment, de később a beteg—sokszor hónapok múlva — visszaesik és ilyenkor már nem lehet megmenteni az életnek. Ez az új, kicsit lehangoló eredmény azt mutatja, hogy nem tudunk még eleget a sztreptomieintől, tovább kell folytatni a kutatásokat. Dr. Charles Claoné párizsi plasztikus sebész már 1528 ban levelező tagja volt a Magyar Bőrgyógysáz Társaságnak. Többször járt Magyarországon. Véleménye szerint semmivel sem maradunk el a franciák mögött. — Nagyon szeretném, ha minél előbb megindulna a francia—magyar diákcsere — mondja hogy a francia diákok láthassák az itteni csodálatos újjáépítést. Ezt többek közt azért is szertném, mert a francia orvostanhallgatók kicsit beképzeltek, s jó volna, ha láthatnák, hogy itt hogyan dolgoznak. Felhívom egyébként a figyelmet arra, hogy milyen remekül dolgozik a párizsi magyar intézet. Vezetője, Lechet István nagy propagandát fejt ki a magyar kultúra megismertetése és terjesztése érdekében. Sajnos, sokkal több magyar zenész érkezik Párizsba, mint orvos. El kell ismerni, hogy az itteni francia intézet vezetője, M. Warnier is jó munkát végez, s munkájának eredményeképpen már eddig is számos francia orvos járt Budapesten. Szeretném, ha ezeknek a száma a jövőben jelentékenyen megnövekedne. Dr. Arthur VV. TV'oo kínai nőgyógyász, a kínai Nőorvos Társaság elnöke így nyilatkozott: — Harminc éve készülök Magyarországra, annyi szépet hallottam már Budapestről. Útbon idefelé jóformán minden európai államban megfordultam, de sehol ilyen előzékenység s ilyen remek koszt nem fogadott. Igazán meg voltam hatva a fogadtatástól. Örülök, hogy végre sikerült eljutnom ide. Az I. számú női klinikán lakom és már végignéztem néhány műtétet. Nagyon meglepett, hogy olyan komoly operációkat, amelyeket mi csak altatással tudunk elvégezni, itt helyi érzéstelenítéssel végeznek. Meg fogom kísérelni a műtétek technikáját lekopírozni. . Dr. WQO európai útján egyébként a rákkutatást tanálmányozza. Kínában van ugyanis a világon az egyetlen klinika, amelynek rádiuma van. A kínai egészségügyi helyzetről kérdezősködöm. — A közesgészségügyi helyzet sajnos nem olyan jó, mint Magyarorzágon, s főként soikat romlott, mióta Kínában polgárháború dúl. Orvosi felszerelésben nagy hiányok vannak és nincs elég orvosunk sem. 200.000 orvosra volna szükségünk és rövidössize körülbelül SOWXRel rendelkezünk. Professzor Klaus prágai szülész-nőgyógyász a háború előtt sokszor volt Magyarországon. Először 1910-ben járt itt, s 1917-ben mint katonaorvos az osztrák-magyar hadseregben, a 5--ik gyalogezredben szolgált Megkérdezem, mi a különbség egészségügyi téren Magyarország és Csehszlovákia között. — Magyarországon jobban berendezett klinikái vannak, a mi klinikáink nagyon régiek, egy részük még II. József idejéből való. A szociális biztosítási törvény, amelya lakosság 96 százalékát érinti, nálunk most vs® előkészületben s körülbelül olyan rendszerű lesz, mint a magyar. Surgeon Captain McCallam, aki a kanadai hajóhad, hadsereg és légiierő képviseletében van itt, amelynek üdvözletét hozta a kongresszus számára, azt mondja, hogy Kanadában egyetlen «province»-ot kivéve, egyáltalán nincsen megszervezve az egészségügyi biztosítás. —: Csak privát orvosok működnek. Van ugyan egy úgynevezett «blue cross plan», valamiféle biztosítás, d® ez nem állami és nem is kötelező. A kórházak mind magánkézben vannak, állami kórház csak a háborús rokkantak számára van. Dr Wanaui Topous Iihun iraki bakteriológus tavaly húsz napig Pesten tartózkodott Akkor csak a várossal ismerkedett meg, most azonban a kongresszus végeztével még egy hónapig itt marad, hogy tanulmányozza ez itteni tudományos intézeteketT- Tegnap meglátogattam a Kostói Anna baleseti kórházat — meséli — s meglepett az a tisztaság, amit én láttam, azonkívül az elsőrendű kórházi koszt és a doktoroknak a páciensekhez valló hihegestelen előzékenysége. Ezt eddig egyetlen közkórházban — beleértve többek közt Angliát és Franciaországot — sem láttam. Nem tudtam, hogy itt is vannak munkáskórházak, ilyet csak tavaly láttam Csehszlovákiában. Az iraki egészségügyi állapotokról szomorú képet fest:• Irak primitív állam, az emberek, ha betegek, félnek kórházba vagy orvoshoz menni, mert a primitív népek hiedelme szerint ott biztosan meghalnak. A trópusi betegségek pedig szép számmal szedik áldozataikét. A kormány minden tőle terhetőt megtesz, hatalmas összegeket fordít egészségügyi célokra. De sajnos, amíg a nép kultúrszínvonalát nem emelik fel, szinte hiábavaló a küzdelem. Az Magyarországon más a helyzet — teszi hozzá kicsit szomorkás mosollyal. — A nép magas kulúrszínvonalon áll, s megérti és értékeli a kormányzat erőfeszítéseit. Dr Serban, a román egészségügyi szakszervezet vezetőségének románi viszonyokról számol be: — A fölszabadulás után nagyon rossz volt az egészségügyi helyzet, mert a régi rendszer, mint tudjuk, Romániában sem törődött a parasztokkal és a dolgozókkal. A demokratikus kormány minden erejével felkarolja és igyekszik kellőképpen megszervezni az egészségügyet. Egyik nagy problémánk a gyermekhalandóság leküzdése, amely az elmúlt rezsimben ijesztő méreteket öltött és sok gondot okoz a malária elleni harc. Magyarországnak és Romániának, úgy hiszem közös problémája, hogy az orvosok jelentékeny százaléka a fővárosban működik és vidéken nagy az orvoshiány. Egyik legfontosabb feladatunk új orvosgenerációt neveni a "vidék számára. GALLAI ÁGNES Dr Toma Harilo, albán orvos, a tiranai népjóléti minisztérium tanácsosa. Az albán orvosok heroikus küzdelmeiről beszél. — Albániában mindössze 150 orvos van. Azelőtt az albán orvosok mely mentek vidékre, kizárólag Tiranában és a nagyobb károsokban praktizáltak, nem sokat törődtek a nép gyógyításával. Ma az orvosok mindenfelé széjjaltelepültek az országban, mindenki ott praktizál, ahol szükség van rá. A Szovjetúnió sokat segített nekünk, nemcsak orvosságot küldött Albániába, hanem húsz szovjet orvost is. A háború befejezése óta háromszor annyi kórházi ágymikism, mint azelőtt volt. Dr Harito elmondja, hogy Albániában nincs orvosegyetem. Az orvostanhallgatók régebben Olaszországban és Franciaországban tanultak, ma a népi demokrácia országaiban. Elondja azt is, hogy Albániában minden munkás tagja a betegbiztosítónak. Az egészségvédelmi program egyik fő pontja, hogy a parasztokat is bevonja a biztosításba. Az is érdekes, hogy régen, amikoraz albán orvosok kizárólag a nagyobb városokban praktizáltak, nagy részük munka nélkül vett. Ma annyi a dolguk, hogy nem jut idejük a privát praktisra. Georg Kemény tizenegy év óta él Amerikában, a százhúszezer lakosú Elsabeth New Jerseyben. — Abban a városban — mondja —, ahol a híres Singer varrógépművek központi gyártelepe működik. Elsabeth-ben nagy a magyar kolónia, ötszáz magyar családnak 90%-a gyári mmnrcás. Sokan közülük előfi munkások. Dr. Kemény a St. Elisabeth-kórház általános orvosa, felesége is orvos. Eleinte sok volt a magyar páciens, ma több az amerikai. — A második generáció — meséli — már inkább amerikai orvossal gyógyitatja magát, mint európaival. Úgy képzeli, ez is hozzátartozik a tökéletes asszimilációhoz. Vele egy városban öt magyar orvos dolgozik. Ezek közül a legianfeptebbek: dr Gerendán Gyula gyomor- és bélspecista, a másik dr. Stresinger Sándor sebész, Palfer Josef Plojbier, a csehszlovák népjóléti miniszter, katolikus pap. Hatalmasra nőtt, jelentékeny figura. Szűrte nchát és papi gallért visel. Bátorságáért és antifasiszta megnyilatkoásáért már 1930-beli letartóztatták és négy évre koncentrációs táborba zárták. A háború után képviselőnek választottak. A népi kormányzat rendíthetetlen híve. Kérdésünkre elmondta, hogy 1949. január 1-én lép érvénybe az a nagyjelentősségű törvény, amely a csehszlovák lakosság 96 százalékának szociális biztosításáról gondoskodik Nemcsak a munkásságot, de a parasztságot is biztosítják öregség és betegség előtt. Hamarosan megvalósítják a kórházak, a szanatóriumok, sőt a fürdőhelyek és gyógyforrások államosítását. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan vélekedik az Egyház és a népi demokráciák kapcsolatáról, a következőket felöteli: — Jómagam és mindanok, ekire hasogító gondolkozásnak, mint én, nem tűrhetjük, hogy a vallást a kapitalista reakció szolgálatába állítsák... I dr. Földes Ferenc Pittsburgból Tillogtatott haza. 1941-ben került a Harward Medical Schoolba. Ma a pittsburgi Mercy Hospital anesztézia-osztályának a főorvosa. Elmondja, hogy Amerikában, a Szovjetúnióban és Angliában az anesztézia külön szakma. Nem a sebész végzi, hanem az a belgyógyász, aki erre specializálta magát. Dr. Földes Ferenc osztályán 10—12 műtő valamennyi betegét egyszerre altatják és csak akkor viszik őket műtétre, amikor elaltatják őket. A sebésznek csak a műtét a gondja, a beteggel az aneszteziológus foglalkozik. Arról érdeklődünk, milyen formában valósították meg Amerikában a társadalombiztosítást? — Állami társadalmi biztosítás Amerikában nincs. Magánbiztosító-társaságok alakultak, amelyeknek csak az lesz tagja, aki akar. A «Blue Cross» nevű önkéntes szervezet a kórházi ápolást fizeti meg tagjainak, a «Blue Shield» az orvost Akinek évi ötezer dollárnál kevesebb a jövedelme, joga van ahhoz, hogy belépjen ebbe a magánbiztosító társaságba. Dr. Földes arról beszél, hogy Amerikában óriási az orvoshiány. A USA valamennyi egyetemének orvosi fakultása mindössze 5800 elsőéves orvostanhallgatót vesz föl évente. Az orvosnövendékek számára kevés a hely, sok úgynevezett másodrendű orvosegyetemet megszüntettek, mivel megfelelő kórházi kapcsolatok hiányában elhanyagolták az orvosnövendékek gyekor-európai orvosok lehetőségei? New York, Massachusetts és Ilinois államban az, európai orvosok megfelelő vizsga után szabadon praktizálnak. Sok a 8©bésiz köztük. — Néhány nevet kérünk a magyar orvosok közül, kinek sikerült Amerikában komoly egzisztenciát teremtenie? — A legnagyobb karriert dr. Weiss Soma csinálta, aki a Harvard-egyetem nyilvános rendes tanára volt, munkásságát a legnagyobb mértékben elismerték, 1941-ben meghalt. A legtöbb pénzt dr. Lae keresi. Dr. Srattmann István bőrgyógyász, a chicagói egyetem professzora kiváló szaktekintély. Dr Gross szemész-professzor fia, dr Takács Gézsa a kísérleti sebészet terén ért el kiváló eredményeket. Dr. Winda Braun őszhajú, fiatalarcú lengyel orvosnő. Gdansk (azelőtt Danzig) városában praktizál, onnan érkezett Budapestire. A háború előtt és a háború alatt Varsóban dolgozott. A német megszállás és a szörnyű bombázás minden borzalmát a lengyel fővárosban élte át. Elmondta, hogy a háborúban a németek hétezer lengyel orvost öltek meg. Gdanskot éppen úgy elpusztították, mint Varsót. Ma óriási módon építkeznek. Természetesen a lakásínség megszüntetése komoly probléma, de az élelmezés kitűnő. Dr Wanda Braun, a gdanski gyermekkórház igazgatónője. A tuberkulózis ellen harcol. Minden kerületben és minden foaluban megvizsgáljáik a gyermekeket. Vándor-röntgengéppel látogatják meg otthonukban, vagy iskolájukban őket. A háború következménye az, hogy ma még kevés att orvos és kevés úz. ápolónő. Akik elvégzik az ápolónői tmfolyamot, rögtön állást kapnak. Minden dolgozót, a munkást épúgy, mint a parasztot, innyen gyógyítják. Abeteg-ügyző fizeti helyettük a kórházivagy a szanatóriumi köttséget Rendkívül érdekes: a háborútól megkínzott neurotikus gyermeket a gyógypedagógusok azzal gyógyítják, hogy rajzoltatják őket. Ezek a gyerekek rendszerint ijeisztő jeleneteket rajzolnak, például azt, hogy hogyan lőtte agyon egy német katona egyik hozzátartozójukat. A rajzoltatással kitűnő eredményeket értek el. Ahogy dr Wanda Braun mondja: “A gyerekek kirajzolják magukból a szörnyű élményt és megnyugodnak. Drian Camille professzor szírspecialista, a párizsi egyetem tanára. Hosszan és részletesen magyarázza el, hogy a francia orvosok és a társadalombiztosító szerviek között milyen komoly ellentétek merültek fel . A francia orvosok — mondja ,— ragaszkodnak ahhoz, hogy a beteg szabadon válassza meg orvosát Vagyis az az elképzelésük, hogy az orvos a honoráriumot a beteggel való szabad és közvetlen egyezkedés alapján állapítsa meg. Túlságosan nagy kilengésekre amúgy sincs mód, mert az Orvosszövetség hivatalosan megállapítja a honorárium összegét A francia orvosok füzért is hadakoznak a biztosító intézettel, mert azt szeretnék, hogy az orvost a beteg fizesse és ezt az összeget a betegnek fizesse vissza a biztosító intézet.. Meg kell, hogy jegyezzem, ennek a vitának semmiféle politikai jellege nincs. Új orvosi kísértetek felől érdeklődünk. A professzor erre is felel: — A Casipu d'Osler-ról elnevezett indocarditis lenta betegség, az állandó lázzal járó sasepsziseis szívbaj nemrégen még gyógyíthatatlan volt: ma ezeknek, a megbetegedéseknek háromnegyed részét penicillinnel meggyógyítjuk. A másik fontos újítás, az úgynevezett „kék betegség" operáció útján való gyógyítása. Ennek a betegségnek az a lövege, hoggy a vér oxiglénnapja miatt nem jut elég oxigén a tüdőbe sem. Az operáció révén az ütőeres és viszeres vérkört elválasztják egymástól. Végülis Lian professzor arról beszél, hogy az emberi életkor felső határa évről-évre kitolódik. Nem különleges injekciók révén, hanem azért, mert a mai ember okosabban és józanabbul él és értelmesebben táplálkozik Dr Emanuel Eder, bécsi orvos, a bécsi rendőrség egyik vezető posztján dolgozik készségesen válaszol kérdéseinkre. Ausztriából nem érkezett hivatalos delegáció a kongresszusra, Eder dr-t és még egy kollégáját személyszerint hívták meg Magyarországra. — Milyen az orvosok helyzete Ausztriában? — Egy kis túlzással azt mondhatnám — feleli dr Edei —, hogy Bécsben minden második ember orvos. Túlságosan sok az orvos nálunk és túlságosan sok az orvosnövendék. Azok a fiatal orvosok, akik Hitler uralmának idején jártak egyetemre, jóformán alig tanultak it, amit Afféle gyorstalpaló módszerrel képezték ki a nácik az orvosokat és tudásuk hiányát természetesen a betegek sínylik meg. Fájdalom, senki sem gondol most arra, hogy ezeket a félig képzett orvosokat tovább tanítsák; szabadon praktizálnak, senki nem törődik velük. A fiatalok tömegesen özönlenek az egyetemek orvosi fakultására, márcsak azért is, mert ipari téren nincs lehetőségük az elhelyezkedésre. Az egyetemisták sokat kopnak és nélkülöznek. Nappal tanulnak, este bár zongoristák és újságárusok, ebből fizetik a tandíjat. Dr Eder az osztrák nácitalanító bizottság egyik tagja volt. — A háború után törvény tiltotta meg, hogy a náci orvosok praktizáljanak. A nácikat két csoportba osztották.Az úgynevezett „nagy» nácit örökre eltiltották hivatásának gyakorlásától, akis nácit 1952-ig szilenciumra ítélték. Hogy pontos számot említsek, Bécsben háromezer orvos közül százat eltiltottak a munkától. 1947-ben a SZÖvetségeseik amnesztiája felmentette a kis nácikat a büntetés alól. Akinek protekciója vagy pénze volt, az nagy náci léttére is tüstént kis nácinak nyilváníttatta magá. Ma már gyakorlatban a nagy nácikat sem javarrja semmiféle rendelkezés: vígan praktizálnak. Természetesen illegálisan. A rendőrségeik nem egyszer jelentették nekem, hogy X. Y. volt SS tiszt titokban praktizál. Kiküldtük a detektíveket, akik végül is semmit sem tudtak bizonyítani. Mivel a náci orvosnak a páciense is náci, 1 a páciens szívesen hajlandó arra, hogy összejátsszon az orvossal. A detektív előtt úgy tüntetik fel, mintha nem orvos és beteg lennének, hanem egymással beszélgető két jóbarát. — Visszatérnek-e a Hitler elöl emigrált bécsi orvosok? — Sokan visszajönnének, de most nem hivatalosan azt propagálják Ausztriában, hogy ne térjenek vissza. Többször fém megesett, hogy a zsidó emigráns orvos hovajött és rendelőjében náci orvos fát. Sem a lakását, sem a bútorát, sem a rendelőjét nem kapta vissza. Legfeljebb egy szobát omntak ki neki valahol, ahol se bútor, se orvosi műszer nem volt. — Tudományos kutatások? — Nincs pénzünk kutatásra. A tud.-v.mány nyomorúságos krízisben' wrgLi dtk . . . GACH MARANNE Az orvoskongresszuson magyar részről elsősorban a népbeteg-ségekről és a betegségek megelőzésének problémájáról lesz szó. A Károlyi-palotában rendezett egészségpolitikai kiállítás anyaga is szemléltetően mutatja be az olmai rendszernek új népegészség terén elkövetett szörnyük bűneit, hogy a demokrácia hihetetlen , a nehézségeket leküzdő erőfeszítéseinek , a mi a mai élménye és hogy melyek ^ a további feladatok? A kiállításon £ efféle feliratokat látunk. ..Fokozat aO harcot a népbetegségek elleni .Cél- £ f kitűzésünk: megelőzni a megbetegedést." És „Anya és gyermek egészsége* ^ a népi demokrácia ereje." % _ ^z ai t Szövetkezetek ! Közületek! Kereskedők! textil, Sas, csehej, gyékény, agyag, vessző, *y.«viti», stll. háziipari készítményeket mutat be az ŐSZI VÁSÁROM Központ: Bunapfer, Teleki Píturca 17. Telefon: 189—286 HALADÁS GYÓGYULÁS, ÜDÜLÉS, PIHENÉS. LEGSZEBB ŐSZ: DOBOGÓKŐ (A Pesti Magyar Ker. Bank dolgozóinak üdülője) (720 m magaslat) mmmí ELLÁTÁS:mmm Fürdőszobás, állandó melegvizes terraszos szobák korszerű berendezéssel. 31&rs(*Ei«?fi estesB&aM»n~ árak Telefon: DOBOGÓKŐ 36. Szobaelőjegyzés: Lukáts-pensio Budapest IV, Királyi Pál u. 9. , Telefon: 384—531. ÁTLÁTSZÓ ESŐKABÁTOK, VIHARKABÁT, LÓBBINKABÁT, esőkalá'-sza kiittei BUDAPEST V. GRÓF TELEKI PIT -nTA !». Telefoni »»'