Hargita, 1971. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-29 / 126. szám
HARGITA 2. oldal,1071. MÁJUS 29. SZOMBAT MIHAI RALEA, a harcos értelmiségi Ebben az évben emlékezünk meg Mihai Ralea — a kimagasló román értelmiségi — születésének 75. évfordulójáról, aki az emberi lét értelme és perspektívái iránti rendkívül nagy fogékonyságról tett tanúbizonyságot éppen egy olyan időszakban, amikor az emberiség válaszút elé érkezett, amikor az eszmék összecsapása korántsem holmi absztrakt problémák körül bontakozott ki ,hanem két kultúra, két civilizáció összecsapását tükrözte. Ralea a ..baloldali polgári radikalizmus“ avagy, amint azt nem egyszer megjegyezték, a „baloldali humanizmus“ következetes hívének bizonyult. Álláspontja lehetővé tette, hogy az esetek többségében határt vonjon a realista és irrealista kérdésfelvetés között, különbséget tegyen a világos, elfogadható megoldások valamint a beteges szemlélődés és szkepticizmus között. E kiváló tulajdonságainál fogva fenntartás nélkül sorolhatjuk ama haladó értelmiségiek közé, akik határozottan kiálltak a miszticizmus, a fasizmus, a fajgyűlölet, az irracionalizmus és a szellemi élet burzsoá rendszer szülte többi rákfenéje ellen. Ralea harcos munkásságát, műveit, mély humanizmus hatja át. Ezt a humanizmust azonban korántsem lehet a gondolkodó ama „tudós-kiváncsiságára“ leszűkíteni, amely az ember-problematikát számos nézőpontból — antropológiai, lélektani, etikai, esztétikai látószögből próbálja megvilágítani, vagy az embert egyszerűen „magyarázni“, hiszen Ralea a román nép egyik olyan kiemelkedő gondolkodójának bizonyult, aki az eszmék síkján kibontakoztatott tevékenységét sohasem engedte elszakadni az élet nyújtotta reális tényektől. Igen érzékenyen reagált az egész társadalmi organizmust őrlő válság áldatlan következményeire, a nemzet sorsát érintő minden fontosabb kérdésre, s tulajdonképpen ebben rejlik harcos álláspontjának indítéka, kútfője. Alkotásának harcos jellegét, nyilván, nem tekinthetjük egy konjunktúra diktálta álláspontnak, egy pillanat szülte jelenségnek ; szerves megnyilvánulása volt az a jeles román gondolkodó lélektani, intellektuális, etikai, politikai alkatának, énjének.. Eszméi gazdagságát az élet valóságából merítette, a harcból, melyet azokkal szemben folytatott, akiknek érdekük volt ködbe vonni az élet valóságát, fékezni az eszme szabad szárnyalását. Élesen tudott polemizálni, de mély értelemmel. Polemikáját sohasem jellemezte az irracionalista-metafizikus álláspont teljes nihilizmusa, sőt azt nagy mértékben kiemelte kritikai ereje, alapos átgondoltsága, széleskörű ítélőképessége. Mihai Ralea alkotásának, egész tevékenységének az elemzése arra a kétségbevonhatatlan következtetésre vezet, hogy nem létezett a szélsőjobboldali és polgári demokratikus tájékozódás, értelmiség között lezajlott nagy eszmei csaták olyan kérdése, nem volt a marxista sajtó és a marxista értelmiség által felvetett olyan probléma, melyek tisztázásához ne járult volna hozzá, ne hallatta volna szavát a baloldali polgári radikalizmus álláspontjáról. Annak tudatában, hogy a válaszút korszakában az egyszerű szemlélődés több, mint anakronizmus, sőt ,,a szellemi gyávaság bizonyítéka“ Balea ingadozás nélkül az irracionalistaexisztencialista pszeudo-értékek elleni tiltakozás álláspontjára helyezkedik, harcol az ésszerűség és a demokratizmusért, egy olyan ifjúságért, amely meggondoltan válaszol az élet által felvetett sokrétű kérdésekre. Az igazi valóságért folytatott harc — s ez Ralea felfogásában a negyvennyolcas forradalom eszményei megvalósulását, egy valódi társadalmi demokrácia uralmát jelentette — feltételezte ugyanakkor a nép tudatát fogságában tartó miszticizmus és obszkurantizmus ellen vívott küzdelmet. Mihai Ralea álláspontja eszünkbe juttatja többek között Balcescunak az illuminista gondolkodók krédója mottójává vált mondását: „Világosítsuk fel a népet, ha szabadok akarunk lenni“. Ralea szorongással vett tudomást „az emberi lélek sötét és zavaros erői“ iránt tanúsított ama romboló szenvedélyről mely hatalmába kerítette számos gondolkodó elméjét, akik dicsőítették a miszticizmust, a klerikalizmust. A kiemelkedő román filozófus nemcsak műveinek ateista orientációja révén száll szembe e tűrhetetlen állapotokkal, de nagy érdeme, hogy álláspontját nap mint nap hallhatja a demokratikus sajtó hasábjain is. Véleménye, hogy állandóan nyomon kell követni az olyan régi értékek érvényesüléset, mint az ésszerűség, az igazság, a civilizáció, a humanizmus, mivel ezeket egyesek már elavultaknak tekintették, bár a legkiemelkedőbb értelmiségiek számára az alkotás és életképesség örökös forrását jelentették. Ralea életműve éppen racionalizmusánál és demokratizmusánál fogva marad fenn kultúránk, az elméletieszmei tevékenység kiemelkedő, rendkívüli értékű örökségeként. Mélységes meggyőződése volt, hogy a tudomány embere számára a gondolkodás, az alkotó munka végső célja nem lehet más, mint a humanitás. Életművét, a társadalmat alkotó dolgozó embernek szentelt himnusszá tette abba vetett erős hite, hogy az értelmiségit nem övezheti a szeretet tiszta lángja, ha „hiányzik belőle a szellemi gyönyörök legmagasztosabbja, az, amelyet az ember, az élet, a nemeslelkűség szeretete ad meg neki.“ Ralea — e humanista eszmék következetes hordozója — az antifasiszta értelmiségiek ama csoportjához tartozott, amely írásai és egész tevékenysége révén nagy szerepet játszott a fasizmus elméleti tételei ingatag fundamentumának a leleplezésében, s ugyanakkor felemelte szavát az ifjúság megmentéséért a német hitlerizmus és a Mussolini-féle fasizmus fertőjétől. Világosan felmérte azt, hogy az országot fenyegető fasiszta veszedelem körülményei közepette hazánk és a román kultúra számára semmi sem lehet veszélyesebb, mint a soviniszta nacionalizmus és a fajgyűlölet hirdetése, mindannak a bevezetése és terjesztése, ami homlokegyenes ellentétben áll a nép lelkületével, haladó hagyományaival. A népi hatalom éveiben Mihai Ralea-t, akárcsak hazánk számos más értelmiségijét, a tudományos és művelődési élet kiemelkedő személyiségeit — románokat, magyarokat, németeket és más nemzetiségűeket anyanyelvükre való tekintet nélkül —, a szocialista rendszer létrehozásáért és megszilárdításáért, az új társadalom felépítéséért, az új, a szocialista kultúra győzelméért harcolók soraiban találjuk. Következetesen síkra száll az együttélő nemzetiségek soraiból kiemelkedett értelmiségiek megismeréséért, az irántuk való tisztelet és megbecsülés érvényre juttatásáért, a Román Kommunista Párt politikája szellemében. Mihai Ralea — az ország politikai életének fáradhatatlan részvevőjeként belföldön, akárcsak Románia képviselőjeként a különböző nemzetközi szervezetekben, a kiemelkedő harcosnak, a sokoldalú kultúrával rendelkező gondolkodónak kijáró jól megérdemelt hírnévre tett szert. Dr. Elena Voiculescu doktor, egyetemi lektor Egy statisztikai adat kapcsán (Folytatás az 1. oldalról) fatermelékenység számítási metodikájában keresendő. Erről nemrégiben beszámoltunk és ismertettük, hogy a Faipari Minisztérium jóváhagyta a Csíkszeredai fakitermelő és -feldolgozó kombinátnál egy új módszer kikísérletezését, amelynek lényege, hogy a munkatermelékenységet, külön követik nyomon a kitermelésben és külön a feldolgozásban. Mint arról ez alkalommal is értesültünk a kísérleti módszer eredményesnek bizonyul. A fakitermelő és -feldolgozó kombinátnál Orbán László gazdasági igazgató néhány észrevétellel egészítette ki a felvetett problémát. Elsősorban is rámutatott arra, hogy a székelyudvarhelyi egységnél a munkatermelékenység dinamikája javuló tendenciát mutatott, így 1969 és 1970 hasonló időszakához viszonyítva 9,4, illetve 2,7 százalékkal növekedett a székelyudvarhelyi egység munkatermelékenysége. A növekedés mindenekelőtt a feldolgozó részleg eredményeinek tulajdonítható. A kitermelésben az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a munkatermelékenység, s ugyanakkor növekedett a foglalkoztatott létszám. A már említett okokon kívül ehhez hozzájárult az is, hogy az eredeti tervhez viszonyítva jelentős mértékben módosult a kitermelendő faanyag struktúrája. A számottevő széldöntések miatt elsősorban ezek kitermelésére került sor, márpedig a széldöntéses erdőrészeken egy köbméter faanyag kitermeléséhez hozzávetőlegesen 20 százalékkal több időre van szükség, mint a rendes vágtereken. Egyébként számításaik szerint az említett helyzet a kombinát szintjén előirányzott munkáslétszám 219 személlyel való túllépését vonta maga után (illetve indokolta meg). Persze szubjektív tényezők is akadnak, s ezek között említhetnénk meg a gépesítést. A székelyudvarhelyi egységben ugyan a tervszerűsített 61,5 százalékos gépesített döntéssel szemben 66 százalékot értek el, de a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követel. Éppen ezért szükséges lett volna a gépesítés további fokozása. És ez elsősorban a fenyőfélék gépesített döntésére érvényes, mert mint az adatokból kiderül, e téren még viszonylag jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Úgyszintén a jelenlegi nyilvántartások sem elég pontosak, olyan esetek is előfordultak, hogy ezeket hibásan töltötték ki, vagy olyan személyeket is feltüntetettek, akik nem voltak jelen. Elszámoltak esetenként ugyanazon a vágtéren ugyanazon famennyiségre gépi- és kézi döntést is. Tartalékot jelent a munkaidő-kihasználás is, mert úgy véljük, hogy az elért 95,6 százalékos szint távolról sem fedi a lehetőségeket (egyébként a Csíkszeredai egységben ez 96, a maroshévíziben pedig 95,9 százalék). A székelyudvarhelyi fakitermelő és -feldolgozó egység jórészt kedvező eredményekkel zárta az első négy hónapot. Kétségtelen azonban a megvalósítások szintesebbé tételének lehetőségei még nincsenek kimerítve. A felmerülő problémák operatívabb nyomonkövetésével, hathatósabb munkaszervezéssel rövid idő alatt felszámolhatják a fogyatékosságokat. Az utak korszerűsítése, javítása és karbantartása (Folytatás az oldalról) gs az útburkolat bogárhátú kiképzéséről, stb. Az ülésszak határozata pontosan körvonalazza azokat a feladatokat, amelyek a megyei néptanács, a városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságaira, valamint a megyei út- és hídügyi igazgatóságra hárulnak e hiányosságok mielőbbi felszámolása érdekében. A határozat többek között leszögezi az útkarbantartó személyzet munkája tökéletesebb megszervezésével kapcsolatos intézkedéseket, valamint a karbantartó anyagok ütemesebb biztosítása és az átvételek igényesebb végrehajtása terén adódó feladatokat. A jelentés élesen bírált egy másik hiányosságot is, nevezetesen az egy kilométer aszfaltozott út önköltségének növekvő irányzatát, mely különösen az év első négy hónapjában indokolatlanul magas. E jelenség kiküszöbölése jobb munkaszervezést, a parkírozó helyek ésszerűbb kihasználását, minden fej maximális gonddal való felhasználását igényli. Ugyanakkor az önköltség csökkentése feltételezi a lakosság munkahozzájárulásának fokozását is. Ezen a téren a városi és községi néptanácsokra hárul az a feladat, hogy az utak korszerűsítési és karbantartási munkálataira fokozottabb mértékben mozgósítsák az állampolgárokat. Több helység példája, megyénk lakosságának lelkes, cselekvő részvétele a közügyi problémák megoldásában azt bizonyítja, hogy az összes feltételek adva vannak az önkéntes hozzájárulás fokozásához. A tények, a szűkszavú, de annál többet mondó számadatok arról vallanak, hogy megyénkben csupán az év eddig eltelt időszakában 11 320 kézierejű, 2 850 fogatos és 143 gépi erővel végzett munkanapot használtak fel az utak korszerűsítésére és karbantartására, így az év első évnegyedében 679 000 lej értékű munkát végeztek vagyis az évi vállalás 31,3 százalékát. A jelentésből, valamint Magyari Tibor, Dimény Sándor, György Lajos és mások felszólalásából kitűnt, hogy ezen a téren a legjobb eredményeket Csíkszentgyörgy, Etéd, Kápolnásfalu, Oroszhegy, Ditró, Szépvíz, Felsőboldogfalva, Lövéte, Gyímesközéplok, Bögöz, Siménfalva, Madéfalva, Csíkszentmárton, Tölgyes, Zetelaka községek értek el. Az ülésszak határozata leszögezi, hogy a lakosság önkéntes munkahozzájárulása fokozása érdekében szükséges az ilyen irányú akciók sokkal körültekintőbb, jobb megszervezése és ezáltal a korszerűsítés alatt álló utak önköltségének jelentős csökkentése. Ebben a vonatkozásban az eddigiekhez viszonyítva sokkal többet kell tenniük Csikszentsimon, Gyergyószárhegy, Siménfalva és más községek néptanácsainak és lakóinak, akik még a saját területükön lévő utak önköltségének csökkentéséhez sem járultak hozzá. Megyénk minden egyes lakosa sokat tehet útjaink és környékünk rendbetétele, gondozott külalakja érdekében. Valamennyiünk becsületbeli hazafias kötelessége, hogy házunk előtt magunk ássuk meg és rendszeresen gondozzuk az útmenti árkot, hogy részt vegyünk azokban, a munkálatokban, amelyek sok munkaerőt kívánnak. Köztudomású, hogy a megnövekedett közlekedés megkönnyebbítését nem csak az utak korszerűsítése segíti elő, hanem az is, hogy miként tartják karban ezeket. A megyei néptanács ülésszakán több felszólaló rámutatott arra, hogy bár ezen a téren jó eredmények is születtek, a jelenlegi helyzet mégsem a legkedvezőbb. Szilágyi Rozália, Tifrea Vasile, Ferencz János és mások felszólalásai utaltak arra, hogy egyes megyei és községi utak nagyon hamar megrongálódnak, annak ellenére, hogy nem régen korszerűsítették őket. Ez csak részben magyarázható a megnövekedett forgalommal, annál inkább hibás ebben az elvégzett munka rossz minősége, a javítási munkálatok lassú üteme. Az útkarbantartók munkájukat sokszor nem végzik el a kellő lelkiismeretességgel a megyei út- és hídügyi igazgatóság pedig nem ellenőrzi a szükséges igényességgel alkalmazottainak munkáját. A községi és városi néptanácsok is ritkán szerveznek karbantartási, javítási munkálatokat, az elvégzett javítások pedig nem időállóak. E hiányosságok mielőbbi felszámolása sürgős feladat, mely határozott konkrét intézkedések foganatosítását igényli, a megyei út-, és hídügyi igazgatóságtól, valamint a városi és a községi néptanácsok végrehajtó bizottságaitól. Az elhangzott felszólalásokat, bírálatokat, javaslatokat, a jóváhagyott határozatot, valamint Fazekas Lajos elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának, a megyei néptanács elnökének, beszédében elhangzott értékes útmutatásokat figyelembe véve minden feltétel adva van ahhoz, hogy az e téren mutatkozó hiányosságok felszámolásával, az eddigieknél jóval eredményesebb tevékenység bontakozzon ki megyénk gazdasági életének e fontos területén is. A néptanácsokon, megyénk valamennyi dolgozóján múlik, hogy ezeket a feltételeket hasznosítva eredményesebben gyümölcsöztessük az útjaink korszerűsítését szolgáló jelentős beruházási alapokat. FILMLEVÉL Az idegek háborúja Amióta az emberiség ügyesbajos dolgait a fegyverek segítségével próbálta megoldani, azóta — ha nem régebb — létezik az úgynevezett titkosszolgálat, amely az utóbbi háborúkban egyre nagyobb szerepet töltött be.Ez a kulisszák mögötti harc épp oly kegyetlen volt mindig, mint a tankoké, ágyúké, hisz nagyon sok minden függött az ellenség erejének, szándékának az előre tudásától■ Hogy a második világháborúban mekkora és milyen szerep jutott a hírszerzésnek — arról már nagyon sokat olvashattunk, sőt művészi alkotásokban (mint amilyen a film is) láthattuk (Ilyen volt a Dr Sorgeről szóló nagysikerű dokumentum jellegű film is) Az A.BRENCI rendezte szovjet (egész pontosan a rigai filmstúdiók által készített) film, a HÁRMAS ELLENŐRZÉS is erről a ,,másik", az idegek, a hírszerző szolgálatok - szovjet és német — harcáról szól- Főhőse egy volt szovjet tiszt, aki német fogságba esvén, beiratkozik a hírszerző iskolába, és miközben jó, igazi,,német hazafinak" álcázza magát, igazi hazáját, népét szolgálja — élete kockáztatásával-A film, tematikailag, hogy úgy mondjam, rendkívül izgalmas, és a ,,kettős" arcú ember megrajzolásában is nagy lehetőségeket rejt magában a színész (IGOR LEDOGOROV) számára.Viszont azt kell mondanunk, hogy a rendezőnek nem sikerült teljes mértékben megoldania, kiviteleznie az elképzeléseit. Megfogalmazásában, hangvételében sokszor túl patetikus, szólamszerű és az az igazság, hogy rendezőileg, logikájaiban túlnagyolt, enyhén szólva naív megoldásokkal próbálkozik a logikai egységet megvalósítani. Mondom, eléggé jó lehetőséget hagyott ki A Brend rendező: Molnos Lajos Idény előtti turistaőrjáraton (Folytatás az 1. oldalról) az a sajátos, és friss ételválaszték, bár a hűtőszekrény itt sem működik. A Vargyas hídjánál ismét ötletes reklámtábla hív a közeli, székelyszekerszi turistafogadóba. Itt akarjuk elmondani azt, hogy a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége egyike azoknak, akik nagy hűhó nélkül sokat tettek megyénk turisztikai iparának a fellendítéséért. Elkezdve az, ízléses és sajátos, reklámozástól, folytatva a nagy gonddal felszerelt turistafogadók építésével és befejezve a helyi különlegességekkel ellátott vendéglők (Szeltepsz Sóskút, Bucsin, Szína din Colimán) létrehozásával a megyei szövetkezeti unió méltán megérdemli az elismerést. De maradjunk egyelőre Szelterszen. Erősen szénsavas, sós borvize elragadó természeti környezetben tör a felszínre, éppen a fogadó előtt, amely berendezésével szép és kényelmes hálószobáival általában kielégíti a turista igényeit. A vendéglő választéka is jónak mondható, a tisztaság pedig dícséretreméltó. Egyetlen bíráló megjegyzésünk, hogy jóindulatú buzgalmában, a díszítő-tervező kissé túlhajszolta fantáziáját és még a fásszint is rikítóan színezett homlokzattal látta el. Jó volna, ha az elkövetkezendőkben a megyei turisztikai tanács művészi szempontból is segítséget adna az ilyen munkákban. A közvéleménynek hangot adva sokszor elmondtuk már véleményünket a lap hasábjain is a híres, szépségében elragadó VLAHICAI NARCISZREt hozzáférhetővé, hasznosabbá tételét illetően. Világszínvonalról álmodozunk, de egyelőre a nárciszrét gyakorlatilag megközelíthetetlen járművel. Kellő hozzáállással, mindennemű befektetés nélkül is meg lehetne oldani ezt a kérdést. Ne is beszéljünk arról, hogy sem Vlahicán, sem pedig a műút szélén nem találni egyetlen táblácskát, ami felhívná figyelmét, útbaigazítaná a látogatót. Vagy erre is felső utasítást, állami beruházást várunk ? A homoródalmási barlangvidék Hargita megye egyik legszebb természeti képződménye, amely vetekszik bármelyik karsztvidékkel A Vargyas pataka több mint három kilométeres szurdokvölgye jóval több mint 50 barlangot rejteget, lépésről lépésre meglepetést tartogat a turista számára. De csak rejteget, mert nemhogy turistaház fogadná itt a látogatót egyelőre a völgyet még megközelíteni sem lehet csak gyalogtúrával ( a hidakat az utóbbi években sorra elmosta a víz) és esőzéskor biztosító felszereléssel. Az almási néptanács a múlt esztendőben átiratban kérte a megyei turisztikai tanács segítségét. Még csak nem is válaszoltak kérésükre. Mit is mondhatnánk ennél többet?... Székelyudvarhelyen befejezés előtt áll a korszerű új szálloda, ami sok égető kérdést megold. Viszont, hogy a municípium is a korszerű turizmus színvonalára jusson, számos tennivalót kell még elvégezni. így, a meglévő műemlékek (Székely támadt vár, Orbán Balázs lakóháza, a kazettás menyezetű kápolna stb.) tudományos feltárása és bemutatása, a turisztikai propaganda (többnyelvű táblák, jelzések, képeslapok, reklámfüzetek) megszervezése, mind-mind halaszthatatlan és sürgős tennivalók. Ezek elvégzése nélkül a szálloda sem töltheti be igazi rendeltetését. Meglátogattuk a székelyudvarhelyi Sósfürdőt is. Néhány nyugdíjas rendezgeti, takarítja önkéntes alapon. Ennek ellenére, igen elhanyagolt állapotban van, pedig Székelyudvarhely kedvenc üdülőtelepévé lehetne fejleszteni, erre minden adottsága (városhoz való közelség, elragadó természeti környezet) megvan. Tudomásunkra jutott, hogy a város fiatalsága, a KISZ-bizottság vezetésével, kezébe vette a fürdő kiépítésének a problémáját, azonban gondoljuk , hogy a lelkesedést tudományos alapossággal sem lenne káros párosítani, éppen a fürdő komplex kihasználása, balneológiai feltételeinek értékesítése érdekében. (Folytatjuk) 1971 május 29, szombat Napkelte: 4,36, -nyugta: 19,50. Holdkelte: 9,06, -nyugta: — Az évből eltelt 149 nap, hátra van még 216. ÉVFORDULÓK: — 1945-ben halt meg Mihail Sebastian író (született 1907-ben). HETIVÁSÁR: Gyergyószentmiklós, Székelykeresztig, Csíkszépvíz, Csíkszentmárton, Korond, Lövéte. TELEVÍZIÓ MÁJUS 29. SZOMBAT 16,30 Német nyelvű adás. 18,10 — Hirdetések. 18,15 — Jó estét lányok, jó estét fiúk ! 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó — Sport. 20,10 — Enciklopédia. 21,00 — A megvesztegethetetlenek — film. 21,50 — Zenés vidám percek. 22.50 — Híradó. 23:00 — A hét sporteseményei. RÁDIÓ A marosvásárhelyi stúdió műsora MÁJUS 30. VASÁRNAP Magyar nyelven : 9—9.30 — Pionírok és iskolások műsora . Pionírklub — Gyermekek Napja. Mi legyek? Mikrofonnal a ,,Jóbarát“ szervezte kerekasztal értekezleten. A titokzatos IV. — rádiójáték. 9 30—10 — Kisgyermekműsor : Postás Jankó. A mi napunk. A szegény kis tücsök — rádiójáték. 16.30—17.15 — Vasárnapi mozaik MOZI CSÍKSZEREDAI Transzilvánia : Hármas ellenőrzés. Szélesvásznú szovjet film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Idő az élethez. Színes, szélesvásznú német film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród ! Cirkusz a végtelenségig. Színes francia-román film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : Karácsonyfa. Színes francia film. MAROSHÉVÍZI Caliman : Vitéz Mihály. (I—II. rész). Színes, szélesvásznú román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás ! Találkozás. Francia-olasz film. VLAHICAI filmszínház : A családapa. Színes olasz-francia film. BALANBÁNYAI Bányász : Film egy elbűvölő lányról. Román film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Mexikó ’70. Színes angol film. BORSZÉKI Borszék : Az utolsó mohikán. Színes francia-angol-román film. BORSZÉKI Forrás : A szicíliaiak klánja. Színes szélesvásznú francia film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Nem akarok megnősülni. Színes román film. GALÓCASI Fenyő : Egri csillagok. (I—II. rész). Színes magyar film. LÖVÉTEI filmszínház : Hétszer hét. Színes olasz film. PARAJDI filmszínház : A régi nyár. Színes magyar-svéd film. DITROI filmszínház : A sárga Rolls Royce. Színes, szélesvásznú franciaangol film GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Bukaresti emlékek. Román film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : A karácsonyfa. Színes francia film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : Szórakozás. Amerikai film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : A Brabant-i Genovéva. Színes spanyol film. CSIKSZÉP VÍZI filmszínház : Hibernatus. Színes francia film. HODOSI filmszínház : A sólyom nyomában. Szélesvásznú német film A Székelyudvarhelyi Művelődési Házban . Május 29-én , 20 órakor Nagy István : özönvíz előtt A Marosvásárhelyi Állami Magyar Színház vendégjátéka. A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint szép és meleg, de záporesőre, zivatarra hajlamos idő várható. Gyenge, néhol erősödő délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 8, a legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 17 fok között váltakozik. Az 1971 május 28-i húzások nyerőszámai: I húzás : 83 81 51 80 20 34 17 54 32. Nyereményalap: 553 880 lej. II. húzás : 76 43 23 16 63 14. Nyereményalap : 585 349 lej. Június elsején megnyílik A PARAJDI HIDROTERMALa GYÓGYFÜRDŐ A 2 600 méter mélységből fakadó, 42 fokos hőmérsékletű, radioaktív hatású gyógyvizünk kiválóan alkalmas reuma, isiász, porckopás (spondylosis), női betegségek gyógyítására. Belépési díj a melegfürdőbe: 4 lej, közös melegfürdőbe 2 lej, strandfürdőre szintén 2 lej. A vendégeknek étkezde áll rendelkezésükre. Lakás: felajánlott szobákban. A gyógyfürdőt a parajdi Sóbánya igazgatósága kezeli, mely az érdeklődők kérésére bővebb felvilágosítással szogál. A megyei postaigazgatóság azonnal alkalmaz a Csíkszeredai postahivatalhoz HÁROM KÉZBESÍTŐT A fizetési besorolás a 914/1968-as MTH előírásai szerint történik. Alkalmazási feltétel: 4 7 osztályos általános iskolai végzettség. Jelentkezni lehet a megyei postaigazgatóság személyzeti osztályán. (Csíkszereda, Virág utca 9 szám.) Kérje a könyvesboltokban • MÓRICZ ZSIGMOND - Sárarany. 0 JEAN COCTEAU — Vásott kölykök. (Horizont). • ZAHARIA STANCU - Sirató. 0 KANT — Az örök béke. 0 BEAUMARCHAIS - Figaró házassága. 0 VAJDA BÉLA — Köröz a keselyű. 0 MARIN PREDA — A kellemetlen ember. 0 KARÁCSONY BENŐ — Tavaszi ballada.