Hargita, 1971. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-29 / 126. szám

HARGITA 2. oldal,1071. MÁJUS 29. SZOMBAT MIHAI RALEA, a harcos értelmiségi Ebben az évben emlékezünk meg Mihai Ralea — a kima­gasló román értelmiségi — születésének 75. évfordulójá­ról, aki az emberi lét értelme és perspektívái iránti rendkí­vül nagy fogékonyságról tett tanúbizonyságot éppen egy olyan időszakban, amikor az emberiség válaszút elé érke­zett, amikor az eszmék össze­csapása korántsem holmi absz­trakt problémák körül bon­takozott ki ,hanem két kultú­ra, két civilizáció összecsapá­sát tükrözte. Ralea a ..balol­dali polgári radikalizmus“ a­­vagy, amint azt nem egyszer megjegyezték, a „baloldali hu­manizmus“ következetes hívé­nek bizonyult. Álláspontja le­hetővé tette, hogy az esetek többségében határt vonjon a realista és irrealista kérdésfel­vetés között, különbséget te­gyen a világos, elfogadható megoldások valamint a bete­ges szemlélődés és szkepticiz­mus között. E kiváló tulajdon­ságainál fogva fenntartás nél­kül sorolhatjuk ama haladó értelmiségiek közé, akik ha­tározottan kiálltak a miszti­cizmus, a fasizmus, a fajgyű­lölet, az irracionalizmus és a szellemi élet burzsoá rendszer szülte többi rákfenéje ellen. Ralea harcos munkásságát, műveit, mély humanizmus hatja át. Ezt a humanizmust azonban korántsem lehet a gondolkodó ama „tudós-kiván­­csiságára“ leszűkíteni, amely az ember-problematikát szá­mos nézőpontból — antropo­lógiai, lélektani, etikai, esztéti­kai látószögből próbálja meg­világítani, vagy az embert egy­­szerűen „magyarázni“, hiszen Ralea a román nép egyik o­­lyan kiemelkedő gondolkodó­jának bizonyult, aki az esz­mék síkján kibontakoztatott tevékenységét sohasem enged­te elszakadni az élet nyújtot­ta reális tényektől. Igen ér­zékenyen reagált az egész tár­sadalmi organizmust őrlő vál­ság áldatlan következményei­re, a nemzet sorsát érintő minden fontosabb kérdésre, s tulajdonképpen ebben rejlik harcos álláspontjának indíté­ka, kútfője. Alkotásának har­cos jellegét, nyilván, nem te­kinthetjük egy konjunktúra diktálta álláspontnak, egy pillanat szülte jelenségnek ; szerves megnyilvánulása volt az a jeles román gondolkodó lélektani, intellektuális, etikai,­­ politikai alkatának, énjének.. Eszméi gazdagságát az élet valóságából merítette, a harc­ból, melyet azokkal szemben folytatott, akiknek érdekük volt ködbe vonni az élet való­ságát, fékezni az eszme szabad szárnyalását. Élesen tudott po­lemizálni, de mély értelemmel. Polemikáját sohasem jellemez­te az irracionalista-metafizikus álláspont teljes nihilizmusa, sőt azt nagy mértékben kie­melte kritikai ereje, alapos átgondoltsága, széleskörű íté­lőképessége. Mihai Ralea alkotásának, egész tevékenységének az e­­lemzése arra a kétségbevon­hatatlan következtetésre vezet, hogy nem létezett a szélső­jobboldali és polgári de­mokratikus tájékozódás, értel­miség között lezajlott nagy eszmei csaták olyan kérdése, nem volt a marxista sajtó és a marxista értelmiség által fel­vetett olyan probléma, melyek tisztázásához ne járult volna hozzá, ne hallatta volna sza­vát a baloldali polgári radika­lizmus álláspontjáról. Annak tudatában, hogy a válaszút kor­szakában az egyszerű szemlé­lődés több, mint anakroniz­mus, sőt ,,a szellemi gyáva­ság bizonyítéka“ Balea inga­dozás nélkül az irracionalista­­exisztencialista pszeudo-érté­­kek elleni tiltakozás álláspont­jára helyezkedik, harcol az ésszerűség és a demokratizmu­sért, egy olyan ifjúságért, a­­mely meggondoltan válaszol az élet által felvetett sokrétű kérdésekre. Az igazi valóságért folyta­tott harc — s ez Ralea felfo­gásában a negyvennyolcas for­radalom eszményei megvaló­sulását, egy valódi társadalmi demokrácia uralmát jelentette — feltételezte ugyanakkor a nép tudatát fogságában tar­tó miszticizmus és obszkuran­­tizmus ellen vívott küzdelmet. Mihai Ralea álláspontja e­­szünkbe juttatja többek között Balcescunak az illuminista gondolkodók krédója mottójá­vá vált mondását: „Világosít­suk fel a népet, ha szabadok a­­karunk lenni“. Ralea szorongással vett tu­domást „az emberi lélek sötét és zavaros erői“ iránt tanúsí­tott ama romboló szenvedélyről mely hatalmába kerítette szá­mos gondolkodó elméjét, akik dicsőítették a miszticizmust, a klerikalizmust. A kiemelkedő román filozófus nemcsak mű­veinek ateista orientációja ré­vén száll szembe e tűrhetetlen állapotokkal, de nagy érde­me, hogy álláspontját nap mint nap hallhatja a demokra­tikus sajtó hasábjain is. Véle­ménye, hogy állandóan nyo­mon kell követni az olyan régi értékek­ érvényesül­éset, mint az ésszerűség, az igazság, a civilizáció, a humanizmus, mi­vel ezeket egyesek már elavul­taknak tekintették, bár a leg­kiemelkedőbb értelmiségiek számára az alkotás és életké­pesség örökös forrását jelen­tették. Ralea életműve éppen racionalizmusánál és demok­ratizmusánál fogva marad fenn kultúránk, az elméleti­eszmei tevékenység kiemelke­dő, rendkívüli értékű öröksé­geként. Mélységes meggyőződése volt, hogy a tudomány embere számára a gondolkodás, az al­kotó munka végső célja nem lehet más, mint a humanitás. Életművét, a társadalmat al­kotó dolgozó embernek szen­telt himnusszá tette abba ve­tett erős hite, hogy az értel­miségit nem övezheti a szere­tet tiszta lángja, ha „hiány­zik belőle a szellemi gyönyö­rök legmagasztosabbja, az, a­­melyet az ember, az élet, a ne­­meslelkűség szeretete ad meg neki.“ Ralea — e humanista esz­mék következetes hordozója — az antifasiszta értelmiségi­ek ama csoportjához tartozott, amely írásai és egész tevékeny­sége révén nagy szerepet ját­szott a fasizmus elméleti té­telei ingatag fundamentumá­nak a leleplezésében, s ugyan­akkor felemelte szavát az if­júság megmentéséért a német hitlerizmus és a Mussolini-fé­­le fasizmus fertőjétől. Világo­san felmérte azt, hogy az or­szágot fenyegető fasiszta ve­szedelem körülményei köze­pette hazánk és a román kul­túra számára semmi sem lehet veszélyesebb, mint a soviniszta nacionalizmus és a fajgyűlö­let hirdetése, mindannak a be­vezetése és terjesztése, ami homlokegyenes ellentétben áll a nép lelkületével, haladó ha­gyományaival. A népi hatalom éveiben Mi­hai Ralea-t, akár­csak hazánk számos más értelmiségijét, a tudományos és művelődési élet kiemelkedő személyiségeit — románokat, magyarokat, né­meteket és más nemzetiségűe­ket anyanyelvükre való tekin­tet nélkül —, a szocialista rendszer létrehozásáért és meg­szilárdításáért, az új társada­lom felépítéséért, az új, a szo­cialista kultúra győzelméért harcolók soraiban találjuk. Következetesen síkra száll az együttélő nemzetiségek sorai­ból kiemelkedett értelmiségiek megismeréséért, az irántuk va­ló tisztelet és megbecsülés ér­vényre juttatásáért, a Román Kommunista Párt politikája szellemében. Mihai Ralea — az ország po­litikai életének fáradhatatlan részvevőjeként belföldön, a­­kárcsak Románia képviselője­ként a különböző nemzetközi szervezetekben, a kiemelkedő harcosnak, a sokoldalú kultú­rával rendelkező gondolkodó­nak kijáró jól megérdemelt hírnévre tett szert. Dr. Elena Voiculescu doktor, egyetemi lektor Egy statisztikai adat kapcsán (Folytatás az 1. oldalról) fatermelékenység számítási me­todikájában keresendő. Erről nemrégiben beszámoltunk és is­mertettük, hogy a Faipari Mi­nisztérium jóváhagyta a Csíksze­redai fakitermelő és -feldolgozó kombinátnál egy új módszer kikí­sérletezését, amelynek lényege, hogy a munkatermelékenységet, külön követik nyomon a kiterme­lésben és külön a feldolgozásban. Mint arról ez alkalommal is érte­sültünk a kísérleti módszer ered­ményesnek bizonyul. A fakitermelő és -feldolgozó kombinátnál Orbán László gaz­dasági igazgató néhány észrevé­tellel egészítette ki a felvetett problémát. Elsősorban is rámuta­tott arra, hogy a székelyudvarhe­lyi egységnél a munkatermelé­kenység dinamikája javuló ten­denciát mutatott, így 1969 és 1970 hasonló időszakához viszonyítva 9,4, illetve 2,7 százalékkal növe­kedett a székelyudvarhelyi egy­ség munkatermelékenysége. A növekedés mindenekelőtt a fel­dolgozó részleg eredményeinek tulajdonítható. A kitermelésben az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a munkatermelékeny­ség, s ugyanakkor növekedett a foglalkoztatott létszám. A már említett okokon kívül ehhez hoz­zájárult az is, hogy az eredeti tervhez viszonyítva jelentős mér­tékben módosult a kitermelendő faanyag struktúrája. A számotte­vő széldöntések miatt elsősorban ezek kitermelésére került sor, márpedig a széldöntéses erdő­ré­szeken egy köbméter faanyag ki­termeléséhez hozzávetőlegesen 20 százalékkal több időre van szük­ség, mint a rendes vágtereken. E­­gyébként számításaik szerint az említett helyzet a kombinát szint­jén előirányzott munkáslétszám 219 személlyel való túllépését vonta maga után (illetve indokol­ta meg). Persze szubjektív ténye­zők is akadnak, s ezek között em­líthetnénk meg a gépesítést. A székelyudvarhelyi egységben u­­gyan a tervszerűsített 61,5 száza­lékos gépesített döntéssel szem­ben 66 százalékot értek el, de a rendkívüli helyzet rendkívüli in­tézkedéseket követel. Éppen ezért szükséges lett volna a gépesítés további fokozása. És ez első­sor­ban a fenyőfélék gépesített dön­tésére érvényes, mert mint az a­­datokból kiderül, e téren még vi­szonylag jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Úgyszintén a jelen­legi nyilvántartások sem elég pontosak, olyan esetek is előfor­dultak, hogy ezeket hibásan töl­tötték ki, vagy olyan személye­ket is feltüntetettek, akik nem voltak jelen. Elszámoltak eseten­ként ugyanazon a vágtéren u­­gyanazon famennyiségre gépi- és kézi döntést is. Tartalékot jelent a munkaidő-kihasználás is, mert úgy véljük, hogy az elért 95,6 százalékos szint távolról sem fedi a lehetőségeket (egyébként a Csík­szeredai egységben ez 96, a ma­roshévíziben pedig 95,9 százalék). A székelyudvarhelyi fakiterme­lő és -feldolgozó egység jórészt kedvező eredményekkel zárta az első négy hónapot. Kétségtelen a­­zonban a megvalósítások szinte­sebbé tételének lehetőségei még nincsenek kimerítve. A felme­rülő problémák operatívabb nyo­­monkövetésével, hathatósabb munkaszervezéssel rövid idő alatt felszámolhatják a fogyatékossá­gokat. Az utak korszerűsí­tése, javítása és karbantartása (Folytatás az­­ oldalról) gs az útburkolat bogárhátú kikép­zéséről, stb. Az ülésszak határozata­ ponto­san körvonalazza azokat a felada­tokat, amelyek a megyei népta­­nács, a városi és községi népta­nácsok végrehajtó bizottságaira, valamint a megyei út- és híd­­ügyi igazgatóságra hárulnak e hiányosságok mielőbbi felszámo­lása érdekében. A határozat töb­­­bek között leszögezi az útkarban­tartó személyzet munkája tökéle­tesebb megszervezésével kapcso­latos intézkedéseket, valamint a karbantartó anyagok ütemesebb biztosítása és az átvételek igénye­sebb végrehajtása terén adódó feladatokat. A jelentés élesen bírált egy másik hiányosságot is, nevezete­sen az egy kilométer aszfaltozott út önköltségének növekvő irány­zatát, mely különösen az év első négy hónapjában indokolatlanul magas. E jelenség kiküszöbölése jobb munkaszervezést, a parkírozó he­lyek ésszerűbb kihasználását, minden fej maximális gonddal va­ló felhasználását igényli. Ugyan­akkor az önköltség csökkentése feltételezi a lakosság munkahoz­zájárulásának fokozását is. Ezen a téren a városi és községi népta­nácsokra hárul az a feladat, hogy az utak korszerűsítési és karban­tartási munkálataira fokozottabb mértékben mozgósítsák az állam­polgárokat. Több helység példája, megyénk lakosságának lelkes, cselekvő részvétele a közügyi problémák megoldásában­ azt bi­zonyítja, hogy az összes feltételek adva vannak az önkéntes hozzá­járulás fokozásához. A tények, a szűkszavú, de annál többet mon­dó számadatok arról vallanak, hogy megyénkben csupán az év eddig eltelt időszakában 11 320 kézierejű, 2 850 fogatos és 143 gé­pi erővel végzett munkanapot használtak fel az utak korszerű­sítésére és karbantartására, így az év első évnegyedében 679 000 lej értékű munkát végeztek va­gyis az évi vállalás 31,3 százalé­kát. A jelentésből, valamint Magya­­ri Tibor, Dimény Sándor, György Lajos és mások felszólalásából ki­tűnt, hogy ezen a téren a legjobb eredményeket Csíkszentgyörgy, Etéd, Kápolnásfalu, Oroszhegy, Ditró, Szépvíz, Felsőboldogfalva, Lövéte, Gyímesközéplok, Bögöz, Siménfalva, Madéfalva, Csík­­szentmárton, Tölgyes, Zetelaka községek értek el. Az ülésszak határozata leszö­gezi, hogy a lakosság önkéntes munkahozzájárulása fokozása ér­dekében szükséges az ilyen irá­nyú akciók sokkal körültekin­tőbb, jobb megszervezése és ez­által a korszerűsítés alatt álló u­­tak önköltségének jelentős csök­kentése. Ebben a vonatkozásban az eddigiekhez viszonyítva sok­kal többet kell tenniük Csikszent­­simon, Gyergyószárhegy, Simén­falva és más községek néptaná­csainak és lakóinak, akik még a saját területükön lévő utak ön­költségének csökkentéséhez sem járultak hozzá. Megyénk minden egyes lakosa so­kat tehet útjaink és környékünk rendbetétele, gondozott külalakja érdekében. Valamennyiünk becsü­letbeli hazafias kötelessége, hogy házunk előtt magunk ássuk meg és rendszeresen gondozzuk az út­menti árkot, hogy részt vegyünk azokban, a munkálatokban, ame­lyek sok­ munkaerőt kívánnak. Köztudomású, hogy a megnö­vekedett közlekedés megkönnyeb­bítését nem csak az utak korsze­rűsítése segíti elő, hanem az is, hogy miként tartják karban eze­ket. A megyei néptanács ülés­szakán több felszólaló rámutatott arra, hogy bár ezen a téren jó eredmények is születtek, a jelen­legi helyzet mégsem a legkedve­zőbb. Szilágyi Rozália, Tifrea Va­sile, Ferencz János és mások fel­szólalásai utaltak arra, hogy egyes megyei és községi utak na­gyon hamar megrongálódnak, an­nak ellenére, hogy nem régen kor­szerűsítették őket. Ez csak rész­ben magyarázható a megnöveke­dett forgalommal, annál inkább hibás ebben az elvégzett munka rossz minősége, a javítási munká­latok lassú üteme. Az útkarban­tartók munkájukat sokszor nem végzik el a kellő lelkiismeretes­séggel a megyei út- és hídügyi i­gazgatóság pedig nem ellenőrzi a szükséges igényességgel alkalma­zottainak munkáját. A községi és városi néptanácsok is ritkán szer­veznek karbantartási, javítási munkálatokat, az elvégzett javí­tások pedig nem időállóak. E hiányosságok mielőbbi fel­számolása sürgős feladat, mely határozott konkrét intézkedések foganatosítását igényli, a megyei út-, és hídügyi igazgatóságtól, va­lamint a városi és a községi nép­­tanácsok végrehajtó bizottságai­tól. Az elhangzott felszólalásokat, bírálatokat, javaslatokat, a jóvá­hagyott határozatot, valamint Fa­zekas Lajos elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának, a megyei néptanács elnökének, be­szédében elhangzott értékes út­mutatásokat figyelembe véve min­den feltétel adva van ahhoz, hogy az e téren mutatkozó hiányossá­gok felszámolásával, az eddigiek­nél jóval eredményesebb tevé­kenység bontakozzon ki megyénk gazdasági életének e fontos terü­letén is. A néptanácsokon, me­gyénk valamennyi dolgozóján múlik, hogy ezeket a feltételeket hasznosítva eredményesebben gyümölcsöztessük az útjaink kor­szerűsítését szolgáló jelentős be­ruházási alapokat. FILMLEVÉL Az idegek háborúja Amióta az emberiség ügyes­­bajos dolgait a fegyverek segít­ségével próbálta megoldani, az­óta — ha nem régebb — létezik az úgynevezett titkos­szolgálat, amely az utóbbi háborúkban egyre nagyobb szerepet töltött be.Ez a kulisszák mögötti harc épp oly kegyetlen volt mindig, mint a tankoké, ágyúké, hisz na­gyon sok minden függött az el­lenség erejének, szándékának az előre tudásától■ Hogy a má­sodik világháborúban mekkora és milyen szerep jutott a hírszer­zésnek — arról már nagyon so­kat olvashattunk, sőt művészi al­kotásokban (mint amilyen a film is) láthattuk­ (Ilyen volt a Dr­ Sorgeről szóló nagysikerű doku­mentum jellegű film is­) Az A.­BRENCI rendezte szovjet (egész pontosan a rigai filmstú­diók által készített) film, a HÁR­MAS ELLENŐRZÉS is erről a ,,másik", az idegek, a hírszerző szolgálatok - szovjet és német — harcáról szól- Főhőse egy volt szovjet tiszt, aki német fogságba esvén, beiratkozik a hírszerző is­kolába, és miközben jó, igazi,,né­met hazafinak" álcázza magát, igazi hazáját, népét szolgálja — élete kockáztatásával-A film, tematikailag, hogy úgy mondjam, rendkívül izgalmas, és a ,,kettős" arcú ember megrajzo­lásában is nagy lehetőségeket rejt magában a színész (IGOR LEDOGOROV) számára.Viszont azt kell mondanunk, hogy a rendezőnek nem sikerült teljes mértékben megoldania, kiviteleznie az elképzeléseit. Megfogalmazásában, hangvé­telében sokszor túl patetikus, szólamszerű és az az igazság, hogy rendezőileg, logikájaiban túlnagyolt, enyhén szólva naív megoldásokkal próbálkozik a lo­gikai egységet megvalósítani. Mondom, eléggé jó lehetősé­get hagyott ki A­ Brend­ rendező: Molnos Lajos Idény előtti turistaőrjáraton (Folytatás az 1. oldalról) az a sajátos, és friss ételválasz­ték, bár a hűtőszekrény itt sem működik. A Vargyas hídjánál ismét öt­letes reklámtábla hív a közeli, székelyszek­erszi turistafogadóba. Itt akarjuk elmondani azt, hogy a fogyasztási szövetkezetek me­gyei szövetsége egyike azoknak, akik nagy hűhó nélkül sokat tet­tek megyénk turisztikai iparának a fellendítéséért. Elkezdve az, íz­léses és sajátos, reklámozástól, folytatva a nagy gonddal felsze­relt turistafogadók építésével­ és befejezve a helyi különlegességek­kel ellátott vendéglők (Szeltepsz Sóskút, Bucsin, Szína din Coli­mán) létrehozásával a megyei szövetkezeti unió méltán megér­demli az elismerést. De marad­junk egyelőre Szelterszen. Erősen szénsavas, sós borvize elragadó természeti környezetben tör a fel­színre, éppen a fogadó előtt, amely berendezésével szép és kényel­mes hálószobáival általában kie­légíti a turista igényeit. A ven­déglő választéka is jónak mond­ható, a tisztaság pedig dícséretre­­méltó. Egyetlen bíráló megjegy­zésünk, hogy jóindulatú buzgal­mában, a díszítő-tervező kissé túl­­hajszolta fantáziáját és még a fásszint is rikítóan színezett homlokzattal látta el. Jó volna, ha az elkövetkezendőkben a megyei turisztikai tanács művészi szem­pontból is segítséget adna az i­­lyen munkákban. A közvéleménynek hangot ad­va sokszor elmondtuk már véle­ményünket a lap hasábjain is a híres, szépségében elragadó VLA­­HICAI NARCISZREt hozzáfér­hetővé, hasznosabbá tételét il­letően. Világszínvonalról álmodozunk, de egyelőre a nárciszrét gyakorlatilag megközelíthetet­len járművel. Kellő hozzáál­lással, mindennemű befektetés nélkül is meg lehetne oldani ezt a kérdést. Ne is beszéljünk arról,­ hogy sem Vlahicán, sem pedig a műút szélén nem találni egyetlen táblácskát, ami felhívná figyel­mét, útbaigazítaná a látogatót. Vagy erre is felső utasítást, álla­mi beruházást várunk ? A homoródalmási barlangvidék Hargita megye egyik legszebb ter­mészeti képződménye, amely ve­tekszik bármelyik karsztvidékkel A Vargyas pataka több mint há­rom kilométeres szurdokvölgye jóval több mint 50 barlangot rej­teget, lépésről lépésre meglepe­tést tartogat a turista számára. De csak rejteget, mert nemhogy turistaház fogadná itt a látogatót egyelőre a völgyet még megköze­líteni sem lehet csak gyalogtúrá­val ( a hidakat az utóbbi évek­ben sorra elmosta a víz) és eső­zéskor biztosító­ felszereléssel. Az almási néptanács a múlt esz­tendőben átiratban kérte a me­gyei turisztikai tanács segítségét. Még csak nem is válaszoltak ké­résükre. Mit is mondhatnánk en­­né­l többet?... Székelyudvarhelyen befejezés előtt áll a korszerű új szálloda, ami sok égető kérdést megold. Viszont, hogy a municípium is a korszerű turizmus színvonalára jusson, számos tennivalót kell még elvégezni. így, a meglévő műemlékek (Székely támadt vár, Orbán Balázs lakóháza, a kazet­tás menyezetű kápolna stb.) tu­dományos feltárása és bemutatá­sa, a turisztikai propaganda (többnyelvű táblák, jelzések, ké­peslapok, reklámfüzetek) meg­szervezése, mind-mind halasztha­tatlan és sürgős tennivalók. Ezek elvégzése nélkül a szálloda sem töltheti be igazi rendeltetését. Meglátogattuk a székelyudvar­helyi Sósfürdőt­ is. Néhány nyug­díjas rendezgeti, takarítja önkén­tes alapon. Ennek ellenére, igen elhanyagolt állapotban van, pe­dig Székelyudvarhely kedvenc üdülőtelepévé lehetne fejleszte­ni, erre minden adottsága (város­hoz való közelség, elragadó ter­mészeti környezet) megvan. Tu­domásunkra jutott, hogy a város fiatalsága, a KISZ-bizottság ve­zetésével, kezébe vette a fürdő kiépítésének a problémáját, a­­zonban gondoljuk , hogy a lel­kesedést tudományos alaposság­gal sem lenne káros párosítani, éppen a fürdő komplex kihasz­nálása, balneológiai feltételei­nek értékesítése érdekében. (Folytatjuk) 1971 május 29, szombat Napkelte: 4,36, -nyugta: 19,50. Holdkelte: 9,06, -nyugta: — Az évből eltelt 149 nap, hát­ra van még 216. ÉVFORDULÓK: — 1945-ben halt meg Mihail Sebastian író (született 1907-ben). HETIVÁSÁR: Gyergyószent­miklós, Székely­kereszti­g, Csíkszépvíz, Csíkszentm­ár­­ton, Korond, Lövéte. TELEVÍZIÓ MÁJUS 29. SZOMBAT 16,30 Német nyelvű adás. 18,10 — Hirdetések. 18,15 — Jó estét lányok, jó estét fiúk ! 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó — Sport. 20,10 — Enciklopédia. 21,00 — A megvesztegethetetlenek — film. 21,50 — Zenés vidám percek. 22.50 — Híradó. 23:00 — A hét sportesemé­nyei. RÁDIÓ A marosvásárhelyi stúdió műsora MÁJUS 30. VASÁRNAP Magyar nyelven : 9—9.30 — Pioní­rok és iskolások műsora . Pionírklub — Gyermekek Napja. Mi legyek? Mikrofonnal a ,,Jóbarát“ szervezte kerekasztal értekezleten. A titokza­tos IV. — rádiójáték. 9 30—10 — Kis­gyermekműsor : Postás Jankó. A mi napunk. A szegény kis tücsök — rá­diójáték. 16.30—17.15 — Vasárnapi mo­zaik MOZI CSÍKSZEREDAI Transzilvánia : Hármas ellenőrzés. Szélesvásznú szovjet film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Idő az élet­hez. Színes, szélesvásznú német film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród ! Cirkusz a végtelenségig. Színes fran­cia-román film. GYERG­YÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : Karácsonyfa. Színes francia film. MAROSHÉVÍZI Caliman : Vitéz Mi­hály. (I—II. rész). Színes, szélesvász­nú román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás ! Találkozás. Francia-olasz film. VLAHICAI filmszínház : A családapa. Színes olasz-francia film. BALANBÁNYAI Bányász : Film egy elbűvölő lányról. Román film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Mexikó ’70. Színes angol film. BORSZÉKI Borszék : Az utolsó mohi­kán. Színes francia-angol-román film. BORSZÉKI Forrás : A szicíliaiak klánja. Színes szélesvásznú francia film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Nem akarok megnősülni. Színes ro­mán film. GALÓCASI Fenyő : Egri csillagok. (I—II. rész). Színes magyar film. LÖVÉTEI filmszínház : Hétszer hét. Színes olasz film. PARAJDI filmszínház : A régi nyár. Színes magyar-svéd film. DITROI filmszínház : A sárga Rolls Royce. Színes, szélesvásznú francia­angol film GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Bukaresti emlékek. Román film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : A karácsonyfa. Színes francia film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : Szórakozás. Amerikai film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : A Brabant-i Genovéva. Színes spa­­nyol film. CS­IKSZ­ÉP VÍZI filmszínház : Hiberna­­tus. Színes francia film. HODOSI filmszínház : A sólyom nyo­mában. Szélesvásznú német film A Székelyudvarhelyi Művelődési Házban . Május 29-én , 20 órakor Nagy István : özönvíz előtt A Marosvásárhelyi Állami Magyar Színház vendégjátéka. A Meteorológiai Intézet előre­jelzése szerint szép és meleg, de záporesőre, zivatarra hajlamos idő várható. Gyenge, néhol erő­södő délkeleti szél. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 8, a legmagasabb nappali hőmér­séklet 14 és 17 fok között váltako­zik. Az 1971 május 28-i húzások nyerőszámai: I húzás : 83 81 51 80 20 34 17 54 32. Nyereményalap: 553 880 lej. II. húzás : 7­6 43 23 16 63 14. Nyereményalap : 585 349 lej. Június elsején megnyílik A PARAJDI HIDROTERMALa GYÓGYFÜRDŐ A 2 600 méter mélységből fakadó, 42 fokos hőmérsékletű, radioaktív hatású gyógyvizünk kiválóan alkal­mas reuma, isiász, porckopás (spon­dylosis), női betegségek gyógyítá­sára. Belépési díj a melegfürdőbe: 4 lej, közös melegfürdőbe 2 lej, strandfürdőre szintén 2 lej. A ven­dégeknek étkezde áll rendelkezé­sükre. Lakás: felajánlott szobákban. A gyógyfürdőt a parajdi Sóbánya igazgatósága kezeli, mely az érdek­lődők kérésére bővebb felvilágosí­tással szogál. A megyei postaigazgatóság azonnal alkalmaz a Csíkszeredai postahivatalhoz HÁROM KÉZBESÍTŐT A fizetési besorolás a 914/1968-as MTH előírásai szerint történik. Alkalmazási feltétel: 4­ 7 osz­tályos általános iskolai végzett­ség. Jelentkezni lehet a megyei postaigazgató­ság személyzeti osztályán. (Csíkszereda, Virág utca 9 szám.) Kérje a könyvesboltokban • MÓRICZ ZSIGMOND - Sárarany. 0 JEAN COCTEAU — Vásott kölykök. (Horizont). • ZAHARIA STANCU - Sirató. 0 KANT — Az örök béke. 0 BEAUMARCHAIS - Figaró házassága. 0 VAJDA BÉLA — Köröz a keselyű. 0 MARIN PREDA — A kellemetlen ember. 0 KARÁCSONY BENŐ — Tavaszi ballada.

Next