Határőr, 1994 (49. évfolyam, 1-23. szám)

1994-03-14 / 11. szám

csengersimai határforgalmi kirendeltségen az útlevélke­zelőnek, ha az a magyar be­léptetőbélyegzőt beüti az ő és a felesége útlevelébe. A fenti két eset egyálta­lán nem ritkaság, az útlevél­kezelőket a román állampol­gárok gyakran „megkísér­tik”. Rendszeresen előfordul az is — mint korábban már írtunk róla —, hogy a román állampolgárok tartózkodási idejük lejárta után, hogy a visszafelé fizetendő illetéket megspórolják, kiutazás he­lyett, az útlevélkezelők meg­vesztegetésével próbálják az újabb harminc napra jogosí­tó pecsétet megszerezni. Szerencsére egyre többen vannak olyanok, akik ellen­állnak a mind gyakoribbá váló kísértéseknek és megőr­zik a mundér becsületét. 1994/11 Határforgalmi előzetes 1994. március 14. és 20. között a határforgalom­ban további növekedéssel kell számolni, elsősorban az osztrák határszakaszon, a március 15-ei ünnepre, illetve az azt megelőző munkaszüneti napokra, és a budapesti határforgalmi igazgatóságnál a március 27- ével érvényes nyári menetrend hatására. Ideiglenes határátkelőhelyet nyitnak meg a sze­mélyforgalom számára a szlovén határszakaszon Ker­­caszomornál 1994. március 20-án 08.00 órától 20.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapok néhány európai országban: Görögország . . 1994. március 14., 26.; Törökország . . . 1994. március 14—16.; Írország .... 1994. március 17.; Norvégia . . . . 1994. március 31.; Dánia . . .. . . 1994. március 31.; Spanyolország . . 1994. március 19., 31.; Málta .................... 1994. március 19., 31. BORS ISTVÁN őrnagy Most megúszták Tavaly a biharkeresztesi határőrizeti kirendeltség működési területe kedvelt helyszíne volt a határsértéseknek, 504-en próbáltak engedély nélkül átszökni a ha­táron. Jöttek 50-es cso­portokban és magányo­san egyaránt. A csopor­tos kísérletek általában embercsempészbandák által szervezett akciók. A törökök, pakisztániak már Romániába is szer­vezetten jutnak el, ahol megtervezik a Magyar­­országra való átjuttatá­sukat. A rendőrség és a határőrség összehangolt munkájának köszönhe­tően, 1992-ben sikerült 14 embercsempészt le­leplezni. Kis szünet után tavaly év végén egy kisebb csoport­tal próbáltak bejutni az országba, de a ha­tárőrök elfogták a 12 törököt. A szervezők és a szállítók azonban megúszták. Magyarországra ma ismét többségé­ben (78 százalék) román állampolgárok próbálnak átszökni, ez a túloldali nehéz gazdasági helyzetnek tudható. A hazai fekete­munka csábító számuk­ra. A közelmúltban két nő a 80 kilométeres se­bességgel robogó vonat­ból ugrott ki: egy közeli tanyásgazdával már megegyeztek, hogy mekkora területet fog­nak megkapálni. Cso­dával határos módon megúszták az ugrást, sőt a határőröknek „köszönhetően” a ka­pálást is. Kép és szöveg: FERENCZI A biharkeresztesi határőrök felké­szülten várják a határsértőket OrszágHatár Szerkesztette: PÉHL GABRIELLA Nem zár be Tiszabecs! A magyar—ukrán hatá­ron működő nemzetközi ko­ordinációs bizottság munká­jának eredményeként márci­us harmincadikáig a tiszabecsi határátkelő to­vábbra is nyitva tart. Minden jó, ha a vége jó Csavargás közben két ti­zenhárom és egy tizennégy éves román fiú tévedt ma­gyar területre a lökösházai határőrizeti kirendeltség ha­társzakaszán. Az áttévedt gyerekekre a vasútállomás rendészei figyeltek fel, akik értesítették a határőröket. A kirendeltségről azonnal a helyszínre siettek, és az őrs­re vitték a fiúkat, akik az egyenruhák láttán először megijedtek, de a katonák gondoskodása láttán, a jó ebéd és a meleg tea elfo­gyasztása után már felol­dódva mesélték el, hogy elcsavarogtak otthonról és valahogy áttévedtek Ma­gyarországra. A fiúkat délelőtt tíz óra­kor találták meg, és délután négy órakor az orosházai igazgatóság megbízottja a román határőrizeti szervek képviselőjének már át is ad­ta őket. Foglalkoznak már a katonanőkkel is A Magyar Honvédség Szárazföldi és Kiképzési Fő­­szemlélősége első ízben ren­dezett konferenciát katona­nők részére. A konferencia célja, hogy feltárja a katonanőknek a társadalomban és a hadse­regben betöltött szerepéből adódó ellentmondásokat, na­pi gondjaikat és a lehetséges megoldási módokat. A március 3-án tartott konferenciát Scharrer János vezérőrnagy nyitotta meg, és ő tartotta a nap vitaindító elő­adását is. Dr. Bolgár Judit alezredes, pszichológus tar­tott előadást ezután, majd a délelőtt hátralévő részében és a kora délutáni órákban korreferátumok hangzottak el és szekcióülések kereté­ben hallgatták meg a katona­nőket, akik hétköznapjaikról beszéltek. A konferencia szervezői a gondok orvoslása mellett, a közvélemény figyelmét is szeretnék fölhívni arra, hogy a hivatásos állománynak már nyolc százaléka nő, és ez a szám a jövőben csak növe­kedni fog, mert a katonai fő­iskolára már nők is jelent­kezhetnek. Foglalkozni kell hát gondjaikkal, hogy ők is eredményes munkát végez­hessenek!­ ­

Next