Balassagyarmat - Ipoly, 1993. július-december (1. évfolyam, 2-27. szám)
1993-07-02 / 25. szám
2 Ipoly 1993. július 2. y \ \/C\Y*C>s\\<íx^LC\V\ jOl rvl< . . . Rendelet a szociális ellátásokról /l./ Balassagyarmat város önkormányzatának képviselő testülete rendeletet hozott a szociális igazgatásról és ellátásról. Az önkormányzat rendelete meghatározza a szociális ellátás helyi szabályait. Hogy milyen módon, arról Révészné Funk Zsuzsannával, a Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai és gyámügyi csoportjának vezetőjét kérdeztük. - Miután a rendelet felosztja a hatásköröket, az általános rendelkező részben szabályozza hogyan, milyen formában hová kell a kérelmeket benyújtani, milyen igazolások szükségesek, így szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, az együttélő családtagok személyi adataira, a családi állapotra és a lakással kapcsolatos adatokra - hogy csak néhányat említsek - vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. Jó tudni, hogy rendszeres és eseti szociális ellátások vonatkozásában a jövedelemre irányadó időszak a beadást megelőző 12 hónap. Ha a kérelmező jövedelmi viszonyaiban lényeges változás következik be ez idő alatt, akkor a munkanélküli ellátást megállapító határozatával és szelvényével - nyugdíjszelvénnyel, gyes, gyed, gyet szelvényével - igazolt jövedelmet kell figyelembe venni. A beérkezett kérelmeket csoportunk a körülmények alapos megvizsgálás után döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultságot folyamatosan figyelemmel kíséri és az ellátások módosítására, megszüntetésére vagy visszafizetésére javaslatot tesz. Az évente több alkalommal illetve több ellátást igénylők esetében a környezettanulmányt évente egyszer kell elkészíteni. A határozatlan időre megállapított ellátások esetében a jogosultságot csoportunk a megállapítást követ 12 hónapon belül köteles felülvizsgálni, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban köteles rögzíteni. Az általános részben szól arról is a rendelet, hogy mikor kell megszüntetni az ellátást és hogy mikor nem állapítható meg a támogatás, így annál, aki az általában elvárható lépéseket nem teszi meg helyzetének megváltoztatása érdekében vagy aki valótlan tényt állít, illetve megtévesztő adatot szolgáltat. Az sem kaphat támogatást, aki olyan ingóingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani, kivéve a törvényben meghatározott eseteket. Fontos az a rendelkezés is, hogy a rendszeres támogatások közül egy családnak legfeljebb kétféle állapítható meg, a gyermeknevelési támogatás és a munkanélküliek jövedelempótló támogatása kivételével. Az általános részből kiderül az is, mikor kell a támogatásokat folyósítani, megállapítani. Szó van a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról, ám ennél is fontosabb a rendeletnek az a része, amely a különböző szociális rászorultságtól függő ellátásokról szól. A 6-7-8. paragrafus a lakásfenntartási támogatásról szól. Ennek megítélésénél figyelembe vehető a lakása nagysága, az ha a lakásban lakó személyek összjövedelmének 35 százalékát meghaladja a lakásfenntartási költség és az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum /6.400 Ft/120 százalékát, egyedülélő esetén a 160 százalékát. Nem részesülhet támogatásban, aki a lakásban életvitelszerűen nem tartózkodik, vagy akinek lakás vagy más egyéb ingatlana hasznosításából jövedelme származik. Az sem kaphat támogatást, akinek a lakásfenntartási költségeinek hátraléka a 20 ezer forintot, vagy a fizetési késedelem a három hónapot meghaladja. Aki nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és aki távhőszolgáltatási díjtámogatásban részesül. Költségként a következő mértéknek megfelelő összeget kell figyelembe venni: vízfogyasztásként legfeljebb havi 2 m3/fő, távfűtési lakásoknál havi 3.500 Ft, gázfogyasztásnál havi átlag 150 m3, nem fűtési célú villanyáram fogyasztásánál /október 15-től április 15-ig/ havi átlag 300 kW, lakbér, albérletnél maximum 3.500 Ft, lakásépítésre és vásárlásra felvett pénzintézeti kölcsön törlesztésére maximum 3.500 Ft, a közös költség maximális összege 800 Ft. A támogatás mértéke havonta, ha a lakásfenntartási költség meghaladja a család összjövedelmének 35-40 százalékát havi 1.000 Ft, 41 -45 százalékát havi 1.200 Ft, 46-50 százalékát havi 1.400 Ft, ha az 50 százalékát, havi 1.600 Ft. A támogatás időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg és meg kell szüntetni a támogatását annak, aki három hónapnál hosszabb ideje nem tesz eleget a lakásfenntartással kapcsolatos valamely fizetési kötelezettségének - nyilatkozta lapunknak Révészné Funk Zsuzsanna, akivel következő számunkban az ápolási díjról, az átmeneti és temetési segélyről beszélgetünk. /folytatjuk/ a kerékpáros balesetekről A vakáció megkezdődött és vele a kerékpáros balesetek szezonja is, ami általában szeptember közepéig tart. A kerékpár divatba jött. Egyre több drága, modern géppel találkozhatunk. A kerékpárok számának növekedésénél nagyobb arányban nő a velük elszenvedett balesetek száma. Ezek nagy része könnyű sérüléssel jár, így sem az orvosok, sem a rendőrség nem szerez tudomást róluk. Hiba lenne azt hinni, hogy minden kerékpáros baleset banális horzsolással jár. Egyre gyakrabban találkozunk súlyos kimenetellel is. Sok kerékpáros szenved fejsérülést. Ezek súlyossága a viszonylag egyszerű agyrázkódástól az agyzúzódásig - sőt halálig - terjedhet. A kerékpárosok fejét semmi sem védi, így járművükről leesve pl. a járdaszegélytől gyakran sérülnek. Nem ritkák a végtag - alkar -, váll- vagy bokatörés - sérülések sem. A kerékpáron szállított gyermekek jellemző sérülése a küllők által okozott saroksérülés. Viszonylag ritkák a mellkasi sérülések, bordatörések. A fedett hasi sérüléseket hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig halálosan is végződhetnek. A has, mellkas határon a bordaív alatti ütés a máj sérülését vagy a lép „kétszakaszos” repedését okozhatja. Az első szakaszban a lép állománya sérül, de az erős tokja megakadályozza, hogy a vér a hasüregbe távozzon. A második szakaszban a feszülés miatt a tok megreped, a vérzés fokozódik, a beteg kivérezhet. Ez órák vagy napok alatt következik be. A kerékpáros balesetek okait vizsgálva a figyelmetlenség vezet, de műszaki ok - villa -, váz- vagy pedáltörés, láncszakadás, fékhiba is előfordul. Versenykerékpárokkal egyenetlen úton a keskeny kerék miatt sokan buknak. A hegyi kerékpárokkal - mountain bike-okkal - a gyakorlatlanság vagy a gép feletti uralom elvesztése miatt lehet balesetet szenvedni. Jó tudni, hogy a kerékpáros balesetet szenvedő beteg okvetlenül orvos kezébe való, ha akármilyen rövid időre eszméletét veszítette, ha a baleset körülményeire nem emlékszik (agyrázkódás), ha törést szenvedett, vagy arra van gyanúnk (fájdalom, alakváltozás, működéskiesés pl. végtagon), ha fedett hasi sérülést szenvedett, fájdalma nem csökken (inkább fokozódik). Svancsik József