Pusztaszabolcs - Szabolcs Híradó, 1996 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1996-02-02 / 1. szám

2 SZABOLCS HÍRADÓ December 28. Napirenddel össze nem függő fontos közérdekű témával kezdődött az ülés. ”—Tisztázni kell az utak milyenségét! - mondta Milvius Attila. — Rossz az utak állapota, azoké, amelyeket a csatornázás érintett, de azoké is, amelyeket nem. Sürgősen meg kell a kátyúkat szüntetni, valamint a kivitelezőt kötelezni kell az érintett utcák rendbehozatalára.” A képviselők és a polgármester egyetértettek az észrevétellel. Elmondta Gubicza Tibor, hogy a hivatal négy millió forintot visszatartott a kivitelezőktől az utak rendbetételéig, ígéretet tett arra, hogy tervet készítenek a rendbehozatalra: kidolgozzák mely utak, milyen munkálatokat igényelnek. Domonkos István lakótárs megjegyezte, hogy a műszaki ellenőrök komolyabb hozzáállása lenne szükséges a munkálatok átvé­telekor. "Legfontosabb — az ésszerítség határain belül — a gyorsított javítás a legszükségesebb helyeken! Ne húzzuk az időt!” — mondta Milvius Attila. Kátai György aggodalmát fejezte ki a magas talajvíz miatt és arról érdeklődött, van-e — gond esetén —• intézkedési terv. Megtudtuk, hogy elemi csapásnak minősülő helyzetben van tematika a mozgósításra. Az érintett emberek, üzemek ismerik, tudják a feladataikat. Az árkok karbantartása azonban nagyobb figyelmet kíván a lakóktól. Kevés a jó példa! A két ülés közötti fontosabb események közül az OTP hitelfelvételt emelem ki. ”Az OTP hitel felvétele türelmet igénylő több egyeztetést kívánt. Az Igazgatóság többször csúsztatta a határozatát. A végső döntés 23 milliós hitel lett. Ezt a nagyberuházás folytatásához kaptuk. December 14-én délelőtt aláírtam a hitelszerződést, délután már kifizetések voltak” — írta a polgármester. A hitelből csatornázásra kifizettek 6,4 milliót, majd 3,2 millió forintot, végül 4 millió forintot. (További 4 milliót visszatartottak!) A szennyvíztisztító iszapvíztelenítőjére 3,8 millió forint került kifizetésre. 5,4 millió forintot tartalékoltak a december 31-én esedékes­ kamatra, amelyet a felvett hitel miatt kell fizetni — tájékoztatott a jegyző. Első napirend a Fejérvíz RT által 1996-ra előkészített vízdíj tervezet megvitatása volt. Az árkalkulációnál figyelembe vették ”a makroszintű előirányzatokat”, miszerint például: az üzemanyag átlagos emelkedése 15%-os, a villamosenergia fogyasztói ár 35%-os, a gáz fogyasztói díja 45-50%­­os, postai szolgáltatás 15%-os, vízátadási díjak 25%-os, forintleértékelés éves szinten 15%-os. Mindezek figyelembevételével javaslatot tettek a 173 Ft/m3 lakossági vízdíjra. A testület úgy döntött, hogy beépíti az amortizációt is a vízdíj összegébe, ami 11 Ft/m3, így a javasolt díj 184 Ft/m3. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 100-110 Ft-ot fizet köbméterenként. (A többi rész állami támogatás.) Közü­letek 184 Ft-ot fizetnek m3-ként. Az amortizáció összegével az önkormányzat rendel­kezik, ezért részére visszajuttatja a Fejérvíz RT. A vízveszteségek csökkentése érdekében a köz­­kutak egy részét megszüntetik. A víz­szolgáltatással el nem látott fogyasztók — ha igénylik — megelőle­gezik számukra az anyagköltséget, a kerti csapig bevezetik a vizet. A fogyasztó fizeti vízfogyasztását és a bevezetés összegét részletekben. A következő téma a szennyvíztelep működtetése volt. Erre két megoldás kínálkozott: a Fejérvíz RT- nek való bérbeadás illetve az önkormányzati működtetés. Eszes Zsolt vízügyi szakértő vezette elő a témát. ’’Hosszútávú, pozitív lehetősége az üzemeltetés az önkormányzatnak, amely olyan nagyságrendű településen, mint Pusztaszabolcs rentábilis lehet. (Hasonlóan Ercsihez, bár az jobb költségvetési helyzetben van!) Racionális, önálló szervezéssel költség megtakarítás érhető el. (...) Társasági formában két lehetőség van: a BT illetve a Kft. (...) A háromhónapos próbaüzemhez 300 bekötés szükséges legalább. (...) A labor elvégzi a földmunkát, a társaság felmérné a szükséges munkálatokat anyagkigyűjtéssel. Az anyagot egy összegben meg lehetne venni a lakosság pénzéből, a nagy tétel mindig olcsóbb. A szerelés maradna a Kft feladata. (...) A szennyvízre (hasonlóan az ivóvízhez) meg kell kérni január 20-ig a céltámo­gatást. Lehet a rendelet értelmében külön csatornára is kérni.” Gelencsér Gáspár kérdésére, miszerint lehet-e három emberrel üzemeltetni a szennyvíztelepet, a szakértő elmondta, hogy "ez a szolgáltatás magától is folyik, ha elektromos áram van! Akkora embertömeggel működtetem, amekkora van! Nem indokolt a 24 órás ügyelet, hibajelzés esetén működésbe lép az otthoni hívórendszer. ” A döntés hozatalakor 9 fő a saját üzemeltetésű Kft megalapítása mellett döntött, 3 fő nemmel szavazott, egy fő pedig tartózkodott. A kép­viselőtestület tehát megalapította Pusztaszabolcsi Önkormányzat Víz Közmű Hasznosítási Kft-t, amelynek tevékenységi köre: víztermelés, kezelés és elosztás, iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem, szakmai, tervezési tanácsadás, műszaki tesztelés és kezelés, település tisztasági szolgáltatás. Egyéb szennyvízkezelési és csapadékvízelvezetési szolgáltatás. Ideiglenes ügyvezetője: Báldy Imre képviselő lett, aki semmiféle anyagi támogatást nem fogadott el munkájáért, s ezt csupán addig végzi, amíg pályáztatással az önkormányzat megfelelő személyt nem talál az ügyvezetői feladatokra. A csatornadíj összegét 257 Ft/m3-ben állapítot­ták meg. (A 67-69 Ft feletti összeg állami támo­gatásból fedezhető.) A következőkben a jegyző tájékoztatta a képviselőket, hogy 58 család kapott 9.000 Ft-tól 2.000 Ft összegig támogatást az olajtüzelésre. December 18-tól folyamatosan fizették ki egyszerre a két havi összeget. Közel 20 fő kapott támogatást, akik olajfűtésről átálltak valamilyen más fűtési formára. Az összeg 50.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedt. A hivatal pontos jelentést adott le, amely alapján a jövő évben is lehetőség adódhat a támogatásra. Az ÚTI — Dunatel RT. részére — távbeszélő közmű kihelyezett fokozatainak elhelyezésére 170 m2 területű ingatlan kerül kialakításra. A kialakítandó területet 1000 Ft vételárért adják el. A képviselőtestület továbbra is díjmentesen biztosítja a 70 éven aluli nyugdíjasoknak és a jövedelemmel nem rendelkező diákoknak a bérletet a PUSZTABUSZ járataira. A kedvezményes bérletek árát 225 Ft/hóról felemelték 270 Ft/hóra. Jelentkezett egy móri szervezet, amely az önkormányzat belső tartalékainak feltárására vállalkozott. A januári ülésen meghallgatják ajánlatukat. Zárt ülésen önkormányzati tulajdonú lakások vevőkijelöléséről és az 1. sz. óvoda vezetői és az idősek napköziotthonának vezetői állás­pályázat kiírásáról döntöttek. Ezen az ülésen került még a költségvetési rendelet és az adórendelet módosításra. Az adórendeleten nem történt jelentős változtatás, inkább csak stilisztikai javítások, a könnyebb érthetőség kedvéért. Elfogadásra került az 1996- os ülések napirendje is. A képviselők Boldog új évet kívánva 10 óra 15 perckor távoztak. 1996. január 25. Elsőként Rakmányi Ernő Mátyás király utcai lakos a belvízveszélyre hívta fel a figyelmet egy beadványában, amelyben javasolta egy belvízelhárító csoport létrehozását. (Vö. az olvasói levelek rovatánál — szerk.) A testület úgy döntött, hogy február 2-án 17 órakor lakossági fórumot tart Belvízveszély, csapadékvíz elhárítása címmel. Kéri a lakosságot, minél többen vegyenek részt a megbeszélésen és segítsék ötleteikkel, munkájukkal a súlyos gond megoldását. A polgármestert megbízta a legsürgősebb munkálatok megkezdésének szervezésével és 500.000 Ft-ot biztosított a számlák rendezésére. Milvius Attila kérte a hivatalt, hogy ne a legdrágább kivitelezővel kössenek szerződést a munkálatokra, célszerű helyi vállalkozót igénybe venni. Az elhárításnál végzett javítások legyenek szinkronban — hívta fel a figyelmet — azokkal a tervekkel, amelyek alapján később elvégzik az egész községet átfogó csapadékvízelvezetést. Arany László és Köles László móri vállalkozók a belső tartalékok feltárására tettek ajánlatot. Együttgondolkodást, munkakapcsolatot ajánlottak fel a képviselőknek. Wasserné Ősi Márta pénzügyi csoportvezetővel tartva a kapcsolatot, készítenek egy vázlattervet arról, hogy a megismert adatok alapján milyen megtakarítási lehetőségek vannak. Ezután ha lát az önkormányzat lehetőséget a közös munkára, akkor kerülhet sor a megegyezésre. "Döntési helyzetbe hozzuk a testületet, milyen témával lehet foglalkozni.” A polgármester elmondta, hogy a szennyvíz beruházás fővállalkozója, mint kivitelező, gazdasági ellehetetlenülésre hivatkozva elállt a további munkáktól. A Pillér Kft.-t ajánlotta a további munkák elvégzésére, újabb egyeztetést kérve. A szennyvíztisztító üzemeltetésére alakult Kft január 11-i dátummal bejegyzésre került. Határ­időre elment a levél a szennyvízdíj hozzájárulást kérve. A végleges ügyvezetői igazgatói állásra február 10-ig lehet pályázni. Önkormányzati alapfeladatok közé tartozik a kórházból kikerült betegek gondozása. Erre lehetőség kínálkozik Ercsiben. Egy svéd vállalkozó a Cukorgyári szállót átalakította. Itt betegek utógondozását oldják meg és időskorúak otthonát kívánnak működtetni. Az 1996-os év költségvetési lehetőségeit vették számba a képviselők. A polgármester alternatív javaslatai között szerepelt az intézmények és a hivatal költségvetésének további karcsúsítása. A jegyző felhívta a figyelmet jogszabályi változásokra, amelyek komoly döntéseket adnak a képviselők kezébe. A végleges költségvetést 1996. március 12-ig kell a polgármesternek a testület elé vinni. A közalkalmazottak 10%-os béremelését a központi költségvetés teszi lehetővé, nem terheli a községet. Nyerki Antalné könyvtáros kérésére még a költségvetési rendelet megalkotása előtt a könyvtár szintentartásához (folyóirat, nyomtatvány rende­lésre és könyvbeszerzésre) 250.000 Ft-ot szavazott meg a testület. Rendelet írja elő az önkormányzatoknak számvizsgáló alkalmazását. Az OTP önkormányzati osztályának javaslatára, 40.000 Ft/hó összeggel, folyamatos tevékenységre számvizsgálót alkal­maznak, aki a belsőellenőri feladatokat is ellátja. Czöndör Mihályné ÖMORMÁNYZATI HÍREK

Next